Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-16 / 135. (4281.) szám

1937 juniua 16, szerda. fkifye* idd vóeíudé Sűrűsödő felhőzet, nyugatról hűvösebb, válto­zékony és keleten is valamivel hűvösebb idő várható. A Simpson-válás bírósági utójátéka LONDON. — Mindössze tizenöt percig tar­tott annak a nagy érdeklődéssel várt pernek a tárgyalása, amelyet Ernest Simpson, a windsori hercegné volt férje inditott becsületsértés és rá­galmazás címén H. C. Sutherland ezredes felesé­ge ellen. Sutherlandné egy ebéden, amelyen tör­ténetesen jelen volt Kerr-Smileyné, Ernest Simpson nővére is, azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy Simpson válóperes ügye tárgyalása­kor azért burkolózott olyan mély hallgatásba, mert hallgatását nagy összeggel megfizették. Mindjárt a tárgyalás megnyitása után Suther­landné nyilatkozatot olvasott fel, melyben meg­gondolatlan nyilatkozatáért bocsánatot kért. Ernst Simpson a bocsánatkérést elfogadta elég­tételül és magára vállalta az eljárás költségeit is, amelyek körülbelül ötszáz fontot tesznek ki. — ANGOL HÖLGYPILÓTA SIKERE MA­GYARORSZÁGON. Székesfehérvárról jelen­tik: A székesfehérvári pilóta piknik ma igen sok külföldi résztvevővel megnyílt. Az angliai résztvevők a London és Székesfehérvár közöt­ti távon sebességi versenyt is rendeztek nők részére. A versenyt King Harlow nyerte meg és igy megkapta a Magyar Turning Klub által fölajánlott egy méter magas, gyönyörű porcel- lánvázát.- TÜZEK SZLOVENSZKóN. So­morjáról jelentik: Somorján tegnap éjfélkor nagy tűz volt. Kigyulladt dr. László Kál­mán orvos istállója, ahonnan a tűz csak­hamar a szomszédos gazdasági épületekre is átterjedt. Szerencsére szélmentes idő volt, úgy hogy a tűzoltóságnak sikerült meggátolni a tűz továbbterjedését. A csendőrség valószínűnek tartja, hogy éj­nek idején tolvajok jártak az orvos kertjé­ben és az ő elővigyázatlanságuk okozta a tüzet. — Rozsnyóról jelentik: Fried Mik­sa szomolnoki fűrésztelepén tűz keletkezett és dacára a tűzoltóság megfeszített mun­kájának, a telep nagyrésze elpusztult. A kár igen nagy. — Nyitráról jelentik: A nyitrakörnyéki falvakban több tűz volt a napokban. Tormoson leégtek Túrba Anna ^akóháza és gazdasági épületei, Alsócsitá- ron Hörik József gazdaságában keletkezett tűz, amely átterjedt a szomszédos házakra is. Összesen három ház pusztult el a gaz­dasági épületekkel együtt. Csabon Smitala József, Kálazon Nikla Imre háza égett le. Hurutos sárgaság fellépésénél az igen enyhe hatású természetes „Ferenc József” keserüviz lehetőleg mindennap reggel fel­keléskor és este lefekvés előtt fél-fél po­hárnyi mennyiségben használandó. Az or­vosok ajánlják. 4 — A FÜRDÉS ÁLDOZATAI. Eperjesről jelentik: Balika Ferenc 20 éves eperjesi fiatalember a Ma­lomárokban fürdött. Fürdés közben szivgörcsöt kapott és belefulladt az alig egy méteres vizbe. — Zsolnáról jelentik: Lednicrónán I. B. nyolc esztendős kislány fürdés közben elmerült a Vágba. Holttestét még nem Sikerült kifogni. Lázi községnél ugyancsak a Vágba fulladt fürdés közben Tvarosek József 20 éves pék­segéd. Holttestét másnap reggel kivetette a Vág. —■ Komáromból jelentik: Szabó Elek gutái gazda fürödni ment a Dunába s már éppen kijött a vízből, amikor szédülés fogta el, visszazuhant a folyóba. A köves parton olyan súlyosan megütötte magát, hogy agyráz­kódást és koponyatörést szenvedett Életveszélyes állapotban szállították a kórházba. — HALÁLOZÁS. Lévai András tekintélyes rima- tamásfalal gazdálkodó 80 éves korában Rimaszomba­ton elhunyt Temetése vasárnap volt impozáns rész­vét mellett A megboldogultban Gabona István az Egyesült párt rimaszombati szervezetének alelnöke apósát gyászolja. xx „Búcsú" Luhacsovice-fürdőn. Junius 20­án az újonnan berendezett Spolecensky klub á fürdő főterén a klubház előtt népies mulatsá­got rendez „Szent Antal búcsúja" jelszóval. A látogatókat a szórakoztató rendezések egész Sora várja: többek között szlovák legények és leányok népies táncai festői népviseletben, kü­lönböző versenyek és hasonlók. ~ MUNKÁSSZERENCSÉTLENSÉ- GEiK. Rozsnyóról jelentik: A sa,jóházai ál­lami vasbányák főgépésze munka közben megérintette a magasfeszültségű vezetéket, amely a szerencsétlen ember kezét borzal­masan összeégette. Csodával határos mó­dom menekült meg a biztos haláltól, mert egy pillanattal előbb kapcsolták ki a veze­tékből a többezer voltos áramot, úgy hogy csak a vezeték helyi forrósága okozta az égési sebet. — Zsolnáról jelentik: Súlyos rminkásszerencsétlenség történt a szuicsá- nyi erdőben; favágás közben egy kldön- tött szálfa agyonütötte Gajdácsi Józseif fa- ftnitmkást. „Semlegesek és szaboűörök a kisebbségi éleiben44 Az Uj Szellem a legégetőbb szlovenszkói problémákról ■ Általános kulturális együttműködést javasol a lap • Hogy látja az amerikai magyar Szlovenszkót? Az Uj Szellem ma megjelent kilencedik szá­mának egyik legérdekesebb cikke kétségtelenül Szombathy Viktor Írása a visszanémetesedett Szudétaföldről. A szlovenszkói iró bejárta ré­gi katonáskodásának helyét és hét év távlatá­ban színesen, érdekesen megállapította azokat a különbségeket, amelyeket ott észlelt. Minden kisebbségi magyar tanulhat abból a céltudatos és erélyes munkából, amelyet az uj öntudatra ébredt kisebbség néhány év óta végez. A lap szlovenszkói anyagának fénypontja Mohácsy János levele a magyar kisebbségi életben elburjánzó „semlegesekről és szabotö- rőkről*. A fiatal komáromi ügyvéd, akinek elő­ző levele már feltűnést keltett Szlovenszkón, most azokkal a gazdag és gyakran előkelő családokkal foglalkozik, akik helyzeti energiá­juk ellenére nem vesznek részt semmi kisebb­ségi megmozdulásban, féltik vagyonukat és leg­feljebb a határon túl magyarkodnak, de oda­haza hallgatnak. — Valami komikusán hátborzongató van ab­ban, — írja Mohácsy, hogy míg sokak sze­mében a kisebbségi élet, ugy-ahogy nyilvá­nosan mutatkozik, tuldzsentris, tulkihangsu- lyozza a keresztény világszemléletet, több nacionalizmust kíván, mint amennyi okvetle­nül szükséges, addig a magyar kisebbségi társadalom egyes osztályai számára ez az élet tulparasztságu, tulnépies, nem ad a for­mákra és túl „haladó". A cikk azt is megállapítja, hogy közeledik az idő, amikor a szlovenszkói magyar fiatal értel­miség erőteljesebben bekapcsolódik a politikai szervezkedésbe. Egy elfelejtett szlovenszkói könyv Érdekes cikket ir Sándor Imre egy régi elfe­lejtett szlovenszkói magyar könyvről, amely csaknem szórulszóra Capek uj drámájának, a Fehér kórnak meséjét tartalmát és gondolat- menetét tükrözi. Sándor Imre az irodalmi pi­kantéria fölfedezésével kapcsolatban a szlo­venszkói iró sorsáról és problémáiról elmélke­dik. Jelentős írás Paál Ferencnek cikke a leg­újabb oroszországi eseményekről. Megállapítja, hogy Oroszország azért nem lehet az európai de­mokrácia ideálja, mert nincs kiegyensúlyo­zott jogrend benne, hanem állandó jogi bizonytalanság. Utal az an­gol munkáspárt állásfoglalására és elmésen vizsgálja a régi cárizmus és a mai orosz hely­zet párhuzamosságait. Szabó Lőrincz, Fejtó Ferenc, Komíós Aladár Szabó Lőrinc, a kiváló magyar lírikus interjút adott az Uj Szellem pesti szerkesztőjének, rendki- vül vonzó' módon ecseteli a modern költő viszo­nyát a valósághoz és a korhoz. Az az idő, amikora költők elefántcsonttoronyban éltek, végétért s ma minden magyar iró tuda­tában van annak, hogy küzdenie kell a népért és a demokráciáért. Fejtő Ferenc, a fiatal magyar esszéisták jj egyik legkiválóbbja a magyar irodalmi életben j elharapózott durva hangról, indokolatlan viszály-1 kodásokról ir. Nem is sejtette, hogy megállapítá­sai a mai elavult szlovenszkói „szellemi életünk­ben mennyire találóak és megszivlendők. Komlós Aladár, a Szlovenszkóról elszármazott irodalomtörténész a legújabb magyar irodalmi élet rendszeres bemutatásába kezd. Ez alkalom­mal az irodalmi élet uj fejezetéről, az esszéizmus koráról értekezik és egymásután vizsgálja azokat a fiatalokat, akik uj fényt és uj rangot adnak ma a magyar tanulmányirodalomnak. Amerikai üdvözlet az Uj Szellemnek Különös csemegéje a lapnak a clevelandi Re­ményi József írása, aki az Uj Szellem megjele­nésével kapcsolatban szellemesen fejtegeti, hogy miként látja az amerikai magyar a magyar kul- turéletet, mit tart fontosnak, mit helyesel és mit helytelenít benne. A lap vezércikke a svájci Graubündienben ál­lamnyelvvé előlépett rétoromán nyelv problé­májáról szól és azt ajánlja, hogy a kisebbségi fiatalember, ha külföldre megy, ne Párisban, Berlinben, vagy Rómában tanuljon, májfolt, arctisztátlan- JlLplv ság elcsúfítja a legszebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány legújabb vívmányai szerint készült Korall (réme extrát használ. Száraz arcra zsírosat, zsíros arcra száraz krémet. Egy tégely KORALL CRÉME EXTRA ára Kg 12- Készíti: VÖRÖSRÁK PATIKA, Bratislava, Mihály ncea 24 hanem Svájcban, Belgiumban, Svédországban, Hollandiában. A lap gl ossz álban foglalkozik Szlovenszkó régi művészetének prágai Kiállításával, a jobbol­dali és a baloldali dilettantizmus problémájával s két levél kapcsán kifejti, hogy az Uj Szellem hajlandó az együttműködésre minden irányzatú szlovenszkói íróval, mert fő­célja, hogy demokratikus és haladó alapon egészséges és munkaképes kulturális összefo­gást teremtsen Szlovenszkón, még pedig nemcsak az irodalomban, hanem ott is, ahol pozitív kisebbségmentő gazdasági és más célokról van szó. Halálos nnmkásszerencsétlen- ségek Szlovenszkón ZSOLNA. — Máriatölgyes kőbányájában súlyos munkásszerencsétlenség történt. Pilka János munkás­nak négy kocsit kellett volna megtölteni kaviccsal, de mert a kőrakások egymástól meglehetősen messze álltak, a munkás megengedte az egyik kocsi fékjét. Erre a meglehetősen lejtős iparvágányon gyors iram­ban kezdett robogni a kocsi, magával rántva a másik két kocsit is. Először összeütközött egy mozdonyos- kocsival, amelyről azonban az utolsó pillanatban le­ugráltak a rajta ülő munkások, majd maga előtt tolva a mozdonyt nekicsapódott egy harmadik kocsinak. Ezen a kocsin ült Karaba János munkás, aki az össze­ütközésnél szörnyethalt. Pilka, aki a szerencsétlenséget okozta, szintén súlyos sérüléseket szenvedett. — Rima­szombatból jelentik: Ugyancsak súlyos munkásszeren­csétlenség történt a Gacsatk és Csetnek közötti útépí­tésnél. Bik István csetneki munkást a meglazult föld­réteg maga alá temette. A súlyosan séftilt munkást életveszélyes állapotban szállították a rozsnyói kór­házba. — Jerábek István 37 éves kőfejtő munkást a felvonó pályatesten mozgó csille valósággal lefejezte. A szerencsétlen ember a helyszínen szörnyethalt. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségnek ő volt az oka, mert tilos helyen haladt. SzmHÁz-Kön^vKaLTORA ...„ I I Ml1 Er délyi művészek Az erdélyi irodalom után Erdély magyar kép­zőművészete is megtalálta már az utat a buda­pesti közönség felé. Akik nemrégiben láthatták Budapesten a Barabás Miklóe-Céh tizenegy művé­szének reprezentatív kiállítását, az erdélyi képző­művészet diadalmas térhódításának voltak tanúi. Megállapítható, hogy a magyarországi kritika a legnagyobb elismeréssel köszöntötte Erdély mű­vészeinek bemutatkozását s a kiállított müvek­ben — Ugyanúgy, mint az erdélyi irodalom leg­számottevőbb alkotásaiban — túl a müvéezegyé- niség megnyilatkozó tehetségén azt az átfogó kö­zös szellemet ünnepelte, mely az egyes művészek lelkét inspirálta s ami nem más, mint az erdélyi lélek, a vidékhez való tartozás egészsége, törhe­tetlen ereje, A kritika elismerése, nemcsak a ki­állított darabokhoz szólt, de az egész erdélyi kép­zőművészetnek, mely a kisebbségi élet szervezet­lenségében alighanem hasonló nehézségekkel küzd, mint a szlovenszkói magyar képzőművészet. Erdély ugyan itt is szerencsésebb helyzetben van. Az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátai vállal­ták a feladatot: közelebb hozni az erdélyi magyar művészetet a magyarom zágihoz s az erdélyi kép­zőművészek könyvnapi kiállítása már ennek a fiatal egyesületnek az érdeme. A kiállítással egyidőben jelent meg Vásárhelyi Z. Emil „Erdélyi művészek" c. könyve a Szépmi- ves Céh kiadásában, egy testes kötet, mely az erdélyi művészek teoretikus értékelésének s egy­szersmind népszerűsítésének feladatát kívánja szolgálni. A könyv valóiban élmény, felfedezés mindazoknak, akik az erdélyi művészetet csak hírből ismerik. írója maga is festőművész, a ki­állítás egyik tehetséges résztvevője, de azonfelül iró is, aki mindazt, ami a mai Erdély képzőművé­szeti életét nyugtalanítja, színes, lendületes stí­lusban tudja érzékeltetni. Plasztikus arcképeket nyújt Erdély festőművészeiről és szobrászairól s ezekben az arcképekben nemcsak az arc és életsors jellegzetes vonásai tükröződnek, hanem bennük van az i.s, ami ezeket a sorsokat moz­gatja: az erdélyi magyarság nehéz háboruutánd élete, az erdélyi sors kötése és missziója. A kép, mely igy feltárul, nem túlságosan vigasztaló; a szerző erősen hiányolja az erdélyi müvészpoliti- kát és a művészeti élet szervezetlenségét hozza fel a bajok fő okozójaként. Ezek a hiányok azon­ban nem érintik az erdélyi magyar művészek al­kotó munkásságát. Ezek a művészek ma nagy­részt távol élnek attól, amit társasági életnek ne­vezünk, íjiagányos remetékként szentelik egész életűket a művészet szent hivatásának. „Még vá­rosokban lakó művészeink is betegül emberkerü­lők s nagyobbára városkerülők is. Művészileg ér­tékeset éppen és kizárólag az elvonultak alkot­nak" — állapítja meg Vásárhelyi, aki pompás portréiben éppen ezeket az elvonult nagyságokat hozza közelebb az érdeklődő közönséghez. A messze Héderfáján remetéskedő fiatal Bordy An­drásról ir, akinek sorsában szépen példázza, mi­lyen messze vau az erdélyi művész életfelfogása minden léha bohémeskedéstől, Kós Károlyról, a „viharok ügynökéről", a mai Erdély eme legsok­oldalúbb, legzseniálisabb és legnyugtalanabb ma­gyarjáról, akiben az eredeti, ősi magyar szubjek- tivizáló tér- és időszemlélet egységét látja meg­nyilvánulni, a zsögödi magányába temetkezett, 20 holdon gazdálkodó Nagy Imréről (akinek ön­álló kiállítását nagy elismerés fogadta Budapes­ten), vagy a gótika formanyelvét felujitó szob­rászról, Szervátiusz Jenőről. Tragikus magyar sorsot idéz Thorma János, a nagybányai iskola kiemelkedő tagjának élete és Szoilnai Sándor tra­gédiáé megroppanása. Vásárhelyi a művészember élénk színeivel rajzolja portréit és a legnagyobb mértékben fel tudja kelteni az érdeklődést a be­mutatott művészek munkái iránt. Nagyszerűen ívelő s a mostoha erdélyi sors kátyúiba visszaeső életpályák javarészt, melyek azonban nem ölték meg az alkotásba vetett hitet s vele az erdélyi képzőművészet fokozatos fejlődését. Ez a művészet most eljutott az általános ma­gyar érdeklődés középpontjába s ezentúl több rokonszenv, nagyobb bizalom kiséri utján a teljes kibontakozás felé. KOVÁCS ENDRE. (*) A „János vitéz" szabadtéri előadása Szombathelyen. Szombathelyről jelentik: Ju­nius 19-én és junius 20-án Szombathelyen szabadtéri játékokat rendeznek, amelynek során a János vitézt adják elő. A szabad­téri előadást a város határában fekvő dombo­kon tartják, amelyek az Alpok legvégső nyúl­ványai. Ezek a dombok 'kitünően felhasználha­tók szabadtéri játékokra. Itt fogják bemutatni a francia király csatáját a törökökkel. A rende­zőség a szabad színpad minden előnyét ki fogja használni a János vitéz előadásával kapcsolat­ban. (*) Esterházy Ferenc gróf filmzenét kompo­nál. Budapestről jelentik: Esterházy Ferenc gróf, aknek „Szerelmeslevél" cimü dalmüvét sikerrel mutatta be az évad folyamán az Opera- ház, filmzenét fog imi. Körmendy Ferenc „Ta­lálkozás és búcsú" dmü regényének filmváltoza­tát zenésiti meg. (*) Magyar festő sikere Brazíliában* Ijjas Vince, híres magyar festőművész Rio de Janeiroban most rendezte kollektív ki­állítását és az egész brazil sajtó nagy el>. ismeréssel foglalkozik a magyar művész müveivel. A lapok hangsúlyozzák, hogy a magyar festő nagyszerű érzékkel adja vissza képein Brazília pazar színeit. (*) Az „Aranyember" prágai bemutató­ját junius 22-én tartja az Uránia és az elő­adást 23-án és 24-én megismétlik. Ez a magyar film a legjobbak közül való és Kiss Ferenc, Csortos, Rózsahegyi, Petheő, Egry Mária és sok más kitűnő magyar színész és színésznő remekel benne. A Prá­gában bemutatott három magyar film nagy sikerére való tekintettel a Jókai-regényből készült filmnek is minden bizonnyal hason­lóan nagy sikere lesz Prágában. (*) Magyar nótadélután Párkányban. A párkányi járási magyar közművelődési testület rendezésében vasárnap Mihola-nótadélután volt. A kulturális előadásoktól meglehetősen elszo­kott párkányi közönség mindvégig nagy érlvezet- tel hallgatta a neves daliköltő által előadott szá­mokat. A nótadélutánt Benye Ferenc bajtai es­peres, a testület alelnöke nyitotta meg mélyen- szántó, pompásan felépített beszéddel. A ma­gyar dalról Farkas István tartott nagy tetszés­sel fogadott előadást. Mihola Gyuszi a párká­nyi előadáson mutatta be legújabb tangóját, mely a többi dalaihoz hasonlóan, szintén fülbe­mászó, értékes muzsika. A nótadélután kereté­ben a bajtai és a ikiskeszi műkedvelők dr. Borka Géza egy-egy vidám falusi jelenetét adták elő, az előbbiek Benye Ferenc esperes, az utóbbiak pe­dig Grünwald József igazgató-tanitó precíz rendezésében. (*) öt szerző és négy komponista. Mint az amerikai Variety írja, nemrégiben került bemu­tatásra Hollywoodban a Fox-filmgyár legújabb filmje, a „Sing Baby, sing“, amelynek nem ke­vesebb, mint öt szerzője és négy komponistája van. Négy évig. készült ez a film, amelyet főslá- geréről neveztek el. A főszereplők. Adolf Men- jou, a három Ritz Brothers és egy sereg nagyon szép görl. Amerikai híradás szerint a bemutatón nagy sikert aratott a vidám film. (*) Bús Fekete László irja Greta Garbó uj filmjét. Hollywoodból jelentik: Greta Garbó sokáig keresett uj filmtémát. Végül is megállapodott gyára révén Bús Fekete Lászlóval és a népszerű magyar iró már írja is Hollywoodban a nagy filmsztár for­gatókönyvét. Az uj film vígjáték lesz. Tar­talmát és címét egyelőre szigorúan titokban tartják. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom