Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-19 / 138. (4284.) szám

^RXGMtA^AG^ARHlRLSB 1937 junius 19, szombati hogy a kisantantállamok együttműködését gyöngítse, annál kevésbé, hogy a kisantan­tót cserbenhagyja. Magyarország fölfegyverkezésével kap­csolatban Sztojadinovics kijelentette, hogy Jugoszlávia továbbra is kötelezőnek tart­ja magára a legutolsó belgrádi kisantant- konferencián vállalt kötelmeket. Hodza miniszterelnök kijelentette, hogy a kisan- tantnak a legfőbb célja az, hogy a dunai államok közti nézeteltéréseket kiküszö­böljék, anélkül azonban, hogy ezzel a nagyhatalmak jogos érdekeit érintenék. Végeredményben azt lehet állítani — írja a Dimineata <—,t hogy a kisantant a maga egészében tovább kitart eddigi tradicionális politikai irányvonalán. Sztojadinovics miniszterelnök ősszel föl­keresi Párisi s ez alkalommal meghosz- szabbitják az ősszel lejáró francia—jugo­szláv szerződést. A lap úgy tudja, hogy Pierre Cot francia légügyi miniszter, aki a jövő héten Buka­restbe érkezik, innen Belgrádba repül to­vább. Cotnak állítólag fontos politikai meg­bízatása van a francia kormány részéről. Októbertől önálló orvosi kamarája van Kárpátaljának A kormány rendeletet adott ki az orvosi kamara megalakításáról ■ A képviselőház sürgette a szóim mielőbbi éietrehivását • A ruszin ellenzék éles biráiata a kormányzói javaslatról Tatarescu sajtónyilatkozata A „II. Károly király" hajó elhagyása előtt a három miniszterelnök fogadta a saj­tó képviselőit. A három kormányfő nevében Tatarescu nyilatkozatot tett s abban azt hangsúlyozta, hogy a kisantantállamok mi­niszterelnökeinek találkozása jelentős ese­mény a kisantant történetében. Ez az első eset, hogy a három állam kor­mányelnökei összejöttek a közös érdekek megtárgyalására, A kisantant —1 úgymond —■ ma egy egysé­ges és erős szervezetet képvisel, amelyet a világ semmiféle erői nem rendíthetnek meg. Mivel a külföldi sajtóhoz is beszél, ezért szavaihoz hozzáfűzheti, hogy tudomása van arról, hogy egyes lapok­ban szenzációs jelentések és kommentá­rok jelentek meg, de ezek tendenciózus információkra vezethetők vissza. Ezeket a legendákat egyszersmindenkorra elkerülendő, kijelenti két kormányelnöktársa nevében is, hogy a kisantantállamok soha nem fogják kö­vetni a Curiatius-testvérek példáját, akiket egymásután sorra legyőzött ellenfe­lük, mert elhagyták az egységes harci fron­tot. Hodza Milán útban hazafelé ARAD. — Hodza Milán csehszlovák minisz­terelnök péntekre virradó éjjel egy órakor ér­kezett meg Aradra. Az éjszakát a miniszter- elnök a szalónkocsiban töltötte. Délelőtt Arad város vezetősége nagyszabású fogadtatást ren­dezett a csehszlovák miniszterelnök tiszteletére. A fogadás után a város vezetőségének kísére­tében a miniszterelnök bevonult a városba. Ez alkalomra bejöttek a nagylaki szlovákok is Aradra szokolviseletben s nagy ünneplésben részesítették a cséhszlovák miniszterelnököt. Délben Hodza Milán Nagyváradra utazott to­vább s onnan folytatja útját Prága felé. Híreik terjedtek el arról is, hogy a csehszlovák mi­niszterelnök Budapesten át utazik Prága felé. Ennek azonban kevés a valószínűsége, mert ha a csehszlovák miniszterelnöknek ilyen szándéka lett volna, akkor valószínűleg Aradról utazott volna közvetlenül Budapest felé. Hodza Komáromban Hodza miniszterelnök pőstyéni tartózko­dása után vasárnap Komáromba látogat el, hogy megtekintse a Skoda-gyár ottani hajó­gyárát és a Csehszlovákiai Dunagőzhajózási Társaság uj hajóit, amelyek építés alatt ál­lanak. Ezek: a Hodza, Húrban és Stur ne­vet viselendő motoros tankok s további uszálytankok. A kormányelnök megtekinti a társaság legmodernebb motoros hajóját, a ,,President T. G. Masaryk‘‘-ot, amely vasárnap Pozsonyból Komáromba érke­PRÁGA. — A képviselőház csütörtökön este megszavazta a kárpátaljai kormányzó jogkörének ideiglenes rendezéséről szóló kormányjavaslatot. Mivel a kormánytöbb­ség érezte, hogy ez a törvényjavaslat csak a kormányzat reformját jelenti s a legtávo­labbról sem tartalmazza a kárpátaljai ön- kormányzat részbeni megvalósitását, egy­ben olyan határozati javaslatot nyújtót be, amely az önkormányzat leendő életbelépte­tését sürgeti. A mézesmadzagnak szánt ha­tározati javaslatot a parlament megszavazta s abban utasítja a kormányt, hogy a legna­gyobb mértékben gyorsítsa meg a kárpátal­jai országgyűlés életrehivásának előkészüle­teit, a kárpátaljai állami tisztviselői állások betöltésénél az állami hivatalok és állami vállalatok szigorúan tartsák be az alkot­mánytörvény idevonatkozó rendelkezését, az állami és közalkalmazottak a lehetőség szerint a helyi lakosság köréből valók le­gyenek, továbbá a kormány llngvárott vasutigazgatóságot, postaigazgatóságot, fel­sőbíróságot, kereskedelmi és iparkamarát s ügyvédi kamarát szervezzen, az állami tisztviselők és alkalmazottak áthelyezésénél vegye tekintetbe a kormányzó véleménye­zését, a kormányzó hivatalában elegendő erőt alkalmazzon s a kormányzói hivatalt mielőbb alkossa meg. A képviselőház kí­vánja továbbá, hogy Kárpátalja kellőképen képviselve legyen a központi hivatalokban, a kormány rendelje el, hogy az állami al­kalmazottak Kárpátalján sajátítsák el a he­lyi nyelvet s mindenáron teljesítse a cseh hivatalnokok kérelmeit, akik onnan Cseh­vagy Morvaországba való áthelyezésüket kérik. A határozat végül kívánja, hogy a hatóságok mindazokban az ügyekben, ame­lyek a kormányzó hatáskörébe tartoznak, mindig a megállapított határidőn belül kér­jék ki a kormányzó véleményét. Az orvosi kamaráról szó ó rendelet PRÁGA. — A képviselőház határozatában kívánt közjogi testületek: közül a kormány ma megjelent 109. számú rendeletével intézkedett a kárpátaljai orvosi kamara megalakításáról. A rendelet szerint a kamara október elsejével léte­sül és székhelye Ungvár lesz. A rendelet intéz­kedik a kamarai választás rendjére vonatkozóan is. A választás a pozsonyi orvosi kamarának a Kárpátalja területén élő orvosok névsorát tar­talmazó lajstroma alapján fog megtörténni. A képviselőházi vita A harmadik etap az autonóm jogok megvoná­sa a közigazgatási reform törvénye révén, amely Kárpátalját azoknak a tartományoknak a szín­vonalára helyezte, amelyeknek semmi jogigé­nyük nem volt az önkormányzatra. A mostani etap még mélyebbre juttatja Kárpátalját, ameny- nyiben Kárpátalja kormányzójának még kevesebb jogot biztosit, mint amennyi a többi tarto­mányokban az országos elnöknek van. A kormány téved, ha azt hiszi, hogy a javaslat akár a külföldet, akár magát a kárpátaljai la­Í kosságot elkápráztatja. A kárpátaljai lakosság továbbra is rendületlenül harcolni fog. az autonó­A képviselőház tegnapi ülésén éles bírá­latok hangzottak el a kormányzói javaslat ellen. Bródy Endre a ruszin autonóm földmü- vesszövetség nevében azt mondotta a ja­vaslatról, hogy az nem más, mint az erős iróniája a gyenge fölött. Az előadó -— úgy­mond -— úgy jellemezte a reformot, hogy az az első etapja a kárpátaljai önkormány­zat megvalósitásának. A szónok szerint ez a valóságban már a negyedik etap, de nem az autonómia megvalósítása felié ve­zető utón. E negatív fejlődés első etapja arra az időre esik, amikor a cseh diplo­maták a kárpátoroszoikkal Amerikában kö­tött megállapodásaikat nem vették föl a békeszerződésbe. Azok szerint a megállapo­dások szerint Kárpátalja amerikai minta szerint egy tagja lett volna a föderatív ál­lamnak. A második etapot jelentette az az idő, amikor a forradalmi nemzetgyűlés a békeszerződésnek az autonóm jogokra vo­natkozó rendelkezéseit magyarázta. Újból felállítják Pozsonyban a Petőfi-szobrot Jaross parlamenti beszédének sikere POZSONY, — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Megirta a PMH, hogy Krauss Ferenc pozsonyi1 alpolgármester a város kulturális bizottságát utasította arra, hogy gondoskodjék az államfordulat után he­lyéről eltávolított Petőfi-szobor újabb felállításáról a városban. Pozsony város tanácsának péntek délután tartott rendes heti ülésén a helyettes pol­gármester már konkrét javaslatot tett. Indítványozta, hogy a város gondoskod­jék arról, hogy a Petőfi-szobrot a Jakab városbiró-téren állítsák fel. A polgármesterhelyettes további indítvá­nya az volt, hogy a város mindazoknak a zik számos vendéggel, akik közt főleg külföldi újságírók lesznek. A külföldi újságírók meghívása arra vall, hogy Hodza komáromi magyar beszéde olyan tartalmú lesz, amire eleve fölhívták a külföldi sajtó figyelmét. fi Tájékoztatják" a külföldet a magyar kérdésről A Komáromba menő külföldi újságírók tá­jékoztatására Prágában sokszorosított fran- cinnyelvü „helyzetképet adtak ki, amely­ben ismertetik a szlovenszkói magyarság viszonyait. A helyzetjelentés természetesen csupa olyan adatot közöl, amely kedvező­nek látszik a kormányra. A leginkább az aktivizmusról ir és közli, hogy „az aktiviz- mus előnyomulóban van". (A kassai vá­lasztások eredményéről természetesen az irásmü egyetlen szót sem szól.) Megálla­pítja továbbá, hogy „a magyar ellenzéki pártok fuzionáltak, hogy megkíséreljék régi pozícióik roncsainak megmentését". A propagandairat tehát úgy állítja be a dolgot, mintha a magyar ellenzék csak kis törmelék volna és az aktivizmus diadalma­san erős politikai párt. A magyarság kultu­rális intézményei közül ünnepli a Masaryk- akadémiát, mintha ez a tetszhalott intézet komoly kultúrintézmény volna. A magyarok panaszairól és sérelmeiről természetesen az irat egyetlen szót sem tud. Részletes elem­zésére még visszatérünk. régi1 -pozsonyi polgároknak a sírját, akik nagyobb alapítványt tettek a város számá­ra, hozassa rendbe és állandóan gondozza. A városi tanács dr. Förster helyettes polgármester felszólalása után magáévá tette a javaslatokat és a város egyes bi­zottságainak adta át azzal, hogy részletes tervet dolgozzon ki a szükséges intézke­désekről. Ismeretes, hogy június 5-én a képviselőház­ban Jaross Andor a kassai műegyetemről szóló kormányjavaslat vitájában felszólalt és Hodza komáromi utjával kapcsolatban szóvá tette a pozsonyi Petőfi-szobor ügyét. Felhívta beszédében Hodza miniszterelnök fi­gyelmét arra, hogy amikor a Jókai-szobor a magyar nemzeti géniusz egyik megtestesítője -1 nek emlékmü-alapíkőJefcételénél beszédet fog] mondani, jusson eszébe, hogy ugyanekkor Pozsonyban a Petőfi-szobor a városmajor egyik istállójában porosodik és hiábavaló a magyar kultúrköröknek az a töreíkvése, hogy ez a szobor Pozsony város valamely méltó helyén felállittassék. Az illetékesek úgy látszik megszívlelt ék Jaross Andor beszédét és még mielőtt Hodía miniszter­elnök sokat emlegetett Jókai-beszéde elhangzik, legalább elvben rendezni akarják a Petőfi-szo­bor ügyét is. Reméljük, hogy ez a rendezés nemcsak elvi természetű lesiz, hanem most már haladéktalanul kikerül Petőfi Sándor szobra ar­ról a méltatlan helyről, ahol 19 év óta poroso­dik és Pozsony város egyik, a nagy költő jelen­tőségéhez méltó helyén fog elhelyezést nyerni. miáért. Fencik István ruszin nemzeti párti hangsú­lyozta, hogy a ruszin népet csalódás érte, mert a békeszerződés által biztosított széleskörű au­tonómiát nem valósították meg. A javaslat nem elégíti ki a kárpátaljai lakosságot, mert a kor­mányzónak semmi jogot nem nyújt és egyáltalán nem emlékszik meg az országgyűlési választá­sokról. A kárpátaljai önkormányzat bevezetésé­nek halogatása súlyos következményekkel jár a köztársaságban, mert emiatt a külföldön a revi- zionizmust terjesztik. Az autonómia bevezeté­sének elmulasztása eredményezi a kárpátaljai káoszt, főleg a nyelvi téren s ez az oka annak, hogy a kárpátaljai értelmiség nem tud eléggé kifejlődni. A javaslat szerint a kormányzó in­kább állami hivatalnok lesz, semmint az autonóm ország feje. Jogait úgy formulázták meg, hogy minden kedésben vagy az alkormányzó, vagy; az iskolai referens hozzájárulásához van kötve. A kormányzói tanácsnak sem lesz semmi joga, mert csak tanácsadó szerv s kisebb jelentősége lesz, mint az országos képviselőtestületnek. Schwarz cseh nemzeti egységpárti éles sza­vakkal bírálta a kárpátaljai rendszert, amely szerinte az elnemzetlenitést szolgálja. Nevet-f séges, hogy a kárpátaljai országgyűlés meg­alakítását azzal az indokolással - halogatják,' hogy előbb a kárpátaljai népet meg kell nyer­ni. A háború után az ottani lakosság fölsza- baditókat látott a csehekben, de az azóta tar­tó rendszer nemcsak hogy nem nyerte meg a lakosságot, hanem inkább elidegenítette az ál­lamtól. A nyelvjogi elnyomás értelmetlen, még Szlovenszkón sem sikerült, nemhogy Kár­pátalján, amely jóval messzebb van Csehor­szágtól. Az elidegenedést különösen az okoz­ta, hogy a közhivatalokat csehekkel töltötték be és a ruszinokat mellőzték. Az adóvégrehaj­tóban a ruszinok nem az állam tisztviselőjét látják, hanem csehet, aki a pénzüket elveszi. A szónok támadta a zsidókat, akik gyermekei­ket szorgalmasan járatják a cseh iskolába. Ha ezt a területet — úgymond, — magyarok, vagy lengyelek, vagy akár kínaiak szállották volna meg, ők gyermekeiket ugyanúgy magyar, len­gyel, vagy kínai iskolákba küldenék. Az utolsó szónok Zajic kárpátaljai cseh ag­rárpárti képviselő volt, aki szintén kifejezte azt az aggodalmát, hogy ez a javaslat, amely valamennyi kormánytöbbségi pártnak a közös müve, aligha fogja kielégíteni a lakosságot. A javaslatot csak a koalíció pártjai szavaz­ták meg. A cseh nemzeti egyesülés pártja és a szlovák néppárt tartózkodott a szavazástól. A koalíció nehéz munkája PRÁGA. — A kormánytöbbség munkája rendkívül nagy nehézségekkel halad előre. A koalíció 8—8 tagból álló képviselőházi és sze­nátusi bizottsága együtt tárgyalta a honvédelmi nevelésről szóló javaslatot. A bizottság egész nap ülésezett, de a vitában áthidalhatatlannak látszó nézeteltérések mutatkoztak, amiket a tárgyaláson jelenlevő nemzetvédelmi miniszté­riumi kiküldöttek sem tudtak kiküszöbölni, úgy­hogy a bizottság végül is dolgavégezetlenül hét­főre halasztotta munkáját. A javaslat ellen po­litikai meggondolások merültek föl, mert egyes pártok a községi választások előtt tülszélesek- nek tartják azokat a fölhatalmazásokat, amelye­ket a kerettörvény jellegével biró törvényjavas­lat a kormányra ráruház. A pénzügyminisztériumnak viszont pénzü­gyi meggondolásai vannak, mert a javaslat sú­lyos anyagi terheket ró az államkincstárra. A nemzetvédelmi minisztérium a javaslatot min­denképpen szeretné tető alá hozni, hogy őszre már életbeléptethessék. A minisztertanács késő délután összeült. A minisztertanács ülésén ez alkalommal Hodía miniszterelnök nem vesz részt. A miniszterta­nács főleg gazdasági jellegű kérdésekkel fog­lalkozik, amilyen az cgységáruüzletekről .zóló rendelet meghosszabbításának kérdése. m 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom