Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-19 / 138. (4284.) szám

Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. 6 • SÜRGÖNYCIM HIRLRP. PRRHR. Heves harcok Bilbaohan Elmenekült a baszk kormány A nemzetiek elfoglalták a Nervion folyó mindkét partiát -- Robbanás a kormány legnagyobb csatahajóién — Neurath londoni útja (sp) Szenzációkat nem szabad várni Neurath német külügyminiszter londoni ut­cától, de az utazás magábanvéve elég szen­záció. Már csak azért is, mert a kezdemé­ny ező fél Angila volt: a Foreign Office a balti államokból hazatérő lord Plymouth révén hivta meg Neurathot az angol fővá­rosba. Ez a tény meghazudtol minden olyan állítást, amely szerint Anglia és Né­metország között ellentét van s a demokra­tikus Anglia nem hajlandó Hitlerrel tár­gyalni. Dehogy nem hajlandó! Ma sokkal inkább hajlandó Berlinnel megegyezni, mint Moszkvával, ez világosan látszott az elmúlt napok angol sajtóhangjaiból. A hisz­térikus Európában ismét szélirányváltozás történt. A nyugati hatalmak hangulata más lett. Három év előtt nagy divat volt Pá- risban és Londonban: bizni Sztálinban és nem bizni Hitlerben. Ma megfordult az irány: London s némileg Páris is hajlandó bizni Hitlerben, de nem bízik többé Sztá­linban. Nem kell rekapitulálni az esemé­nyeket, amik idevezettek, elég utalni az oroszországi belvíszonyokra, a vörös had­sereg presztízsének hirtelen megtörésére, Oroszország szerepére Spanyolországban s elég rámutatni Németország leszelidülésére, a teljes osztrák-német kiegyezésre, arra a készségre, amellyel Németország az angol álláspont támogatására siet Spanyolország­ban, Hitler lefegyverzési hajlandóságára és ■arra az igyekezetre, amellyel Schacht visz- sza akar térni az európai nagyhatalmak gazdasági egységébe. Ebben a légkörben szinte természetesnek látszik,hogy Neurath Londonba utazik s az angol kormány tárt karokkal fogadja. A négyhatalmi paktum s a nyugat európai Locarno bizonyára nem születik meg az eszmecseréből. Elég lesz, ha Neurath és Edén minden tekintetben megegyezik a spanyol kérdésben és az ibériai ügy fu­llánkjait végleg eltávolítja. A németek meg­győzték az angolokat, hogy Spanyolország­ban elsősorban gazdasági és csak másod­sorban politikai érdekeket kerestek (ellen­tétben Olaszországgal) s ha a nyersanyag­hiányban szenvedő birodalmat másfélekép­pen kielégítik, nem érdekli őket többé a spanyol móka. Erről a ,.másféle kielégités- ről'“ bizonyára szó lesz s a londoni össze­jövetelnek minden valószínűség szerint sok olyan láthatatlan következménye lesz, amit a laikus nem vesz észre, de Németország gazdasági helyzetén érezhetően segíteni fog. Gyarmatot még mindig nem kap a birodalom, de egyelőre nincs rá szüksége. A német nép számára most nem kell poli­tikai stimmuláns: ami Oroszországban tör­ténik, elég ahhoz, hogy a németeket meg­győzze a bolsevizmus veszedelméről és új­ból felsorakoztassa Hitler köré. Az orosz káosz tehermentesíti a német rezsimet a belföldön s Hitler felhasználhatja az alkal­mat, hogy kibéküljön Európával, feláldoz­ván régi elképzeléseit. Franciaországban León Blum nemcsak külpolitikai és pénzügyi okokból keres az eddiginél szilárdabb bázist a kormányzás­hoz, hanem azért is, mert a kommunista pártban egyre erősebbé váló hisztéria fi­gyelmezteti, hogy a kommunistákra, mint a népfront pilléreire nem igen támaszkodhat sokáig. Az alap tulbizonytalan. León Blum környezete hangoztatja, hogy a miniszter- elnök elkedvetlenedett, a hadsereg és a pénzügyi világ szabotázsa megnehezíti munkáját, s a hét elejének drámai éjszaká­BAYONNE. — A baszk kormány sajtó­irodája szerint a baszk kormány Bilbaoből egy faluba költözött, amely a katonai had­műveletek terepe mögött fekszik. Bilbao- ban a kormánynak csak négy tagja ma­rad, hogy megszervezze a védelmet. A Havas-ügynökség jelentése szerint a nacionalisták Bilbaotól délre előrenyomul­tak a San Sebastian felé vezető utón. Ezenkívül megszállották a San Domingo- ba vezető utat az eibari vasútvonal ke­resztezésénél. Csütörtökön délután 16 óra 30 perckor a nemzetiek bevonultak Las Arenasba. A kormánycsapatok gépfegyve­reikből állandóan lőtték a nemzetieket a portugaletei erődökből. Ennek ellenére Franco katonái megszállották a Nervion folyó mindkét partját és tüzérségükkel tönkrelőtték a portugaletei ellenséges állá­sokat. Délután Franco tüzérsége Archan- dát lőtte, majd a repülőgépek a hegység oldalán elsáncolt baszk lövészárkokat bom­BUKAREST. — A román sajtó nagy je­lentőséget tulajdonit a három kísantant- miniszter elnök dunai tanácskozásának- Sztojadimovics jugoszláv miniszterelnök minden fenntartás nélkül csatlakozott a másik két állam tárgyalásairól kiadott közléshez. A jugoszláv miniszterelnök föl- világositást adott a tanácskozáson a jugo­szláv külpolitika legutóbbi eseményeiről s hir szerint arra utalt, hogy ezek az események nem érintették Jugo­szláviának a kisantant keretén belül foly­tatott általános politikáját, hanem össz­ján már örült, hogy átadhatja helyét Her- riotnak, aki kész kormánylistával várako­zott a háttérben. Erre ugyan nem került sor, de akár Blum, akár más francia miniszter- elnök előbb-utóbb kénytelen lesz változtatni a népfront külpolitikáján, mint ahogy vál­toztatott pénzügyi és szociális politikáján. A német vezérkari főnök párisi utazása s az a föltűnően szívélyes fogadtatás, amely­ben Beck tábornokot a francia hadsereg és a párisi sajtó részesítette, már előjele lehet a változásnak. Állítólag Gamelintől ered az a mondás, amellyel a párisi vezérkar főnö­bázták. A késő délutáni órákban Bilbaoből heves robbanások hallatszottak. Titokzatos robbanás a iáimé l-en VALENCIA. — A nemzetvédelmi mi­nisztérium jelentése szeriint csütörtökön délután a Jaime I. kormány csatahajó fedél­zetén veszedelmes robbanás történt. A ha­dihajót a cartagenai kikötőben javították. A robbanás a legénység tizennyolc embe.-; rét megölte és százat megsebesített. A sze­rencsétlenség oka egyelőre ismeretlen. A cartagenai helyőrség parancsnoka Prieto miniszternek megmutatta a fényképet, ame­lyet a nemzetközi ellenőrzést végző egyik hajó fedélzetéről készítettek a robbanásról. Uiböl elmérgesedik az angol-olasz viszony ? LONDON. — Az angol-olasz viszony a hangban vannak a Belgrád által régeb­ben vállalt kötelmekkel. A három mi­niszterelnök állítólag elhatározta, hogy a jövőben a kisantant-államok külpolitiká­jukban minden esetben a másik két ál­lam előzetes hozzájárulásával fognak el­járni. Ezt a politikát a szolidaritás je­gyében fogják folytatni és elkerülnek minden alkalmat, amely a kisantant te­kintélyét és céljait érintő káros kommen­tárokra vezethetne. A Dimineata értesü­lése szerint a jugoszláv külügyminiszter kategorikusan elutasította azt a német ke állást foglalt az Almeriától Tuchacsev- szki kivégzéséig húzódó legújabb európai eseményekkel szemben: ,,a német hadsereg legalább hadsereg, s nem árulók és szabó- tőrök társasága". Ha Németország előzékenységet mutat, Franciaország nehéz helyzetében kapva- kap az alkalmon, hogy kibéküljön vele. Most fog kibontakozni a német birodalom vezetőinek államférfim készsége. Ha ki tudják használni a kedvező alkalmat, nem kapnak vérszemet és nem állnak elő túlzott követelésekkel, visszaszoríthatják a szovje­spanyolországi események miatt iámét ki­éleződött. Mussolini a Popolo d’ltaliában az olasz önkéntesek Bilbao előtti győzel­mével kapcsolatban cikket irt, amelyben kijelentette, hogy a „fekete nyil“ osztagai megbosszulták a guadalajaramai vereséget. A guadalajaramai eseményekkel kapcso­latban a cikk rámutat arra, hogy az ango­lok mennyire lebecsmérelték az olasz had­sereget s mily ellenségesen viselkedtek an­nakidején az olaszokkal szemben. Ezt az olaszok nem fogják tűrni és előbb-utóbb még megbosszulják. — Mussolini cikke nagy felháborodást keltett Angliában és az angol lápok azt írják, hogy az olaszok szemmelláthatólag mindenáron el akarják mérgesíteni az angol-olasz viszonyt. Külö­nösen a Daily Telegraph és a munkáspárti Daily Héráid támadja meg hevesen Musso­ajánlatot, hogy Belgrád a jugoszláv pak­tum mintájára Németországgal is hasonló szerződésre lépjen. A jugoszláv kormány pontosan ragaszko­dik a kisantant-tanács pozsonyi értekezle­tén lefektetett elvekhez, amelyek szerint más hatalmakkal mindegyik kisantant-ál- lam igyekszik jó kapcsolatokat létesíteni, de úgy, hogy ezzel a másik két kisantant-? állam érdekeit is szolgálja. Jugoszlávia Bulgáriával, Olaszországgal és Németországgal szemben követett eljá­rása egy pillanatig sem szolgálta azt a célt* tét Nyugateurópából és megvethetik gazda­sági érvényesülésük alapjait. Ha túlozni fognak, teljésithetetlent kívánnak, vagy „nem hajlandók tárgyalni", a kedvező pil­lanat elmúlhat, a szovjet ismét rendbejöhet, s Európa tovább várhatja riadtan a drámai végkifejlődést. Ilyen körülmények között Neurath londoni útja nagyjelentőségű, —• nem eredményeivel, paktumaival és szerző­déseivel, hanem azzal a hangulattal, amit teremthet, s amely a lassú megnyugváshoz, az ideológiai ellentétek eltüntetéséhez ve-? zetheti el Nyugateurópát. linit. A kisantant-államok ezután minden külpolitikai lépésükben kikérik egymás előzetes hozzájárulását? A három miniszterelnök tárgyalásai ■ ■ Németország a jugoszláv- oiasz paktumhoz hasonló egyességet ajánlott föl Belgrádiak Ma: Nagy rádió melléklet 4 18 oldal. Ara Ké 1.20 138. (4284) szám • Szombat • 1937 junius 19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom