Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-09 / 129. (4275.) szám

Előfizetés! ért évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI.

A szlovenszkói és rmzinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága ll., Panská tt 11 c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • •

SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA.

As Önkormányzat

első etapla ?

(d) A csehszlovák kormánypártok ügyi tüntetik föl a kárpátaljai kormányzó jogkörének ideiglenes szabályozásáról szóló javaslatot, hogy ez az első etapja a kárpátaljai önkormányzat megvalósításának, szóval, hogy a javaslat haladást jelent az eddigi állapothoz képest, mert már részautonómiát hoz. Ezt a véleményüket arra építik, hogy Kárpátalja feje, akinek eddig csak magas Címe, de semmi jogköre nem volt, most már hivatalt és hivatali hatáskört is kap, ezt tehát Kárpátalja önkormányzatának reprezentánsa kapja, másodszor arra hivatkoznak, hogy a kormányzó mellé életrehivandó kormányzói tanács voltaképen a törvényhozó szojmnak a szerepét fogja ideiglenesen betölteni, szóval a kárpátaljai önkormányzat másik főtényezője is porondra lép bizonyos szükebb formában.

Ez a fölfogás a legnagyobb tévedés, sőt hipokrizis, amelynek eddig a belpolitikában tanul voltunk. Erről a javaslatról mindent lehet állítani, Csak azt az egyet nem, hogy egy jottányival több önkormányzatot jelen- lene Kárpátaljának, mint amennyije most Van. Ez a javaslat kormányzati reformot tartalmaz, de nem önkormányzati reformot. A javaslat csak a kormányzati szervek hatáskörének uj beosztását mondja ki, s nem szól egy szót sem az önkormányzati szervek hatáskörének megteremtéséről.

Nem tagadjuk, a kormányzó nemcsak közigazgatási hivatalnok lesz, ha majd a szojmnak is felelős lesz ténykedéséért, de ma, amikor csak a kormánynak tartozik felelősséggel, csak kormányhivatalnoknak tekinthető. Hatáskörének megadása tehát az önkormányzat szempontjából csak annyit jelent, hogy az országos elnök néven ismeretes országos közigazgatási főnök ezentúl a kormányzó lesz. Az sem egészen. Mert az országos elnöknek nem az egész hatáskörét ruházza rá a törvényjavaslat. Rengeteg pontban az alkormányzóval együttesen kell intézkednie, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alkormányzó bármely intézkedését megvétózhatja, mig a többi tartományban az országos elnök szuverén hatalom az országos alelnökkel szemben. Más tartományban az országos alelnök csak egyszerű alárendeltje az országos elnöknek, itt az alkormányzó egész sor ügyben mellérendeltje a kormányzónak. Vagyis a kormányzó hatásköre lényegében még azt a terjedelmet sem éri el, amit például Szlovenszkó országos elnöke élvez. Ezt a hátrányt még az sem tudja nagyon kiegyensúlyozni, hogy vannak olyan ügykörök is, amelyeket nem az országos elnök kompetenciájából, hanem az iskolaügyi minisztérium hatásköréből hasítottak ki a kormányzó számára: amilyen például a nyelvi kérdésekben, a ruszin tankönyvek ügyében való döntés joga. Sőt, hogy a kormányzói hatáskör megadása körüli öröm ne legyen olyan zavartalan, rögtön azt a hirt is közzétették, hogy a szlovenszkói országos elnök hatáskörét a kárpátaljai kormányzóéval párhuzamosan szintén kibővítik. A miniszterelnök lapja ezt már mint megtörtént eseményt jelentette. Sejthető, hogy ez a jog- körbővités éppen a kulturális és iskolaügyekre vonatkozik, ami a kormányzói jogkörben mint plusz mutatkozott. E kérdésekben ugyanis a történelmi országrészek kul- turautonómiával birnak s mivel Szlovén„Tett-e a kormány lépéseket,

hogy hajlandó Magyarországgal barátságos tárgyalást kezdeni?"

Szüllfi Géza a külügyi bizottságban birálta a kormány külpolitikáját ■ „Becsületes állampolgárok akarunk maradni, de nem akarjuk elveszteni nemzeti öntudatunkat!"

PRÁGA. — A képviselőház külügyi bizottsága kedden megkezdte a külügyminiszter múltkori expozéjának megvitatását. Az ülésen Krofta külügyminiszter is jelen volt.

Svetlik cseh néppárti hangsúlyozza, hogy a külpolitikában az’utóbbi időben a diktatúrák tartották a kezükben a kezdeményezést és sikeres offenzivájuk nagy visszhangot vert föl. Szerinte Magyarországon és Ausztriában máskép nézik az eseményeket,

mint eddig. Jugoszlávia nem hajlamos olyan dunai megegyezésbe belemenni, amely Csehszlovákiát el akarná szigetelni. Románia nem változtatja meg kisantantpolitikáját. A középeurópai gazdasági problémákba a du- namenti államoknak bele kell harapniok, akár akarják, akár nem.

Ezután dr. Szüllő Géza, az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke szólalt föl. Beszédét az alábbiakban ismertetjük:

SzflHfi Géza beszéde

—■ Egyszer már felhoztam azt* —* kezdette beszédét Szüllő —, hogy a csehszlovák külpolitikának az a baja, hogy hárman csinálják: Benes köztársasági elnök ur, Hodfa miniszterelnök ur és Krofta külügyminiszter ur. Igaz, hogy omne tri- num perfectum, ez elv, de igaz az is, hogy si duó faciunt idem, non est idem. A három különböző irány baja abban áll, hogy a negyedik, akit ők meg akarnak győzni, ugyanegy marad

és ez a negyedik csodálkozva látja, hogy más metódusban beszélnék mind a hárman. Mindenesetre egészen világosan látszik az, hogy más dolog históriát írni és más dolog históriát csinálni. Az egyikhez objektivitás kell, a másikhoz azonban szubjektivitás. Három szubjektivum azonban az ügynek nem használ. A respublika külügyei érzékeny műszerhez hasonlóak. A külügyminiszter és követei vannak hivatva a külügyek intézésével és

akármilyen nagy koncepciójú is egy országban a miniszterelnök, ha beleavatkozik a külügyekbe, annak az eredménye nem a siker, de a zavar.

Nasaryk követ nyilatkozata

— Mielőtt rátérnék beszédem tárgyára, a mi diplomatáinknak a szerepével akarok foglalkozni, mert szükségesnek látom azt, hogy követeink betartsák a diszciplínát és ne játszanak önálló szerepet. Ha pedig már ilyet játszanak, mérjék meg a maguk erejét, mert lehetetlennek tartom azt, hogy londoni követünk Ján Másaryk az A Zet- nek cikket adjon s abban azt írja, hogy ő Rothermere-rel, az angol sajtókirállyal és

Garwínnal at angolok legtekintélyesebb publicistájával „le fog számolni". Először azt kérdem,

hogyan gondolja ezt és hogyan tud leszámolni egy követ egy idegen államban annak az államnak legtekintélyesebb embereivel, akik a lordok házának a tagjai, ha pedig nem tud leszámolni, akkor ne beszéljen igy, mert ezzel1 csak kompromittálja azt az államot, amely őt kiküldte. Az impulzivitás erény a demagógiában, de bűn a diplomáciában.

Litvinov kudarca Londonban és Párisban

— A miniszter ur újból világos és szép expozét adott elő, amelyből az olvasó sokat tanul. A terjedelmes expozéval nem

akarok részletesen foglalkozni, csak egy pár kérdést érintek. Amit a miniszter ur a Szovjettel való viszonyról és a Szovjet politikai erejéről mondott, azt nem merem elfogadni. Arra a reménykedésre ugyanig, amellyel a csehszlovák külpolitika nézi a szovjet politikát és a szovjet-támogatást, nagyon rácáfol a konkrét valóság.

Most a koronázás alatt Litvinov nem tudta elérni azt, amit akart, vagyis nem tudta megkötni sem a francia, sem az angol katonai egyezményt.

Ennek úgy az angol Times cikkei adják meg a bizonyítékát, mint a francia sajtó is, .amely még' különleges- formában is alá* húzza ezt a sikertelenséget. Rámutatok arra, hogy a Petit Párisién, amely a kormánynak a lapja s amely a legelterjedtebb francia lap, még fényképen is illusztrálta ezt lefényképezve, amikor .Litvinov küldöttségével felkeresi Blumot és Blum fogadja őt és környezetét. Magyarázatul azt irja a kép alá, hogy monsieur Litvinov azelőtt Finkelstein, Monsieur Hirsohféld és Monsieur Hirschmann felkeresik Monsieur Blumot, aki , Monsieur Blumel és Monsieur Moch társaságában fogadja őket s közli ebben a cikkben azt, hogy ezekkel a nagy erőiekéi szemben érvényesült Delbos és Flandin akarata is, akik távol akarják tartani Franciaországot katonai szövetségektől.

Csehszlovák-magyar tárgyalások?

— In médiás rés akarok most rátérni arra, ami bennünket úgy a respublikát, .mint a respublikában élő magyarokat legjobban érdekel.

Ezek azok a beszédek, amelyeket a dunai szövetségről1 és a kisebbségi kérdésekről tartott Krofta külügyminiszter ur, Hodza miniszterelnök ur és Kánya magyar külügyminiszter ur. Örömmel állapítom meg azt, hogy Krofta külügyminiszter ur világosan látja, hogy vannak nagyhatalmak, amelyek tényleg nagyhatalmak; vannak nagyhatalmak, amelyeknek meg van a címük, de nincs meg a jellegük; ezek államalakulatok és vannak nagyhatalmak, amelyeknek nincs

meg sem a címük és sem a jellegük s ezek az emberi alakulatok, ezért mérsékelt hangnemben beszél és ugyanerre a beszédre adott Kánya külügyminiszter ur is mérsékelt és bölcs választ.

Érdekes pszichológiailag nézni Kánya külügyminiszter beszédét, amely a Metter- nich-féle hagyományok legnemesebb formájú megnyilatkozása,, formában és lé-' nyegben tökéletes: és érdekes ezt a beszédet szembeállítani a Krofta-féle koncepcióval, amely objektív tudományos látszatba burkolja be azt, amit akar s igy már a modern diplomáciai stílust reprezentálja.

FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN

szkón nincs kulturautonómia, az önkormányzati hatáskört részben az országos elnökre célszerű ruházni. És igy a kárpátaljai kormányzóról szóló javaslat nem kelt senkiben olyan benyomást, hogy Kárpátalja közigazgatásának uj feje különb hatalommal rendelkeznék, mint a többi tartományi közigazgatás feje, ami pedig egy olyan országrész élén, amelynek az alkotmány külön területi autonómiát Ígért, szembetűnő módon kijárna.

Mint ahogy a kormányzó hatáskörének körülhatárolása csak kormányzati és nem önkormányzati reform, ugyanúgy a kormányzói tanács sem jelent az önkormányzat szempontjából előhaladást. Sőt ellenkezőleg visszaesést tartalmaz. Kárpátaljának eddig a többi tartományéhoz hasonló országos köz- igazgatási autonómiája volt. Már ez a mellérendeltség maga is lefokozás volt Kárpát- aljára, mert hiszen az alkotmány Podkar- patszka Rusz számára különleges közjogi

helyzetet biztosított, amikor kimondta, hogy a legszélesebbkörü területi autonómia illeti meg, amely csak összefér a köztársaság egységével. Most az uj javaslat fogalomzavarokat idéz elő e viszonylagos önkormányzat körül s a kormányzói tanács létesítésével — legalább is a laikusok és a külföld előtt — elhomályosítja az országos képviselőtestület és az országos választmány jelentőségét. Már azzal a beállítással, hogy a kormányzói tanács a leendő szojm előfutára, azt a lát-