Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-26 / 144. (4290.) szám

Ma: Nagy rádió melléklet IS oldal. Ara Ké 1.20 1937 junius 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. » • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHR. Sztojadinovics Esét ive (*) Két éve kormányoz Sztojadinovics Jugoszláviáiban s ezt -'mindéin ünnepélyes­ség nélkül, de az események komoly szám­bavételével nekünk is tudomásul kell ven­ni, mert ebben a két évben sok minden történt éppen a Sztojadinovi'cs-kormányzás jóvoltából, ami a Középeurópában élő ki­sebbségek sorsát döntő módon befolyásol­ta. De befolyásolta a többségi nemzetek, sőt talán egész Európa sorsát is, mert bé­késebb légkört teremtett két év előtt még tmegoldhatatlannak látszó kérdések körül és meglazította azt a merev hatalmi álla­potot, amelyben minden frázis-humanizmus mellett is csak kétféle kategóriában élhet­itek egymás mellett a nemzetek: győzők és legyőzőitek kategóriájában. Hiba lenne tu­domásul nem venni, hogy a két év előtti állapothoz képest a Duna medencében sokat fejlődtek a viszonyok, ma már nyugoditaibb hangon és elfogiulatlanabbul lehet meg­nyitni a vitát a legkényesebb kérdések fö- Hött is, nem csörren meg a kard az első szóra 8 nem riad vissza azonnal a kibonta­kozást kereső életösztön. Hogy ez meny­nyire Sztojadinovics személyi érdeme s mennyire a viszonyok fordulása, uj erők kényszere, nehéz lenne eldönteni, egy azonban bizonyos: hogy a jugoszláv mi­niszterelnök mérsékelt és józan realizmusa nagy mértékben hozzájárult a középeuró­pai helyzet enyhüléséhez. Nagy rés^ van abban, hogy felmerült a kiegyezés remé­nye győzők és legyőzőitek között. A re­ményből egyelőre még vajmi kevés vált valóra, de maga a remény is valami. Sztojadinovics érdeme az is, hogy ami­kor Európában szaporodtak a diktatúrák, kísérletet tett a jugoszláv diktatúra lebon­tására. Nem állítjuk, hogy ezt a kísérletet á politikai életnek minden területén siker koronázta, de tagadhatatlan, hogy Jugo­szláviában enyhült a belpolitikai nyomás. Ma nem olyan korlátlan ur az országban a tiszti klikk, amely a Zsifkovics-éra alatt a hatalmat gyakorolta, mint évekkel ez­előtt, hatalma nem tört meg végképp, de lényegesen megszükült. A Sztojadinovics- rendszer nem mérhető a nyugateurópai de­mokráciák mértékével, el sem volna képzel­hető, hogy máról-holnapra ideális demo­kráciába lendül egy meglehetősen súlyos belső bajokkal küzdő ország a legmerevebb katonai és hivatalnoki diktatúrából, de azért megvan a hajlandóság benne, hogy lépésrőldépésre tökéletesedjék. Hogy el­ér-e valaha a demokráciának olyan fokára, ami ideálisnak mondható, mindenesetre nagy kérdés, elvégre ennek olyan szociális feltételei vannak, amik ebben a pillanatban még hiányoznak a jugoszláv társadalom szerkezetéből. Mindez azonban nem is fon­tos, tény az, hogy Sztojadinovics olyan időben nyúlt a demokrácia módszeréhez, amikor a diktatúra hívei a tragikus esemé­nyek hatása alatt a parancsuralmi rendszer .megszigorítását követelték s a demokrácia módszereivel olyan eredményeket ért el, amiknek még megközelítése sem sikerült Öt éven át a királyi autoritással alkalma­zott diktatúrának. Sztojadinovics demokra­tikusabb rendszere megszilárdította Jugo­szlávia külső és belső békéjét, növelte gaz­dasági erejét s hogy világpolitikai helyzete soha ilyen előnyös nem volt az országnak, mint ma, bizonyíték rá, hogy Belgrád ke­EOLYTATÁS A 2, OLD* L HASÁBJÁN Anglia és Németország Chamberlain feltűnően németbarát nyilatkozata az alsóházban „Németország a tartózkodásnak olyan szellemét mutatta, amit mindnyájan elismerünk" - Nincs ok a nyugtalanságra LONDON. — Neville Chamberlain mi­niszterelnök az alsóházban a külügyi vitá­ban szólásra emelkedett és részletesen fog­lalkozott a spanyolországi helyzettel. Rend­kívül fontos és föltűnően németbarát beszé­dének leglényegesebb részei a következők: — Egyetlen célt követünk: Európa béké­jének megőrzését azáltal, hogy a spanyol háborút az ibériai félszigetre lokalizáljuk. Ámbár határozottan kijelentettük, hogy nem elégszünk meg azzal, ha a benemavatkozási terv tökéletlenül működik és ámbár igaz, hogy a benemavatkozási szerződés ellenére folytatódnak a spanyol belügyekbe való be­avatkozások, mégis leszögezhetjük, hogy eddigi munkánkkal sikerült megközelíteni politikai célunkat és a konfliktusokat kike­rülni. Éppen ezért mindaddig követni fog­juk eddigi politikánkat, amig az az érzé­sünk van, hogy remény van a konfliktus kiszélesítésének elkerülésére. Azt hiszem, nem túlzás azt hinni, hogy politikánkkal el is fogjuk érni célunkat. A helyzet komoly, de nem reménytelen. Tény ugyan az, hogy bizonyos országok és kormányok szívesen látnák az egyik, vagy a másik spanyol el­lenfél győzelmét, de az is tény, hogy egyet­len kormány sincs, amely európai háborút akarna. Éppen ezért nyugodtak akarunk maradni s mindent ki akarunk kerülni, ami a katasztrófához vezethet. Chamberlain ezután részletesen foglalko­zott a Deutschland és a Leipzig incidensei­vel és a következőket mondotta: Az események következtében Német-1 ország követelése érthető, amikor kijelenti, hogy nem tűrheti többé, hogy hadihajóit a spanyol vizeken mindenféle veszedelem fe­nyegesse. Jól tudom, hogy a „Deutschland" és a „Leipzig" esete súlyosan érintette a német haditengerészetet. Megértem az elke­seredés természetes érzéseit is, amely az incidensek után Németországban támadt. Azt is lé kell szögeznem, hogy a német kor­mány hajóinak visszahívásával és azzal a kijelentésével, hogy az incidens le van zár­va, a tartózkodásnak olyan szellemét nrái- vánitotta, amelyet mindnyájan elismerümc. (Nagy helyeslés az alsóházban.) Az a kö­rülmény, hogy a német és az olasz ellenőrző hajókat visszahívták, azt jelenti, hogy a spanyol vizeken a jövőben nem történhet­nek a „Deutschland" és a „Leipzig" eseté­hez hasonló incidensek. Ilyen körülmények között a leghelyesebb az volna, ha most a gyakorlati intézkedéseket beszélnénk meg, amelyek a helyzet enyhüléséhez vezetnének. Elsősorban a következőkről kell gondos­kodnunk: 1. Be kell tömnünk azt a rést, amely a német és az olasz hajók visszahívá­sa következtében az ellenőrzési rendszeren támadt. 2. Folytatni kell a spanyolországi önkéntesek visszahívására irányuló törek­véseinket. — A hó ugyan veszedelmes ma­gasságig halmozódott össze, de a lavina még nem indult meg. Véleményem szerint mindenekelőtt türelemre, mérsékletre és ön­uralomra van szükség, hogy megmentsék Európa békéjét. Edén Anglia külpolitikájáról és Középeurópáról LONDON. — Chamberlain után Edén külügyminiszter is fontos nyilatkozatot tett az alsóházban. Amióta a spanyol konflik­tus megkezdődött, — mondotta — az angol nép állandóan azt követeli a kormánytól, hogy tegyen meg mindent, hogy Anglia ne bonyolódjék be a spanyol háborúba. A kormány eszerint cselekszik. A többi euró­pai demokrácia sem akar beavatkozást, legkevésbbé Franciaország. Anglia béke­akarata nagy, de Nagybritannia nem a mindenáron való békét akarja, mert tudja, hogy megtörténhetik, hogy a legtávolabbi európai konfliktustól! is Anglia sorsa függ. Az angol külügyminiszter ezután a kö­zépeurópai kérdésről nyilatkozott. Anglia nem jelenthet be nagyobb desinteresse- ment-t Középeurópában, mint a világ más részén, mert Anglia érdekei általánosak és a helyzet az, hogy az európai háború bár­hol kitörhet. A legutóbbi világháború is Belgiumban tört ki. Más népeknek nagyobb gazdasági és kereskedelmi érdekei vannak Középeurópában, de Anglia is szeretné, ha a kereskedelmi akadályok a Duna meden­céjében végleg eltűnnének. A külügyminisz­ter ezután visszautasította azt a vádat, hogy Anglia politikáj aKözépeurópában bi­zonytalan. Edén ezután a távoli Kelet kérdéseiről be­szelt s megállapította, hogy mindenfelé javulás észlelhető. Hangsúlyozta, hogy Anglia folytatja fegyver­kezését, de ez a fegyverkezés kizárólag a de­fenzívát szolgálja. Tény, hogy Anglia hajlandó a meglévő szerződések alapján megvédeni Fran­ciaországot és Belgiumot, ha nem provokált tá­madás éri őket, de ha Németország akarja, szin­tén csatlakozhat ehhez a szerződéshez és Anglia Németországgal is megnemtámadási szerződést köt. Anglia fegyverkezése talán hasznára lehet egy-egy megtámadott hatalomnak Európában, Automatikus kötelezettség a megsegítésre ter­mészetesen nem létezik, csak olyan, amiről a népszövetség intézkedik. • Rt orosz flotta a spanyol vzek felé tart? BUKAREST. — A bukaresti lapok ma rendkívüli kiadásban jelentették, hogy szovjetorosz hírforrásból szerzett értesülé­sük szerint a szovjetorosz feketetengeri hadiflotta több egysége pénteken reggel ki­futott a kikötőkből s a hadihajók a spanyol partok felé vették útjukat. A bukaresti la­pok szerint ez a körülmény a nemzetközi helyzetet ismét aggasztóvá tette. A buka­resti lapoknak ezt a jelentését hivatalosan még meg nem erősítették, de meg sem cá­folták, úgy hogy csak fenntartással kell fogadni. Németország visszarendelte hajéit PARIS. — Az Intransigeant berlini mun­katársa szerint Németország a spanyol vi­zeken lévő flottájának nagy részét vissza­hívja, különösen azokat, amelyeket az el­múlt napokban küldtek oda. Négy tenger­alattjáró, a Leipzig cirkáló és a floítaellen- őrzést gyakorló többi hajók közül néhányan máris visszaindultak Németországba. A Földközi tengeren csak három kis cirkáló maradt: a „Nürnberg", „Köln" és „Karls- ruhe", három torpedóüldöző és több kis hajó. Hivatalos német körökben ma rendkí­vül optimista hangulat uralkodott és Ber­linben biztosra veszik, hogy Neurath kül­ügyminiszter a közel jövőben mégis fölke­resi Londont. Velencia előzékeny LONDON. — A spanyol nagykövet kö­zölte az angol külügyminiszterrel, hogy a spanyol kormány hajlandó az ellenőrzést gyakorló hadihajóknak biztonsági zónákat biztosítani, ha garanciát kap, hogy az ellen­őrző hajók tartózkodni fognak a köztársa­sági kikötők és köztársasági repülőgépek meg támadásától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom