Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-22 / 164. (4310.) szám
Ji|l I XVI. évf. 164. (4310) szám . Csütörtök • 1937 julius 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Eg/es szdm ára 1.20 K2, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszlcói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panské u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet O ® TELEFON: 303-11. ö • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHft. A két ellenfél (*) A háborúknak félelmesen egyszerű okuk van: a túlnépesedés. Ez a természetes ok s a világtörténelem valahány 'nagy háborút ismer, mind a túlnépesedés kényszere alatt jött létre. Megtelt területek kiöntik népfölöslegüket a környező, gyérebben lakott vagy termékenyebb területekre. Japán állandóan mozgásban levő háborús dinamóját is a túlnépesedés hajtja. A legutolsó népszámlálás szerint 1935-ben Japánnak 97 millió lakosa volt, amiből kiderül, hogy tiz év alatt 14 millióval szaporodott a lakosság száma. Ez a népszaporulati arány egyedül áll az egész világon s magyarázatát adja Japán kivételes katonai potenciájának, de a kényszernek is, amivel e potenciát újabb területszerzésekre akarja felhasználni. Japán szándékai kétségkívül hóditó értelműek, de hamis az a beállítás, hogy a japán nagytőkének van szüksége újabb és újabb felvevő piacokra. Nem lehet összéhasonlitani a francia, angol, holland 'és belga gyarmatosítást a német, olasz és japán gyarmatosítással —- legalább is nem jelenlegi fázisukban. A helyes megítélés azt kívánja, hogy például az angol és francia gyarmatosítás százévelőtti állapotát hasonlítsuk össze az olasz, japán és német gyarmatosítás jelenlegi állapotával. Sem Angliát, sem Franciaországot nem hajtja területszerzésre a túltelítettség s például Északafrikában elenyészően kevés a francia munkások száma, de francia tőke kezén van valamennyi kereskedelmi és ipari érdekeltség. Az északafrikai francia gyarmatokon dolgozó európai munkások nagy többsége olasz. Olaszország gyarmatszerzési vágyát a népfölösleg feszitő ereje táplálja, a másik oldalon pedig a francia nagytőkének van szüksége a gyarmatok fogyasztóira. Ez a legpregnánsabb különbség a kétféle gyarmatositási szándék között. Imperialista szándék mindakettő, de míg az egyik mögött csordultig telt em- berrezervoár áll, a másikat csak a nagyobb profitra éhes tőke hajtja. Japán ahhoz a csoporthoz tartozik, amelynek főproblémája a népfölöslegtől való szabadulás. És a nyersanyagszerzés. Ebben a tekintetben tehát érdekei azonosak Olaszországéval és Németországéval. A japán népfölösleg levezetésére békés lehetőség nincs, mióta az egyetlen felvevőiképes bevándorlási terület, az Egyesült Államok lezárta előttük sorompóit. Sőt ma már nemcsak a sorompók vannak zárva a bevándorló japánok előtt, hanem az amerikai közvélemény is ellenük fordul, úgy hogy hovatovább azok is szedhetik a sátorfájukat, akik az elmúlt évtizedekben letelepedtek. A katonai költségvetés vitája alkalmával az egyik szónok rámutatott ■arra, hogy az Egyesült Államokban élő 135 ezer japán belső veszélyt jelent egy háború esetén az országra, mert ha Washington konfliktusba keverednék Tokio- ,val, legalább ötvenezer japán hajlandó fegyvert fogni az ország belsejében Amerika ellen. Ami annyit jelent, hogy ebben a >iTlanatíban már ötvenezer főnyi hadserege Van Japánnak az Egyesült Államok terüle- én. Veszélyessé teszi a helyzetet az is, ogy az Egyesült Államokban élő 135 ezer tpánnak 70 százaléka egy területen él, Los :ngeles közelében, zárt körben s adott pil- janatban a Csendes óceán partján a legsúlyosabb komplikációkat jelenthetik Washington szempontjából. Ez a beállítás túl fantasztikus, de jellemzi az amerikai átlag- gondolkozást a japánokról. S megmutatja, Az ideiglenes megoldás: Harmadizben nevezték ki a régi Hodía-kormányt • Franké vezeti átmenetileg a pénzügyi tárcát ••• Megvannak az ui gabonaárak A községi választásom nem egyszerre lesznek, hanem a ha yi választási ciklus lejárta $"er nt Megújítja az uj kormány a február 13-iki nemzetiségi nyilatkozatot? PRÁGA. — Benes köztársasági elnök szerdán délelőtt fél tízkor kihallgatáson fogadta Hodza dezignált miniszterelnököt. Hodza tájékoztatta az államfőt a kormánypártok meghatalmazottaival való tárgyalásairól és átnyújtotta az uj kormány tagjainak névsorát. Az uj kormánylista ugyanazokból a személyekből áll, mint az eddigi Hodza kormány, kivéve a pénzügyminisztert. Mint már jelentettük, Kalfus eddigi pénzügminiszter kiválik a kormányból s a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésére Hodza Franké iskolaügyi minisztert hozta javaslatba. A köztársasági elnök nyomban aláírta az uj kormány kinevezéséről szóló okiratot, úgyhogy az uj kormány tagjai tiz órakor már megjelenhettek az államfőnél és letették az alkotmányosan előirt hivatali fogadalmat. A kormány tagjai a fogadalom letétele után a várból a miniszterelnökségi palotába mentek, hogy még délelőtt úgy a gazdasági miniszterek bizottsága, mint a politikai miniszterek kollégiuma megtárgyalja a koalícióban létrejött kompromisz- szum gyakorlati végrehajtásának részleteit. Az első minisztertanács megállapította az m gabonaárakat Hivatalosan jelentik, hogy miután a kormány letette a közársasági elnök kezébe a fogadalmat, megtartotta első minisztertanácsát. Dr. Hodza bevezető nyilatkozata után dr. Franké javaslatára az alíkotmánytör- vény 71. paragrafusának rendelkezése alapján Bechyné Rudolf vasutügyi minisztert megválasztották a miniszterelnök helyettesévé. A formalitások elintézése után a miniszterelnök azonnal! hozzáfogott azoknak az intézkedéseknek az ismertetéséhez, amelyeket az állam a gabonakereskedelem, a malomi termékek és a takarmány értékesítése terén a jelenlegi gádasági idényben foganatosítani fog. A szükebb kormánybizottságok jelentései és javaslatai alapján jóváhagyták az állam és a Gabonatársaság szerződésének alapelveit, ugyanúgy elfogadtak bizonyos változtatásokat a társaság alapszabályain és megállapították néhány más szükséges intézkedés mellett a társaság bizományosai működésének irányvonalait és bevásárlási körzeteit. A kormány azonkívül jóváhagyta a vetésterületek korlátozásáról' szóló r endelet ellen vétett gazdia Ságokkal szemben érvényesítendő szankciók irányvonalait. Tekintettel arra, hogy a csehszlovák GaAz uj gabonaárak: búza 160'— rozs 135— Részletek a 3-tk oldalon bonatársaság a gabonaárak megállapításához szükséges megegyezést, amelyet aztán a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel kihirdethet, nem tudta elérni, ezért a kormány a szükebb kormánybizottság javaslata alapján megállapította a kenyér- magvak árát. Továbbá tudomásul vette a kormány az érdekelt szakminisztériumok jelentését a fakivitel engedélyezési eljárásáról, valamint elfogadták a faszindikátus 1936-os zárszámadását. Aztán a Görögországgal való kereskedelmi forgalom szabályozásáról szóló jelentést is tudomásul vették. A kormány megbízta a belügyminisztert, hogy a községi választások fokozatos kemennyire vigasztalan a japánok helyzete az egyetlen területen, amely legutóbb még befogadta őket. Az a bizonyos sokat emlegetett japán dömping is hasonlóan eltúlzott és elregényesitett elmélet, az igazság az, hogy az 1935-ös statisztika szerint Japánnak a világkereskedelmi forgalma nemcsak Anglia és az Egyesült Államok mögött marad el, hanem még Németország, Olaszország és Kanada mögött is s az egész világkivitelnek mindössze 3.6 százalékát éri el, mig például Anglia, ahonnan a dömping-mese elindult, 10.8 százalékát. Japánnak a világháborús évektől eltekintve mindig passzív volt a külkereskedelmi mérlege s ez a passzíva az utolsó években 440 millió jenre emelkedett, ami megmutatja, hogy milyen óriási a nyersanyagszükséglete s mennyire szegények belső nyersanyagforrásai. Már pedig az egyetlen lehetőség, ami a határsorompók lezárása után megoldhatta volna a japán túlnépesedés problémáját *— a gazdasági expanzió. Az utóbbi évek gazdasági fejlődése azonban, különösen ami a szükebb- vagy szélesebb- körü autarkiákat illeti, a japán áru elé ugyanolyan tilalomfákat állított, mint néhány év előtt a japán munkáskéz elé. Ama bizonyos dömping-évek alatt valóban fellendült a japán trikó- és szövetipar. Ők hozták divatba a selyemtrikót s a francia és angol ipar csak nyomukban kullogott. Nem igaz, hogy mindent a japánok tanultak tőlünk, mi legalább annyit tanultunk tőlük s a modern indusztrializmusnak számos területén hatott termékenyen a japán iniciativa. Például az olcsó müselyem és trikó-ipar mindent tőlük tanult, nekik köszönhetjük, hogy olyan óriási1 mértékben fejlődött a kispolgár fehérnemü-kulturája. Ebből a dömpingből tehát kára nem, csak haszna volt Európának, mégis elvágták útját, ahol lehetett s 1936-ban ez a legvirágzóbb japán iparág is súlyos válságba jutott. Ilyen körülmények között mi más marad egy hatalmas belső feszítőerőkkel telitett országnak, mint a fegyveres birtok- szerzés? A bevándorlási tilalmak visszaszorítják a fölöslegessé vált munkáskezeket az országba, az autarkiák pedig elállják a nagyobb ipari produkció útját. Ki' nem mehet az országból a munkás, a hazai ipar eltartani nem tudja s a különben is 'telített ország népessége tiz év alatt 14 millióval szaporodott: kikerülhető-e az explozió? Á másik oldalon pedig áll egy félkapitalista, félfeudális ország, amelynek államkeretei bizonytalanok, a hatalom még mindig annyira decentralizálódott, hogy az egyes tartományok önálló államelméletet élnek néhány gazdag bankár és néhány tábornok irányítása alatt, nincs központi pénzintézete s nincs egységesített pénzrendszere, Kina legnagyobb része, eltekintve a partvidékektől és a hatalmas folyamok mentén elterülő városoktól, ma is olyan állapotban van, mint ezer évvel ezelőtt. Tiencsintől az angol Honkongig húzódik egy vékony sáv, amelyen európai kultúra uralkodik, az ország belseje azonban olyan kezdetleges állapotban van, mintha a gőzeke még mindig a fantázia legvakmerőbb vágyálma lenne. Mig a déli rész annyira túlzsúfolt, hogy egyetlen talpalatnyi föld nem marad meg műveletlenül, addig a Ki- na-Tibet hatalmas területei teljesen meg- müveletlenek, jóllehet —■ mint ahogy ezt a japánok kiderítették — az éghajlat és a talajviszonyok gyümölcs és főzeléJctermesz- tésre kiválóan alkalmassá teszik. Ezekben a viszonyokban rejlik a magyarázata annak, hogy miért van Kina egy vékony poL gári rétege bámulatraméltó hazafias erőfeszítése ellenére is gyarmati sorsra Ítélve s miért Jápán az a hatalom, amely ezt a gyarmatositási folyamatot megindítja.
