Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-08 / 128. (4274.) szám

\ 2 'PPAGAI-T'A.A.G^Cv^HIRTjAP 1937 junius 8, kedd. Szeretne On fölfrissülni ? Az időjárás nem mindig kedvező a föl- frissüléshez, ezért erről magunknak kell gondoskodni. Néhány csöpp Odol egy vi­zespohárban olyan fölfrissülést jelent, amit minden tagunkban érzünk. A kellemes ize élteti a légzőutakat, ahonnan az üditő érzés a szervezet minden működésére kiterjed. Az Odol hatása azonban nemcsak pillanatnyi, hanem fertőtleníti a szájat, torkot és gégét és megakadályozza, hogy a por és a bacillu- sokkal telített levegő a szervezetben bármi­nemű fertőzést okozzon. Mint ismeretes, az Odol egy védőréteget képez, ami a bakté­riumokat ártalmatlanná teszi és ezáltal sok betegség keletkezését elkerülhetjük. Az Odollal való szájöblögetés fölfrissülés és önvédelem egyaránt. 77sa A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA nelmi eseménynek lökőerejével lendülnek a magasba. De korábban is: a török elleni harcokban együtt állott és együtt vérzett a vártán a magyar és a szerb nép, közös nemzeti hőseink is vannak. Hogy csak mást ne mondjunk: Hunyady János. A világhét ború előzményeit is sokféleképen lehet meg­ítélni, de az bizonyos, hogy Magyarorszá­gon mindig volt egy erős irányzat, amely a szerb érdekek tiszteletét hirdette. A ber­lini kongresszuson —, amely az egész Bal­kán-kérdést szülte s ugyanakkor mindjárt meg is ásta vele két nagyhatalom sírját — valóban Andrássy Gyula képviselte a mo­narchiát, de ne feledjük el 1849-et sem: a magyarságnak gátakat kellett emelni az orosz terjeszkedés elé, ezt nemzeti létérde­kei követelték. Hogy azután Andrássy kon­cepcióját egy balkezes és Bécs megtépázott presztízsének szempontjait túlontúl mérlege­lő diplomácia mivé torzította, — erről a magyarság már igazán nem tehet. Sőt a magyarság egyes képviselői közvetlen a világháború előtt Ausztria szerencsétlen gazdaságpolitikájával is szembefordultak épen Szerbia érdekében, mert végzetesnek tartották a módszert, amely egy értékes du- navölgyi nemzetet először gazdaságilag nyomorékká akar tenni, hogy majd úgy politikai kezesbárány váljék belőle. A ma­gyarságban sóba nem volt gyűlölet egyet­len dunavölgyi nemzettel szemben, sőt a magyar történelem adta évszázadokon ke­resztül a nemzeti gondolatnak azokat a hőseit, akik valamennyi nemzet szabadsá­gáért sikraszálltak és előrevitték a nemzeti szabadságeszmék ügyét. Kossuth Lajosnak talán voltak, épen nemzetiségi vonatko­zásban, hibás lépései kormányzósága ide­jén, de ő volt az az európai államférfiu, aki először hívta fel a nagyvilág figyel­mét a történelemből kitaszított dunavölgyi nemzetekre; az ő ragyogó szelleme vilá­gította be ezt a tájat, amely azóta kezdett szereplni a modern Európa történetében, amióta a magyar szabadságharc napirend­re tűzte a dunai népek nemzeti problémáit, és akkor kezdődött az a mozgalom, mely önálló nemzeti államhoz juttatta a Duna mellett lakó népeket, amikor Kossuth La­jos bejárta Európát és előadásokat tartott, elsőnek valamennyi európai politikus kö­zött, a Habsburg-monarchia nemzetiségi problémáiról s arról a történelmi átalaku­lásról, mely ezeknek a problémáknak fe­szítőerejével előbb vagy utóbb el fog kö­vetkezni. Ezt a Kossuth Lajost lehet és kell idéz­ni nemcsak a szabadkai, de a suboticai városházán is. Dehogy ezt a Kossuth La­jost szabad idézni, hogy szellemére, mint történelmi fényforrásra lehet hivatkozni ott, ahol nem is olyan régen még átkokat szórtak feléje, — olyan fejlődés, olyan tisztulás, olyan megtérés az igazsághoz, amit fel kell jegyezni. Fel kell jegyezni, mert túl azon a felemelő és megnyugtató érzésen, hogy vajdasági testvéreink sorsá­nak jobbrafordulásának jelét látjuk benne, rámutat egy általános, bölcs tanulságra is. Arra figyelmeztet, hogy ahol legvi­gasztalanabbnak látszik a helyzet, ott van legközelebb a javulás. Amikor e sorok Írója Közel tízezer ember vett részt a pozsonyi keresztény munkásság máriavölgyi zarándoklatán POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tizennyolcadik fogadalmi zarándoklatát rendezte Po- szony keresztény munkássága vasárnap Máriavölgy- be. Hetek óta tartó gondos előkészítés előzte meg a hatalmas arányú rendezést, amely az idén az eddig szokottnál is fényesebben sikerült. Nemcsak Pozsony városából, de a környékről is olyan nagy számban vonaliak fel a zarándokok, hogy ilyen hatalmas tömegmegmozdulásra régen nem volt példa. Már szombaton százával öntötte a vonat a bucsuso- kat, akik a rózsauccai elemi iskolában kaptak Po­zsonyban éjjeli szállást. Gyönyörű nyári reggel virradt vasárnap Pozsony- ra. A zarándokok már kora reggel szentmisét hallgat­tak a kapucinusok templomában, majd szentáldozás után menetbe sorakozva vonultak ki a városból. A kora reggeli órákban festői látványt nyújtott a többezer főnyi zarándokcsoport kivonulása templo­mi zászlókkal és szobrokkal. Zenekar is kisérte a bucsusokat. A zenét a jőkai tü- zoltótestület zenekara szolgáltatta. A zarándokokat az idén is Gregorovits Lipót szent­széki tanácsos, jókai plébános, a volt országos ke- resztényszocialista párt volt nemzetgyűlési kép­viselője vezette. Máriavölgybe érve a bucsusok ünnepi nagymisét hallgattak, amelyet fényes papi segédlettel dr. Ko- perniczky Ferenc pozsonyi nagyprépost celebrált. Az oltár környékét sűrűn ellepte a hívők serege, úgy­hogy talpalatnyi hely sem maradt elfoglalatlanul. Rengeteg sokan a Vaskutacskán át vezető gyönyörű hegyi utón tették meg az utat a, máriavölgyi zarándok- helyre, mások kocsikon, autókon és autóbuszokon ér­keztek a nagymisére. A végeláthatatlan sokaság sorai­ban ott láttuk Esterházy János nemzetgyűlési kép­viselőt, az egyesült párt országos ügyvezető elnökét, dr. Aixinger László országos pártigazgatót a párt köz­ponti tisztviselői kara élén, továbbá Pozsony város képviselőtestületi tagjait és a keresztény egyesületek vezetőségét Az ünnepi nagymise után a hívők szentbeszédet hallgattak. A magyar hívek részére Gregorovits Lipót mondott mélységes hatású szentbeszédet, a szlovák híveknek pedig Hom^ Pál rendfőnök. Ezután néhány órai pihenő következett a kies fekvésű bucsujáróhelyen, amelynek régen volt olyan mozgalmas napja, mint vasárnap. Stáció­járás után délután három órakor ismét menetbe sorakoztak a zarándokok és Vaskutacska érin­tésével tértek vissza Pozsonyba. A mélyuti ká­polna környékén este hét óra tájban nagy szám­ban gyülekeztek össze a pozsonyiak, a helybeli papság és rengeteg ájtatos katolikus hivő. Itt várta és fogadta a Máriavölgyből érkező zarándokokat teljes főpapi omátusban dr. Oká- nik Lajos belvárosi plébános, pápai protonotá- rius, majd a hatalmas tömeg a pozsonyi hí­vőkkel erősödve, harangzúgás közepette bevo­nult a városba. Impozáns látvány volt a közel kilencezer főnyi tömeg bevonulása. Az esti szürkületben lenyűgöző látványt nyújtott a sok­száz gyertya- és fáklyafény, a hatalmas kivi­lágított kereszt, a zászlók és a szobrok soka­sága. A papság mögött haladt a menetben Es­terházy János, továbbá dr. Förster Viktor he­lyettes polgármester, városi képviselőtestületi tagok élén, Aixinger László pártigazgató, Krei- bich Károly volt szenátor, Lászlóffy Ferenc, a zarándoklat világi vezetője és a pozsonyi ős­lakosok számos vezető embere. Felejthetetlen élményt nyújtott a szemlélőnek- az énekszóval bevonulok nagy tömege. Az útvonal két oldalán; amerre a mehet elvo­nult, ájtatos 'hívek százai sorakoztak fel s közülük sokan csatlakoztak a ibucsusokihoz. A menet a Stefanik-uton haladt végig a kapucinosuk temp­lomában, ahol áMásosztással ért véget a lélek­emelő zarándoklat. A zarándoklat előkészítésével és rendezésével nagyszámú rendező gárda hetek óta foglalkozott. A rendezőség éllén Lászlóffy Ferenc állott, továb­bá Yircsik Károly, Balázsv Péter, Láng Gusztáv, Oöwald István, Árpa József, Galambos János, Tráger Sándor és sokan mások. Az egészség- ügyi szolgálatot a Kiskorpátok cserkészcsapatá­nak önzetlen cserkészei és az önkéntes mentők látták el Prevsack Ferenc szakavatott parancs­noksága mellett. Tizennyolcadszor rendezte meg most Pozsony keresztény munkássága a máriavölgyi zarán­doklatot, az egyházi vezetést pedig tizenheted­szer látta el Gregorovits Lipót szentszék! taná­csos, jókai plébános s vele együtt ezidén is nagyszámú jókai hívő vett részt a zarándoklatban. 15,186.000 lakosa van Csehszlovákiának PRÁGA* — Csehszlovákia lakossága 1936 végén 15.186.000 lélekre emelkedett. 10.000 lakosnál magasabb lélekszámmal bí­ró városokban 3.900.000 lakos él, 11.596.000 lakos pedig falvakban lakik. Tehát körül-j belül a lakosság negyede városlakó, migl háromnegyede falusi. A köztársaságban összesen 104 olyan város van, amlynek tíz­ezernél több lakosa van. A falusiak össze­sen 15.674 községben élnek. A csehszlová­kiai városok átlaglakossága tehát 34.500 lélek, egy-egy falura pedig átlagban 740 lakos esik. A pozsonyi kórház harmadik emeletéről az udvarra vetette magát egy ápolt beteg POZSONY. —' (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Megdöbbentő öngyilkosság történt hétfőn a kora délutáni órákban a pozsonyi állami kórház sebészeti osztályán. Erdélyi Pál 43 esztendős nagyudvarnoki munkás nemrégiben öngyilkossági szán­dékból elmetszette borotvával a nyakát s a pozsonyi kórházba szállították, ahol a se­bészeti osztályon helyezték el. Állapota az utóbbi napokban annyira megjavult hogy fölkelhetett ágyából. Ma délután az * ápoló fölügyelete nélkül a fürdőszobába ment az épület harmadik emeletére. An­nak ablakából hirtelen kivetette magát az udvarra, összetört tagokkal maradt a kövezeten s jóllehet azonnal kezelésbe vették, az or­vosi segítség már nem használt. Röviddel végzetes tette után belehalt sérüléseibe. Tettének okát nem tudják. néhány év előtt ott járt Szabadkán, még kétségbeesett vigasztalanság ülte meg a lelkeket, a diktaturás lelkiség, a diktatu- rás gondolkozás eluralkodott elnyomotta­kon és elnyomókon egyaránt. Nem sok év múlt el azóta s ma reménysugarakkal van teli a vajdasági magyarság élete. Re­ménysugár! — nagy szó. Nincsenek vér­mes reményeink. Azt reméljük, hogy a velünk egy sorsra rendelt, de szerencsé­sebb korszakot élő nemzetek lassan-lassan mégiscsak elismerik jogunkat az élethez. Kramáf Károlyról uccát neveznek el Pozsonyban POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Pozsony város képviselőtestülete hét­főn délután három órakor rendes közgyűlést tar­tott. A gyűlés elején a polgármester kegyeletes szavakkal emlékezett meg Kramáf elhunytáról. Inditványára a közgyűlés az első csehszlovák miniszterelnök . emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg és el­határozta, hogy emlékére uccát neveznek el róla Pozsonyban. Nagyobb vitát váltott ki a munkanélküli nyom­dászok ép.itőszövetkezetének a kérése. Ezek a.munkanélküli nyomdászok a város határában telepet akarnak létesíteni több lakóházzal és arra kérték a várost, hogy másfél millió koro­na kölcsön erejéig vállaljon szavatosságot ré­szükre a banknál. Több városatya ellenezte a tervet, minthogy a város amugyis el van adósodva. Dr. Förster Vik­tor helyettes polgármester arra való hivatkozás­sal, hogy a kérdés nincsen kellően előkészítve, azt indítványozta, hogy egyelőre vegyék le a napirendről az ügyet és annak pontos előkészíté­sére bizottságot küldjenek ki. A közgyűlés ezt az indítványt elfogadta és a bizottságba Förster alpolgármestert, dr. Gothe Árpádot, dr. Fieisch- hacker Mórt, Singer Jenőt, Buzek Vencelt, Stef- kó Bélát, Wagner igazgatót és Hermannt, a pénz­ügyi bizottság elnökét választották meg. Szeptemberben kihirdetik az önálló Palesztinái zsidó köztársaságot? LONDON. —* Junius 15-éc közük a palesztinai királyi bizottság jelentését, amelynek értelmében Pa­lesztina mindkét része, a zsidó és az arab rész, szu­verén szabad állammá válik. Palesztina alkotmányát az iraki alkotmány mintájára alkotják meg. Az el­jövendő huszonöt év alatt Anglia fog gondoskodni Palesztina két részének katonai védelméről. Jeruzsálem külön alkotmányt kap és élén angol főbiztos fog álla- ni. Haifa a zsidó részhez kerül és a zsidó köztársaság fővárosává teszik. A zsidó köztársaság proklamálása szeptemberben várható s egy év múlva Palesztinát felveszik a népszövetségbe is. lövőre fölépítik az érsekujvári járásbíróság épületét ? ÉRSEKÚJVÁR. — Múlt héten Prágában járt Érsekújvár városi küldöttsége, amely döntést akart a minisztériumoktól kisürgetni számos nagyfontosságu kérdésben. A kül* döttség, amelyet dr. Holota János nemzet* -v gyűlési képviselő, Érsekújvár városbirójai vezetett, elsősorban a közmunkaügyi mi* nisztériumban járt el a járásbíróság ujjáépi* tésének ügyében. Az ujáüpités szükségessé* gét az igazságügyminisztérium már elismer* te. Úgy a közmunkaügyi, mint a pénzügy* minisztériumban ígéretet kapott a küldött* ség, hogy az 1938-as költségvetésbe erre a célra 1,100.000 koronát fognak beállítani* Ugyancsak interveniált a küldöttség az ér- sekujvár—kamocsai ut megépítése ügyében is. Ez a fontos vicinális ut összekötné a Csallóközt a Mátyusfölddel és a legnagyobb délszlovenszkói községet közelebb hozná Érsekújvárhoz. Ebben az ügyben azonban kedvezőtlen választ kapott a küldöttség* mert egyelőre vicinális utak részére támo­gatás nincs fölvéve a költségvetésbe és kérdés, hogy jövőre lehet-e fedezetet találni rá. A város most még egy kérvénnyel for­dul a pénzügyminisztériumhoz és amennyi­ben ez az akció nem sikerül, megkísérlik* hogy a kamocsai utat államsegély nélkül építsék meg. Jugoszlávia kedvezően fogadta a buzaértékesitö központ fölállításának tervét PRÁGA. — A minap jelentette a PMH, hogy a „Jugoslovenski Kurier" budapesti forrásból be­számolt arról, hogy magyar gazdasági körökben közös magyar, jugoszláv, román és bolgár buza- értékesitő központ létesítésének tervét vetették fel* A „Jugoslovenski Kurier" ismételten foglal­kozik a kérdéssel és azt írja, hogy a budapesti tervet jugoszláv gazdasági körökben igen ked­vezően fogadták. A lap megjegyzi, hogy a terv hat-hét évvel ezelőtt merült föl, akkor azonban a politikai helyzet nem volt alkalmas a megvaló­sításra. Ma a politikai helyzet megváltozása folytán a terv megvalósításának lehetősége ked- tvezően bírálandó el. 1 MMjPL'W'ora.'taL koronát áldozzon a szlovenszkói magyar kultúráiét fejlesztésére és lépjen a SzMKE tagjai közé. Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha * nincsen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom