Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-29 / 146. (4292.) szám

2 ra^GAI-M^G^AR-HIKLAP 1937 junius 29, kedd* Nyitott ajtó a betörőnek! Nagyon sokféle ajtózár, lánc és retesz van használatban, amellyel lakásunkat a betörök el­len védhetjük. A szájunkat azonban, amely ideális bejárat a fertőző betegségek számára, nem tarthatjuk zárva, az étkezésnél, a beszéd­nél és a lélegzésnél megszámlálhatatlan bacillus jut testünkbe, amely szervezetünknek rendkívül árthat. Ez ellen védekezhetünk és) ezek terje­dését korlátozhatjuk — az Odollal! Állandó öb­lögetés néhány csepp Odollal védő réteget von a nyálkahártyák fölé. Az Odol nemcsak a fogait védi, hanem az egész szervezetet — legérzé­kenyebb helyein! ím pedótámadás után azt vártuk, hogy a nemzetkö­zi szolidaritás a béke kollektív megvédelmezé- seben fog kifejezésre jutni. Ehelyett megint bi­zottságot alakítottak a vizsgálat megindítása ér­dekében ... Mi nem kívántunk egyebet, csak hogy a valenciai kormány legalább közös nyi­latkozatot tegyen az összes ellenőrző hatalmak felé, hogy a jövőben nem egy* hanem valameny- nyi hatalommal áll szemben. De ez a szerény akció sem volt keresztülvihető. Erre az követ­kezett, amit mi, németek, minden esetben ta­paszaltunk, valahányszon hasonló intézmények­re, vagy megegyezésekre bíztuk sorsunk inté­zését, Azt azonban vegyék tudomásul London­ban, hogy a tapasztalatok, amiket ebből az al­kalomból szereztünk, örök tanulságot jelentenek számunkra. Ettől fogva hasonló esetekben a nemzet szabadságát, függetlenségét, becsületét és biztonságát majd mi vesszük a kezünkbe és magunk gondoskodunk a védelemről és hála Istennek, ma már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megvédjük magunkat. Ebből az eljárásból az egész jövőre nézve levontuk a konzekven­ciát. Parlamenti beszédek, vagy államférfim megnyilatkozások bennünket a jövőben nem fognak félrevezetni. Most senki sem mondhatja a világon, hogy mi kollektív megegyezések el­len rosszindulatúan eljártunk volna. Ha ezeket a kollektív megegyezéseket junius 12-én betart­ják, fontolóra vettük volna, hogy ne menjünk-e tovább ezen az utón. Minthogy azonban ez a legkisebb egyesség is keresztülvihetetlennek bi­zonyult a gyakorlatban, figyelmeztető intésnek vettük, hogy a jövőben hasonló meglepetések ne érhessenek bennünket. Minden macska meg­égetheti egyszer a talpát és minden ember csi­nálhat egyszer hibákat. De csak a bolondok csi­nálják kétszer. Sem nekem, sem a német nép­nek nincs kedve, hogy még egyszer hasonló ve­szélynek tegyük ki magunkat. Mussolini: Olaszország nem semleges LONDON, — Londonban élénk nyugtalansá­got keltett Mussolini szombati vezércikke, amely a Popoío dltaliaban jelent meg. Mussolini cik­kében többek között a következőket irta: „A spanyol krízis azon a napon fog megol­dódni, amikor a baszkok végső ellenállása meg­törik és Franco tábornok abban a helyzetben \ lesz, hogy kipróbált és győzelemittas csapatait J a központi frontra dobhatja. A Madrid körüli | védelmi gyűrű éppen úgy össze fog omlani, mint | ahogy összeomlott a bevehetlennek hirdetett bil- f baoi gyűrű is.“ A vörösök azt hirdették, —1 írja | cikkében Mussolini, — hogy Spanyolország lesz \ a fasizmus sírja, de a dolgok mai állása szerint £ valószínűleg a bolseviztmis fogja megtalálni a . temetőjét Spanyolországban. A legnagyobb je­lentőséget tulajdonítják azonban a Mussolini- cikk zárószavainak, amelyben a duce kijelenti, hogy a két szembenálló civilizáció és világnézet nagy harcában a fasiszta Olaszország nem volt semleges, hanem harcolt és éppen ezért övé lesz a győzelem is. Mussolini nyaralni megy RÓMA, — Mussolini repülőgépén, amelyet sajátmaga vezetett, tegnap este inspekciós kör­útra indult Jessi, Falconara, Ravenna és Rimini légikikötőkbe. Az inspekciós körút után az olasz miniszterelnök Riccioneba utazik nyári tartóz­kodásra. A honvédelmi nevelésről szóló javaslat a szenátusban PRÁGA, — A szenátus véderőbizottsága hét­főn délután tartott ülésén foglalkozott a hon­védelmi nevelésre vonatkozó törvényjavaslattal. A bizottság munkája annyira előrehaladt, hogy a javaslatot már a szenátus junius 30-án, szerdán délután 4 órakor kezdődő plenáris ülés napi­rendjére kitűzték. A szenátus még valószinüleg julius l-én is ülést tart és befejezi nyári szünet előtti munkáját. Németország katonai egyenjogúság után gazdasági egyenjogúságra törekszik Hitler és Göring beszéde a négyéves tervről - - - Megnyílt a kereskedelmi kamarák nemzetközi kongresszusa Berlinben BERLIN. — A birodalmi kancellár, a kormány és a diplomáciai testület számos tagjának jelenlétében megnyílt a nemzetkö­zi kereskedelmi kamarák berlini kongresz- Szusa. A megjelenteket a német csoport ne­vében Frowein, a kongresszus elnöke üd­vözölte, majd Göring tábornok, miniszterel­nök mondott üdvözlő beszédet a birodalmi kormány nevében. — Abban, hogy Németország a békét szolgálja, senkinek sincs jogában kételkedni, — mondotta Göring. — Amennyiben Né­metországon áll, nem lesz uj háború. Mint ahogy a nemzeti szocializmus a saját népe részére helyreállította a békét, ugyanúgy a nemzeti szocialista Németország nem akar egyebet, mint békét az egész világ részére. Egész Németország tudja, hogy a nagy új­jáépítési munka csak békés körülmények között valósítható meg. . Talán akadnak egyesek, akik azt kérdik: tehát minek akkor a nagyszabású fegyverkezés, amit Német­ország folytat? Erre a kérdésre is sokszor megadtuk a feleletet. Minthogy a világ töb­bi része nem volt kapható arra, hogy ugyanúgy lefegyverkezzék, mint amilyen fegyvertelenek a németek voltak, nem ma­radt más hátra Németországnak teljes egyenjogúságának kivivására, mint az, hogy a maga részéről is fölfegyverkezzék. A né­met hadsereg azonban nem azért létesült, hogy más népeket megtámadjon, vagy le­igázzom hanem azért, hogy a német nép számára biztosítsa a védelmet. Az olyan or­szág, amelynek védtelenek a határai és amely képtelen védekezni egy ellenséges tá­madás ellen, sokkal súlyosabb veszélyt je­lent a világbékére, mint az olyan ország, amelyről mindenki tudja, hogy életre-halálra küzdeni fog, hogy területeit megvédelmezze. —- De a német egyenjogúság maradékta­lan helyreállításához — folytatta Göring — szükség van a gazdasági élet egészséges alapjainak megszervezésére is. Németország ezért mindaddig nem szűnik meg követelni a gyarmatait, mig jogos gyarmati követelé­sei teljesedőbe nem mennek. Emellett Né­metország teljes erejével dolgozik a négy­éves terv megvalósításán. Mert mint ahogy végeredményben saját kardunkra vagyunk utalva, ugyanúgy a legfontosabb gazdasági életérdekek kielégítéséről is saját magunk­nak kell gondoskodni. A német négyéves terv azonban nem azt a célt szolgálja, hogy Németország a világgazdaságból kikapcso­lódjék. Senki sem vonja kétségbe, hogy a gazdasági autarkia gondolatának teljes ke­resztülvitele végeredményben valamennyi állam és valamennyi nép számára csak ká­ros lehet. Hasonló szellemben beszélt Németország gazdaságpolitikájáról Hitler tegnap Würz- burgban. A birodalmi kancellár is kijelen­tette, hogy a négyéves tervnek az a célja, hogy a gazdasági élet számos területén füg­getlenné tegye Németországot a környező világtól, de nem az, hogy visszavonuljon. „A négyéves terv — mondotta Hitler — csak azt akarja elérni, hogy Németország mindenkinek kényre-kedvre ne legyen ki­szolgáltatva. Nemzetgazdaságunk számára bizonyos alapokat akarunk biztosítani és ettől a világnak egyetlen hatalma, vagy ide­gen államférfiak szónoklatai egy centiméter­rel sem tudnak eltériteni.. De Németország­nak nem szándéka kikapcsolódni a világke­reskedelemből. Éppen ellenkezőleg, mi a külfölddel üzleteket akarunk kötni, mint ahogy ezt kereskedelmi mérlegeink is bizo­nyítják. A német kivitel és behozatal állan­dóan emelkedik és ha Isten úgy akarja, to­vábbra is emelkedni fog.“ Hitler ezután még kijelentette, hogy a nemzeti szocialista Né­metországnak az a kívánsága, hogy jogai­nak érvényesítése mellett az egész világgal békében éljen s barátságosan együttműköd­jék. Dr. Schacht is beszédet mondott a keres­kedelmi kamarák kongresszusán s kijelen­tette, hogy amennyiben nem sikerül olyan nemzetközi politikát folytatni, amely min­den népnek élet- és munkalehetőséget biz­tosit, úgy a világgazdasági kapcsolatok megjavítására irányuló minden fáradozás hiábavaló lesz. Majd hangoztatta Németor­szág jólismert nyersanyagproblémáit és gyarmati követeléseit. Kijelentette, hogy a világkereskedelem állandó stabil pénzegysé­get igényel, amely a kereskedelmi javak egységes értékét szabályozza. Blomberg Budapestre érkezett Csütörtökig marad Magyarországon BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) Blomberg német birodalmi hadügyminiszter hétfőn délben repülőgépen megérkezett Budapest­re. A budaörsi uj repülőtéren szállt le a német hadügyminiszter repülőgépe. A repülőtéren hiva­talosan fogadták a német vendéget. Ott volt Röder magyar honvédelmi miniszter, számos ma­gyar törzstiszt, a budapesti német követ vezeté­sével a követség tisztviselőkara és az olasz követ. Kánya Kálmán külügyminisztert Bakacs-Besse- nyey Zenó követség! tanácsos képviselte. Bloni- bérg kíséretében érkezett legifjabb leánya, Do- rothea is. Röder magyar honvédelmi miniszter melegen üdvözölte a német vendéget, majd ketten elléptek a kivezényelt diszszázad arcvonala előtt. Blomberg azután röviden elbeszélgetett a repülő­téren megjelent előkelőségekkel, majd kíséretével együtt gépkocsira szállt és a Margitszigeten levő szállására hajtatott. Rövid pihenés után megjelent Röder Uri-uccai lakásán, ahol villásreggelln vett részt. A német hadügyminiszter tiszteletére ren­dezett villásreggelin jelen volt a budapesti né­met követ, továbbá a német követség katonai és légügyi attaséja, valamint számos magyar törzs­tiszt. Este Kánya Kálmán külügyminiszter ad vacsorát Blomberg tiszteletére. Kedden délben Darányi Kálmán miniszterelnök látja vendégül a német hadügyminisztert, este pedig Röder nagy­szabású fogadással egybekötött vacsorát ad, szer­dán a kormányzó vendége lesz a német hadügy­miniszter Kenderesen. Blomberg az eddigi pro­gram szerint csütörtökön délután utazik vissza Berlinbe. francia sajtó nagyrészt — részvétteljes hallga­tásra szorítkozott! És még hálásak lehetünk, hogy legalább hallgatott! — A mi pavillonunk eddlgelé 5 millió koronába került. A magyart körülbelül ké<t és fél millió költséggel létesítették, a németek pavlllonja, amely elismerten a legjobb, legszebb és belső berendezése, valamint területe alapján három­szorta nagyobb, mint a mienk, 600.000 márkába került, tehát közel annyiba, mint a mienk. A ma­gyarok és németek Párisban az egész világ cso­dálatát felkeltik. Mi pedig a pénzünkért csupán baráti részvétet és sajnálkozást keltünk. Palugyay Zoltán özvegye pernyertes a biztositóintézettel szemben POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Paiugyay Zoltán ismert szlovenszkói akadémiai festő tragikus halála még élénk emlékezetében van az olvasóközönségnek. Palugyay 1935 szep­tember 17-én a Gyömbér begyen lévő Stefanik- 'menedékbáziból kirándulásra ment, lezuhant- egy szakadékba és holttestét csak egy év múlva ta­lálták meg a pásztorgyerekek. Mindkét lába el­törött és ezért nem tudott ki vánszorogni a sza­kadékból. Felesége a szerencsétlenség idején Ro­mániában tartózkodott. Hétéves kisleány maradt az elhunyt festőművész után, a kis Évike, s a-z árva névében az asszony pert indított a biztosító­társaság ellen, amely vonakodott kifizetni az 50.000 koronás balesetbiztosítási összeget, arra való hivatkozással, hogy Palugyay nem fizette az illetékeket. A pozsonyi kerületi bíróság Zmes- kál tanácsa most tárgyalta özvegy Palugyay Zol­tánná keresetét a biztositó ellen. A tárgyaláson az asszonyt dr. Urbánek ügyvéd képviselte, aki. hivatkozott arra-, hogy a biztosító intézet nem tar­totta be az uj törvény értelmében az úgynevezett felszólítási eljárást. Az intézet jogi képviselője felmutatott ugyan egy ajánlott- levelet, amit az in­tézet elküldött Palugyay Zoltán címére, de a le­velet nem tudták kikézbesiteni, mert Palugyay Zoltán ekkor már halott volt. Az intézet arra is hivatkozott, hogy Palugyay előző díjtételeit sem fizette romlásén, de miután az intézet követelését per utján érvényesítette, biztosítása érvényesnek volt tekinthető. Erre való tekintettel a bíróság megítélte az 50.000 koronát Palugyay Zoltánné- nak, illetve kiskorú árvájának. Az ítélet még nem jogerős. Kiosztották a magyar szinikoncessziókat POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon­(jelentése.) Az oszógos hivatni hétfőn délelőtt kézbesítette ki a szlovenszkói magyar szini koncessziókat. A nyugatszlovcnszkól színi ke­rület koncesszióját újból Földes Dezső színigaz­gató kapta három évre. A keletszlovenszkói kon­cessziót Sereoihy Andor, Iván Sándor eddigi színigazgató főrendezője kapta egy évi próba­időre* „Magyar diadal PárisbanM A Polední List jelentése a párisi magyar és csehszlovák kiállítási pavillon hatásáról A Pofedni List érdekes cikkben számolt be a párisi világkiállításon levő magyar pavillon meg­nyitásáról. A cikk a következő címeket viseli: „Bűnösen elmulasztott alkalom a csehszlovák köztársaság propagálására” — „Magyar diadal Párisban” — „A magyarok két millióba került pavillon ja csodálatot arat, a miénk, amely öt mil­lióba került, részvétteljes hallgatást”. A cikk a- következőket Írja: — A világkiállításon kedden ünnepélyesen nyi­tották meg a magyar pavillont. Valamennyi fran­cia lap hangsúlyozza azt a figyelemreméltó kö­rülményt, hogy a megnyitás a francia közvéle­mény legszélesebb rétegeinek rendkívül nagy részvétele mellett történt meg és hogy a látoga­tók ezrei el voltak Tagadtatva távoztukkor afö­lött, amit Magyarország he tudott mutatni s hogy pavilonjának berendezésével milyen rendkívül találóan és meggyőzően tudta kihangsúlyozni „azokat az évezredes kapcsolatokat, amelyek Ma­gyarországot a francia kultúrával összekötik’’ és „azokat a fölmérhetetlen szolgálatokat, amelye­ket ez a nemzet ezer esztendő alatt az európai kultúráért és civilizációért tett.” A francia lapok meglehetősen lelkes referátumai szerint követ­keztetve azt lehetne hinni, hogy mi tán még vad barbárok lehettünk, mig a magyarok már annyi­ra fejlett és haladó nemzet voltait, mint legalább a mai angolok, vagy franciák. — Amivel Magyarország a világ élőit dicseked­hetik, az minden hatásosan exponálva van a ki­állításon. A lapokban egyebek közt föl van so­rolva „a kék Duna, a fölülmulhatatlan tokaji fcor, a puszta feledhetetlen táncai, a hegedűk melan- kólikii8 zenéje a budapesti kávéházakban, a min­dent felülmúló nyaralás a magyar vidéken, a magyar államvasutak páratlan kényelme, a ma­gyar gyógyforrások gadagsága, a díszítő művé­szet, főleg pedig a népművészet, amelyhez hason­ló nincs Középeurópában” és más, hasonló zöld­ségok, felsorolják továbbá „az állattenyésztés gazdag tradícióját s ennek kifejezőjét, a Kincsem nevű hires versenyló szobrát, (ez a paripa 54 versenyen indult, anélkül, hogy legyőzték volna — eddig félülnemmult világrekord) — a hortobá­gyi ménest, a szarvasi mangalicákat, a bugaci merinójuhokat, s mindehhez a balatoni és egri borokat, mely utóbbi joggal nevezheti magát „bi­kavérnek”, a magyar rónán termett búza óriási kalászait, kecskeméti barackot, amelyből a világ legjobb pálinkáját készítik és ezer más meggyőző dokumentumot a művészet, a gazdasági élet, a gazdák fojkjore és a gazdag magyar történelem Köréből s mindez kifejezően van megörökítve legfontosabb fejlődési fázisaiban a fali tábláza­tokban” — ekként lehet összefoglalni valamennyi párisi láp elragadtatott hangját, amely lapok a mintaszerűen berendezett magyar pavilonról szóló beszámolóikban valósággal ömlengenek a lelkesedéstől és csodálattól afölött az ország fö­lött, „amelyre még a lehető legrövidebb tartózko­dás után is holtunkiiapjáig visszagondolunk.” — A magyarok megint egyszer megmutatták nekünk, — folytatja a Poledtil List —hogyan kell propagandát csinálni és hogyan kell oly ki­állítást szervezni, amelyre az egész világ fel­figyel! — Az egész világ lelkesedve fog beszélni „Ma­gyarország ezeréves kultúrájáról és természeti szépségeiről”, a „világfürdőiről” és a hasonló szép dolgokról. Ez a propaganda megfizethetet­len! A mi pavillonunk megnyitása alkalmával a

Next

/
Oldalképek
Tartalom