Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-20 / 139. (4285.) szám
1937 június 20, vasárnap. TO«6ÁI-A\^$AR-líÍRLaP 11 A fegyverkezési verseny ujahb forrása Csodaágyut találtak fel az amerikaiak a repülőgéptámadások ellen „Az egyetlen* védelem? ■ Érdekes adatok a légelháritó ágyú fejlődéséről 1918-tól a mai napig PARIS. — (MTP). A napokban kezdődött Parisban egy angol és francia szakértőkből álló bizottsági ülése, amely a légvédelem aktuális kérdéseivel foglalkozik. A bizottságnak tulajdonképpen az a feladata, bogy értékesítse a spanyol polgárháború tanulságait. Az bizonyos, hogy az egész világ haditechnikusai éjjel-nappal fáradhatatlanul tanulmányozzák a légvédelem problémáit és miég mindig nem sikerült feleletet adni arra a kérdésre, hogy van-e abszolút értékű védekezési mód a légi támadással szemben, vagy pedig a polgári lakosság háború esetén az ellenség légi haderejének kényre-kedvre ki van szolgáltatva. Hogyan működik a világ ,4egtökéletesebb“ ágyúja? í Rendkívül érdekes ebből a szempontból iaz a kísérlet, amit legutóbb az Egyesült Államokban egy újfajta légvédelmi ágyúval végeztek. Szakértők véleménye szerint mindeddig ez az egyetlen olyan fegyver, amit a célnak megfelelő eredményességgel lehet használni. Mindeddig ugyanis a szakértők azt a tapasztalatot szerezték, hogy a szárazföldi tüzérség a.légi támadásokkal szemben alárendelt, sőt jelentéktelen szerepet játszott. A legutóbbi amerikai flotta-manőverek alkalmával is megerősitést nyert ez a féltevés. Az uj légvédelmi' ágyú azonban döntő változást hozott ezen a téren. Az uj csodafegyverről, amely a hadi- technika mestermüvének mondható, kevés részletet lehetett megtudni, de szak- ■ értők véleménye szerint a világháborúban alkalmazott légelháritó ütegekhez í képest olyan, mint a legmodernebb automobil az első, úgynevezett „lónélküli" kocsikhoz viszonyítva. A szakértők az uj ütegről csak annyit tudnak, hogy hét és fél centiméteres kalibere van és négy kerékre van szerelve, a kerekek azonban 20 perc alatt leszerelhetők és az ágyú harci helyzetbe hozható. Ez a művelet 1918-ban még három órát vett igénybe. Az ágyucsövet 80 fokra lehet elhajli- tani, úgy hogy repülőgépekre tüzelhessen, viszont beállítható mínusz 10 fokra is, úgy hogy tankelháritó ütegként is használható. Természetesen körbe is forgatható. Az ágyút kezelő legénységnek semmi más ' dolga nincs, mit tölteni és tüzelni anélkül, hogy a cél és a hatás iránt érdeklődne. Ezt a feladatot automatikusan elvégzi a csodafegyver. Az ütegekhez ugyanis külön irányitó szerkezet van felállítva, amelyet közvetlen az üteg közelében helyeznek el és kábelvezetők utján minden egyes ágyút a pontos távolságra és magasságra tudnak vele beállítani. Az ágyút kezelő tüzérnek csak az irányító készülék által jelzett korrektúrákat kell elvégezni az ágyú emeltyűjén, töltés közben, maga az irányitó készülék azonban a lövedék repülése alatt kiszámítja automatikusan az >uj beállításhoz szükséges korrektúrát. Amikor még íí ezer lövés közül csak egy talált Ennek az uj légelháritó ütegnek jelentőségét csak akkor lehet megítélni, ha összehasonlítjuk a világháború alatt alkalmazott fegyverekkel. A világháborúban alkalmazott első légelháritó ágyú körülbelül 11.000 lövés közül egyszer talált. A modern amerikai légelháritó ágyút most próbálták ki a manővereknél és az első próba bebizonyította, hogy az ágyú 59 lötvés közül 14- szer talált. A hordtávolsága a modern ágyúnak 8000 méter, mig a világháborúban szereplő legtökéletesebb német bombavető repülőgép 3800 méter maximális magasságot tudott elérni. Az éjszakai szolgálatban az üteghez automatikusan működő fényszóró van wereL1 ve. A fényszóró százmillió gyertya fényével árasztja az éjszakában a világosságot, annyira, hogy tizenkét kilométer körzetben semmi sem maradhat rejtve az ágyút irányitó ember szemei elől. Ha a fénypászma elérte az ellenséges repülőgépet, az ágyú automatikusan azonnal tüzel. Az ágyú egyébként úgynevezett világító lövedékeket alkalmaz, amelyek foszforral vannak bekenve, úgy hogy útközben fényes sávot írnak le a levegőben. Erre az irányitó készülék miatt van szükség. Az ilyen lövedéknek az útját ugyanis az irányító készülékkel pontosan figyelemmel' lehet kísérni. Mire jó az uj találmány? Természetesen naivitás lenne azt gondolni, hogy az uj amerikai csodaágyu kitalálása most már reménytelenné tesz a RÓMA. — D'Annunzio, Pirandello, Ma- rinetti és Lucio d'Ambra. Erre az öt névre legbüszkébb a modern olasz fasiszta irodalom. De talán mégis Lucio d'Ambra az az iró, akinek közel negyvenéves irodalmi munkássága a fasiszta etikának valóságos inkarnációját jelenti. Ez magyarázza meg alighanem azt is, hogy ő és d'Annunzio ma Itáliának két legolvasottabb írója, akinek könyvei újabban mindig százezres példányszámokat érnek el. Ami pedig sokmilliós olvasóközönséget jelent, mert Lucio d'Ambra-t joggal nevezik „olasz Balzac"-nak: eddig harminc regényt, nyolc novellás és két verses kötetet, tizenkét kötetnyi kritikai és biográfiai munkát és harmincöt színdarabot irt. Több regénye és főkép színdarabja német, angol, holland, francia, spanyol és görög fordításban is megjelent. Éppen a tizenkettedik órában sikerül végre — megfelelő ajánlólevéllel ellátva — bejutnom d'Ambra őexcellenciájának „Hotel de Ville“-beli elegáns lakosztályába. Mindenütt utazási előkészületek nyomai. Hamarosan megtudom, hogy őexcellenciája képviseli Olaszország íróit a párisi nemzetközi szerzőkongresszuson és harmadnap már a francia fővárosban kell lennie. A fasiszta irodalom optimizmust sugároz — Tudja mit, jöjjön el a holnapi bucsu- ebédre; mellettem fog ülni. Másnap tényleg részt vettem a bucsu- ebéden. — A mai olasz regény — kezdi d'Ambra —■, mint a napokban az Egyesült Államok részére közvetített rádióelőadásomban is kifejtettem: az uj, aktív romanticizmust képviseli. Ez a romanticizmus éles ellentéte az 1830-as passzív romanticizmusnak és legfőbb célkitűzése: meggyőzni az embereket a kollektív életideálok magas erkölcsi színvonaláról, szociális horderejéről, fontosságáról. A fasiszta kollektív gondolatnak három nagy, szent szimbóluma vám család, ha-‘ jövőben minden légi támadást, mert kétségtelen, hogy az irányító készülék pillanatok alatt működik, a repülőgép sebességét pillanat alatt lehet fokozni, úgy hogy ehhez képest az irányitó készülék végeredményben mégis lassú. Ezenkívül a repülőgép olyan magasságot is el tud érni, hogy túl jut az ágyú hatástá- volságán. Az igazság az, hogy az uj csodafegyver kitalálása nem annyira az emberek biztonságérzetét fogja növelni, mint a fegyvergyárosok dividendáit, mert a tökéletesített légelháritó ágyúhoz a repülőgépek további tökéletesítése lesz szükséges és ez újabb forrása csak a fegyverkezési versenynek. Mindenesetre az uj amerikai légelháritó üteg hatásos és nem könnyen ellensúlyozható határvédelmet biztosit azoknak az országoknak, amelyeknek határvonalán magas hegyek emelkednek. za és a keresztény etikával teljes összhangban álló humanista életfölfogás. Család, haza és humanizmus — ennek a három fogalomnak a szentségét tükrözik tehát vissza a fasiszta éra regényei, melyek a leghatározottabban szakítottak a naturalista törekvésekkel. A naturalizmus a test, az anyag diadalát jelentette a lélek, az ideálok fölött. A fasiszta etika pedig a legélesebb ellentétben áll a materialisták önző, szűklátókörű világnézetével és a naturalisták szkepticizmusával, amely nem hisz a jóságban, vállvono- gatással intézi el a vallást és végül az élet — a magasabbrendü erkölcsi színvonalat szemelőttartó élet — teljes céltalanságát próbálja belenevelni a köztudatba. —- Az iró első kötelessége — folytatja lelkesen d'Ambra —■, belevilágítani az emberi lélek és szív legrejtettebb zugaiba, meglátni, analizálni az érzéseket, szenvedélyeket, hibákat és bűnöket. De a valóság mindig fényből és árnyból áll és éppen a jóság, az erény, a hit fényét kell az iró művészetének kisugároznia. Lelkesítő, produktív optimizmusnak kell a fasiszta iró müvei vezérfonalának lennie! A huszadik század Írója nem szigetelheti el magát — Eccellenza —> próbálkozom meg ellenvetéssel —', a túlságosan tendenciózus regényekben nem árt meg a kimondott pro- pagandaiz az irodalomnak? —' Á, az elefántcsonttornyokba zárkózott, előkelőén hűvös „splendid isolation" légkörétől körülvett, szigorúan esztétikai törekvéseket szemelőttartó irók szokott ellenvetése?! Hát nem, ezerszer nem: soha nem alacsonyitja le magát a művészet, ha igazán nagy, szent ideálok szolgálatában áll! Szilárdan meg vagyok győződve, hogy a huszadik század írója nem izolálhatja magát, hogy művészete csak akkor teljesedhetik ki egészen, ha teljesen közeli kapcsolatba kerül az élettel, ha müveiben érezni ko; í jak nemcsak irodalmi, de minden vallási, szociális, ,poÖsSEi I a vese-Uótyag,g epe&oífrstUc |||||| gyógyvize Ezek a hegyek minden különösebb védelem nélkül is természetadta akadályt képeznek a nehéz bombavető gépek számára. Ha most a magas hegyeket ilyen hatásos légvédelmi ágyukkal védelmezik, mindenesetre nagyobb eredménnyel vehető fel a küzdelem a repülőgépekkel szemben, mint különben. Középeurópai országok közül ebből a szempontból előnyös helyzetben van Olaszország. Franciaország, Svájc, Ausztria és Jugoszlávia. Ezek az országok, legalább is bizonyos oldalról magas hegyek övében feküsznek, litikai megmozdulásának lüktetését. Mussolini Olaszországának ma minden polgára katona. A különbség csak az, hogy az egyik karddal, a másik ekével, a harmadik tollal harcol, hódit és végez építő munkát; védi és gyümölcsözted az olasz föld és az olasz szellem kincseit. Itt, sajnos, félbeszakad az interjú, a sajtófőnök kéreti a telefonhoz az excellenciás urat: a párisi úttal kapcsolatos megbeszélések. Később — a feketekávénál — a magyar irók kerülnek szóba. D’Ambra és a magyar irók D'Ambra két kedvenc írója: Herczeg Ferenc és Zilahy Lajos. (Herczeget személyesen is ismeri és nagyon hízelgő szavakkal emlékszik vissza a „legszellemesebb magyar iró" megnyerő egyéniségére.) Azután érdeklődik Földes Jolán felől, akinek könyvét most olvasta olasz fordításban. — Mi a véleménye, Eccellenza, erről a regényről? — kérdezem. — Jó könyv. Hogy a siker arányban állt-e a könyv értékével, az mindenesetre vita tárgyát képezheti, -— feleli d'Ambra diplomatikusan. Azután megint fölcserélődnek a szerepek, őexcellenciája kérdez: — Mondja meg őszintén, a magyar közvélemény igazán a legelső irók közé sorolja Körmendit? — Jó iró, az kétségtelen. Hogy azután a szinte páratlan olaszországi siker „arányban áll-e a könyveinek az értékével, az mindenesetre vita tárgyát képezheti", -— felelem diplomatikus mosollyal. Lucio d'Ambra is elneveti magát, majd élénken sajnálkozik, hogy különösen a fiatalabb modern magyar irók közül olyan kevésnek a munkái jelentek még meg olasz fordításban, holott ez a két nemzet kulturális kapcsolatai kimélyitésének egyik legfontosabb alapföltétele lenne. — Reméljük és rajta leszünk azonban, hogy az olasz közönségnek minél hamarabb alkalma legyen megismerkedni a magyar irodalom több reprezentatív írójával! — fejezi be lelkesen d'Ambra, magasra emelve a habzó Cinzano-val teli poharat. SEBESTYÉN MÁRIA. (*) Régi szlovenszkói művészet prágai kiállítása. A szlovenszkói régi művészet kiállítása, amely Prágában a Hradzsin Ulászló-termében egy héttel ezelőtt nyílt meg, nagy tömegeket vonz. A kiállítást iskolákon és magánosokon kívül rengeteg idegen látogatja. Alapvető hibája ennek a minden tekintetben rendkívüli kiállításnak az, — amint a PMH már megírta — hogy nem szerkesztettek megfelelő katalógust, amely a XV—XIX. századig terjedő művészeti alkotásokat lajstromozza és közelebbről megjelöli. A kiállítás vezetősége kijelentette, hogy a katalógus mintegy tiz nap múlva készül el. Ekkor majd újból visszatérünk a kiállítás anyagának bővebb -ismertetésére. SzmHÁzKör^vKaLTORA. A mai olasz irodalomnak a család, a haza és a keresztény etika képezi hármas humanista ideálját — mondja Lucio d'Ambra, az olasz Balzac
