Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-14 / 157. (4303.) szám
J« «T J XVI. évf. 157. (4303) szám • Szerda • 1937 julius 14 Elfifizetésl árt évente 300, félévre 15(1, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet • • TELEFON: 303-11. • • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Benemavatkozás elvben Peking és Madrid Háború a világ kát sarkán Súlyos háborús konfliktustól tartanak a Távol-Keleten - Elkeseredett harcok Peking kapuiában - A polgárháború egyik legnagyobb légi csatája a madridi fronton ■(*) Tehát maradt az elv. Néhány hónapi reménytelen kísérlet után, hogy valamilyen formában elszigeteljék Európától s Európa más, még lappangó veszélyeitől, nagyhatalmi intrikáktól, a kicsinyek panaszaitól, az erősek csillapitatlan étvágyától s a kisemmizettek még csillapitatlanabb gyomorkorgásától a spanyol égzengést, hogy az érdektelenség kínai falát vonják köréje, hogy levegőben, szárazföldön és vizen immunissá tegyék fertőzéseivel szemben a környező világot, hogy hivatkozással a kölcsönös megértésre és a kölcsönös félelemre visszautasítsák világnézeti és érdekbeli kihívásait, egyszóval, hogy lokalizálják a szerencsétlen Ibériai félszigetre. A törekvés tiszteletreméltó, csak reménytelen, mint általában a tiszteletreméltóság géhrokkjában föllépő félszeg és tétova békekisérletek szemben az imperializmus nyers és harcias téltudatosságával. A józan emberi értelem természetesen azt diktálja, hogy el kell kerülni a beavatkozást, mert ha Spanyolország nyíltan világmérkőzés szinterévé válik, még akkor is végzetes hatással lehet az emberiségre, hogyha a nagyhatalmak részvétele nem feszíti szét az aréna falait és nem tódul ki a marakodó tömeg Európa tereire, de széthordja a háború baktériumait, mint- ahogy a sokkal távolabbi és sokkal kevésbé veszélyes abesszin-ügy is háborús-fertőzés csiráit hordozta magában. Csakhogy a józan emberi értelem régen indexre került, a diplomáciai játszmákban nem lehet hasznát venni, skrupulusai szemben állnak a nagyhatalmak érdekeivel, sőt a tömegek szenvedélyeivel Is és e kettő együtt hat. Sajnos, nap-nap mellett látjuk, hogy milyen irányban. Ó igen, elvben mindenki hive a semlegességnek, az ellenőrzésnek, a benemavat- kozásnak, de a kölcsönös bizalmatlanság sokkal erősebb, mint a kölcsönös békevágy. Ebben a pillanatban már csak az elv maradt meg a semlegességből, szankciók és praktikus keretek nélkül. Mi következik ebből? Az semmi'esetre sem, hogy jobban van elszigetelve ma a háború Európától, mint volt egy év előtt, amikor rövid idővel a spanyol polgárháború kirobbanása után az érdekelt európai hatalmak lefektették a benemavatkozási elv alapjait s megpróbáltak rájaépitení gyakorlatilag is ható és eredményes ellenőrzési rendszert. Ez a rendszer megbukott s nemcsak úgy, hogy a spanyol polgárháborút nem sikerült megrövidíteni és mint akkoriban mondták, „humanizálni" általa, hanem úgy is, hogy Európa érdektelenségét sem bztositotta eléggé s ma sokkal jobban vannak bel ék e- verve bonyodalmaiba az érdekelt európai 1 nagyhatalmak, mint háromnegyed évvel i ezelőtt. A spanyol polgárháborúban kockán forgó nemzetközi érdekek sokkal több oldalról és sokkal érzékenyebben érintik Eu- rópát ma, mint tegnap s az ellenőrzés nemcsak hogy nem közömbösítette el az érdekeket, de éppen ellenkezőleg: kimélyitette. Olaszország és Németország az egyik oldalon, Anglia és Franciaország a másik oldalon, sőt Amerika is, a szovjet is, nem beszélve más apróbb hatalmakról, az érdekek egész láncolatával csüng az egyik vagy a másik fél sikerein vagy kudarcán. Hogy ehhez köze van-e a rosszul alkalmazott semlegességnek* hogy egy jól elgondolt elv PEKING. — A Peking kapujában dúló harcok olyan erővel újultak ki, hogy komoly háborús konfliktustól lehet tartani. A Peking körül fölvonuló japán és kínai csapatok létszáma meghaladja a százezer embert. Ma reggel egy japán hadosztály tiz tankkal, hét tábori üteggel s negyven teherautóval megjelent Peking keleti kapujánál. A japán hadosztály parancsnoka követelte, hogy csapatait engedjék be a városba, a kínaiak azonban a japán tisztek kívánságát visszautasították, amire a japánok erőszakkal próbáltak behatolni a városba. Nagyobb küzdelemre azonban nem került sor, mert a japánok Raniuan irányában, Pekingtől délre elvonultak. Más hírek szerint japán csapatok elérték Vanpingsient, amely hét kilométernyire van az északkinai fővárostól. Tiencsinből érkező jelentések szerint hét katonavonat robogott be a tegnapi napon a városba, valószínűnek tartják, hogy ezeket a csapatokat a Peking elleni harcra mozgósították. Peking körül ellenőrizhetetlen hírek szerint nagy harcok dúlnak, amelyeknek kimeneteléről még semmit sem lehet tudni. Egy bizonyos, hogy Tiencsin irányában megszakadt a vasúti összeköttetés. Az összes vasúti vonalakat japánok tartják megszállva és a vagonokat katonai célokra foglalták le. Még a nemzetközi vonatokat sem engedik kirobogni Tiencsinből. Menekül a lakosság Pekingböl SHANGHAI. —• A Domei-iroda pekingi jelentése szerint a lakosság körében leírhatatlan a riadalom, ezer és ezer ember, japánok és kínaiak vegyesen, menekülésszerüen igyekeznek elhagyni Pekinget és a háború által veszélyeztetett északkinai területeket. Mindenki meg van győződve arról Shang- haiban, hogy a jelenlegi konfliktus súlyos következményekkel fog járni, sőt egyesek elkerülhetetlennek tartják a háborút. A legtöbb pekingi menekült Tiencsinben és Mandzsúriában keres menedéket. rossz kivitele mérgesitette-e ej ennyire a helyzetet vagy a jelenlegi európai erőviszonyok természetéből következik, hogy a leg- távolabbinak látszó konfliktus is felsorakoztatja és harcvonalba állítja az összes lappangó érdekellentéteket — ugyan ki tudná megmondani. Az azonban bizonyos, hogy a semlegességet gyakorlatilag megszervezni nem lehet, vagy legalábbis majdnem lehetetlen. Az egyedüli cérnaszál, amin ebben a pillanatban a béke ügye lóg, a benemavatkozás elve s ez a cérnaszál, sajnos, ijesztően vékony. Tudjuk a világháború egész aktatárából, hogy a háborút elvben senki nem akarta s hogy mindakét oldalról a bizonyítékok ezreit lehet felsorakozhatni amellett* hogy elvbén mindenki békeA Reuter-iroda hongkongi jelentése szerint több Formosában állomásozó japán hadihajó azt a parancsot kapta, hogy azonnal induljon Kínába az ottani japán lakosság védelmére. A pekingi események hatása alatt ugyanis egész Kínában fölujult a japánellenes agitáció és attól tartanak, hogy a fölizgatott tömeg a japánok ellen fog fordulni. Két hadihajó már meg is érkezett, az egyik Svatauba, a másik pedig Fucsauba. Ezekben a kikötőkben ugyanis a legszoron- gatottabb a japán lakosság helyzete. Harcok a pekingi vasúti liidnál PEKING. — A leghevesebb összeütközések a pekingi vasúti összekötő hídnál zajlottak le 11 óra tájban. A hid Peking déli kapuja közelében fekszik. A harcokba beavatkozott a kínai lakosság is és a japán csapatok által szorongatott hidőrség segítségére sietett A vasúti forgalom Pekingtől délre teljesen szünetel. A város katonai parancsnoksága kiáltványt intézett a lakossághoz, hogy őrizze meg nyugalmát és maradjon házaiban. A Reuter-iroda jelentése szerint a harcok 12 óra 45 perckor véget értek a vasúti ösz- szekötő hídnál. A japán csapatok Fengtai irányában visszavonultak. Romlanak a békés megoldás esélyei LONDON. A londoni kínai követ ma megjelent a Foreign Office épületében és kijelentette, hogy a helyzet Északkinában rendkívül aggasztó. Szerinte a japánok jól előkészített akciót hajtanak végre, amelynek az a célja, hogy Északkinából második Mandzsukuot csináljanak. Kína állítólag el van határozva, hogy további Japán inváziót mindenáron megakadályoz. Fengtai- ban 30.000 japán van koncentrálva és Tokióból öt hadosztályt indítottak útnak Kina felé. További csapattesteket is mozgósítanak a japánok. A Times részletesen foglalkozik a távolbarát volt. Csak, sajnos, vannak helyzetek, amelyekben a minden oldalról vallott elvet mindenki más gyakorlati érdekekkel köti össze, érdek és elv pedig gyakran mondanak ellent egymásnak. A benemavatkozás ebben a pillanatban már csak elv tehát, ami éppenséggel nem alkalmas arra, hogy Spanyolország határain feltartóztassa ajkár a német, akár a francia tankokat és repülőgépeket. Hogyan képzelhető el, hogy komoly gyakorlati eredményt lehet elérni olyan ellenőrzési rendszerrel,amely minden hónapban két hetet üzemhiba következtében nem működik. Hogy holnapután esetleg az önkéntesek visszahívásában egyeznek meg a hatalmak, amikor közben módjuk és alkalmuk volt saját érdekeik szerint annyi önkéntest szállítani az egyik vagy keleti eseményekkel és megállapítja, uogy a háború és béke sánszai 50:50. Ez az arányszám a béke terhére az utóbbi napon lényegesen leromlott. A japánok állítólag a Kvantung-hadsereg csapatait is Peking felé irányítják. A kínai kormány figyelmeztette Tokiót arra, hogy ne mérgesítse el végképp csapatszállitásokkal a helyzetet, de ugyanakkor hivatakozott arra is, hogy Kina szuverénitását és integritását minden erővel meg fogja védelmezni. Felborult a londoni flottaegyezmény LONDON. — Hull amerikai államtitkár jelentése szerint Anglia nagyon nagy jelentőséget tulajdonit ánnak a körülménynek, hogy Amerika uj csatahajóit negyven centiméteres ágyukkal szerelte fel. A Times flottaszakértőjének cikke szerint Amerika elhatározása ugyan nem keltett meglepetést angol flottakörökben, mégis csalódást okozott azoknál, akik azt remélték, hogy az 1936-os londoni flottaegyezmény véget vetett a túlságosan drága harci hajók korszakának. Amint ismeretes, a londoni flotta' egyezmény 35 centiméterben állapította meg a hadihajókon alkalmazott ágyuk legnagyobb kaliberét. Angol körökben az a. vélemény, hogy Amerika a távolkeleti események és Japán egyre agresszívebb magatartása miatt határozta el magát erre a lépésre. Ami Angliát illeti, egyelőre még nem lehet tudni, hogy vájjon elhatározza-e magát az amerikai példa követésére. A Manchester Guardian megállapítja, hogy a londoni flotíaegyezmény fölrugásáért Japánt terheli a felelősség. Bizonyos, hogy a japán flotta is követni fogja Amerika példáját és hasonlóan nagy kaliberű ágyukkal szereli fel flottáját. Ezzel az újabb flottafegyverkezési verseny veszélye is a háborús tényezők sorába lépett. Amerika aggódik WASHINGTON. - Az United Press értesülése szerint a japán-kinai konfliktus súlyos aggodalomra ad okot washingtoni másik félnek, amennyit csak akartak. A londoni helyzet emlékeztet Chesterton süllyedő hajójára, amelyen, csupa tulokos ember parancsnokol s mindvalamennyi más uton-módon akarja megmenteni a hajót, közben a vitatkozástól nem marad idejük betömni a lékeket és kimerni a betódult vizet. S ha már elhatározták valamit, akkor először merik a vizet s aztán tömnék csak a lyukakat. Elvben természetesen valamennyien korrekt európaiak és lelkes békebarátok és kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a hágót pedig meg kell menteni. Hogy közben a hajó mégis elsüllyed, ez magán az elven mitsem változtat, az elv azért teljes pompájában ragyogni fog a vizek fölött. Kár, hogy már csak a pingvinek fognak gyönyörködni benne.
