Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-15 / 158. (4304.) szám

Húsz év szovjeir £enin forradalmi államától fztaíin totális államaié Tilos a régi forradalmi fanok hirdetése ■■ Eltűntek az összes régi politikai könyvek Még Lenin müveit is átdolgozták A „Times" érdekes helyzetrajza a mai Oroszországról LONDON. —■ A szovjetrezsim, húszéves fennállása alkalmából a Times kimerítő tu­dósítást közöl a jelenlegi orosz helyzetről. Lenin gondolata az volt, — állapítja meg a lap —, hogy az állam a burzsoázia kiirtása után jelentőségnélküli intézmény lesz és fo­kozatosan el fog pusztulni. Kuriózus ellent­mondása a kornak, hogy Sztálin, aki min­den idők leghatalmasabb államapparátusa fölött rendelkezik, időről-időre kénytelen hangoztatni, hogy tulajdonképpeni célja az állam megsemmisítése. A legutóbbi párt- kongresszus alkalmával tette Sztálin saját politikájáról azt a paradox megállapítást, hogy célja az államhatalom legmagasabb fokra fejlesztése, hogy ezzel az állam el­pusztulását elősegítse. Ezzel szemben a gyakorlat az államhata­lom legmagasabb fokra fejlesztése, oly­annyira, hogy a magánélet számára ho­vatovább talpalatnyi hely sem marad a szovjetállamban, míg a lenini elmélet az állam elpusztításáról természetesen mind­örökre elmélet marad. nappal később mint szabotőrt és trockistát letartóztatták, sorsát azóta homály borítja. Önérdek és forradalom Pasukanis esete tipikus. Szovjetoroszor- szágban mindenki, aki valaha politikáról, jogról, művészetről és irodalomról irt vagy beszélt és hirdette azokat a forradalmi esz­méket, amelyek 1917-ben lángbaboritották Oroszországot és amelyekre fölépült a mai rendszer, ki van téve annak, hogy mint trockistát Sztalinék börtönbe csukják, szám­űzetésbe kergetik, vagy puskacső elé állít­ják. Oroszországban például most teljesen le­hetetlen könyvkereskedésekben olyan könyvet kapni, amely politikai kérdések­ről szól és 1914—1934 között jelent meg. Kivételt képeznek Sztálin erősen revideált müvei és egyes Lenin-könyvek, de ezek is átdolgozott alakban. A Times szerint a szovjetunió külpolt* tikája és a komintern, a kommunista intern nacionálé politikája többé nem függ össze a marxista tanokkal. Az az államprinci- pium, amely ebben a pillanatban Oroszor-« szágot irányítja, tulajdonképpen a „fölvilá- gosult önérdek" politikájának nevezhető. Természetesen azt nem lehet megállapí­tani, hogy a szovjet külpolitikája nem megy-e keresztül nagy változásokon* El lehet képzelni, hogy Oroszország, amely egyelőre úgynevezett demokratikus államok barátságát keresi, holnap a fasiszta államök felé fog orientálódni. Ha Szovjetoroszor- szág kedvező alkalmat lát arra, hogy Japán segítségével Németország ellen forduljon, jvagy megfordítva, egészen bizonyos, hogy j egy pillanatig sem fog vonakodni' szövet­ségre lépni akármelyik féllel. Orosz körök­ben többizben hangoztatták, hogy a szovjet adott körülmények között szívesebben látna j Franciaországban egy jobboldali kormányt, amely az ország katonai pozícióját megerő­síti, mint a folytonos belső viszálynak ki- 1 tett népfront-kormányt. Negyvenmillió európai Az angol közvélemény óriási érdeklődése mellett megnyílt Londonban a kisebbségi kongresszus Az államhatalom legmagasabb fokra fej­lesztése a marxizmust is sarokba szorította. Az szovjetunió szocializmusa és a kapitaliz­musa között alig van különbség. Bérek és fizetések között óriási az eltérés, ismét be­vezették az örökösödési jogot, a megtakarí­tott pénzt takarékpénztárakban vagy ál- lamkölcsönökben el lehet tenni, a magántu­lajdont és a fölfokozottabb jövedelmet, ame­lyet valaki „munka és takarékosság" révén ér el, az uj alkotmány szerint minden mó­don támogatja az államhatalom. Sztálin rossz „marxista leihiismerete“ Nehéz elképzelni,' — állapítja meg a Ti­mes —, hogy a régi bolsevisták ezrei ne vennék észre, hogy milyen óriási az eltérés Sztálin rendszere és aközött, amiért 1917- ben harcoltak a bolsevisták. A jelenlegi rendszer ugyanis ahelyett, hogy a beígért osztály- és kiváltságnélküli társadalmat megteremtette volna, éjjel és nappal azon munkálkodik, hogy kiépítsen és életben tartson egy olyan rendszert, amely ennek az elgondolásnak pontosan az ellenkezője. Sztálin, akinek, ugylátszik, rossz „mar­xista lelkiismerete" van, az utóbbi két évben régi bolsevisták ezreit tartóztatta Dr. Szfillő Géza képviseli a csehszlovákiai magyarságot a kongresszuson LONDON. — Az európai kisebbség ti­zenharmadik kongresszusa, amely*1 elsőizben tartja ülését Londonban, az angol közvéle­ményben óriási érdeklődésre talált. Az ülést a Central Hall nagytermében tartották, amelyet az érdeklődők zsúfolásig megtöl­töttek. A terem falain a kisebbségi életküz- dclem ismert jelmondatai voltak olvasha­tók, igy például hatalmas fölirás hirdette: „Negyven millió ember követeli az élethez való jogot", továbbá „Az államhatárok nem mindig néphatárok", „Minden nyolca­dik európai kisebbséghez tartozik", „Old­játok meg a nemzetiségek kérdését békés eszközökkel". A csehszlovákiai kisebbségek részéről a kongresszuson megjelent dr. Szüllő Géza I nemzetgyűlési képviselő, aki a magyarságot képviseli, Kundt szudétanémet képviselő, ( Frank szenátor, továbbá Hacker, a Bund dér Landwirte elnöke, Rutha mérnök, a Henlein-párt külpolitikusa és Westfalen, akik a németeket képviselték, a kárpáíorosz ukránok képviseletében dr. Brascsajkó és végül az orosz csoport képviseletében dr. Kaminsky vett részt a kongresszuson. Wil- fan volt olaszországi szlovén képviselő, a kisebbségi konferencia elnöke betegsége miatt nem vehet részt a londoni összejöve­telen. A kongresszus elnökévé Zaloziecki romániai i ukrán szenátort választották. A megnyitó ülésen íKurcsinszki orosz kiküldött mondott beszédet és A Csehszlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség ünnepi hete Csetneken kijelentette, hogy a kongresszus munkája a nem­zetközi béke megóvását szolgálja. Az angol ki­sebbségbarátok részéről Lord Dickinson üdvö­zölte a kongresszust. A kongresszus tiszteletbeli tagjává választotta Lord Dickinsont és Sir Waltér Napiért, Nagyon érdekes volt Malone volt munkáspárti képviselő felszólalása, aki ugyan hangoztatta, hogy mint magánember vesz részt a kongresszuson, de kije­lentheti, hogy Angliának sajnos nincsen sem ereje, sem hatalma ahhoz, hogy eredményes moz­galmat indítson a kisebbségi szerződésekben ga­rantált jogok tényleges betartására. Ezt a kijelentését németül is megismételte. Sze­rinte jó voLia, ha a kisebbségi problémát a négy I nagyhatalom konferenciája venné munkába. Csütörtökön délelőtt az angol alsóház fogadja 3 konferencia tagjait. • határozatokról. Vargha Sándor a szlovenszkói evagélikusok helyzetéről beszélt, Ludwigh Au­rél pedig a magyar evangélikusok legégetőbb kérdéseiről tartott értékes előadást. A kommunizmussal foglalkozva rámutatott an­nak pusztításaira s ugyanakkor Isten ellen való bűnnek minősítette a kom­munizmust az egyetemes zsidóság terhére róni, Evangélikus Napt leányegyesületi konferencia, ünnepi istentisztelet, alkalmi színdarab, cserkésztáborozás és kirándulások szerepeltek a nagyszerű ünnepi héten le es sokat közülük, mint tudjuk, halálba ker­getett, csak azért, mert kritizálni merték rendszerét. A Times hivatkozik Pasukanis esetére, aki röviddel ezelőtt még a szovjet jogi in­tézetének rektora és az igazságügyi nép­biztos helyettese volt. Pasukanis egészen a múlt év decemberéig úgynevezett marxista- leninista jogelméletet adott elő és számos ilyen szellemű könyvet is irt. E teória sze­rint a jog tulajdonképpen nem egyéb, mint hatalmi erő az uralkodó osztályok kezében. Mint maga az állam, úgy ez az eszköze is tulajdonképpen az elnyomást célozza és vé­gül is az állammal együtt fog elpusztulni. A szovjetbirák, így argumentált Pasuka­nis, szükség esetén a törvény betűin tíil- tehetik magukat és ítéleteiket Lenin „for­radalmi öntudatára" építhetik föl. Pasu­kanis azonban nem haladt, ugylátszik, a korral és nem vette észre, hogy ezek a teóriák már magát a szovjetállamot is veszélyeztetik. így történt azután, hogy egyik riválisa sú­lyos kritikát gyakorolt működése fölött és kimutatta, hogy Pasukanis doktrínái nin­csenek összhangban a sztálinizmussal. Ja­nuárban az időszerűtlenné vált forradalmi jogászt elcsapták, számos tankönyvét egyik napról a másikra kivonták a forgalomból és anarchisztikusnak bélyegezték. Két (Kiküldött tudósítónk jelentése.) Cselnek köz­ség, Gömörmegye magyar vidékének egyik jelen­tős helysége az elmúlt héten — mint már jelen­tettük — nagy ünnepségek színhelye volt. A Csehszlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség ünnepi hetet rendezett ott s erre az alkalomra Pozsonytól Eperjesig csaknem minden magyar evangélikus egyház elküldötte képviselőjét az ősi magyar városba, amely ugyanekkor a szloven- szkói magyar evangélikus ifjúság táborhelye is volt. A SzMESz az ünnepi hetet a magyar evan­gélikus hőisök emlékének szentelte s a megnyitó istentisztelen Fábry Viktor eperjesi léikész, a SzMESz elnöke az eperjesi vértanukról emléke­zett meg gondolatokban gazdag, megkapó beszé­dében. Istentisztelet után a Szlovenszkói Magyar Ev. Leányegyesület évi konferenciáját -tartották meg Hallát János főesperes, a gömöri esperesség belmissziós bizottsága elnökének vezetése mel­lett. Ghovan Sándor a Szövetség, ifjúsági moz­galmainak elnöke és dr. Szutorisz Dezső eset,ne­ki egyházfelügyelő üdvözlő szavai után Torzulja kiküldötte Csók Adél az „Erős vár" dmü költe­mény. előadásával aratott nagy sikert. Ezután Greck Lajos ny. rozsnyói gimn. tanár, a gömö- xi egyházmegye ujjonnan megválasztott felügyelő­je, szólt az |fijusá-ghoz s igyekezett lelkűkbe olta­ni a vallásos élet szeretetét. Kenéz Lili eperjesi kiküldött Ásgut-hy Erzsébetnek „Bábel tornya" című hatásos költeményét adta elő sok átérzés- sel, majd a csetneki énekkar sikerült énekszáma következett. A délután programján nagysikerű műsoros előadás szerepelt. Szkalos Ella énekelt, Novák Gyula és Rokosinyi László zeneszámokat adott elő, Varga Marika, Thern Irma és Sza- lajka Márta szavalatokkal ügyeskedtek, Varga Ferenc és Kengyel Kálmán énekkettőst adott elő, majd Mohr Gedeon kassai lelkész „Mire taní­tanak bennünket a kassai vértanuk" cimen tar­totta -meg sikerült és értékes szabadelőadását. Dr. Lángé Edith olvasta fel Hollexungné Brand Vilma értekezését „Szociális feladataink" ci­men. Istók Lenke szövetségi titkárnő pedig a leány egyesületek belmissziós munkájáról és szo­ciális tevékenységéről tájékoztatta a jelenlevő nagyszámú hallgatóságot. Este 8 órakor Fábry Viktor „Hiven mind halálig" című alkalmi történd mi tárgyú drámá­ját adták elő a rozsnyói ev. egyház kiváló mű­kedvelői, akik között Varga Ferenc, Kengyel Kálmán -és Pósch Ilii töltötték be a nagyobb szerepeket és nagyszerű játékukkal a megrázó erejű darab minden szépségét kifejezésre juttat­ták. A kisebb szerepekben Galló Irén, Lázár Ha, Varga Ferencné, Varga György, Srompf Ká­roly és Barczay Sándor nyújtottak elsőrendű alakítást. Másnap az ifjúsági egyesületek vezetői közös tanácskozáson állították össze a következő év programját. Az ezt követő fiukonferenciát Cho- van Sándor nyitotta meg, utána pedig Mohr Sándor számolt be az evangélikus napon hozott mert mint a példák igazolják, ez a veszedelmes tömegőrület nemcsak a zsidók, hanem a másíele- kezetüek közül is igen sokat megiszédit és magá­val ragad. Az ezután következő napokon mind­két nembeli ifjúság nagyobb kirándulásokat tett do-bsinai jégbarlanghoz, Csunta-vára és a domi: cseppkőbarlanghoz, valamint a közeli erdős . > dékre. Az ünnepi hetet és táborozást közös -is­tentisztelet fejezte be, amelyen úrvacsorához járult az ifjúság, amely felejthetetlen emlékekkel tért vissza otthonába a csetneki táborból. Ugyan­ilyen érzéssel távoztak az egyházközség, kikül­döttei is, valamint a SzMESz vezetői, akik a leg­nagyobb elismeréssel és hálával adóztak az Evangélikus -nap és a táborozás létrehozóinak, Chovan Sándor csetneki evangélikus lelkésznek és nejének, akik páratlan magyaros vendé-, ze- r-etettel tették feledhetetlenné a csetneki szép ,a- pok-at. Felrobbant egy romániai lőszerraktár BUKAREST. — Csak most vált ismeretessé, hogy a cornauüi katonai lőszerraktár hétfőn fel­robbant. A raktárban a háborúból visszamaradt olyan lőszerek voltak felhalmozva, amelyeket a román hadsereg már nem használ. A lőszerek legnagyobb része tüzérségi lőszer volt. A rob­banás következtében szerencsére emberéletben nem esett kár. Az első robbanás a kora délutáni órákban történt, de még a hajnali órákban is egymásután robbantak fel a tüzérségi lőszerrel telt ládák. A raktár őrsége még idejekorán biz­tonságba tudta mqgát helyezni. r 1937 julius 15, csütörtök* 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom