Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-16 / 159. (4305.) szám

I . jA 1 XVI. évf. 159. (4305) szám ■ Péntek ■ 1937 julius 16 ^ * m /mm Tf aT /%B-r*ll^ll I BWB t/%BJF Előfizetési ín évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská n 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SŰRGÖNYCIM HIRLRP. PRflHfl. A légiforgalom diadala (s. í.) A szovjetorosz repülők eljutottak az Északi Sarkon keresztül Sanfranciskóig, sőt azon is túl és megjavították a távolsági világrekordot. Szép teljesítmény, de Orosz­országnak szüksége is volt erre a szép tel­jesítményre. Szinte várható volt, hogy az újabb sztaliniáda, az újabb tömeges kivég­zések után Oroszország megint kirukkol valami világraszóló, propagandára Alkal­mas, megejtő dologgal. A tervről már évek­kel ezelőtt is hallottunk, jöttek a jelentések, hogy orosz repülők az Északi Sarkon ke­resztül próbálnak majd eljutni Amerikába és érthető, hogy a terv csak most került kivitelre. Az oroszok mindig kiváló rende­zők voltak és annak, hogy éppen ezt a ter­vet hajtották végre, van még egy érdekes oka azon kívül, hogy a rokonszenvet vissza kellett állítani az ingadozó hívők és rokon- szenvezők között. Amerikából eljutni Oroszországba repülő­gépen: —> erről mintha már hallottunk volna az elmúlt napokban. Alig egy héttel ezelőtt történt meg az Atlanti Óceánon keresztül indítandó rendszeres légi forgalom első pró­barepülése. Ez csak amolyan megbízható­sági verseny volt a nagy orosz vállalkozás­hoz képest, mindössze Ujfundlandból Íror­szágba és egyidejűleg Írországból Ujfund- landba. repültek a pilóták, viszont azzal a célzattal repültek, hogy az útvonal bizton­ságát próbálják ki. Nem egyszeri, meglepő vállalkozásról, hanem rendszeres forgalom­ról van szó, de érdekes, hogy e szolid vál­lalkozás mögött éppen Lindbergh, a levegő leghazárdabb vállalkozója áll. Egyelőre ki- látásosabbnak és haszrfosabbnak mutatkozik az Ujfundland és Írország közötti próbare­pülés, amely nem kalandozik az Északi Sarkra, de állandó, menetrendszerinti for­galmat készít elő. Eszünk ágában sincs lekicsinyelni az orosz vállalkozás sikerét. Csak kínálkozik az alkalom az összehasonlításra, elsősorban az észrevételre, hogy éppen a két kontinens közti repülőforgalom izgatja újabban úgy a kapitalista világ üzleti vállalkozóinak, mint a szovjetvilág propagandafőnökeinek kép­zeletét. Megint fokozottan divatba jött a re­pülésben már szinte elhanyagolt Atlanti Óceán és — nem lehet tagadni —• kissé ké­sőn jött divatba. Ez éppen a különös, hogy ilyen későn jött divatba. Éppen tiz éve annak, hogy Lindbergh átrepülte az óceánt és a rákövet­kező lelkendező riportban már akkor szóba került, hogy Európa és Amerika között pe­dig rövidesen megindul a rendszeres légi­forgalom. A ,,rövidesen“-ből hosszú évek lettek és tiz kerek esztendőnek kellett eltel­nie, amíg valóban sor kerülhetett a próba­repülésre. S még valószínűleg sokkal több idő tellett volna el, ha bizonyos kisigényű politikai adottságok nem játszottak volna a vállalko­zók kezére. Az amerikai Trippe, a rendsze- < rés légiforgalom megszállott tervezője, hiá­ba fordult annakidején az európai nagyha- ; talmakhoz, amelyek birtokukban tartják az ’ Atlanti Óceán keleti partjait. Sem Angliá­ban, sem Franciaországban, sem pedig Né­metországban nem akartak tudni a rendsze­res légiforgalomról, hogy miért nem, azt ők tudják, illetve tudhatjuk mi is, ha kicsit gondolkozunk a dolgok fölött. A három. Benemavaihozás alapokon Az olasz és német állásponthoz közeledik az iu angol benemavatkozási javaslat Elégedetlenség Párisban - Az ui javaslat elismeri Franco had jogát - Mit mond Berlin és Ráma? LONDON. — Edén külügyminiszter ma átnyújtotta a benemavatkozási bizottság huszonhat tagjának azt a tervet, amely hi­vatva van a benemavatkozás jelenlegi krí­zisét megoldani. A terv jelentős közeledést mutat Olaszország és Németország állás­pontja felé. Mindenesetre a francia és angol álláspont is képviselve van benne. Az a kö­vetelés, amely a flottaellenőrzés azonnali megszüntetésére, a spanyol kikötőknek meg­figyelők által való ellenőrzésére és a küzdő felek hadi jogának elismerésére vonatkozik, kifejezésre jut Edén kompromisszumos ja­vaslatában. A spanyol kikötők és határok hatásosabb ellenőrzése, valamint a Spanyol- országban küzdő külföldi önkéntesek visz- szahivása Franciaország és más európai hatalmak követelésére vezethető vissza. A kompromisszumos terv jelentősége a külön­böző rendszabályok sorrendjében van. A nemzetiek hadijogának elismerése Edén a következő rendszabályokat java­solja a benemavatkozás elvének gyakorlati megvalósítására: 1. Spanyol kikötőkben föl­állítandó semleges megfigyelők által a flot­taellenőrzés továbbfolytatása. 2. A parti el­lenőrzés azonnali megszüntetése idegen ha­talmak által. 3. A határellenőrzés azonnali életbeléptetése. 4. Semleges megfigyelők el­helyezése Spanyolországba induló hajók fe­délzetén. 5. A külföldi csapatok visszahívá­sa Spanyolországból semleges bizottságok ellenőrzése mellett. 6. A benemeavatkozási bizottság tagállamainak egyöntetű elhatá­rozása és az önkéntesek evakuálásának ke­resztülvitele után a nemzeti kormány hadi­jogának korlátozott formában való elisme­rése. A hadijog korlátozása elsősorban bizo­nyos áruk szállítására és a benemavatkozási rendszerben résztvevő hatalmak jogainak megóvására vonatkozik. Ezek szerint pél­dául a hadviselőknek csak olyan árukra vo­natkozik ellenőrzési joguk, amelyeket a be­nemavatkozási bizottság külön jegyzékben foglalt össze. Továbbá biztosítani kell azok­nak a hajóknak szabad útját, amelyek a be­nemavatkozási zászló alatt hajóznak és fe­délzetükön semleges megfigyelőt visznek. Ugyancsak szabad utat kell biztosítani azoknak a hajóknak is, amelyek hajózás­technikai okokból kénytelenek a spanyol partok mentén haladni. Valamennyi tagállamnak jogában áll védekez­ni az átkutatás ellen, amennyiben a fenti kikö­tések ellenére a hadijogra való hivatkozással hajóikat a spanyolok feltartóztatnák. Felszólít­ják a benemavatkozási bizotí®áyban részt nem [vevő államokat is, mint például az északameri­kai és délamerikai államokat az egyezményhez való csatlakozásra. Berlin nem elutasító BERLIN. — A ma reggeli német sajtó feltűnő tálalásban ismerteti Edén javaslatát, de csak néhány lap foglal állást egyelőre a megoldási javaslattal szemben, így például a Deutsche All- gemeine Zeitung megállapítja, hogy az angol kormány gyors munkát végzett és néhány na­pon belül megoldotta a rábízott nehéz feladatot. Az ellentétek áthidalására, az eddig ismert an­gol metódusok szerint, nem teljesen uj ideát dol­goztak ki, hanem az angol diplomácia által oly sokra becsült kompromisszum utján keresték a megoldást. Hogy a javaslatban foglalt rendsza­bályok legnagyobb részéhez az érdekelt két spa­nyol küzdőfél hozzájárulása is szükséges, ez ma­gától értetődik és kifejezésre jut az angol jegy­zékben is. Hogy aztán akarat és képesség is van-e ezeknek a rendszabályoknak a keresztülvitelére az érdekeltekben, majd csak az események fog­ják megmutatni. Az esseni Nationalzeitung vé­leménye szerint az angol javaslat egyes részle­teiben rendkívül bonyolult. A Rómából és Bur- gosból származó jelentésekből következik, hogy milyen elképzelhetetlenül nehéz a külföldi ön­kéntesek visszahívásának problémáját megol­dani. A francia baloldal elégedetlen LONDON. — Az uj angol közvetítő javasla­tot nem valami nagy elragadtatással fogadja az angol sajtó. Ezt azonban megmagyarázza a ja­vaslat kompromisszumos jellege. Az angol kor­mánynak ugyanis, mikor eredményesen akar szembenézni a benemavatkozás krízisét okozó körülményekkel, kevésbé alkalmazkodhatott a közvélemény hangulatához. Angol politikai körökben az a vélemény, hogy nagyhatalom közül egyiknek sem állt érde­kében forradalomszerüen meggyorsítani a közlekedést a két kontinens között. Szó sincs róla, versenyeztek eleget a gyorsasá­gért, de csak az adott körülmények között. A körülmények pedig nagyonis adva vol­tak. Hatalmas hajóvállalatok voltak adva, amelyek egyre nagyobb, pompásabb és fő­leg gyorsabb járású hajóóriásokat építettek és izgalmas reklámhadjáratot folytattak egymással a ,,kék szalag" jegyében. A „Ere­men", a „Normandie", ,,Queen Mary" épí­tése sokkal többe került, semhogy a súlyos milliókkal kiharcolt gyorsasági rekordot át lehetett volna engedni az aránytalanul kisebb tőkével, tehát kisebb befolyással dol­gozó repülőforgalmi társaságnak. A súlyos befektetéseket jelentő ,,kék szalag'-ból nem lehetett olyan könnyűszerrel „fehér szalag"- ot, a légi gyorsaság jelvényét alakítani, mint azt Trippe ur a maga lelkes és naiv buzgóságában elképzelte. A nehéz hajóko­losszusok ellenálltak a könnyű repülőgép­nek és igy a két világrész kereskedői vagy egyéb sürgős teendőben utazói kénytelenek voltak beérni a négynapos rekordgyorsa­sággal, ha az egyik kontinensről a másikra akartak jutni. Úgy látszott, hogy . a techni­kai fejlődés egymagában még sokáig nem fo.gja őket hozzásegíteni ahoz, hogy huszon­Franciaország részéről bizonyos kifogásokkal fognak élni, de nem valószínű, hogy a terv Pá- ris ellenállásán is megbukna. Sokkal szkeptiku­sában hosszabb beszélgetés volt Henderson kö­részről ugyanis éles kifogásokkal számolnak, különösen ami Franco hadijogának elismerését il­leti. A Daily Express egyébként úgy tudja, hogy tegnap az uj benemavatkozási javaslattal kapcso­latban hosszabb beszélgetés volt Henderson kö­vet és Neurath birodalmi külügyminiszter kö­zött, PARIS. — Az Eden-terv különösen a francia baloldali körökben keltett elégedetlenséget. Ál­talános a vélemény, hogy Anglia erősen közele­dett Olaszország és Németország álláspontjához. A szocialisták lapjai azon a véleményen vannak, hogy a terv ellentétben áll azokkal az alapelvek­kel, melyeket a marseillei kongresszus a spa­nyol polgárháború kérdésében leszögezett. Az ügyet mindenesetre minisztertanács előtt alapo­san megtárgyalják és a szocialista párt igyekezni fog érvényt szerezni álláspontjának. Yvon Del- bos külügyminiszter közben a szokásos diplomá­ciai utón Londontól felvilágosítást kért a javas­lat bizonyos pontjait illetően. Elsősorban az ön­kéntesek visszahívásának módját illetően kíván részletesebb felvilágosítást Páris Londontól. Francia vélemény szerint a benemavatkozási bi­zottság pénteki ülésének csak formális jellege lesz, mert a javaslattal szemben a legtöbb érde­kelt kormány még nem tisztázta álláspontját. Róma: lehet róla beszélni RÓMA. — Az angol javaslat szövege Rómá­ban csak a késő esti órákban vált ismretíé, úgy­hogy egyelőre még hivatalos körök álláspontja nem ismeretes, Újságírói körökben azonban az a vélemény, hogy az olasz kormány az angol ja­vaslatot elfogadja további tárgyalás alapjának. négy óra alatt tehessék meg ugyanazt az utat. És ekkor jött valami, kis politikai inci­dens, ami léket vágott a dolgok rendjébe. Ír­ország kivívta függetlenségét, az a kis Íror­szág, amelynek lakói csak mérhetetlen el­szántsággal és szabadságvággyal rendelkez­nek, de nem hatalmas hajóvállalatokkal. Trippe urnák, a romantikus vállalkozónak akadt e romantikus gondolata: elküldte Lindberghet egyik érdektársával együtt De Valerához, a szabad ir köztársaság elnöké­hez és a nem kevésbé romantikus államférfi nagy érdeklődéssel fogadta a levegő hősét. iAz alkalom kiváló volt hatásos és nagysza-,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom