Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-06 / 127. (4273.) szám
^M<^A\\G^ARH1KLAP baloldal megerősödik, s a vallás, a nemzeti érzés egyedül marad, hátbatámadnak és leszúrnak. Ez olyan politikai aljasság volna, amit senkiről sem tételezhetünk föl. Elvégre a nemzet- és vallásellenes szovjet fejlődésében is kompromisszumkeresést látunk a nemzeti és a vallási érzés felé s a Kreml gyakran még akkor is kitart mérsékelt politikája mellett, ha emiatt meggyűlik a baja a doktrinér forradalmárokkal, a trockistákkal s kénytelen a renitenskedőket, a párt régi elméletének kidolgozóit százszámra kivégeztetni, vagy halomralövetni a forradalmárokat a barcelonai uccákon. S amikor a szovjet e fejlődéséről szólunk, visszatérhetünk cikkünk kiindulópontjához: a spanyol kérdés az európai szolidaritás próbaköve lesz, s örömmel látjuk, hogy Anglia mérséklő befolyása máris eredményesen dolgozik, amennyiben sikerül is a hatalmak között a valóság ügyében tompítani az ideológiai harcokat, tompítani a szélsőséges világnézeti fölfogást. Oroszország volt az első, amely politikailag visszahúzódott Spanyolországtól, s ha magatartásán a szovjet belpolitikájában történt kellemetlen reakció miatt átmenetileg kénytelen volt is 1936 végén és 1937 elején változtatni, mert a trockizmus odahaza kihasználta Stalin ,,forradalom-árulását", a renitenskedők kegyetlen letörése után Lit- vinov ismét visszatérhetett az Angliának tetsző és a szovjet érvényét biztosító mérsékelt politikához. Annál inkább, mert látta, hogy Valencia ereje növekedőben van. A Franco-hadsereg gyöngeségének több jele után Németország, majd később Olaszország is belátta, hogy jobb a spanyolokat magukra hagyni s csak kettőre törekedni: egyrészt arra, hogy Spanyolországban ne jusson uralomra szélsőbaloldali kormány, hanem a demokratikus mérsékelt megmaradjon, másrészt arra, hogy a spanyol polgárháború kimenetele, bármilyen lesz is, semmiesetre se jelentsen erőeltolódást Európában. Abban a pillanatban tehát, amint Oroszország, Németország és Olaszország elfogadta ezt az angol elvet — s ma látni már, hogy elfogadta —•, a spanyol sebből kihúzták a fullánkot s az európai szolidariz- mus lehetővé vált. A spanyol ügy, úgy látszik, mégis bebizonyította, hogy Európában mindenki fél a háborútól, kerüli a hazárdot, s amikor a baj már közel van, inkább kibékül, semhogy megkockáztatná a fegyveres konflagrációt. Most vagyunk e kibékülés stádiumában: a hatalmak sorra visszavonulnak Spanyolországtól, hogy eleve kidolgozhassák azt a plattformot, amely biztosítja, hogy semmiféle erőváltozás nem történik Európában, bárki győz Madridnál. Elszigetelik a spanyol kérdést s megegyeznek abban, hogy ideológiák miatt nem áldozzák föl a békét, maradjon Berlin és Róma fasiszta, Moszkva bolsevista, London és Páris demokrata, igy is meg lehet egyezni. Úgy látszik, megszületik az a béke, amit az ,.elvek fönntartása" mellett kötött kényszerű kiegyezésnek szokás nevezni. S bizonyos, ha a spanyol próbát, ezt a hallatlanul nehéz időt kiállja Európa, s a békeszolidaritás — Anglia jóvoltából —■ mégis erősebbnek bizonyul, mint az ideológiai széthúzás, akkor a helyzet csak javulhat, a nyugati paktum megszülethet, a középeurópai ügy rendeződhet s a gazdasági krízis fokozatos elmúlásával a prosperitás és a béke újabb kedves intermezzója virradhat reánk. Akkor már csak a spanyol belpolitikát kell gyorsan likvidálni, Európának ezt a szégyenét. A megegyező hatalmaknak ezen a téren, mint említettük, csak egy kívánsága lesz: az, hogy Madridban ne uralkodjék szélsőség. A valenciai kormány pedig, ha mai mérsékelt, vallás- és nemzettisztelő magatartásával nem csal, szemmelláthatólag hajlandó elfogadni az Angliától diktált, Rómától, Berlintől és Moszkvától tűrt kompromisszumot. Jaross beszéde TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON fenntartására, akkor demokratikus és igazságos cselekedetet hajtana végre a kormány, A polgári iskolák és középiskolák — A szlovák és a magyar polgári iskolák viszonyában meg kell állapítanom, hogy az el- nemzetlenités terve abban is kifejeződik, hogy például Galántán, Szencen, Szepsiben, Párkányon, Pelsőcön, Dunaszerdahelyen és Vág- selyén az államalakulat óta felállítottak szlovák tannyelvű polgári iskolákat anélkül, hogy egyidejűleg ezekben a szlovák polgári iskolákban magyar párhuzamos osztályok felállítását is szorgalmazták volna. Ezek a községek magyar jellegűek, vagy legalább is 30 százalék magyar kisebbséget meghaladóan egyben magyar jellegűek is. A középiskolák terén is régóta hangzik az a kívánság, hogy Léván, Rozsnyón és Ungvárott állíttassák fel magyar gimnázium, illetve párhuzamos magyar tagozat illesz tessék be a meglévő gimnáziumok keretébe, A magyar egyetem — Tegnap Esterházy kollégám foglalkozott a magyar egyetem kérdésével és ezért engedtessék meg nekem, hogy kijelentéseit kiegészítsem azzal, hogy a magyarságnak magyar egyetemet követelő hangja teljesen jogosult. 1013 magyar nemzetiségű egyetemi hallgató tanult az 1934/35. tanévben a csehszlovák egyetemeken és bár teljesen távol áll tőlünk, hogy a menekült ukránoknak prágai szabad egyetemét irigyeljük, de ha 150—200 ukrán diák részére megvan a lehetőség egyetemet kreálni Prágában. akkor nem jogosulatlan a magyar nemzeti kisebbségnek az a követelése, hogy a több mint ezer magyar egyetemi hallgató részére magyar egyetem felállítását szorgalmazzuk. Helyet a fiatal magyar tanároknak! — Amikor az iskolakérdésekkel kapcsolatban a magyar nemzeti kisebbség jogos igényeit felhozom, fel kell hívnom a tisztek Háznak figyelmét arra is, hogy a magyar középiskolákban gimnáziumokban a tanerők 50 százaléka nem magyar nemzetiségű. Én azt hiszem, hogy minden becsületes nemzetnek a törekvése az kell, hogy legyen, hogy azonos nemzetiségű tanerők oktassák a fiatalságot. Fel kell hívnom innen az iskolaügyi miniszter ur figyelmét arra, hogy a közejövőben esedékes lesz ezeknek a tanerőknek a véglegesítése. Ma a csehszlovák egyetemeken már számos magyar ifjú tanul és készül a tanári pályára. Ha ezek a nem magyar nemzetiségű tanárok véglegesittetnek a magyar gimnáziumokban, akkor az egyetemeken most tanuló és tanulmányaikat rövidesen befejező magyar tanári nemzedék hosszú évtizedeken keresztül nem fog tudni álláshoz jutni. A miniszterelnök a komáromi magyar szoborünnepségen — E pregnáns kulturkérdéssel kapcsolatban legyen szabad nekem egy másik kérdéssel is foglalkoznom. Végtelenül sajnálom, hogy Hodza miniszterelnök ur nem lehet jelen itt az ülésen, mert szeretek mindenkivel őszintén beszélni és mindenkinek becsületesen a szemébe nézni. A Jókai Egyesület Komáromban, Komárom egyek terén egy szobrot akar felállítani. A Jókai Egyesület vezetői becsületes lojalitással felkeresték a miniszterelnök urat, hogy a szobor alapkőletételi ünnepségen vegyen részt. Tudomásom szerint a miniszterelnök ur elfogadta a meghívást és résztvesz a Jókai-szobor alapkő- letételét jelentő ünnepségen. — Engedtessék meg nekem, hogy ezzel kapcsolatban felhívjam a miniszterelnök ur figyelmét a következőkre: Azok az urak és azok a körök, akik a miniszterelnök túrnak ezt az utazását előkészítik, azok egészen más szempontok belekalkulálá- sával csinálták meg programjukat Hodza miniszterelnök ur Hodzovo telepen keresztül „A magyar tanítóság tudatában van a kisebbségi sorsban ráháramló kötelességeinek*' A Galánta-vágsellyei tanítóegyesület közgyűlése A japán miniszterelnök a belső megbékülésért TOKIÓ. — Konoye, az uj japán miniszterelnök pénteken a rádióban nagy beszédet intézett a japán néphez és kijelentette, hogy főtörekvése a belpolitikai viszály enyhítése, a sebek begyógyitása és az általános együttműködés biztosítása. A miniszterelnök szerint a japán külpolitika békét akar, ami természetesen nem a mai status quo fenntartás nélküli megőrzését jelenti. A belpolitikában újításokat és javításokat akar eszközölni. A miniszterelnök beszédének egyszerű mondatai megtalálták az utat a köznéphez, mig elődjének, Mayashinak körmondatait a japán köznép nem mindig értette. A konkrét kormányprogramot azonnal a kabinéit összeillése után közölni fogják. GALÁNTA. —- Csütörtökön tartotta a Galánta- vágsellyei magyar tanitómegye tavaszi közgyűlését a galántai Katolikus Körben 150 magyar tanító részvételével. Osvald Lajos elnök tartalmas beszámolóval nyitotta meg a gyűlést. Hangsúlyozta a magyar tanítóság fontos szerepét a kisebbségi magyarság kulturális előhaladásában. Rámutatott arra a nagy áldozatra, amelyet a tanítóság anyagi téren is hozott az államháztartás mérlegének egyensúlyban tartásáért. A népművelés érdekében valónak tartja, hogy a tanitóságot mentesítsék az anyagi gondoktól. Megállapítja, hogy a magyar tanítóság — a kisebbségi sorsban ráháramló kötelességeinek tudatában — erejének minden megfeszítésével vállalja a súlyos munkaterheket, mert igy parancsolja ezt a népnevelés szent ügye és a feladatok végzésében megalkuvást nem ismerő tanítói lélek! A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Csapiár István olvasta fel titkári jelentését, s javaslatára a gyűlés állandó bizottság megalakítását mondotta ki, amely időről-időre ismertetni és birálni fogja a megjelent tankönyveket. A pénztári jelentést Bartha Kálmán terjesztette elő. Elhatározta a közgyűlés, hogy a Jókai-szoborra 20Ö koronát adományoz az egyesület pénztárából. Ivány Ferenc a kartársi összetartásról tartott gondolatokban gazdag, magasan szárnyaló szabadelőadást. Vázolta a tanítói élet és hivatás szépségeit párhuzamba állítva a fölmerülő nehézségekkel. A tanító, minden más érdekkel ellentétben, elsősorban és minden körülmények között legyen tanító, kartársának testvére, s a nevelésére bízott nép példaképe. A minden izében vérbeli tanítói megnyilatkozást a gyűlés feszült figyelemmel hallgatta, s az előadót lelkesen ünnepelte. Boross Béla a tanitómegye énekkaráról tett jelentést. Javaslatára kimondotta a gyűlés, hogy az egyesület évek óta működő vegyeskara a Szlovenszkói Magyar Tanítók Országos Énekkara kerületi csoportjává alakul át, s ebben a minőségében fogja folytatni tevékenységét. A gyűlés megválasztotta az énekkar hat tagú választmányát is. Kovács Alajos országos tanitóegyesületi elnök a pozsonyi Magyar Tanítók Házáról tett jelentést. A Tanítók Háza közép- és főiskolai tanulóknak nyújt otthont, s kies fekvése arra teszi alkalmassá, hogy a nyári hónapokban a tanitócsalá- dok üdülőtelepe legyen. E célból máris több jelentkezés történt. A galántai járási közművelődési testület működéséről Polák Imre, a vágsellyei JKT működéséről Munka Jenő titkárok számoltak be. Kiemelték az évenként rendezni szokott közművelődési napok jelentőségét, s érintették a könyvtárak könyvellátásának az ügyét is. Orosz Zoltán mint községi könyvtáros tiltakozott az ellen, hogy a Közművelődési Szövetség újonnan létesült „Könyvbeszerző Irodája" egy pozsonyi cég könyveinek a megvásárlására akarta rábírni. Kérte a közgyűlés elnökségét, hasson oda, hogy a községi könyvtárak és könyvtártanácsok autonóm jogai a kellő védelemben részesüljenek. Ez ügyben több hozzászólás hangzott el, s a gyűlés megkeresi a tanítóegyesület központját, hogy illetékes helyen tegye szóvá a községi könyvtárak dolgát. A közgyűlés végül megejtette az esedékes tisz- tujitást. Elnökké további három évre egyhangúlag Osvald Lajos vecsei tanítót választották meg. A gyűlés után a „Magyar Tanítók Szövetkezeti Könyvesboltja" tartotta meg évi közgyűlését, amely örömmel áflapitotta meg, hogy a magyar tanítóság ezen kulturális és jóléti intézménye évről-évre fokozatos fejlődésről tesz tanúságot. A gyűlés végeztével közös ebéd volt. Figyelem! Vissza a természethez! Óvatosabbak hashajtónak a tisztán természetes, ismert összetételű Igmándl keserUvizet használják Kapható kis és nagy üvegben. fog Komáromba érkezni. Először Hodzovon fogja átvenni Hodzovo díszpolgári oklevelét. Ünnepélyesen hangsúlyozom, hogy Komáromba nem Hodzovón, hanem Nemes- ócsán keresztül vezet az ut. Hodzovo egy telep, amit egy színtiszta magyar járás magyar községei közé ágyaztak be, egyiké azon telepeknek, amelyek mint egy csatárlánc: húzódnak végig a délszlovenszkói magyar-lakta területen. A komáromi Jókai-szoborhoz az ut nem Hodzovon, hanem Nemesócsán keresztül vezet, azon a Nemesócsán, amelynek ma is számos agyagos és nádfedeles épülete bizonyítja azt, hogy a cseréptetős és téglából épült telepes házakkal szemben miért nem lehet ugyanannyi téglából készült és cseréptetős ház a magyar falvakban. Hodza miniszterelnök ur földművelésügyi miniszter volt akkor, amikor a földreformot végrehajtották és mi magyarok sohasem fogunk belenyugodni abba, hogy a földreform ürügye alatt színtiszta magyar területeken szlovák telepeket létesítettek. Ez a seb ott fog égni a magyarság testén mindaddig, mig nem fogják reparálni. A pozsonyi Petőft-sxcfcsr — És most engedtessék meg nekem az is, hogy felhívjam Hodza miniszterelnök ur szives figyelmét arra, hegy amikor a Jókai-szobor, a magyar nemzeti génius egyik megtestesítőjének emlékmű alapkőletételénél beszédet fog mondani és a körülötte álló hallgatóságnak szemébe fog nézni és ha bele tud tekinteni a hallgatóság leikébe, akkor le fogja tudni olvasni a hallgatóság szeméből azt, heg3/ sok magyar ember gondol arra, hogy * ugyanakkor, amikor a miniszterelnök ur Komáromból a Jókai-szcbor talapzatánál beszél, Pozsonyban a Petőfi-szobcr a városmajor egy istállójában porosodik és hiábavaló a magyar kultúrköröknek az a törekvése, hogy ez a szobor Pozsony város valamely méltó helyén újból feláilittassék. Más s’cbfch — Hangsúlyozom, hogy nem volt erkölcsi indoka annak, hogy a Petőfi-szobrot eltávolítsák arról a helyről, ahol állt. Én tisztelettel hajlok meg Hviezdoslav szlovák költőnek emléke előtt, de éppen a magasabb szempontból felfogott kul- turszolidaritás alapján állítom azt, hogy éppen Hviezdoslav szelleme megengedi, hogy Petőfi szobra ugyanúgy állhatna Pozsony bármely terén, mint Hviezdoslav szobra. — De tovább megyek. A Jókai-szobor alapkőletételénél jelenlevő emberek gondolatában benne lesz az is, hogy a szoborrombolások idején-- jónak látták lerombolni a Kossuth-szobrokat is. Engedjék meg, hogy hangsúlyozzam azt, hogy Kossuth Lajos elsősorban nem a magyar állami gondolatnak volt megtestesítője, Kossuth a magyar nemzeti gondolatnak volt a kifejezője és ha Stefánikot tartják a szlovák nemzeti gondolat megtestesitőjének, akkor én, a magyar nacionalista, meg tudnám értetni magam a szlovák nacionalistával, hogy ugyanazon a téren a magyar és a szlovák gondolat képviselőjének a szobra ott állhasson. ■— És önkéntelenül felötlik a gondolat, hogy Kassán ott állott a honvédszobor, amely nemcsak a magyar honvédek emlékét hirdette, hanem eszmei rokonságban volt azokkal a szobrokkal, melyeket a világháború befejezése óta minden község lakossága piétikus ünnep-* ség keretében felavat. A kassai honvédszobor az 1848/'49-ben a Habsburgok ellen lefolyt szabadságharcban elesett honvédek emlékét hirdette. Ezt a szobrot vandál kezek lerombolták és az országos hivatal utasítására a múzeumiból eltávolították és érctömeggé öntötték. — Ezek a gondolatok jutottak most a Jókai- szobor alapkőletételével kapcsolatban eszembe s nem azért jutottak eszembe, hogy akadályozója legyek egy jövendő csehszlovák-magyar kiegyezésnek, de aki ismeri a nemzetek lélektanát, az nagyon jól tudja azt, hogy a nemzetek lelkét megnyerni: annak megvannak a maga becsületes és a történelemben kipróbált eszközei. Nem szabad a nemzetek megértésének nagy kérdéseit hangzatos propaganda-eszközökön keresztül devalválni. Rybáryk agrár közbeszól: Mennyi szlovák iskola van Békéscsabán? Jaross: Tessék ezt a kérdést a magyarországi szlovákok nemzeti organizációjához intézni, azok meg fogják adni a választ. A suum cuique elvet vallom, a magyarországi szlovákok nevében én nem beszélhetek. Szívesen vettem volna, ha Hodza miniszterelnök úrral szemtől-szembe közölhettem volna azokat a gondolatokat, amiket itt előterjesztettem. Mi, magyarok, szeretjük a becsületes szókimondást és a becsületes szembenézést, mert csak ezen keresztül fogunk tudni talán egykor kezet fogni, de ennek útja nem az olcsó propaganda eszközökön, hanem a férfiúi becsületes szókimondáson és a nagy kérdésekkel való becsületes szembenézésen keresztül vezet. 1937 junius 6, vasárnap. 2
