Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-23 / 141. (4287.) szám

1937 tunius 23, szerda. 'T>ragaiA\agVarhiriap 9 5 Hírek rnmmmmmmmmmmm—■ i—mi I — ÁRPADHÁZI BOLDOG MARGIT SZENTTÉAVATÁSA KÖRÜL . Budapesti Szerkesztőségünk jelenti telefonon: Azokkal az Újsághírekkel szemben, mint hogyha Serédi bt- boros-hercegprimás közbenj áfására a Szentszék elhatározta volna, hogy Aipádházi Boldog; Mar- gitot a budapesti eudharisztikus világkongresz- szus alkalmából szentté avatják, illetékes he­lyen kijelentették, hogy Serédi biboros-herceg*- prímás ez ügyben nem járt közben a Vatikán­nál. Hangsúlyozzák, hogy a bibonos-hercegpri- fflás nem jelentette ki, hogy Árpádházi Boldog Margitot szentté fogják avatni, ilyen kijelentést különben nem is tehetett volna, mert hiszen a szent­téavatást a katolikus egyház a legszigorúbb per- rendi eljárás után határozza csak ei és előre so­ha sem lehet tudni, hogy kit fognak szentté avatni — SZOBROT KAP JULIÁN BARÁT. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ju­lián barát, a világhírű magyar dominikánus rendi szerzetes, az első Azsia-kutató, aki a ta­tárok közeledésének hírét elsőnek hozta meg Magyarországra, szobrot kap Budapesten. A szobrot vasárnap leplezik le a várban. — PAPI JUBILEUM. Léváról jelentik: Ton- haiser Mihály nagysallói plébános, szentszéki tanácsos, az egyesült párt rselizi járási pártszer­vezetének társelnöke a napokiban ülte meg pappá szentelésének negyvenedik évfordulóját. Az ér­demekben gazdag lelkipásztort ebből az alkalom­ból Nagysaló egész lakossága felekezeti kü­lönbség nélkül meleg ünneplésben részesítette. Tonhaiser Mihály nagy anyagi áldozatok árán uj iskolát és óvódat létesített s ezek vezetésé­ire irgalmas nővéreket telepített Nagysailóra s részükre zárdát emeltetett. Mindezekkel a ka­tolikus magyar tanügyet rendkívüli módon meg­erősítette Nagysallóban. A katolikus hitközség nevében dr. Kopek Imre és Móczy András üd­vözölte a jubilánst, az utóbbi átadta a hálás hí­vek ajándékát, egy értékes helyhet. A katolikus asszonyok üdvözletét Drappá Ernőné tolmácsol­ta, a község nevében Lehotzky Pál főjegyző mondott üdvözlő beszédet. A jubiláns oltártest- yérei üdvözletének dr. Bargár József endrédi es­peres-plébános volt a tolmácsolója. A reformá­tus egyház és a zsidó hitközség küldöttségei sizntén üdvözölték a jubilánst, aki megindult hangon mondott köszönetét a nem várt ünnep­lésért — MAGYAR ISKOLAANKÉT LÉVÁN. Léváról jelentik: A városi színházban nagy ér­deklődés mellett zajlott le a magyar iskolaanké't, amelyen Miklóssy Béla, a szülői szövetség el­nöke elnökölt. A magyar iskolakérdésről Vass László és dr. Duka Zólyomi Norbert tartottak előadást. Duka Zólyomi előadásában hangoz­tatta, hogy a nemzet fennmaradása nyelvétől függ. A nem magyar tannyelvű iskolában a ma­gyar gyermeken az alacsonyrendüség érzése lesz úrrá és ez befolyással lesz egész lelkületére. Nemcsak nemzeti, de emberi öntudatot is saját nyelvén tanulhat az ember. Szükséges, hogy minden magyar iskolába magyar tanerő kerül­jön. Majd részletesen ismerteti a szülői testüle­tek gyakorlati jelentőségét és hangoztatja, hogy az iskolakérdésben országos magyar öntudatot és együttműködést kell kifejleszteni, amely felül áll pártokon és fele kezet eken. Héber Zoltán a gényei pusztai iskolával foglalkozik és rámutat arra,, hogy az oroszkai cukorgyár a gényei ma­gyar munkások részére szlovák iskolát állított. Az ankét Miklóssy Béla összefoglaló beszédével végződött. — LAPELKOBZÁS. A rozsnyói ,,Sajó-Vi- dék — Az Újság" cimü katolikus hetilap júni­us 19.-Í számát egy cikk néhány sora miatt el­kobozták. A lap második kiadásban került az olvasók elé. — AZ EPERJESI TŰZVÉSZ ÖTVEN ÉVES EMLÉKÜNNEPE. Eperjesről jelentik: Az eperjesi és eperjes-járási tüzoltóegyesületek most vasárnap az 1887 évi tűzvész évfordulója alkalmából emlékünnepet rendeztek. Az ünne­pélyen résztvettek az összes járási tüzoltóala- kulatok, valamint a helybeli és járási vöröske­resztegyesület tagjai is. Az ünnepség szomba­ton este zenés felvonulással kezdődött, majd dr. Flórián Károly volt polgármester a plébá­niatemplom előtti téren több ezer hallgató előtt emlékbeszédet mondott, később pedig a tem­plom tornyáról látványos tűzijátékot rendez­tek. A vasárnapi ünnepség tábori szentmisével kezdődött, majd ünnepélyes keretek között bészentelték és átadták az uj tűzoltólaktanyát. Ebből az alkalomból Rovó Gyula mondott nagyhatású beszédet. Délelőtt a sportpályán a katonaság, a diákság és a tűzoltóság gyakorla­tokat tartott. A tűzoltók csapatversenyében az elsőséget a nagysárosiak vitték el és Így az országos tüzoltónapon Pozsonyban a nagysá- rosi tűzoltók képviselik az eperjesi járást. — Este zivatar vonult át Eperjes környékén, amely Kapi községben tüzet okozott, de az éppen hazafelé vonuló tűzoltók úgyszólván percek alatt eloltották a tüzet. — Nemcsak Eperjesen, hanem az egész környéken nagy megnyugvást keltett, hogy végre rendes hajlé­kuk és kitűnő felszerelésük van az eperjesi tűzoltóknak. Az elmaradt megbékütés , Újabb európai bonyodalom a „Leipzig“ miatt Lázas tárgyalások Londonban - - Neuraih útja elhalasztásának következményei LONDON. — Tegnap jelentettük, hogy a „Leipzig" német hadihajó spanyolországi állí­tólagos megtorpedózása miatt Neurath német külügyminiszter elhalasztotta londoni utazását. Ezzel a világpolitikában uj komoly krízis tá­madt, mert a birodalom mindenáron követeli, hogy a londoni benemavatkozási bizottság kol­lektiven torolja meg a Németországot ért sérel­met, mig Anglia és Franciaország előbb a „Leipzig" ügyének kivizsgálását követeli s csak azután hajlandó Valenciában együttes lépése­ket tenni. Hétfőn Londonban lázasan tárgyal­tak az újabb veszedelmes incidens kiküszöbö­lése érdekében, de nem sikerült megoldást ta­lálni. Az éjfélig tartó eszmecserének egyetlen eredménye talán csak az, hogy Németország egyelőre nem vonult vissza a benemavatkozási bizottságtól, holott Ribbentrop délutáni ultimá­tumában kijelentette, hogy ha a kollektív meg­torlás nem következik be azonnal, a biroda­lom a junius 12.-1 megegyezést semmisnek veszi és újból kilép a bizottságból. A német álláspon­tot Olaszország támogatja, mig az ellenkező ol­dalon a francia és az angol nagykövet szere­pel. A birodalom bocsánatkérést kér Valenciá­tól, továbbá garanciát arra, hogy az esetek nem fognak megismétlődni, végül a négy hata­lom együttes flottatüntetését a spanyol vize­ken, amivel a valenciai tengeralattjárók műkö­dését teljesen megbénítják. Franciaország és Anglia nem hajlandók teljesíteni a német kiván­Felfrissítö, kellemes ásványvíz, az ásványvizek gyöngye a Luhattovícei Vincentka. Mindenütt kapható. ságot már csak azért sem, mert a „Leipzig" megtorpedózására vonatkozó bizonyítékok nem teljesek s ezért tartózkodóan kell megítél­ni a helyzetet. Anglia ezenkívül helyteleníti, hogy Németország minden inddenst túl érzé­kenyen vesz föl és eltúloz. Lehansoltság Londonban LONDON. — Az angol fővárosban rendkí­vül lehangolóan hatott Berlin magaviseleté. Kü­lönösen azt rosszalják, hogy Neurath azonnal lefújta angliai útját, amikor az ellenőrző bizott­ság az első délután nem tudott megegyezni a spanyol ügyekben. Chamberlain miniszterel­nök utasította Henderson berlini angol nagy­követet, hogy kérje Hitlert állásfoglalásának revíziójára, de ez a közvetlen intervenció sem segített és Neurath tényleg lefújta londoni út­ját. Hodza uj tétele: Az egyenlöíég ét igaztágottág elvére kell fölépíteni a dunavölgyi békét A komáromi beszéd befejezd részében a miniszterelnök kijelentette, hogy esetleg busz kudarc esetén huszonegyedszer is meg kell kísérelni a dunai megegyezést PRÁGA. — Hodza miniszterelnök, mint már tegnap jelentettük, ötven percig tartó magyar­nyelvű beszédet mondott vasárnap a komáromi Jókai-szobor alapkövének letételénél. Mivel a csehszlovák sajtóiroda a beszédről csak lap­zárta után adott ki jelentést, a beszéd befejező részét gyorsírói jegyzés alapján más forrásból csak most ismertethetjük. A miniszterelnök Jókai nacionalizmusát jelle­mezte s hangsúlyozta, hogy Jókai és Petőfi ugyanazt adták a magyar nemzeti ideológiának, mint a csehszlovákságnak Stur és Havlicek- Borovsky. Ha nemzeteink tavaszi ébredése egy és ugyanazon érzelmi alapon történt meg, — folytatta a miniszterelnök, — miért tagadjuk ezt ma, amikor a lelkek máz lassacskán kezdenek felszabadulni a régi előitiéletek uralma alól. Miért nem mondjuk ezt ma, amikor mindnyájan, itt is, odaát is s tovább az egész Duna-völgyében érezzük és tudjuk azt. hogy elég volt a nemzetek közti visszavonásból, elég volt abból az ósdi felfogásból, hogy a nemzeti méltóság a gyűlöletet követeli meg, amikor olyan világos és természetes, hogy a nemzeti méltóság a kölcsönös megbecsülést követeli meg. Pozsony jelenlevő polgármesterének és városi tanácsának egyenesen szerencse ki vánataimat fe­jezem ki abból az alkalomból, mert nagyon he­lyes útra tértek, amikor a lelkek evolúcióját Bratislavában azzal akarják jelképezni, hogy Petőfi szobrát a város egyik legszebb és leg­nagyobb terén helyezik el. Az a Duna, amely a Dunavölgye nemzeteit és államait egymástól elválasztja, nemcsak elválasztó vonal. Csak földrajzi szempont­ból az, de a történelemből tudjuk, hogy a nagy folyamok, ha határokat jelentettek is, az államok és nemzetek között nemcsak el­választó vonalat jelentettek, hanem azt a kapcsolatot is, amelyet a civilizáció az egy­máshoz való tartozásban megkövetel. A Du­na nemcsak elválaszt bennünket, hanem kö­zelebb is fog hozni bennünket. Ennek a történelmi fejlődésnek a lelkekben meg kell érnie és a diplomáciának minden mes­terkedése nem elég arra, hogy eredményt el­érjen. Azonban mi nem vagyunk fatalisták, de férfiak vagyunk, mint ahogy az államok politi­káját férfiak kell, hogy irányítsák, nem fo­gunk megijedni az akadályoktól és ha hússzor sikertelen marad is a törekvésünk, huszonegyedszer megyünk neki és nem fo­gunk félni az elgáncsolás lehetőségétől. A miniszterelnök a továbbiakban megemlíti, hogy még Jókait is illették hazafiatlanság vád­jával. Ha Jókaival szemben lehetett ilyesmi, mért ne lehetne ellenünk is? — folytatta ezután Hodza, — s ha elviselte Jókai, mért ne visel­hetnénk el a magunk fajta közönséges halan­dók, ha politikai törekvéseink nem találkoznak mindig a legszélsőségesebb radikalizmus lelke­sedésével. Ez felelősségünk tudatában folyta­tott politikánknak nem lehet akadálya és ha a nemzetek kölcsönös megértését valaki hirtelen talán hazánk elleni véteknek fogja bélyegezni, hát oda se neki. Közdeni kell, mert győzni csak az tud, aki küzdeni tud. Miért ne lehetne a nemzetek közti kapcsolatokra támaszkodva néhány lépéssel to­vább menni az ez idő szerinti nemzeti politika vonalán, amely a dunai népek és államok köze­ledéséhez, kooperációjához vezet. Tudom, hogy nagyon komoly, szubjektív és obejktiv ellenve­tésekkel is fogunk találkozni. Én azonban úgy hiszem, hogy ha egynéhány erkölcsi elvre épít­jük fel a dunai államok közti kooperációt és ha ezeket az erkölcsi elveket valóra is váltjuk, akkor sok diplomáciai aggodalom és akadály fog a mi­nimumra csökkenni. Ezek az erkölcsi elvek nagyon világosak. Nem mondok semmi újat, ha a békebiztosité- kot az egyenlőség elvével akarom összeegyez­tetni. Ami biztosítja az egyenlőséget, az biz­tosíthatja a békét s ami biztosítja a békét, az biztosítja az egyenlőséget. S ha e két erkölcsi elv összebarátkozásához oda alkalmazom még az igazságosság elvét, amelyen a nemzetek, államok és a nemzetközi rend kell, hogy ala­puljanak, azt hiszem, hogy körülbelül meg is volna jelölve az az ut, amelyen haladnunk kell, amelyen haladni fogunk, hogy Középeurópában a nemzetek visszavoná­sát, a nemzetek közötti gyűlölködést a nemzetek közötti megértéssel helyettesítsük. Nem azért jöttem ide, hogy politikai beszédet mondjak, csak egyetlen mondatra szorítkozom mindazzal, amit mondtam s ez az, hogy a Dunamedence erkölcsi, politikai és gazdasági konszolidáicójá- nak esélyeit éppen ebben az időben én meglehe­tősen kedvezően Ítélem meg. A budapesti visszhang BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Friedrich István a Pesti Napló keddi számában vezércikket irt Hodza Milán komáro­mi beszédéről. Cikkében azt fejtegeti, hogy a Dunavöigy problémáját a középeurópai népek­nek egymás között kell elintézniük, különben a nagyhatalmak játékszerévé válnak. Sürgeti, hogy a Dunamedence nemzetei üljenek össze a zöld asztalhoz és közvetlenül a nagyhatalmak gyámkodása nélkül vitassák meg közös problé­máikat. Majd megállapítja, hogy Hodza minisz­terelnök komáromi beszéde barátságos volt és a két ország közötti megegyezést szolgálta. Nem vonja kétségbe a csehszlovák miniszterelnök jó­hiszeműségét, de el kell ismernie a másik félnek is, hogy a magyarországi politikusokban is meg­van a jóakarat. Békés gazdasági és politikai megegyezés fontosabb minden jól kiépített stra­tégiai tervnél. Friedrich cikkén kivül a budapesti lapok ál­talában élénken foglalkoznak Hodza komáromi beszédével, a legtöbb lap azonban tartózkodik a kommentártól. A sápkórt és a vérszegénységet mindig ét­vágytalanság, rassz emésztés és székszorulás je­lenségei kisérik. A Saratica-viz (3X naponta 1—2 kanállal, Vi órával az evés előtt) étvágyait gerjeszt és egyszersmind élénkíti az emésztő­szervek működését, megakadályozza a székreke­dést és annak káros következményeit. így járul hozzá az egészséghez. 2318 — LELEPLEZTÉK A SOMORJAI EVANGÉLI­KUS HÖSÖK EMLÉKTÁBLÁJÁT. Felsőcsallóköz- ről jelentik: Kegyletes ünnepség színhelye volt a so- morjai evangélikus templom, ahol lic. Fizély Ödön somorjai evangélikus lelkész és Szalontai Oszkár alsó- szelii evangélikus esperes ünnepi szónoklatai közben leleplezték a világháborúban elesett somorjai evangé­likus hősök emléktábláját. Az emlékmű Schwanzer Ferenc somorjai kőfaragómester müve. — EGY RIMASZOMBATI RENDŐR ÖNGYIL­KOSSÁGI KÍSÉRLETE. Rimaszombatból jelentikt Bucskó József rimaszombati közrendőr vasárnap este öngyilkosságot követett el szolgálati fegyverével, amelynek golyója szétroncsolta a szerencsétlen ember koponyájának egy részét, de csodálatos módon kellő időben végrehajtott műtéttel sikerült megmenteni az életnek. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy tettét csa­ládi viszály miatt követte el. — ORVOSNAK ADTA KI MAGÁT EGY SZÉLHÁMOS. Kassai szerkesztőségünk je­lenti telefonon.! Nagyxőce és Revucska község­ben egy elegánsan öltözött, agyafúrt szélhámos garázdálkodott. A szélhámos sorra látogatta a fiatal anyákat és mindenütt a Vörös Kereszt or­vosának mondotta magát. Elhitette az anyák­kal, hogy ingyen tétjét fog kiutaltatni részükre, de előzőleg meg keli őket vizsgálnia. Mintegy ti­zenegy asszonyt vizsgált meg alaposan a szél­hámos és amennyire lehetett, visszaélt helyze­tükkel. A megvizsgált asszonyok csak akkor éb­redtek tudatára, hogy szélhámossal van dolguk, amikor az álorvos már árkon-bokron túl volt. A beígért tejet természetesen nem kapták meg. A félrevezetett asszonyok feljelentést tettek a cseádőpscgej*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom