Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-03 / 149. (4295.) szám

Ma; Hagy rádió melléklet x % 18 oldal. Ara Ké 1.20 ilwMfiwL I XVI. évf. 149. (4295) szám ■ Szombat ■ 1937 julius 3 I i Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.— Ki* A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3-1 1. •• SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRRHA. Kapuzárás után Semlegesség vagy beavatkozás Franco elismerését követeli Olaszország és Németország Nem sikerült elsimítani az ellentéteket az angol-francia és a német- olasz álláspont között - A benemavatkozási bizottság sorsdöntő ülése (f) A szenátus csütörtöki ülésével befeje­ződött a prágai parlament nyárelőtti mim­ikája s néhány hónapra csend üli meg a po­litikai harcok prágai arénáját. A záróülése­ken a két ház elnökei statisztikai adatokat tártak fel s ezek utján igyekeztek bizonyí­tani & parlamentben végzett nagy munka­iramot. így többek között megtudtuk pél­dául, högy a képviselőház ez év elejétől kezdve a nyári szünet megkezdéséig 35 ple­náris ülést, 96 bizottsági és 15 albizottság: ülést tartott. A plénumban ez idő alatt 528 interpellációt, 8 sürgős interpellációt és 463 Választ osztottak szét, továbbá 103 kezde­ményező javaslatot és 30 kormányjavasla­tot nyújtották be, 129 írásos kérdés érke­zett be és 107 esetben válaszoltak ezekre az illetékes miniszterek. A plénum az év első felében 5 kezdeményező javaslatot, 15 kormányjavaslatot, 9 szenátusi határozatot, ;í zárszámadást és 47 mentelmi ügyet inté­zett el s 10 nemzetközi egyezményt ratifi­kált, Négy kormánynyilatkozat hangzott el ez idő alatt a plénumban, a javaslatokról .128 előadó terjesztett be jelentést és a vi­tákban Í55 szónok váltakozott. Számok ezek, amelyek a parlament meny- jiyiségbelí .munkáját, tükröztetík vissza. Sok- sok szóbeszéd, sok szóvirág, sok tempera­mentumos vita,' szócsata visszhangzott ez ídő alatt az egykor múzsák hajlékául szol­gált Rudolfinumban, de ha a szavak lénye­gét keressük, az értéket, azt, hogy a szavak dinamikája mennyiben lendítette előbbre e köztársaság mépkonglomerátumának életét legfőbb célja: boldogulása felé, akkor, saj­nos, az elröppent szavak visszhangjánál egyéb alig is csendül1 vissza. Talán a ku­száit, bizonytalan, zavaros világhelyzet volt áz oka annak, hogy a konszolidáció tovább- munkálása, a szociális problémák, a fiatal­ság égető kérdéseinek gyökeres megoldása helyett elsősorban a katonai létszám eme­lése, a tábori bíróságok hatáskörének ki­terjesztése, a vasúti törvény hadifelkészült­sége, a hatomai előképzés sfcb. nyert kodi- fikációt e hónapok alatt a prágai parla­mentben. A drágaság hatályos leküzdését, az eladósodottság enyhítését, a kartellek egyed,uralmi tultengésének megrendszabá- lyozását, a népek megbékélésének sürgető témáit érintették ugyan, de komoly, elha­tározó döntés nem tudott megszületni. A cukor, e legfontosabb közszükségleti cikk árának leszállítása hosszú vitákat váltott ki a bizottságokban, de — minden maradt a régiben. Az állampolgársági kérdést, amit az aktivisták oly nagy garral beígértek, meg sem bolygatták. Ezek általános kérdések, amelyek a köz­társaság minden népét közösen érdeklik: a Cseheket, morvákat, szlovákokat, magyaro­kat, németeket, lengyeleket, ruszinokat egy­aránt. Ha ezekben nem hozott fejlődést az elmúlt parlamenti időszak, úgy még kevés­bé történt ez meg a nemzeti kisebbségek éle­tét speciálisan érdeklő kérdésekben. A kl- Eebbségek helyzetének javítása érdekében egy lépés sem történt a parlament fórumán belül. A köztársaság lakosságának több, mint egyharmadát kitévő nemzeti kisebbsé­gek önálló gazdasági és kulturális életét Szabályozni hivatott javaslatok megakadtak a parlamenti bürokrácia valamelyik állomá­sán s ott vesztegelnek a kisebbségek részé­ről kezdeményezett egyéb jószándéku, be­csületes, őszinte javaslatokkal együtt. Február 18-án történt ugyan kísérlet e LONDON. — Ma délelőtt 11 órakor ült össze a benemavatkozási bizottság sorsdöntő ülésére. Ezen az ülésen kell eldőlnie a benemavatkozási rendszer sorsának, ami a spanyol polgárháború kimenetelére döntő befolyással lesz. A benem­avatkozási bizottság ülésén megjelentek Német­ország, Olaszország, Franciaország, Anglia, Szovjetoroszország és Portugália kiküldöttei. Németországot Ribbentrop báró képviselte, de vele együtt megjelent Woermann követségi ta­nácsos is, aki tegnap érkezett meg Berlinből a birodalmi kormány utasításaival. Az ülés meg­nyitása előtt Corbin francia követ félórás tár­gyalást folytatott Edén külügyminiszterrel. A német-olasz ellenjavaslat Az ülés után azonnal felemkedett Ribbentrop és benyújtotta a német és az olasz kormány kö­zös válaszát a francia-angol javaslatra. London és Páris közös javaslata szerint ugyanis a ten­A német és az olasz kormány erre való tekin­tettel a következő konkrét javaslattal lép a bi­zottság elé: 1. Valamennyi érdekelt hatalom megegyezik abban, hogy a Spanyolországban küzdő feleket hadviselő hatalmaknak ismeri el. Ennek a megoldásnak a következő előnyei lennének: A) A nemzetközi jogok értelmében mindakét hadviselő fél vállalja a felelősséget a semleges hatalmakkal szemben a légi, tengeri és szárazföldi háború viteléért. B) A négy nagy­hatalom flottaőrszemei, amelyeknek alkalmazása teljesen csődöt mondott, valamint bármilyen más­fajta flottaellenőrzési rendszer fölöslegessé vá­lik. C) Az eddig alkalmazott rendszer súlyos hiányosságai eltűnnének, minthogy azok a ha­jók, amelyek nem spanyol vagy valamely nem európai állam zászlaja alatt hajóznak, mind a két hadviselő fél ellenőrzése alá esnek. 2. A flottaellenőrzési rendszer, amely eddigi kérdés megmarkolására, de — ez is a parla­menten kívül. Néhány úgynevezett aktivista s a magyarságtól független sajtótermék ezt a dátumot a köztársaság területén élő nem­zeti kisebbségek életében történelmi fordu­lópontnak igyekezett föltüntetni, de idő múl­tával ők. is kénytelenek voltak belátni, hogy ez a dátum legföljebb annyiban volt emli- tésreméltó, mert ez alkalommal történt meg először, hogy hivatalos helyen is elismerték, hogy hosszú éveken keresztül súlyos és nagy hibák történtek a kisebbségekkel való bánásmód tekintetében, a demokratikus egyenlőség és osztó igazság elve a kisebb­ségekkel szemben éveken keresztül súlyos csorbát szenvedett, s ígéret hangzott el, hogy a jövőben máskép lesz. Egyéb azután nem is történt. A kisebbségek emberséges fejlődését, gazdasági és kulturális kapacitás geri ellenőrzést továbbra angol és francia hajók gyakorolták volna, de angol hajók fedélzetén semleges megfigyelők is résztvettek volna az el­lenőrzésben. Ezzel szemben a német-olasz állás­pont a tengeri ellenőrzés felfüggesztését, a be­nemavatkozási elv fenntartását és Franco elisme­rését szorgalmazza. A német és olasz válaszjegy­zék szerint mind a két kormány alaposan tanul­mányozta a benemavatkozás helyzetét és elhatá­rozta, hogy kitart a benemavatkozás alapelve melíeU, azonban a junius 29-én átnyújtott fran­cia-angol javaslatot nem tartja a kérdés meg­nyugtató megoldására - alkalmasnak. És pedig zértnem, mert a Spanyolországban küzdő felek­kel szemben alkálmazott bánásmód egyöntetű­ségét az egyik fél javára megbontaná, llgy a német, mint az olasz kormány tudatában van a helyzet súlyosságának és éppen ezért kötelessé­gének tartja, hogy uj utakat és módszereket ke­ressen, amelyek a benemavatkozás elvét meg­valósíthatóvá teszik. sának kiterjesztését elősegítő jogok kodifi­kálása nem következett be. A tettek késnek. A magyar földműves, a magyar iparos, a magyar kereskedő, a magyar munkás, a ma­gyar entellektüel nem érzi, hogy az igért vál­tozás bekövetkezett volna. Még egy jelentősnek mondott javaslat foglalkoztatta az elmúlt hetekben a parla­mentet: á Kárpátalja kormányzójának ha­táskörét ideiglenesen szabályozó kormány- javaslat. Tárgyalása folyamán többizben foglalkoztunk vele s most nem célunk, hogy részletesen ismertessük, csupán a parlamenti munka mérlegének fölállításánál rá kell mu­tatnunk arra, hogy ez is olyan javaslat, amely beterjesztése előtt, Ígéret formájában többet mutatott, mint amennyit valóra vál­tott, Kárpátaljának nemzetközi szerződésben biztosított autonómiáját nem valósítja meg, mány rendkívüli minisztertanácsot kívánna tar­tani. A minisztertanács a kormányhoz közelálló lapok értesülése szerint nagyjelentőségű döntés­re készül. A lapok részletesen indokolják, hogy a tengeri ellenőrzés megbuktatása után miért válna telje­sen illuzóriussá az egész ellenőrzési rendszer. Bi­zonyosra veszik, hogy Anglia az ellenőrzés meg­szűnése után sem szállítana fegyvert Spanyolor­szágba, de nem csinálnak titkot belőle, hogy Franciaország a spanyol-francia határon keresz­tül a legnagyobb könnyedséggel tudna a valen­ciai kormánynak fegyvereket és csapatokat ren­delkezésére bocsátani. Általános vélemény sze­rint London és Paris között a szerepmegosztás tekintetében teljes az egyetértés. Valószínű azon­ban, hogy az egyelőre még szembenálló felek között végül is létrejön a megegyezés, mert ál­talában erélyesebb hangon szokták ilyen kriti­kus időkben kezdeni a tárgyalásokat, mint ahogy folytatják. Döntés — jövő héfen csupán a kormányzói hivatal adminisztrá­cióját rögzíti le. Azt is olyan formában, hogy — amint az a vita szónokainak állás- foglalásából is kiderült —• tulajdonképen csak az országos alelnököt elégítheti ki. A parlament munkamérlege a számszerű adatok sokatmondó tükörképe ellenére meg­lehetős sivár eredménnyel zárul. A cséplés több energiát emésztett föl, mint amennyit a termés hozott. Sok-sok jelentős és fontos probléma maradt elintézetlen, amit majd ősszel, az uj munkaidény megkezdésekor kell kipótolni. A legnagyobb eredményt a parlament munkája azzal hozta, amit nem csinált meg: nem hosszabbította meg a kor­mányt törvényerejű rendeletek kiadására följogosító különleges fölhatalmazási tör­vényt. Flottaellenőrzés megszűnése és a két hadviselő fél elismerése alkalmazása mellett teljesen kudarcot vallott és éppen ezért ebben a formában nem is folytat­ható, megszűnik. A német és az olasz kormány ezzel szemben a spanyol országhatárok és ki­kötők megfigyelő utján való ellenőrzése melleit továbbra is kitart. Az angol-francia sakkhuzás A ma reggeli angol lapok rendkívül élénken foglalkoznak a benemavatkozási bizottság sors­döntő tárgyalásaival és valószínűnek tartják, hogy amennyiben Németország és Olaszország kitart a flottaellenőrzés megbuktatása mellett, úgy elejtik az egész ellenőrzési rendszert. Egyes lapok szerint Grandi és Ribbentrop keddig újabb gondolkodási időt kapnak, hogy ez alatt az idő alatt kormányaik Angliával és Franciaországgal egyetértésben revideálhassák álláspontjukat. Az angol kormány tagjait értesítették, hogy legye­nek készenlétben ara az esetre, hogyha a kor­LONDON. — A benemavatkozási bizottság délelőtt két és félóra hosszat tárgyalt, majd dél­után félötkor folytatták a tárgyalásokat. A tár- f csalás már tartott, amikor megérkezett Guido 1 Crolía követségi tanácsos, aki Mussolinival tár- ! gyalfc és a ducc közvetlen intézkedéseit hozta l Grandi részére repülőgépen. Megérkezése után Croüa azonnal a Foreign Office-ra hajtatott és i részi-ceté a benamavaíkozási bizottság tanács­I * hozásain. A német-olasz javaslattal szemben az angol- francia és orosz megbízottak állásfoglaltak, Í A délutáni tárgyaláson az újonnan előállott helyczetrői folytak a tanácskozások és a benem­avatkozási rendszer további fenntartásának je­lentősegéről. A két ellentétes javaslat fölötti vita lezárása után előreláthatólag a jövő hét elején sor kerül a benemavatkozási bizottság plenáris ülésére, ahol a jelenlegi ellenőrzési rendszer sorsa fölött kimondják a döntő szót. A közbeeső időben az egyes megbízottak érintkezésbe lépnek kormányaikkal és újabb instrukciókat kérnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom