Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-06 / 127. (4273.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. © © TELEFON: 303-11. <0 • SŰRGÖHYCIM HÍRLAP. P R A H A. A VISSZAVONULÓ NAGYHATALMAK (sp) — Egyre világosabban látni: a spanyol kérdés az európai szolidaritás próbaköve lesz. Ott dől el — nem a harctéren, hanem a spanyol határok mögött —, vájjon a nagy- és kishatalmakat nem fertőzte-e meg annyira a híres „ideológiai küzdelem' , hogy presztizsokokból vagy belpolitikai nyomás következtében kénytelenek elveik mellett „kitartani", s mindenáron diadalra segíteni spanyolországi védencüket, még akkor is, ha ez komoly nemzetközi bonyodalmakhoz vezet. Anglia, amely belső berendezésének tökéletességével fölötte áll a fasizmus és a bolsevizmus középkori színezetű harcának és biztos demokráciájával talán meg sem érti az Ázsia-szagu, buta elvi tülekedést, példás erőfeszítéssel törekszik az összhang helyreállítására s külpolitikája tiz hónap óta semmi más, mint erélyes kísérlet az ideológiai ellentétek leépítésére, vagy legalább megfékezésére. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy törekvései, főleg Spanyolországon kívül, nem jmindenben voltak eredménytelenek. Spanyolországban a vérlázitó öldöklés ugyan tovább tart, de az ibériai félszigeten olyasmi történik, amit lehetetlen kívülről elintézni, ámbár London itt sem adta föl a reményt, hogy mégis sikerül kompromisszumot teremteni Valencia és Salamanca között. Nem tudhatjuk ,megvalósul-e a terv, Európa szempontjából csak az fontos, hogy bárki győz Spanyolországban, az eredmény ne jelentse az erők eltolódását és ne bontsa meg az egyensúlyt. Ennek egyik előföité- fele az, hogy ne kerüljön uralomra Madridban szélsőséges irányzat, sem baloldali, sem jobboldali, hanem helyreálljon a demokrácia körülbelül azon a kiegyensúlyozott parlamenti síkon, mint Zamora legjobb napjaiban volt, kerülve az 1936 tavaszán megindult szélsőséges akciókat, a templomégetéseket, papüldözéseket, katonamegbántáso- kat. Mintha a valenciai kormány magatartásából azt olvasnék ki, hogy tanult a múlt hibáiból, s mérsékeltté vált. Enyhébb kormányzat került uralomra, s mintha a katolikus egyháznak egyenesen udvarolna ez a rezsim: csak a napokban láttunk egy valenciai plakátot, amely Krisztus szenvedő arcával és feszülettel agitál a spanyol köznép között. Nem tudjuk, a vallás és a nacionalizmus gondolatával való kibékülés őszin- te-e Valenciában, vagy csak skrupulus nélkül fölhasznált eszköz a cél érdekében, némi machiavellizmus, amit gúnyosan ismét elvetnek, ha hatalmukat megszilárdítják és elég erősek régi ideáljaik tüzzel-vassal való megvalósítására. Ha igy van, a világtörténelem egyik legnagyobb csalása volna, amit a baloldal a vallással, a katolikus egyházzal, a nemzeti érzéssel és a demokráciával cselekszik, olyan csalás, ami nem maradhatna megbosszulatlan a jövőben és a tömegek Irtózatos fölébredéséhez vezethet. De ha Valencia —• és egyáltalán az európai baloldal — a demokráciával való kibékülés után komolyan ki akar békülni a nemzeti és vallási gondolattal is, s komoly a megértés és a szeretet, amit az Egyház, a hit és a nacionalizmus felé mutat, s a spanyol népfront tényleg hajlandó védeni a keresztet, tisztelni Krisztus eszméit, melléje a- papoknak- és- a- szerzeteseknek/ elismerni jussukat és jogaikat, akkor a programnak ez a százszázalékos elhajlása attól a magatartástól, amely 1936 tavaszán még száztizenhét templom fölégetéséhez, kolostorok kirablásához s papok gyilkolásához és kiüldözéséhez . vezetett Spanyolországban, PRÁGA, — Jelentettük röviden, hogy a kép- viselőház pénteki ülésén a kassai műegyetemről szóló kormányjavaslat vitájában az egyesült párt részéről Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszédet mondott. Jaross beszédében követelte a magyar egyetem felállítását, a magyar középiskolákból a nem magyar nemzetiségű tanárok eltávolítását és ezek helyébe fiatal magyar tanárok alkalmazását. Az iskolahálózat kiépítésének kérdésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy mialatt a Slovenská Ligának 72 olyan magyar községben van iskolája, ahol erre nincs elég indok, ugyanakkor 60 magyar községben egyáltalán nincs iskola. Beszéde végén foglalkozott a miniszterelnöknek a komáromi Jókai-szobor ünnepségén való részvételével. A közérdekű beszédet az alábbiakban ismertetjük: Köszöntő szó a svájci demokráciának — Engedtessék meg nekem, — kezdte beszédét Jaross, — hogy elsősorban felhasználjam az alkalmat, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség nevében köszöntsem Svájc köztársaság államtanácsát abból az alkalomból, hogy a rétoromán nemzet, amely mindössze 44.000 lelket számlál és Svájc köztársaság lakosságának mindössze 1.1 százalékát alkotja, javaslatot nyújtott be az államszövetséghez, hogy a rétoromán nyelv államnyelvvé nyilváníttassák. Ha összehasonlítjuk a svájci demokráciának ezen mostani megnyilvánulását a mi demokráciánkkal, megállapíthatjuk, hogy milyen messzire kanyorodtunk el arról az útról, amely útra vonatkozólag 1918-ban oly sok szép programot és szót hallottunk. A magyarság ét a miiegyetem •— Amikor a kassai műegyetem felállítását célzó javasLat a képviselőház asztalán fekszik, a magyar nemzeti kisebbség nehéz helyzetben van. Nehéz helyzetben van azért, mert a magyarságnak nemcsak hogy nincs egyeteme, de még főiskolája sincsen. Mi, magyarok azon az állásponton vagyunk, hogy a latin szavak: „suum cuique" pregnánsan fejezik ki azt; hogy azt jelenti, hogy remény van a kompromisz- szumra, s a spanyol uralom olyan mérsékelt, tradíciót, hitet és nemzeti érzést tisztelő uralommá válik, amellyel a szociális érzésű, de az elért európai eredményeket és a korformáló erőket tisztelő ember nyugodtan kibékülhet. Hiszen teljes változást jelentene, ha azok, akik egy évvel ezelőtt még tapsoltak a spanyol szélsőbal vallásellenes törvényeinek, ma tényleg őszinte fölháborodással a szerzetesek mellé állnának, akiket Németországban biróság elé állítottak és szivvel- lélekkel védenék a szerzetesek igazát, jogait és elveit. Ma lehetetlen megmondani, vájjon Valencia és a népfront kacérkodása a Krisztusképekkel, az Egyházzal és sikraszállása az üldözött papok mellett őszinte elvváltozás, vagy szemfényvesztés, csalás, s olyan erők kihasználása, amelyeket később, amikor a „A komáromi Jókai-szobor hoz nem Hodzovón át vezet az ut“ Jaross Andor a képviselőházban föltárta a magyarság legsürgősebb kulturköveteléselt .................. 60 magyar község iskola nélkül! ■■ Ezer magyar főiskolás várja a magyar egyetemet •• A magyar középiskolák tanárainak fele nem magyar: helyet a magyar fiataloknak! mindenkinek adassék meg az, ami őt erkölcsileg megilleti. Minden nemzetnek érdekében áll, hogy a maga kultúráját fejleszthesse, hogy kultúráját ápolhassa és ezért a magunk részéről elvileg nem is gördítünk akadályt az ellen, hogy a szlovákság megkapja a maga műegyetemét. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy ha csak a szlovenszkói képviselők szavaznának itt ebben a kérdésben, a szlovenszkói képviselők szavazatával elvetnék ezt a javaslatot. Rybárik agrárpárti (közbeszól): Miért? Jaross: Mert a többség, a szlovenszkói képviselők többsége a kassai műegyetem br*---v- tott javaslatával szemben ellenzéki álláspontot foglal el bizonyára azért, mert ez a javaslat a szlovák nemzet nemzeti aspirációit ki nem elégíti. Kisebbségi iskolapolitika — Amikor elvben koncedálom a szlovákságnak jogát egy műegyetemre, ugyanakkor vizsgálnom kell a magyarság szempontjából, hogy miért hiányzik a köztársaságban a magyarságnak az egyeteme és főiskolája és állásfoglalásomat attól kell, hogy függővé tegyem, hogy az az iskolapolitika, amit 1918 év óta ebben az államiban folytatnak, megfelel-e tényleg azoknak a demokratikus elveknek, amiket az alkotmányban lefektettek és hogy vájjon nincsenek-e elnemzetlenitő tervek és tendenciák részben a hivatalos szerveknél, részben a hivatalos szerveknek munkáját kiegészítő társadalmi szervek munkájában, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy a magyarság a maga iskoláit tényleg magáénak vallhassa és hogy kikapcsoltassék annak a lehetősége, hegy a magyar gyermek elnemzetlenitessék. 60 magyar község iskola nélkül — Amikor ezt felolvastam, tekintettel voltam arra, hogy vájjon melyik községben van olyan szlovák vagy csehszlovák társadalom, amely igényelheti a maga nemzeti iskoláját. Ennek a képnek kiegészítését szolgálja az a megállapításom, hogy viszont 60 olyan abszolút magyar többséggel bíró A Slovenská Liga 72 jogosulatlan iskolája — Ha ezt a kérdést vizsgálom, akkor a magyar népiskolák kérdésétől kell elindulnom. S itt rögtön megállapíthatom, hogy 72 olyan szlovák tannyelvű, a Slovenská Liga által felállított állami népiskola van, amelyeket olyan >községekben létesítettek, ahol a lakosság abszolút és túlnyomó többsége magyar és ezen községekben még annyi szlovák gyermek sincs, amennyi egy osztály létesítésére szükséges. Meg kell állapítanom azt is, hogy ezekben a községekben a szlovenszkói tanügyi politika nem elégszik meg azzal, hogy csak a szlovák gyermekek tanuljanak szlovák tannyelvű iskolában, mert ez ellen az elv ellen nem lehet kul- turem'bernek kifogása és a magam részéről egészen természetesnek találom, hogy a határ mentén szolgálatot teljesítő csendőrök, fináncok, csehszlovák tisztviselők gyermekei saját nemzeti nyelvükön kapjanak megfelelő iskolai oktatást, de amikor ezt koncedálom, természetesen tiltakoznom kell az ellen, hogy ezen iskolák arra törekszenek, hogy a magyar iskolákból a magyar anyanyelvű gyermekeket a szlovák iskolákba csábítsák át. — A somorjai járásban 4, a dunaszerdahelyi- ben 4, a galántaiban 7, a vágsielyeiben 1, a komáromiban 4, az érsekujváriban 2, az ógyal- laiban 5, a nyitraiban 2, a zseliziben 7, a párkányiban 6, a korponaiban 4, a kékkőiben 5, a losonciban 3, a felediben 6, a tornaijaiban 1, a rozsnyóiban 1, a szepsiben 1, a tőketerebesi- ben 1, a királyhelmeciben 5 és a nagymiihályi- ban 1 olyan község van, ahol nincsen létjogosultsága az egyenlően osztó nemzeti elv alapján a szlovák tannyelvű iskolának, ... magyar község van, amelyekben magyar tannyelvű iskola nincs. Ha azokat a nemzeti és erkölcsi energiákat, amiket a 72 szlovák iskolának fenntartására használnak, átadnák ennek a 60 magyar községnek magyar iskola FOLYTATÁSA A 2. OLD. KÖZEPÉN Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2Ke * Ma Kis Magyarok Lapja: jf XVI. évf. 127. (4273) szám • ^fasáraa|£ ■ 1937 junius 6
