Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-29 / 146. (4292.) szám
2 ra^GAI-M^G^AR-HIKLAP 1937 junius 29, kedd* Nyitott ajtó a betörőnek! Nagyon sokféle ajtózár, lánc és retesz van használatban, amellyel lakásunkat a betörök ellen védhetjük. A szájunkat azonban, amely ideális bejárat a fertőző betegségek számára, nem tarthatjuk zárva, az étkezésnél, a beszédnél és a lélegzésnél megszámlálhatatlan bacillus jut testünkbe, amely szervezetünknek rendkívül árthat. Ez ellen védekezhetünk és) ezek terjedését korlátozhatjuk — az Odollal! Állandó öblögetés néhány csepp Odollal védő réteget von a nyálkahártyák fölé. Az Odol nemcsak a fogait védi, hanem az egész szervezetet — legérzékenyebb helyein! ím pedótámadás után azt vártuk, hogy a nemzetközi szolidaritás a béke kollektív megvédelmezé- seben fog kifejezésre jutni. Ehelyett megint bizottságot alakítottak a vizsgálat megindítása érdekében ... Mi nem kívántunk egyebet, csak hogy a valenciai kormány legalább közös nyilatkozatot tegyen az összes ellenőrző hatalmak felé, hogy a jövőben nem egy* hanem valameny- nyi hatalommal áll szemben. De ez a szerény akció sem volt keresztülvihető. Erre az következett, amit mi, németek, minden esetben tapaszaltunk, valahányszon hasonló intézményekre, vagy megegyezésekre bíztuk sorsunk intézését, Azt azonban vegyék tudomásul Londonban, hogy a tapasztalatok, amiket ebből az alkalomból szereztünk, örök tanulságot jelentenek számunkra. Ettől fogva hasonló esetekben a nemzet szabadságát, függetlenségét, becsületét és biztonságát majd mi vesszük a kezünkbe és magunk gondoskodunk a védelemről és hála Istennek, ma már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megvédjük magunkat. Ebből az eljárásból az egész jövőre nézve levontuk a konzekvenciát. Parlamenti beszédek, vagy államférfim megnyilatkozások bennünket a jövőben nem fognak félrevezetni. Most senki sem mondhatja a világon, hogy mi kollektív megegyezések ellen rosszindulatúan eljártunk volna. Ha ezeket a kollektív megegyezéseket junius 12-én betartják, fontolóra vettük volna, hogy ne menjünk-e tovább ezen az utón. Minthogy azonban ez a legkisebb egyesség is keresztülvihetetlennek bizonyult a gyakorlatban, figyelmeztető intésnek vettük, hogy a jövőben hasonló meglepetések ne érhessenek bennünket. Minden macska megégetheti egyszer a talpát és minden ember csinálhat egyszer hibákat. De csak a bolondok csinálják kétszer. Sem nekem, sem a német népnek nincs kedve, hogy még egyszer hasonló veszélynek tegyük ki magunkat. Mussolini: Olaszország nem semleges LONDON, — Londonban élénk nyugtalanságot keltett Mussolini szombati vezércikke, amely a Popoío dltaliaban jelent meg. Mussolini cikkében többek között a következőket irta: „A spanyol krízis azon a napon fog megoldódni, amikor a baszkok végső ellenállása megtörik és Franco tábornok abban a helyzetben \ lesz, hogy kipróbált és győzelemittas csapatait J a központi frontra dobhatja. A Madrid körüli | védelmi gyűrű éppen úgy össze fog omlani, mint | ahogy összeomlott a bevehetlennek hirdetett bil- f baoi gyűrű is.“ A vörösök azt hirdették, —1 írja | cikkében Mussolini, — hogy Spanyolország lesz \ a fasizmus sírja, de a dolgok mai állása szerint £ valószínűleg a bolseviztmis fogja megtalálni a . temetőjét Spanyolországban. A legnagyobb jelentőséget tulajdonítják azonban a Mussolini- cikk zárószavainak, amelyben a duce kijelenti, hogy a két szembenálló civilizáció és világnézet nagy harcában a fasiszta Olaszország nem volt semleges, hanem harcolt és éppen ezért övé lesz a győzelem is. Mussolini nyaralni megy RÓMA, — Mussolini repülőgépén, amelyet sajátmaga vezetett, tegnap este inspekciós körútra indult Jessi, Falconara, Ravenna és Rimini légikikötőkbe. Az inspekciós körút után az olasz miniszterelnök Riccioneba utazik nyári tartózkodásra. A honvédelmi nevelésről szóló javaslat a szenátusban PRÁGA, — A szenátus véderőbizottsága hétfőn délután tartott ülésén foglalkozott a honvédelmi nevelésre vonatkozó törvényjavaslattal. A bizottság munkája annyira előrehaladt, hogy a javaslatot már a szenátus junius 30-án, szerdán délután 4 órakor kezdődő plenáris ülés napirendjére kitűzték. A szenátus még valószinüleg julius l-én is ülést tart és befejezi nyári szünet előtti munkáját. Németország katonai egyenjogúság után gazdasági egyenjogúságra törekszik Hitler és Göring beszéde a négyéves tervről - - - Megnyílt a kereskedelmi kamarák nemzetközi kongresszusa Berlinben BERLIN. — A birodalmi kancellár, a kormány és a diplomáciai testület számos tagjának jelenlétében megnyílt a nemzetközi kereskedelmi kamarák berlini kongresz- Szusa. A megjelenteket a német csoport nevében Frowein, a kongresszus elnöke üdvözölte, majd Göring tábornok, miniszterelnök mondott üdvözlő beszédet a birodalmi kormány nevében. — Abban, hogy Németország a békét szolgálja, senkinek sincs jogában kételkedni, — mondotta Göring. — Amennyiben Németországon áll, nem lesz uj háború. Mint ahogy a nemzeti szocializmus a saját népe részére helyreállította a békét, ugyanúgy a nemzeti szocialista Németország nem akar egyebet, mint békét az egész világ részére. Egész Németország tudja, hogy a nagy újjáépítési munka csak békés körülmények között valósítható meg. . Talán akadnak egyesek, akik azt kérdik: tehát minek akkor a nagyszabású fegyverkezés, amit Németország folytat? Erre a kérdésre is sokszor megadtuk a feleletet. Minthogy a világ többi része nem volt kapható arra, hogy ugyanúgy lefegyverkezzék, mint amilyen fegyvertelenek a németek voltak, nem maradt más hátra Németországnak teljes egyenjogúságának kivivására, mint az, hogy a maga részéről is fölfegyverkezzék. A német hadsereg azonban nem azért létesült, hogy más népeket megtámadjon, vagy leigázzom hanem azért, hogy a német nép számára biztosítsa a védelmet. Az olyan ország, amelynek védtelenek a határai és amely képtelen védekezni egy ellenséges támadás ellen, sokkal súlyosabb veszélyt jelent a világbékére, mint az olyan ország, amelyről mindenki tudja, hogy életre-halálra küzdeni fog, hogy területeit megvédelmezze. —- De a német egyenjogúság maradéktalan helyreállításához — folytatta Göring — szükség van a gazdasági élet egészséges alapjainak megszervezésére is. Németország ezért mindaddig nem szűnik meg követelni a gyarmatait, mig jogos gyarmati követelései teljesedőbe nem mennek. Emellett Németország teljes erejével dolgozik a négyéves terv megvalósításán. Mert mint ahogy végeredményben saját kardunkra vagyunk utalva, ugyanúgy a legfontosabb gazdasági életérdekek kielégítéséről is saját magunknak kell gondoskodni. A német négyéves terv azonban nem azt a célt szolgálja, hogy Németország a világgazdaságból kikapcsolódjék. Senki sem vonja kétségbe, hogy a gazdasági autarkia gondolatának teljes keresztülvitele végeredményben valamennyi állam és valamennyi nép számára csak káros lehet. Hasonló szellemben beszélt Németország gazdaságpolitikájáról Hitler tegnap Würz- burgban. A birodalmi kancellár is kijelentette, hogy a négyéves tervnek az a célja, hogy a gazdasági élet számos területén függetlenné tegye Németországot a környező világtól, de nem az, hogy visszavonuljon. „A négyéves terv — mondotta Hitler — csak azt akarja elérni, hogy Németország mindenkinek kényre-kedvre ne legyen kiszolgáltatva. Nemzetgazdaságunk számára bizonyos alapokat akarunk biztosítani és ettől a világnak egyetlen hatalma, vagy idegen államférfiak szónoklatai egy centiméterrel sem tudnak eltériteni.. De Németországnak nem szándéka kikapcsolódni a világkereskedelemből. Éppen ellenkezőleg, mi a külfölddel üzleteket akarunk kötni, mint ahogy ezt kereskedelmi mérlegeink is bizonyítják. A német kivitel és behozatal állandóan emelkedik és ha Isten úgy akarja, továbbra is emelkedni fog.“ Hitler ezután még kijelentette, hogy a nemzeti szocialista Németországnak az a kívánsága, hogy jogainak érvényesítése mellett az egész világgal békében éljen s barátságosan együttműködjék. Dr. Schacht is beszédet mondott a kereskedelmi kamarák kongresszusán s kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül olyan nemzetközi politikát folytatni, amely minden népnek élet- és munkalehetőséget biztosit, úgy a világgazdasági kapcsolatok megjavítására irányuló minden fáradozás hiábavaló lesz. Majd hangoztatta Németország jólismert nyersanyagproblémáit és gyarmati követeléseit. Kijelentette, hogy a világkereskedelem állandó stabil pénzegységet igényel, amely a kereskedelmi javak egységes értékét szabályozza. Blomberg Budapestre érkezett Csütörtökig marad Magyarországon BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Blomberg német birodalmi hadügyminiszter hétfőn délben repülőgépen megérkezett Budapestre. A budaörsi uj repülőtéren szállt le a német hadügyminiszter repülőgépe. A repülőtéren hivatalosan fogadták a német vendéget. Ott volt Röder magyar honvédelmi miniszter, számos magyar törzstiszt, a budapesti német követ vezetésével a követség tisztviselőkara és az olasz követ. Kánya Kálmán külügyminisztert Bakacs-Besse- nyey Zenó követség! tanácsos képviselte. Bloni- bérg kíséretében érkezett legifjabb leánya, Do- rothea is. Röder magyar honvédelmi miniszter melegen üdvözölte a német vendéget, majd ketten elléptek a kivezényelt diszszázad arcvonala előtt. Blomberg azután röviden elbeszélgetett a repülőtéren megjelent előkelőségekkel, majd kíséretével együtt gépkocsira szállt és a Margitszigeten levő szállására hajtatott. Rövid pihenés után megjelent Röder Uri-uccai lakásán, ahol villásreggelln vett részt. A német hadügyminiszter tiszteletére rendezett villásreggelin jelen volt a budapesti német követ, továbbá a német követség katonai és légügyi attaséja, valamint számos magyar törzstiszt. Este Kánya Kálmán külügyminiszter ad vacsorát Blomberg tiszteletére. Kedden délben Darányi Kálmán miniszterelnök látja vendégül a német hadügyminisztert, este pedig Röder nagyszabású fogadással egybekötött vacsorát ad, szerdán a kormányzó vendége lesz a német hadügyminiszter Kenderesen. Blomberg az eddigi program szerint csütörtökön délután utazik vissza Berlinbe. francia sajtó nagyrészt — részvétteljes hallgatásra szorítkozott! És még hálásak lehetünk, hogy legalább hallgatott! — A mi pavillonunk eddlgelé 5 millió koronába került. A magyart körülbelül ké<t és fél millió költséggel létesítették, a németek pavlllonja, amely elismerten a legjobb, legszebb és belső berendezése, valamint területe alapján háromszorta nagyobb, mint a mienk, 600.000 márkába került, tehát közel annyiba, mint a mienk. A magyarok és németek Párisban az egész világ csodálatát felkeltik. Mi pedig a pénzünkért csupán baráti részvétet és sajnálkozást keltünk. Palugyay Zoltán özvegye pernyertes a biztositóintézettel szemben POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Paiugyay Zoltán ismert szlovenszkói akadémiai festő tragikus halála még élénk emlékezetében van az olvasóközönségnek. Palugyay 1935 szeptember 17-én a Gyömbér begyen lévő Stefanik- 'menedékbáziból kirándulásra ment, lezuhant- egy szakadékba és holttestét csak egy év múlva találták meg a pásztorgyerekek. Mindkét lába eltörött és ezért nem tudott ki vánszorogni a szakadékból. Felesége a szerencsétlenség idején Romániában tartózkodott. Hétéves kisleány maradt az elhunyt festőművész után, a kis Évike, s a-z árva névében az asszony pert indított a biztosítótársaság ellen, amely vonakodott kifizetni az 50.000 koronás balesetbiztosítási összeget, arra való hivatkozással, hogy Palugyay nem fizette az illetékeket. A pozsonyi kerületi bíróság Zmes- kál tanácsa most tárgyalta özvegy Palugyay Zoltánná keresetét a biztositó ellen. A tárgyaláson az asszonyt dr. Urbánek ügyvéd képviselte, aki. hivatkozott arra-, hogy a biztosító intézet nem tartotta be az uj törvény értelmében az úgynevezett felszólítási eljárást. Az intézet jogi képviselője felmutatott ugyan egy ajánlott- levelet, amit az intézet elküldött Palugyay Zoltán címére, de a levelet nem tudták kikézbesiteni, mert Palugyay Zoltán ekkor már halott volt. Az intézet arra is hivatkozott, hogy Palugyay előző díjtételeit sem fizette romlásén, de miután az intézet követelését per utján érvényesítette, biztosítása érvényesnek volt tekinthető. Erre való tekintettel a bíróság megítélte az 50.000 koronát Palugyay Zoltánné- nak, illetve kiskorú árvájának. Az ítélet még nem jogerős. Kiosztották a magyar szinikoncessziókat POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon(jelentése.) Az oszógos hivatni hétfőn délelőtt kézbesítette ki a szlovenszkói magyar szini koncessziókat. A nyugatszlovcnszkól színi kerület koncesszióját újból Földes Dezső színigazgató kapta három évre. A keletszlovenszkói koncessziót Sereoihy Andor, Iván Sándor eddigi színigazgató főrendezője kapta egy évi próbaidőre* „Magyar diadal PárisbanM A Polední List jelentése a párisi magyar és csehszlovák kiállítási pavillon hatásáról A Pofedni List érdekes cikkben számolt be a párisi világkiállításon levő magyar pavillon megnyitásáról. A cikk a következő címeket viseli: „Bűnösen elmulasztott alkalom a csehszlovák köztársaság propagálására” — „Magyar diadal Párisban” — „A magyarok két millióba került pavillon ja csodálatot arat, a miénk, amely öt millióba került, részvétteljes hallgatást”. A cikk a- következőket Írja: — A világkiállításon kedden ünnepélyesen nyitották meg a magyar pavillont. Valamennyi francia lap hangsúlyozza azt a figyelemreméltó körülményt, hogy a megnyitás a francia közvélemény legszélesebb rétegeinek rendkívül nagy részvétele mellett történt meg és hogy a látogatók ezrei el voltak Tagadtatva távoztukkor afölött, amit Magyarország he tudott mutatni s hogy pavilonjának berendezésével milyen rendkívül találóan és meggyőzően tudta kihangsúlyozni „azokat az évezredes kapcsolatokat, amelyek Magyarországot a francia kultúrával összekötik’’ és „azokat a fölmérhetetlen szolgálatokat, amelyeket ez a nemzet ezer esztendő alatt az európai kultúráért és civilizációért tett.” A francia lapok meglehetősen lelkes referátumai szerint következtetve azt lehetne hinni, hogy mi tán még vad barbárok lehettünk, mig a magyarok már annyira fejlett és haladó nemzet voltait, mint legalább a mai angolok, vagy franciák. — Amivel Magyarország a világ élőit dicsekedhetik, az minden hatásosan exponálva van a kiállításon. A lapokban egyebek közt föl van sorolva „a kék Duna, a fölülmulhatatlan tokaji fcor, a puszta feledhetetlen táncai, a hegedűk melan- kólikii8 zenéje a budapesti kávéházakban, a mindent felülmúló nyaralás a magyar vidéken, a magyar államvasutak páratlan kényelme, a magyar gyógyforrások gadagsága, a díszítő művészet, főleg pedig a népművészet, amelyhez hasonló nincs Középeurópában” és más, hasonló zöldségok, felsorolják továbbá „az állattenyésztés gazdag tradícióját s ennek kifejezőjét, a Kincsem nevű hires versenyló szobrát, (ez a paripa 54 versenyen indult, anélkül, hogy legyőzték volna — eddig félülnemmult világrekord) — a hortobágyi ménest, a szarvasi mangalicákat, a bugaci merinójuhokat, s mindehhez a balatoni és egri borokat, mely utóbbi joggal nevezheti magát „bikavérnek”, a magyar rónán termett búza óriási kalászait, kecskeméti barackot, amelyből a világ legjobb pálinkáját készítik és ezer más meggyőző dokumentumot a művészet, a gazdasági élet, a gazdák fojkjore és a gazdag magyar történelem Köréből s mindez kifejezően van megörökítve legfontosabb fejlődési fázisaiban a fali táblázatokban” — ekként lehet összefoglalni valamennyi párisi láp elragadtatott hangját, amely lapok a mintaszerűen berendezett magyar pavilonról szóló beszámolóikban valósággal ömlengenek a lelkesedéstől és csodálattól afölött az ország fölött, „amelyre még a lehető legrövidebb tartózkodás után is holtunkiiapjáig visszagondolunk.” — A magyarok megint egyszer megmutatták nekünk, — folytatja a Poledtil List —hogyan kell propagandát csinálni és hogyan kell oly kiállítást szervezni, amelyre az egész világ felfigyel! — Az egész világ lelkesedve fog beszélni „Magyarország ezeréves kultúrájáról és természeti szépségeiről”, a „világfürdőiről” és a hasonló szép dolgokról. Ez a propaganda megfizethetetlen! A mi pavillonunk megnyitása alkalmával a