Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-02 / 148. (4294.) szám

1937 Jullus 2, péntek. tragaiA\ag^ar-hírlap 3 A minisztertanács utolsó ülése PRÁGA. — A tegnapi minisztertanács egyéb ügyeken kívül a legutóbbi elnöki amnesztia ki­egészítésével is foglalkozott. A minisztertanács határozata szerint az amnesztia vonatkozik mindazokra a gyülekezeti, egyesületi és sajtó­rendelkezések ellen elkövetett s rendőri eljárás alá eső kihágásokra, melyeket az elnöki amnesz­tia nem foglalt magában, E héten a minisztertanács már nem ül össze. A nyári szünidő előtt a kormány a jövő hét csütörtökjén ül össze utoljára. A legfontosabb és legnehezebb feladat, ami e héten megoldásra vár: az uj gabona árának meg­állapítása. Károly román király elu ázott Lengyelországból VARSÓ. — Antonescu román és Beck lengyel I külügyminiszter szerdán a krakói Wa/wel-kastély-1 bán aláírták a jegyzőkönyvet, amely szerint a varsói román és a bukaresti lengyel követ- ] séget rövid időn belül nagykövetség rangjára ^ emelik. Károly király lengyelországi látogatásáról hiva­talos kommünikét adtak ki, amely megállapítja, hogy a látogatás a két ország között fennálló széttörlhetetlein barátság rendkívül erős kifeje­zése. A tárgyalásokban, amelyeket az uralkodó látogatása alkalmából lefolytattak, a két állam közös érdekeit érintő valamennyi kérdésben a| legnagyobb egyetértés nyilvánult meg. Megálla­pítást nyert, hogy a lengyel—-román szövetség főcélja a béke fenntartása. A király tiszteletére tegnap este bankett vo't a Wawel-kastéJyban, amelyen megjelent Moecicki elnök, Rydz-Smigly marsall, Cortesi pápai mün- cius, Beck külügyminiszter, Zárnifresou román és Arcisevski lengyel követ. Ma délelőtt az uralkodó Krakó város szépségeit tekintette meg, majd 11 óra 30 perckor udvari vonaton elhagyta Lengyel- országot s visszautazott Bukarestbe. LONDON. — A Daily Telegraph értesülése szerint Károly román király augusztus közepén magániátogatásra Angliába érkezik. A román uralkodó a hir szerint egy skóciai vadászkirándu­láson vesz részt. Betiltható a Kínra i Magyar Gazda BEREGSZÁSZ. Az ungvári Kerületi bi- róság junius 28-án kelt végzésével kimond­ta a Kárpáti Magyar Gazda, az egyesült pártok kárpátaljai hivatalos hetilapjának betilthatóságát. A betilthatóságot kimondó végzés indokolásában arra hivatkozik, hagy a Lapot 1936 március 1. és 1937 április 11-e között hatszor kobozták el a rendtörvény- be ütköző közlemények miatt. A betiltható­ságot kimondó végzés ellen a lap kiadója felfolyamodással él. — A llap legutolsó, junius 27-iki számát szintén elkobozták „Peng a kasza" cimü vezércikkének három szakasza s az Esterházy János parlamenti bestédét ismertető cikk két kitétele miatt. A Kárpáti Magyar Gazda egy Ízben márj be volt tiltva hat hónapra. A magyar iskola fejlesztését követeli Zabos népe POZSONY. — Az egyesült országos keresztény­szocialista és magyar nemzeti párt a Főrévhez tartozó Zabosban nagy látogátottságu sikerült népgyülést tar­tott, amelyen főleg a magyar iskola kérdésével foglal­koztak. Szabó Béla helyi szervezeti elnök megnyitó­ja után Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő, dr. Bicsovszky Kázmér főtitkár és Csaposs Géza plé­bános mondott hatásos beszédet. Németh Vince köz­ségi képviselőtestületi tag a községi ügyekről számolt be. A lelkes hangulatban lefolyt gyűlés elhatározta, hogy az iskolaügyi miniszternél távirattal sürgeti meg a zabosi magyar iskola fejlesztését. Az elküldött távirat szövege a következő: — A Főrévhez tartozó Zabos település háromezer lakosából nyolcvan százalék magyar. Ennek ellenére Zabos csak ez év februárjában kapott egy egy- tanerős magyar iskolát, holott a Slovenská Ligának már öt éve áll fenn négytanerős iskolája. Az elmúlt vasárnap tartotta a Slovenská Liga Zabos­ban uj iskolájának alapkőletételét. Az iskolát hatszáz­ezer korona költséggel akarja fölépíteni. Az alapkő- letételnél elmondott beszédekből nyilvánvaló, hogy az iskola a magyar gyermekeknek szlovákká való neve­lésére törekszik. Tiltakozunk ezen szándék ellen, kö­veteljük ennek fölhagyását és a magyar gyermekek részére nem szlovák, de magyar iskola építését. Kér­jük egyúttal miniszter urat, hogy befolyásával hasson oda, hogy ne csak nyilatkozatok hangozzanak el a magyar sérelmek orvoslásáról, de a magyarság egyen­lősége a gyakorlatban is az egész vonalon megvaló- si ttassék. A táviratot Szabó Béla tinók Irta alá. Súlyos diplomáciai konfliktus Japán és Oroszország között De nincs háborús veszély a Távol-Keleten - Éjszakai tárgyalás a moszkvai külügyminisztériumban TOKIO. — Az Amur-szigeteknél történt ja­pán-orosz összeütközés súlyos diplomáciai bo­nyodalmakra vezetett a Távol-Keleten. Az inci­dens miatt tiltakozását jelentette ki Sigimitsu ja­pán követ a külügyi népbiztosságon. A feszültsé­get azonban sikerült diplomáciai tárgyalásokkal levezetem és egyelőre nem kell tartani a Távol- Keleten háborús veszélytől. A japán ügyvivő hajnali három óráig tárgyalt Stomoniakov he­lyettes külügyi népbiztossal, majd azzal távo­zott a népbiztosságról, hogy másnap délután Lit- vinowal folytatja tanácskozásait. Az éjszakai tanácskozásokon mind a két fél formális tilta­kozását jelentette be az eset miatt. Sigimitsu ki­jelentette, hogy a szigetek minden kétséget ki­záró módon japán fennhaóság alá tartoznak és a konfliktust az idézte elő, hogy Oroszország vonakodott kellő időben kiüríteni a japán bir­tokállományhoz tartozó szigeteket és a véres incidenst az orosz hajók támadása okozta. En­nek ellenére Japán a kérdést diplomáciai utón akarja rendezni és bízik abban, hogy magatar­tásának meglesz a gyümölcse. Oroszország erő­szakhoz folyamodott, Japán nem kívánja követni ezen az utón. Annak ellenére, hogy a legújabb határincidens semmivel sem súlyosabb termé­szetű, mint az eddigiek, mégis nagyobb jelentő­séget kölcsönöz neki az a körülmény, hogy Ja­pán valószinüleg ebből az alkalomból ki alkarja puhatolni, hogy a moszkvai kormány milyen mértékig támaszkodik a távolkeleti hadseregre. Az utolsó két évben ugyanis a szovjetkor­mány magatartását minden határincidenssel kap­csolatban befolyásolta az a körülmény, hogy tö­kéletesen megbízott a távolkeleti hadsereg erejé­ben. Általános vélemény szerint az utolsó hóna­pok eseményei megingatták a távolkeleti hadse­reg erejét és a japánok az Amur-incidenst min­den jel szerint arra akarják fölhasználni, hogy meggyőződjenek a távolkeleti hadsereg és a moszkvai kormány közötti viszony változásairól. A tokioi kormány ma minisztertanácsot tar­tott, amelyen az Amur-konfliktus ügyével fog­lalkoztak, A minisztertanács után a külügyi és a hadügyminisztérium megbízottja nyilatkozott a Döméi ügynökség munkatársának és kijelentette, hogy minden körülmények között lokalizálni fog­ják a konfliktust. A japán kormány minden esetre várakozó álláspontot foglal el és további magatartását attól teszi függővé, hogy vájjon valóban visszahivja-e a moszkvai kormány csa­patát az Amur-vidékről, mint ahogy ezt Litvinov megígérte. „Távolítsák el a nemzetközi kérdések irzenállábé! a kisebbségi kérdések gyúlékony anyagát!“ Szülfő Géza a népszövetségi ligák pozsonyi világkongresszusán fa olvasta a magyar kisebbségi dsklaréc ét POZSONY. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A népszövetségi ligák uniója ma nyilvános nagygyűlést tartott. Délelőtt tiz órakor nyitotta meg a nyilvános gyűlést dr. Slávik György, Csehszlovákia varsói követe s egyben az unió alelnöke. A gyűlés elején felolvasták a köztársasági elnök és a külügyminiszter üdvözlő táviratát, majd az egyes delegátusok a szervezetek jelentéseit ismertették. Inagaki japán, Tokgöz török, Liu-Kai kínai, Manopoulos görög, Slavin- skij ukrán, Zürkel észt és Thomas angol delegátus felszólalása után déli tizenkét órakor az ülést félbeszakították s délután félnégy órakor folytatták. A délutáni ülésen hangzott el a csehszlo­vákiai magyar kisebbség deklarációja, amelyet dr. Szüllő Géza, a csehszlo^^ iái magyar népszövetségi liga elnöke olva­sott fel francia nyelven. Az ülésen előkelő közönség volt jelen. Ott voltak a magyarországi delegátusok vala­mennyien, továbbá a csehszlovákiai magyar liga részéről Szüllő Gézán kívül Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, továbbá dr. Jankovics Marcell, a SzMKE elnöke, dr. Aixinger László pártigazgató, Majthényi László, Arkauer István, dr. Duka-Zólyomi Norbert és többen mások, A román dele­gátus felszólalása után általános érdeklő­dés mellett Szüllő Géza emelkedett szólásra és francia nyeven a következő deklarációt olvasta fel: — A csehszlovák köztársaság magyar ■ népszövetségi ligája szent kötelességének tartja a világbéke legnemesebben fölfogott érdekében, valamint a világ minden államá­ban élő nemzetek jobb együttműködése ér­dekében, főként az európai kontinens nem­zeteinek érdekében a teljes ülés figyelmét és ezáltal az itt képviselt világnyilvánosság figyelmét a még, sajnos, megoldásra váró kisebbségi kérdésre irányítani. Miután a párhuzamosan folyó bizottsági ülések foly­tán az itt megjelent delegátusok négyötöd­része a programon lévő kérdések tényálla- dékának részletes ecsetelésénél nem lehetett jelen, a csehszlovákiai magyar népszövetségi liga az őt kötelező alkalmat megragadja és ezúttal is köszöni Lord Dickinson javaslatá­nak elfogadását. (Ez a kisebbségeket érintő javaslat volt.) Ezúttal köszönjük a kisebb­ségi bizottság illusztris elnöknőjének, dr. Backer van dér Bőssé urhölgynek a napi­renden lévő kisebbségi javaslatok körülte­kintő tárgyalását. Még egyszer kérjük a bé­kés együttműködés érdekében és ezúton is fölszólítjuk a világ nyilvánosságát, hogy tá­volítsák el a meg nem oldott nemzetközi kérdések arzenáljából a kisebbségi kérdések gyúlékony anyagát. Minden elveszett perc megnehezíti negyvenmillió európai életét. Ezt el ne felejtsék! A deklarációt a delegátusok nagy taps­sal fogadták és Szüllő Gézát zajos ová­cióban részesítették. A deklaráció szövegét a kongresszus angol tclmácsnője azon nyomban angolra is lefor­dította és angolul ismertette. Garden party a helyőrségi palota kertiében Szerdán este kilenc órakor a csehszlovák Vö­röskereszt pozsonyi csoportja a delegátusok tiszteletére és meghívott vendégek részére a volt Frigyes főhercegi palota kertjében garden par- tyt rendezett. Közel félezer meghívót küldöttek szét, de a hűvös időjárás károsan befolyásolta a garden party sikerét. A palotát erre az alka­lomra reflektorokkal megvilágították, a kertben lampionok égtek, terített asztalok voltak, de az estélyi ruhás hölgyek és urak kabátban szóra­koztak. A vendégeket dr. Dula Igor, az országos elnök helyettese és dr. Kmo Vladimír polgármes­ter fogadta. A vendégek az éjféli órákig marad­tak együtt. Ebben a kertben utoljára 1917-ben volt gar­den party, amelyet annak idején Frigyes főher­ceg családija rendezett. Kisebbségi kérdések a napirenden POZSONY. — (Szerkesztőségünk je­lentése.) A népszövetségi ligák pozsonyi kongresszusán a szerdai napot különböző bizottságok ülései foglalták el. A mi szem­pontunkból legjelentősebb a kisebbségi bi­zottság első ülése, amelyet az egyetem egyik kistermében tartottak meg dr. Backer van dér Bőssé holland delegátusnő elnök­lete alatt. A napirendre került tárgypontok közül a legfontosabb volt az osztrák javaslat, amely egyrészt külön bizottságot kért a kisebbségi ügyek részére és ankét ren­dezését a népszövetség utján, másrészt a hontalanok kérdésnek rendezésével foglalkozott. Az osztrák javaslathoz csat­lakozott dr. Szüllő Géza több fölszólalás keretében, az ő felszólalásai után a ja­vaslatot a szudétanémetek, hollandok és bolgárok is magukévá tették. A vita fo­lyamán dr. Szüllő Gézán kívül a magya­rok részéről fölszólalt Esterházy János és dr. Duka-Zólyomi Norbert is. A szavazás során valamennyi kérdésben a magyar és német delegáció által képviselt álláspont győzött. A magyar állásponttal szemben a leghevesebb ellenzéket dr. Lipa- czewicz lengyel delegátus képviselte. A kisebbségi bizottság elé került a ma­gyar delegáció javaslata is, amelyet tegnapi számunkban részletesen ismertettünk, de amelyet fontosságára való tekintettel az ok­tóberi ülésre halasztottak. A politikai bizottság ülése Szerdán tartotta ülését a politikai és jogi bi­zottság is, amelyen a népszövetség reformjának kérdésével foglalkoztak. Érdekes vita indult a népszövetségi egyezmény 19., úgynevezett reví­ziós szakasz körül is. Az egyilk értelmezés sze­rint a revíziós szakasz alkalmazásának aktuális­sá válása esetén az érdekelt állam bizottság ki­küldését kéri. Ennek a bizottságnak jelentését aztán közgyűlés elé terjesztik, amely szótöbbség­gel foglal állást a revízió szükségessége, vagy mellőzése kérdésében. Nagy vita indult meg akörül, hogy a jelentés beérkezése után ki állapítja meg a revíziós sza­kasz alkalmazásának szükségességét. Az egyik felfogás szerint a közgyűlés csak egy­hangúlag foglalhat állást, ezzel szemben az angol és a magyar álláspont szerint nem szükséges egyhangúság, csak többség. Ezt az állásnpotot dr. Auer Pál és Vály Ferenc képviselték szemben a francia, csehszlovák és görög delegációval. Az ő álláspontjukhoz csatlakozott Ausztria, Hol­landia és Irán képviselője is. A szavazást holnap­ra halasztották. További vita indult meg arról is, hogy milyen szankciókat kellene alkalmazni az olyan álla­mok ellen, amelyek a fenti értelemben elhatá­rozott szerződésrevizióhoz nem járulnak hozzá. Az angol és magyar álláspont szerint az ilyen államot megtámadás esetén nem szabadna véde­lemben részesíteni. Nevelési ügyek Kedden délelőtt és délután, a nagygyűlés után, ülést tartott a nevelés- és ifjuságügyi bizottság, amelyen Rév. Gwillim Davies angol delegátus elnökölt, az előadói tisztet pedig dr. J. C. Max­well Garnett, az unió vezértitkára vállalta. A bizottság tárgyalta a rádió- és sajtópropaganda kérdéseit. Szükségesnek mondotta ki iskola­rádió létesítését, valamint a népszövetség esz­méit terjesztő brosúrák, képek, térképek és diagramok kiadását, amire a szükséges fedeze­tet a népszövetség keretein béliül kellene elő­teremteni. A tanácskozások egyik legfontosabb tárgya volt az angol delegátus javaslata a népnevelés terén kívánatos nemzetközi együttműködésről. A javaslat rámutat arra, hogy a népnevelésben legelsősorban érdekelt tanitótársadalom, vala­mint a népnevelő szervezetek gyakorolhatják a legtöbb befolyást a népek közötti megértés szel­lemének ápolására és ezért konzultatív bizott­ság kiküldését kéri, amly kapcsolatot keres és tart fenn minden államban az iskolák, egyete­mek, kollégiumok és más nevelésügyi intézmé­nyek együttműködése érdekében. A bizottság el­nökének felhívására az egyes államok kiküldőt­Í tei tájékoztatták a bizottságot a hazájukban fo­lyó munkáról. A csehszlovákiai magyar liga ne­vében Ivánfy Géza mondott beszámolót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom