Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-06 / 127. (4273.) szám

1937 Június 6, vasárnap. t>rxgaiMao^arhirl^i> 17 A magyar cigányzene ötszázados jubileuma ■ A Magyar Orfeusz útja a pozsonymegyei putritól a császárnő díszes terméig Bihari János regényes életének első fejezete »■ ■■ ■■ Egyszerű, cikornyamentes előadásmódja ragadta magával hallgatóságát vm. BUDAPEST. —■ (Budapesti szerkesztőségünktől.) Cinka Panna a XVIII. század nagy cigánya. A XIX. század első két évtizedének a legnagyobb cigánya Bihari János, a magyar Orfeusz, akit a bécsiek — sok túlzással ugyan, de őszinte el­ragadtatással — ,,ungarischer Beethoven"-nek titulál­nak. Talán nem sértünk vele hiúságot, ha azt mond­juk; minden idők legnagyobb cigányprímása volt Bi­hari. Egészen kimagasló jelenség a sok kitűnő cigány­muzsikus között és zenetörténeti jelentősége is elvitat­hatatlan. Bráuer Ferencnek, egy igen tehetséges muzsikusnak későbbi feljegyzéséből tudjuk, hogy Bihari Bráuert 9—10 éves korában bandájába vette. Mindenki a prí­más gyermekének nézte. A népszerű Bráuer gyerek egy-egy szünetben belekapaszkodott két kezével a kürtőkalap karimájába és körbehordozta. Bihari bandái alapit... Hullott a bankjegy, mint a záporeső. Vagyont mu­zsikált össze Bihari és bandája. Éppen ezért nem is tudta megbecsülni a pénzt. Híres kártyacsatái voltak és annyira "nem tartotta értéknek a pénzt, hogy az össze­hegedült bankjegycsomót csak úgy olvasatlanul oda­vetette az asztalra, belemarkolt és igy tett fel hatal­mas összegeket egy-egy lapra. Ha nyert, ha vesztett, nem törődött vele. Ha fillér nélkül maradt, másnap megkeresett ugyanannyit. A magyar cigányok koronázatlan királya 1769-ben született a pozsonymegyei Nagyabonyban, ahol aty­ja, Bihari János szintén cigánymuzsikus volt. Gyer­mekkorát, serdülő éveit Bönyben töltötte. Hamarérett cigányfiu volt és 18 éves korában már meg is nősült, féleségül véve a dunaszerdahelyi híres cimbalmosnak, Banyák Simonnak szépséges leányát, Évát. Magas, gyönyörű alakú, feketehaju szépség volt Banyák Éva, ahogy ismerősei leírták, hűséges élettársa kiváló fér­jének, akit gyakran elkísért útjaira is. Ipának bandájába került Bihari János és egy-kettő­re első hegedűse lett, mert társai egyszeriben felismer­ték muzsikájának páratlan művészetét. Sokan Írták le, hogyan játszott a nagy Bihari, de találóan senki nem tudta jellemezni ezt a páratlanul szuggesztiv ere­jű előadómüvészetet. Gyönyörű muzsika lehetett a Biharié, ha az egyszerű emberek lelkét éppen úgy magával ragadta, mint a legfinyásabb előkelőségekét, uralkodókét. A művészi előadást szavakkal elképzel- tetni alig lehet s igy csak annyit tudunk Bihari clő- adómüvészetéről, hogy előadása páratlanul szabatos volt. Egyszerűen, cikomya s minden sallang nélkül játszott. Amint hallott egy nótát, azonnal lejátszotta azt, olyan pontosan, hogy mindenki elcsodálkozott és olyan bensőséges érzéssel, hogy mindenkit magával ragadott. Abban az időben nem voltak még csárdások, a lassúk voltak Bihari hatásos darabjai, ezeket játszotta szívhez szólóan és lélekre hatóan. Bandáján nagy fegyelmet tartott. Ha a legkisebb zajt megneszelte, nyomban a zajt okozóra nézett figyel- meztetőleg és ha ez nem használt, rá is kopogott. Páratlan tekintélyt tudott tartani és ezért bandája egy szív, egy lélek volt. Amikor ipa meghalt, 33 éves korában Bakos Ferenc cimbalmos muzsikus­sal Pestre jött és itt megalakította bandáját, az első modern cigányzenekart. Gyakran meghívták Bécsbe és az udvar előtt is muzsikált. A császárnét, Mária Ludovikát egészen meghőditotta zenéjével és sokszor részesült a legmagasabb helyről jövő ki­tüntető elismerésben. Különösen nevezetes volt 1814. évi bécsi szerep­lése. A lipcsei csata után nagy tábori ünnepélyt ren­deztek a császárvárosban, amelyen a zsákmányolt „francia álgyuk" egy részét beöntötték és ezekből érdemkereszteket készítettek. Ezzel tüntettek ki a lipcsei csatában résztvetteket. Az ünnepségen Bihari muzsikált olyan bensőséggel, hogy császári elismerés­ben részesült. Ennek kifejeződése volt az a meghívás, amely a császárné részéről érte. December 23-án Mária Ludovika nagy udvari hangversenyt rendezett és erre meg­hívta kedvelt cigányát is. Bihari díszruhájában ment el és a jó megjelenésű, ma­gas termetű, széles arcú, domború homloku, villogó szemű szép ember nagy feltűnést keltett az udvari kö­rökben. (A Nemzeti Múzeumban őrzik azt a fest­ményt, amley díszruhájában ábrázolja. Szép szál em­ber volt!) ő pedig az előkelő társaságban sem jött zavarba, sőt — Uram bocsáss.-—, a császárné egy­szerre csak nagy megbotránkozással veszi észre, hogy a cigány nem a pódiumon szereplő muzsikust figyeli, hanem szemét egy gyönyörűséges asszonyra szögezi, aki olykor-olykor elkapja a tüzes szemek pillantását és legyezője fölött mintha viszonozná is azt. Bihari életrajzírói nem tudtak megállapodni benne, ki volt ez a fejedelmi hölgy; az orosz cárné, Mária Ludovica pármai hercegnő, a francia császárné, vagy pedig a bajor királyné. A történelemnek ez az izgató rejtélye valószínűleg megoldatlan marad, mint ahogy meg­oldatlan annyi fejedelemasszonyi pillantás iránya, cél­ja és következménye. Hangverseny után a cercle alkalmával a császárné Biharit is megszólította. Azt kérdezte tőle; van-e fele­sége? Hogyne volna, magával hozta Bécsbe is. Erre a császárné másnapra kihallgatásra rendelte a Bihari­házaspárt. Ragyogó magyarba öltöztette Bihari a fele­ségét és hintón vitte a Burgba. A császárné kegyesen fogadta őket, az asszonynak ötven arannyal és csupa ujveretü ezüsttel megtöltött zacskót adott, megdicsérte, hogy férjét mindenüvé elkíséri, de Biharinak sem fe­lejtette el megmosni a fejét; Akinek ilyen hivséges, szép felesége van, ne szemezzen más asszonnyal. A regény még nem ért véget. A fejedelmi ideál ugyanis meghivta Biharit négy társával együtt palotá­jába és ott egész délután muzsikáltatott magának. Ficsumak, az érsekujvári gordonkásnak külön széket tétetett a terem közepébe és több magánszámot is ját­szatott vele. Érsekujvári cigányt úgy meg nem becsül­I tek, mint akkor,.. Amikor útjukra bocsátotta vendé­geit, mindegyiküknek aranyérmet adott. Mondanunk sem kell, hogy csupa elsőrendű erőt vá­lasztott. Bakos Feri volt a cimbalmosa, ennek öccse, Laci a második hegedűs, az Érsekújvárról felhozott Ficsur, vagy Újvári volt a bőgőse, Bakos József és Magyari Imre a kontrások, Bunkó Pista a klarinétos. Később Sárközi János mint első szekundista csatla­kozott a bandához... Pesti éttermek és bálok cigánya Műszaki szellemi munkásokat nevel a kassai felsőipariskola A magyar szülők és a magyar középiskolások figyelmébe A cigány ekkor már nemcsak a kúriák muzsikusa, hanem a városi polgárságot is meghőditotta. Különben is a városi élet fejlődésével mind gya- korabbiak az alkalmak, melyek az urakat a városokba hozzák és igy minden városnak megvan a hires cigá­nya, akinek neve messzire elszáll. A városi polgárság pedig mindig imádója és utánzója volt a nemesi élet­módnak, mióta a kulcsos városok privilégiumai meg­dőltek és az első nemesek beköltöztek a városok falai közé. A polgár eleinte borzongva szemlélte az urak mulatozását, aztán megszokta és maga is igy mulatott. Az éttermekben igy lett egyszerre otthonossá a cigány és a báloknak is igy lett lassanként egyedüli muzsi­kusa. Az 1802-ben Pestre felkerült Bihari bandájával a Hét választó fejedelem, a Beleznay kert, a Két pisztoly közönségét szórakoztatta és egy-kettőre országos hír­névre tett szert. Több napi útra vállalkoztak nótás kedvű emberek, hogy meghallgassák a magyar Orfeuszt, akinél szívhez szólóbban még senki meg nem szólaltatta a nótafát.' Meghódította az egész nemzetet, a főranguaknak épenugy a muzsikusukká vált, mint a polgároknak és diadalmas zenéje bevonult az udvarba is. Két koronázáson ő zenélt, nádori, főúri és főpapi ünnepélyeknek körülrajongott muzsikusa. Külföldet is megjárja és meghódítja. Bécs lelkesen ünnepli, Len­gyelországban, Szerbiában, Romániában, Törökország­ban rajongva veszik körül. Tömérdek kitüntetést kap. Itthon versengenek érte, hogy kinek az ünnepségét tiszteli meg muzsikájával. Nem is jelentős ünnepség az, amelyen nem ő zenél. Nincs bál Bihari muzsikája nélkül. A legelegánsabb pesti bálokat akkor a Váci- uccában lévő Hét választó fogadó nagy tánctermében tartották. A bálok úgynevezett redoutjain, éjjel 12 és J között Bihari muzsikált. Lassú magyarra! kezdte, ínajd vakért, menüettet, ecossaies-t, kalamajkát ját-. feott. Magyarjai k&okább Lavott* i% Gumik nu* KASSA. — A kassai csefasizlováík állami ipariskola miagyar tagozatának igazgatósága közli: A felsőipariskolák célja műszaki szellemi iinunkásoik kiképzése, ellentétben azzal a köz­felfogásba itt-ott átment nézettel, hogy az intézet „művelt iparosokat1' nevel. Hangsú­lyozzuk, hogy a kézműiparra való előkészítés teljesein kívül esik a imüköiclési körünkön. A tanulók az intézeti műhelyekben foglalkoz­nak ugyan kézi munkával, de nem azért, hogy majdan abból éljenek, hanem hogy a gépé­szet anyagaival s azok megmunkálási módjai­val közvetlenül megismerkedve megszerezzék azt a gyakorlatiasságot, amely a tervező mun­kánál éppoly nélküiözhetetlen, mint az elmé­leti tudás. ■ Normális gazdasági viszonyok között vég­zettjeink legnagyobb része a gyáriparban he­lyezkedik el, ahol túlnyomóan tervezéssel 'foglalkozik. Uijabiban az autóipar fellendülése, a minden téren meginduló rohamos me'chani- zálás, a központi fűtés terjedése, a villamos­ság kiterjedt és egyre fokozódó alkalmazása — sok kisebb 'gépjavító és gyártó műhely fel­állítását tette szükségessé, amelyek vezetésé­re végzettjeink kiválóan alkalmasak. Hogy e tekintetben megkönnyítsük tanítványaink dolgát, az elméleti és gyakorlati kiképzésen kiviül felvettünk tantervűnkbe oly tárgyakat is, amelyekre az önállóságra törekvő embernek van legtöbb szüksége s ezek: a munkaorga- nizáció, kalkuláció, ipari könyvelés és levele­zés. Intézetünk tehát teljesen a gyakorlati életre szabott kerek és befejezett kiképzést nyújt, amely már semmiféle iskolai kiegészi- tésre nem szorul. Így tanítványaink az érett­ségi vizsgával tanulmányaikat korán, 18—10 torokban befejezik e — imák mm akarnak főiskolai tanulmányokat folytatni — egyenesen a gyakorlatba léphetnek. Az itt nyert érettségi 'bizonyítvány egyenrangú a középiskoláéval s bizonyos feltételek mellett megadja a jogot a műszaki főiskolák látogatá­sára. Magyar tannyelvű gépészeti felsőipariskola csakis egy van Szlovenszkón és pedig Kassán, mint a csehszlovák állami felsőipariskola ma­gyar tagozata. A kassai felsőipariskola magyar tagozatá­ba való jelentkezés határideje j.unius 28-ika. Ezen a napon bonyolódik (le a felvételi vizsga és a beiratás is. Ha a létszám nem telnék be, akkor ez idén kivételesen lesz még szeptem­ber 1-én is felvételi vizsga, amelyre már a magyszünidő alatt is lehet jelentkezni. A négy-évfolyamos iskola első évfolya­maiba oly, a 14-ik életévüket betöltött tanulók vehetők fel, akik valamely középiskola (gim­názium, reálgimnázium) négy osztályát, vagy a polgári iskolával kapcsolatos továbbképző tanfolyamot eredményesen bevégezték. Ezek­től előizetesen mülhelyi gyakorlatot nem kö­ve telünk. Akik három gimnáziumi vagy négy polgári osztályt oly jó eredménnyel végeztek, hogy egyetlen elégséges osztályzatuk sincs, szintén jelentkezhetnek felvételre, ha iazol- ni tudnak egy évi mühelyi gyakorlatot. A fel­vételi vizsga, amely mindenkire nézve köte­lező, kizárólag írásbeli s kiterjeszkedik a magyar nyelvnek és a szám tannmértannak a középiskola első négy osztályában végzett anyagára. A részletkérdéseket illetőleg kimerítő fel­világosítást nyújtó intézeti prospektust kívá­natra postafordultával küld: „Az állami ipar­iskola igazgatósága, Kosice-Kassa, Komen- ského-u. 2.“ Az angina pectorisról Az angina pcctoris az utolsó évtizedben nemcsak közismertté, hanem valósággal hírhedtté vált. Lénye­géről a legtöbben tájékozatlanok. Az angina pcctoris fájdalmat jelent, mely a szívben székel s innen sugár­zik a karba, hátba, nyelvbe, sőt a gyomorba is. Fáj­dalmat jelent, de nem betegséget, mint ahogyan so­kan hiszik. Igaz, régente az orvostudomány is betegségnek te­kintette és angina pectorison a szivet tápláló koszo- ruserek elmeszesedését értette. A laikus közönség mai napság is azt érti rajta. A szorgos orvosi kutatás azonban kiderítette, hogy angina pectorist, tehát a szívnek fájdalmát, a koszoruserek eimeszesedésén kí­vül más betegségek is , kiválthatnak: az aortának, testünk legnagyobb verőerének gyulladása, nagyfokú vérszegénység, súlyos szívbajok; sőt kövér emberek túlságos bő étkezése is. Létrejöttében a kor is szerepet játszik. Negyvenéves kor előtt a koszoruserek elváltozásán alapuió angina pectoris nem fordul elő. A fiatal szerelmesek szívfáj­dalma tehát nem angina pectoris. Akármilyen nagy csalódás vagy boldogtalanság ér is valakit és bár- .mily nagy is a szívfájdalma. Az ilyen szívfájdalom: szividegesség. (szivneurozis). Ha jól megfigyeljük, a szividegességben szenvedők­nek nem is a szivük, hanem a szív tája fáj. A fájda­lom fészke a szív határán kívül esik, a szivcsucshoz közei, ujjhegynyi területen. Ezzel szemben az anginás beteg fájdalma, szivfekvésének megfelelően, nagyobb területet foglal el. A szivneurozisos fájdalom a dolgok jórafordultával. megnyugtató felvilágosítással csak­hamar meg is szűnik. Az orvos igazi angina pectorisnak azt a fájdalmat nevezi, amely azáltal áll elő, hogy a szív izomzata nem kap elég oxigént, más szóval: elegendő mennyi­ségű vért, hiszen a vér hivatása az oxigén szállítása. Hogyan következik ez be? A szivizomzat vérellátása szenved, ha a tápláló koszoruserek érelmeszesedés vagy falaiknak görcse révén összeszűkülnek- Csökken a vérellátás akkor is, ha a szervezetnek nincs elegen­dő vérkészlete, szállító eszköze az oxigén tovavitelc- re (vérszegénység). A fájdalom kezdetben járáskor vagy munkavégzés­kor lép fel. Ilyenkor a szív izomzatának táplálékszil k- séglete fokozódik. Több vérre van szüksége, de a be­szűkült koszoruserek ennek a fokozott szükségletnek ki­elégítésére képtelenek. A szív ízomzatában oxigén­hiány támad és ez az oxigénhiány okozza az angi­na pectorisnak nevezett fájdalmat. A fájdalom a bete­get megállásra kényszeríti. A nyugalmi állapot keve­sebb vérmennyiséget kíván. Ezt a mennyiséget a meg­betegedett erek is szállítani tudják, tehát az oxigén­hiány, valamint a fájdalom is megszűnik. Az érszükjtő folyamat előrehaladásával már nyugalmi állapotban sem kapja meg a szív a maga oxigénjét, tehát már fekvéskor is jelentkezik a fájdalom. Eddigelé, ha a beteg megállt vagy lefeküdt, a fájdalom megszűnt. Most már a pihenés sem segit, Gyógyszerre van tehát szükség. A fájdalom gyors megszüntetésének legkiválóbb szere a nitroglicerin, ugyanaz a szer, melyet robbanó­szerek gyártására is használnak. A nitroglicerint Sobrero fedezte fel 1847-ben, gyárilag először Nobel állította elő 1862-ben és húsz év múlva William Mu- rell angol orvos az angina pectorist gyógyította vele. Murell kutató ember volt, aki az akkoriban nagy számmal feltalált szereket próbálgatta a gyógyítás szolgálatába szegödtetni. Egyik munkatársa angina pectorisban szenvedett és ez azt vette észre, hogy valahányszor nitroglicerinnel foglalkozott, rohamai mindig megszűntek. így került a nitroglicerin az orvos- tudományba. A nitroglicerin a szívnek és a test felső részének ereit tágítja, a koszorúséi- görcsé két percen beiül meg­szűnik. Idejében bevéve a roham kifejlődését megaka­dályozza. Valóságos csodaszer. Áldott hatásáért a betegek nem győznek eléggé hálálkodni. A nitroglice- ,rint a nyelven kell eldörzsölni; egy másik szer: az amylnitrit, belégzés utján hat. Kitünően csillapítja a fájdalmat még a morfiuminjekció is. A fájdalomcsilla­pító, rohamoldó szerek mellett számos oly kiváló sze­rünk van, amelyek a koszorusereket tágítják és a roham fellépését megakadályozzák. Szóval: gyógy­szereink száma elég tekintélyes. Miért hát oly félelmetes ez a betegség a laikusok szemében? Először is, mert váratlanul lép fel. A teg­nap még életerős ember mára súlyos beteggé vált. Másodszor, mert oly korban lép fel, amely az ember életének a legproduktivabb időszaka. És végül, mert mindegyik roham végzetes lehet. Meg kell azonban állapítanunk, hogy igen sokan magas kort is megérnek vele. Ijedelemre tehát nincs több ok, mint más beteg­ségnél. Az angina pectoris megelőzésének útja a helyes életmód. Mértékletesség minden téren. Mértékletesség a munkában és a pihenésben, szórakozásban és élve­zetekben, nevezetesen dohányzásban és ivásban, A friss levegőn való tartózkodás, a C-vitaminban gaz­dag táplálkozás: kitűnő életerősitő. Egy német tudós azt mondotta, hogy mindenkinek olyanok az erei, ami­lyeneket megérdemel. Éljünk tehát úgy, hogy jó erekre legyünk érdemesek. Dr. D. G. VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhiva­talunk: Bratislava, Lőrinckapu-ucca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbí­tását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk esz­közli: Praba IL, Pauská ul. 12. 111. A bécsi udvarban zeményei közül valók voltak, de a maga szerzemé­nyeit is nagy hatás mellett adta elő ... Folyt a pénz... Magasranguak kitüntetései, tapsvihar, ünneplő tömeg kiáltozásai kisérték játékát és bőven hullott az anyagi elismerés is a körülhordott kürtőkalapba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom