Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-27 / 145. (4291.) szám
Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havontd 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.29 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet. © Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. ® © TELEFON: 303-11. © • SÜRGÖNYCIM H.IRLRP, PRftHft. A kibontakozás Teljes megegyezés ScKloideiian Az ans§3 feensáiiyjpak optimizmusa - Csend a spamrol fioaUJkoa - 3s.bao is bi inptok A néw elé (sp) — Most odahaza fölveszik a kaszát a legények, kimennek az izzadt mezőkre és megkezdődik az aratás. Ne kutassuk, rossz lesz-e az év, vagy jó, a hírek nem biztatóak és árvizekről, szárazságról, viharokról szólnak, de úgy még sohasem volt, hogy ne lett volna, — valamit mégis ad majd a .föld, s mondjuk azzal az optimiz- j mussal, amely kilencvenöt százalékban utó-| lag mindig igazolódik, még ha előbb a lég-1 elkeseredettebb pesszimizmus is indokoltnak! látszott: nem fogunk éhenhalni. — Az elő-! nyári, fűszeres levegő tele van érthetetlen ellentmondásokkal. Annyi hisztéria talán soha nem rángatta a világot, mint ma. Két német tengerésztiszt a Földközi tenger forró, lázas éjszakáján, a hallucinációk tipikus déli fülledtségében, félig alva, félig ébren, a fehér hold egyensulyzavaró igézetében neszt hall, neszt a Leipzig orra alatt, s mintha finom berregés bolygatná a tenger némaságát. A két tengerésztiszt fölugrik, a kapitányhoz rohan, — s másnap Nagyfalun a postamester nem tud aludni, mert fél a háborútól és leányára gondol, akinek vőlegénye katonaköteles. Két napig retteg és reszket a világ. Azután valahol egy miniszter valamit szól, és ismét rendben van minden, a legközelebbi hisztériáig. Átlag tíznapos időközökben jön egy-egy ilyen roham, s a legfurcsább bennük, hogy a rohamok oly nyomtalanul eltűnnek, mintha soha nem lettek volna. Az ember azt hinné, a nép retteg, magá- baszáll s az örök ijedelmek között mozdulni sem mer. Ezzel szemben igaz, hogy a nép sohasem volt jobbkedvü, mint ma. Úgy megszokta a politika veszedelmeit, mint a mészáros a hizlalt ökrök letaglózását s éli magánéletét, amit színesít és kever, mint még soha. Most a nyár elején látni, menynyire megváltozott a civilizált ember életmódja. Uj nomádok lettünk, s boldogan kerekedünk föl, amint csak lehet, dacolva veszéllyel, bonyodalmakkal. Keressük a változást, a friss vidéket, a nyár szépségeit, a tengert, a hegyet, a napot, a levegőt. A természetbe való visszavándorlásnak mi itt a nagyvárosban csak első fejezetét látjuk, azt, amely az utazási irodák közelharcaiban bonyolódik le, s megállapíthatjuk, hogy háborús veszélyek és hisztériás rohamok ellenére, annyian sohasem utaztak még, mint manapság. A fölkerekedőket nem zavarja, hogy az utazás ma bonyolultabb és kellemetlenebb, mint a középkorban volt, s Kö- zépafrika rengetegeiben könnyebben eligazodik az ember, mint egy nyugateurópai kéjutazás finessei között, ha egyedül vág útnak. Sebaj, a félvilág megmozdul és elmegy, mindegy, hogy hová, mindegy, hogyan. S ha már a föld apraja-nagyja nyaralni megy és kikapcsolódik a politika rohamaiból, illik megnyugtatni az elutazókat: menjenek nyugodtan, vakációjukat nem zavarja meg politikai rémtett, mint megzavarta huszonhárom évvel ezelőtt. Chamberlain angol miniszterelnök pénteki beszédében volt egy mondat, amely annyira való, hogy építhetünk rá. Senki nem akar háborút, mondta az angol premier. A bajt csak véletlen szerencsétlenség hozhatja meg, mert amíg a józan és nyugodt embernek módjában áll akár a legbonyolultabb konfliktussal foglalkozni, biztosra vehetjük, hogy megoldja. Nincsen népi nyomás* amely az álLONDON. — Az elmúlt napok izgalmai után a hét végére teljes megnyugvás következett be. A kormánylapok kifejezik azt a reményüket, hogy Németország és Olaszország a benemavatkozási bizottság hétfői ülésén beleegyezésüket fogják adni az uj ellenőrzési tervhez. Olaszország állitólag azt a föltételt fogja állitani, hogy a spanyol kormány partjait a Földközi tengeren kizárólag Anglia ellenőrizze, mig a francia flotta az atlantióceáni Franco-partok előtt maradjon, Ez a megoldási mód nagy hátrányokat jelent Franciaországnak, mert az Atlanti óceán partjain kevés flottabázis van és az idő is többnyire viharos. A francia flottát az uj beosztás kellemetlen helyzetbe hozná és nehéz föladatok elé állítaná olya- annyira, hogy a flotta egységei aligha tudnák teljesíteni föladatukat. A Morningpost és a Daily Express lehetőnek tartja, hogy Neurath német külügyminiszter a közel jövőben mégis Londonba jön és az egész Leipzig-incidens simán elintéződik. A német hadihajók LONDON. A Reuter-iroda gibraltári jelentése szerint a gibraltári szoroson áthaladt német hadihajók Valencia és Barcelona között a spanyol partok mentén cirkálnak. A nemzetiek jelentései megerősítik lamférfiakat a fegyveres konflagráció felé taszítaná, ebben lényegesen különbözik a mai helyzet a huszonhárom év előttitől. A helyzet nincs jól elrendezve, igaz. Az emberek a különféle krízisek és ideológiai ellentétek miatt ingerültek és dühösek. Feleselnek egymással, — de haragjukat leginkább ujságlepedőkbe csomagolják, s megelégszenek, ha a lapok szenzációkkal lármázzák föl unalmas életüket és ijesztgetésjátékot játszanak a felnőttekkel is, A háborúk sokkal inkább telitett és erős népek között törnek ki, mint ott, ahol mindenki fél és gyöngének érzi magát. Amig nincs két egyforma erős front Európában, elképzelhetetlen az összecsapás, már pedig az európai erőviszonyok még nincsenek kiegyensúlyozva. Azok, akik megelégszenek mai helyzetük védelmével, erősebbek, mint azok, akik helyzetüket lehetetlennek tart- tartják és orvoslást követelnek. Ez az állapot magábanvéve még vezethetne háborúhoz, mert az elégedetlenek, ha sorsuk tényleg elviselhetetlenné válik, kétségbeesésükben a kimenetellel mitsem törődve, tényleg a fegyverek ultima ratiojához nyúlhatnának, — de a másik oldal, a telitettek, főleg Anglia, nem engedi, hogy a helyzet eddig fa- j üljön. azt a tényt, hogy a németek semmiféle tüntetést nem terveznek. Chamberlain Chequersben LONDON. — Chamberlain miniszterelnök a hét végét chequersi hétvégi kastélyában tölti, ahol valamennyi angol miniszter- elnök a vasárnapokon tartózkodni szokott. A Daily Telegraph nagy jelentőséget tulajdonit annak a ténynek, hogy Chamberlain a vidékre visszavonulhatott, mert ebben mindnyájan a feszültség enyhülését és a nemzetközi légkör kitisztulását látják. A bilbaói angol konzul kérdése BILBAO. — A lapok jelentése szerint Anglia konzulátust akar fölállítani Bilbao- ban, hogy védje az ottlevő angol kereskedők érdekeit. Egész Spanyolországban, Bil- baoban és környékén vannak a legnagyobb angol ipari érdekeltségek, úgy hogy azokat sorsukra hagyni sok milliárdos kárt okozna Angliának. A francia és az amerikai konzul máris visszatért Bilbaóba, de az angol konzul visszatérése elé Francoék nehézségeket gördítenek, mert azt mondják, hogy az angol konzul látta el élelmiszerrel Bilbao városát és ezzel két hónappal kitolta az offenziva eredményét és többezer halottal megnövesztette a biscayai háború áldoS ha az elmúlt évek világpolitikáját ebből a szempontból vizsgáljuk, sok mindent megértünk, ami az első pillanatban érthetetlennek látszott. A telitett hatalmak nem engedik, hogy háborúra kerüljön a sor, mert tudják, hogy a háború még győzelmük esetén is nagyobb áldozattal jár, mint ameny- nyivel a békét megvásárolhatják. A telitett hatalmak ma már nem akarnak hódítani, nyerni, ők tényleg megelégszenek azzal, amijük van, s igy országaikból teljesen hiányzik a hóditó és gyarapító tendencia, amely hajdan az erős, de erejüket különböző lélektani vagy gazdasági kényszerből kiterjeszteni akaró világhatalmakat mindig jellemezte. A legerősebb világhatalmak közül több, főleg Anglia, ma tényleg békét kíván, ami régebben ritkán fordult elő a világtörténelemben. S ha békét kíván, a helyzet egyszerű. Valahányszor a kielégületlen hatalmak megmozdulnak, s kívánnak valamit, a telítettek, a gazdagok, a hatalmasak — juttatnak nekik egyet-mást, ami elhallgattatja őket. Ez olcsóbb és egyszerűbb, mint akár a diadalmas háború is és a telítettek végtelen hatalmukban és gazdagságukban meg sem érzik a kis koncot, amit a szegényeknek adtak. így történt mindig az elmúlt években. Ezért érhette el Németorzaíainak számát. Franco csak abban az esetben hajlandó az angol konzult visszaengedni Bilbaóba, ha Anglia Franco-Spa- nyoüország többi nagy városaiba is konzulokat küld és a spanyol nemzetieket elismeri hadviselő félnek. Előnyomulás Santander tartományban MADRID. — A nemzetiek a biscayai fronton mindenütt újból támadni kezdtek. Az aszturiai fronton a kormánycsapatok néhány száz méterrel előnyomultak. Santander tartományban a kormány lázas előkészületeket tesz az utolsó erődvonal kiépítésére, hogy megakadályozza Franco előnyomulását. A gyárak teljes erővel dolgoznak és lőszert gyártanak. Santander tartományban a baszkok még 55.000 katonával rendelkeznek, de Davila 150.000-rel nyomul ellenük A nemzetiek elérték a san- tanderi tartomány határait és néhány községet elfoglaltak. Kivégezték Espinozft ST. JEAN DE LUZ. — A baszk kor- mány egy argentin hölgyet ajánl kicserélés céljából Espinoza baszk miniszterért, aki repülőgépével tévedésből a nemzetiek területén szállt le. A kicserélés aligha történhetik meg, mert Espinozát a nemzetiek állitólag már kivégezték. szág, amit akart, ezért teljesítették hallgatólagosan kívánságait, a fegyverkezést, a rajnai megszállást. Ezért engedték, hogy a saját fölfogása szerint torolja meg a Deutschland- és a Leipzig-incidenst. Hiszen más körülmények között, ha Németország hatalmas és a Deutschland, tegyük föl, angol hajó, amit olasz bomba ér, a harmincöt matróz halála föltétlenül háborúhoz vezet. A „boldog békevilágban“ bizonyára igy lett volna: ma a telitett hatalmak egy kis szem- lehunyással megvásárolhatták a békét. Olaszországnak is engedték, hogy elfoglalja Abesszíniát, Japán Mandzsúriát, mert mindez nem éri meg, hogy a gazdagok föláldozzák nyugalmukat, s a szegények még korántsem oly erősek, hogy veszélyessé válhatnának. Akármi történik tehát, akárhogy berzenkednek a ki nem elégítettek, a telitettek nem áldozzák föl presztizsokokból nyugalmukat, s hébe-korba juttatnak valamit a szegényeknek, hogy lecsillapítsák őket és hallgassanak. így történt most is, ezért múlt el békésen a legnagyobb roham is, amely a békét fenyegette. Nyugodtan mehetünk nyaralni, nem lesz háború, — a papírforma szerint. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara T- Ki Ma: Kis Magyarok lapja (4291) szám • Vasárnap • 1937 junius 27
