Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-16 / 135. (4281.) szám
XVI. évf. 135. (4281) szám • Szerda ■ 1937 junius 16 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • 9 SÜRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHfl. A föld és a merőnk Esterházy beszédével kezdődött meg a kárpátaljai kormányzó jogköréről szóló kormányjavaslat vitája A kormány beterjesztette a honvédelmi nevelésről szőlő javaslatát PRÁGA. —' A képviselőház mai ülésén megkezdte a kárpátaljai kormányzó jogkörének ideiglenes szabályozásáról szóló kormányjavaslat tárgyalását. A javaslatot Ré- vay szociáldemokrata képviselő ismertette. Előadói jelentésében hosszasabban magyarázta, hogy a kormány miért nem adta, illetve e javaslattal sem adhatja meg Kárpátalja önkormányzatát, hanem csak az első előkészítő lépést teszi meg feléje. A vita első szónoka Esterházy János képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke volt. Esterházy beszéde Uta: SZIKLAY FERENC Junius. Az őszi vetések aratásának, be- hordásának, az uj kenyérnek áldott hónapja. Valami gondolkodásra késztető, jel- képes értelmét látom annak, hogy az „élet“ évrői-évre megismétlődő, örök történelmi folyamata pontosan egybeesik a gyermeklé- lek évgyűrűinek fejlődésével.' Amikor a magvető, szive elé kötött vetőzsákjából elhinti az őszi napfényben szikrázó szemet, — mintha szive vérét szórná szerte-széjjel cseppenként, — ugyanakkor kezdődik a szépnek, az igaznak, a tudásnak magvetése a gyermeklelkekbe. Folyik a munka hónapokon át. Őszi esőben, tél fagyában, nyíló [tavaszban — aratásig, reménység, aggódás, segítség közepette. Ha a legnagyobb munkát, a fogamzás titkát, a föld erejébe rejtett tápláló erő szárba-szembe irányítását, a termékenyítő eső és érlelő napfény kormányzását el is végzi Az, aki igy rendelte az élet sorát, a gazda vizsgáló szeme, segítő akarata s a tennivalók idejének meglátása nélkül aszatos lesz a vetés, mérges, rikító pipacsvirágok tarkázzák a sárgába érő zöld táblát. Konkolyossá lesz a termése, szorult lesz a szem, vagy túléretten kipereg. Ha nem kerül trágya a földbe, vagy nem az a műtrágya, melyet a föld s a rábízott vetés megkíván, kárbavész a természet teremtő ereje, kárba minden munka, fáradság. És fordulhat úgy az idő sora, — mint ezidén is —, hogy a gazda nem segítőjének, de fonákjának érezheti azt, akire munkáját és munkája gyümölcsét rábízta. Jöhet fagy a hótakaróval nem védett gyönge vetésre. Jöhet végevárhatatlan esős tavasz, nyomában árvíz. Jöhet a zsenditő májusi eső helyett aszaló szárazság. Csép- hadarónál kegyetlenebb jégverés. És junius, az uj kenyér áldott hónapja uj gondok hónapjává torzul. A jó gazda fölveszi a harcot az elemek szeszélyes haragjával szemben, a jó ember sohasem esik kétségbe a reátört bajokon, de segít földjén, magán, úgy, ahogy tud, hogy az Isten is megsegítse. A földi életnek két legnagyobb értéke: az élet ősforrása, a föld és az élet folytatása, a gyermek. Nem véletlen, hogy ezen két legnagyobb érték történetének egy-egy évre szétszabott szakasza egybeesik. Őszszel van a magvetés, júniusban az aratás, ősszel a tanévnyitás, júliusban a bizonyit- ványosztás. Ami a kettő közé esik, az is hasonlóságot mutat földben és gyermekszívekben. Ahogy nem mindegy, hogy mit vetünk a különböző minőségű földbe, nem mindegy az sem, hogy mit vetünk a különböző képességű gyermeklélekbe. Ahogy nem hozhat hasznot a trágyázatlan. föld, úgy parlagon marad a magára hagyott gyermeklélek. Ahogy gazos lesz a vetés, ha nem gyomláljuk ki belőle a konkolyt, perjét, úgy veri föl a lélek-gyom, a bűn, a rosszindulat a gyermek lelkét. És ahogy árvíz, jégverés, aszály fenyegeti a gazda reménységét, úgy fenyegeti a gyermekvetést az élet ezernyi veszélye, betegség, szenny, rossz példa, hitetlenség. Az élet iskolája a gazda számára a határ % a jövő termőföldje egy nemzet számára az iskola. Minden ember, minden szülő részére kötelező parancs, hogy a mindent, földet, gyermeket, fejlődést, erőt, egyszóval Életet adó jó Isten után a két legnagyobb értéket becsülje meg, munkálja, ájpoty’a, szeretettel, előrelátással, okosan, mindig; készenlétben, soha nem pihenve az Esterházy beszédében kifogásolta, hogy ilyen nagyhorderejű javaslatot az ülésszak végén, kötött beszédidő mellett tárgyaltatnak a képviselőházzal. Szerinte a köztársaság fönnállása óta nem volt ilyen közjogi fontosságú kérdés a Ház előtt. Idézi a béke- szerződés Kárpátaljára vonatkozó szakaszait és az ott lefektetett autonómia terjedelmével veti egybe a javaslatot. Tizenkilenc- évi várakozás után —• úgymond —- olyan javaslatot nyújtanak be, amely komolytalannak minősíthető, mert a benne foglalt rendelkezések eleve lehetetlenné teszik, hogy Kárpátalja lakossága önmaga intézkedjék saját sorsa fölött. Az autonómia alatt a békeszerződés értelmezése szerint legalábbis olyan önkormányzatot kell érteni, amilyen a horvátoknak volt. A horvát autonómiát a csehszlovák parlament tagjai közül senki sem ismeri jobban, mint Hodza. Tiltakozik a javaslat ama pontja ellen, amely kimondja, hogy a kormányzó és az alkormányzó közti vita esetén a minisztérium dönt. Nem akar jósolni, de előre látja, hogy igy minden intézkedési jog a belügyminiszter kezébe kerül. Az orosz nemzeti tanács javaslata A szónok a javaslat indokolásából kiemeli azt a beismerést, hogy a javaslat nem tartalmazza mindazt, amit tartalmaznia kellene, de megint csak hivatkozik arra, hogy egyrészt Kárpátalja lakosságának hiányos fölkészültsége, másrészt az állam egységének érdeke megköveteli, hogy Kárátalja egyelőre ne kerüljön a teljes jogai birtokába. Ez ellen tiltakozik, mert Kárpátalja lakossága igenis fölkészült a mag ügyeinek intézésére s a kormánynak nem kellett volna mást csinálnia, mint tárgyalási alapul az orosz központi tanácsok törvényjavaslatát vennie. Kárpátalja törvényhozási joga Ruszinszkó autonóm hatalma a csehszlovák államhatalomnak egyik ága, amiből nem következik, hogy Kárpátalja autonóm hatásköre a csehszlovák kormány ellenőrzése alatt álljon. Kárpátalja autonómiája a békeszerződések értelmében úgy a törvényhozásra, mint a végrehajtásra kiterjed. Az autonóm országgyűlés a törvényhozói jogát senkivel nem osztja meg, tehát a köztársasági elnökkel sem, a prágai parlamenttel sem, de legke- vésbbé a kormányzóval. A békeszerződés minden félreértést kizáróan úgy rendelkezik, hogy ,,az említett országgyűlés gyakorolja a törvényhozási hatalmat". Ha ez nem állna százszázalékosan igy — folytatta a szónok, — ha a szerződést kötők bárkinek beleszólási jogot, vagy akár vétójogot akartak volna biztosítani, úgy ezt a szerződésbe fel is vették volna. Az alkotmánytörvény már azt tartalmazza, hogy a „ruszinszkói országgyűlés által hozott törvények, ha azokhoz a köztársaság elnöke aláírásával hozzájárul, külön gyűjteményben tétetnek közzé és a kormányzó által is aláíratnak. A kormányzó aláírása nem ellenkezik a szerződéssel, mert az aláírás aktusa nem jelenti a kormányzónak a törvényhozó hatalomban való részvételét, csupán a törvények hitelesítését, ezzel szemben az államfőt az autonóm törvények jóváhagyásának és megerősítésének jogával ruházza föl, szóval olyan joggal, amely őt a csehszlovák törvényhozással szemben sem illeti meg. A kormányzó hatáskörét a javaslat úgy szabályozza, hogy sokkal inkább a csehszlovák kormánytól függ majd, mint az autonóm szojmtól, szóval a kormányzó nem lesz egyéb, mint egy fizetett meghízottja a csehszlovák kormánynak Kárpátalján. A szónok hosszabban foglalkozik a szlovenszkói autonómia kérdésével is és. követeli a pittsburgi szerződés törvénybeiktatását. A nagyjelentőségű beszédet lapunk legközelebbi számában teljes terjedelmében közölni fogjuk. Esterházy után Kundt szudétanémet képviselő beszélt, majd a vitát félbeszakították. A legközelebbi ülés csütörtökön délután három órakor lesz, amikor folytatják a kárpátaljai kormányzó jogköréről szóló javaslat tárgyalását. Uj javasltak A képviselőházbam a kormány ma nyújtotta be a honvédelmi nevelésről, valamint a személy: takarékossági intézkedésekről szóló törvényjavaslatot Ez utóbbi tulajdonképpen a birák fizetéslevonásait legalizálja. A javaslat mindösz- sze két paragrafusból áll s kimondja, hogy az 1933 december 22-én kelt 252. sz. kormányrendelet, amely az állami tisztviselőkre vonatkozó személyi takarékossági intézkedéseket ölelte föl, kiterjed a bírákra is. Ezt a javaslatot a törvény- hozás még a nyári szünet előtt el kell, hogy intézze, mert a javaslat szerint a törvény már július elsején érvénybe lép. A szenátus ülése A szenátus kedden délután 4 órakor szintén ülést tartott s a legfelső közigazgatási bíróság novellájának vitáját befejezte és a javaslatot első felolvasásban megszavazta. A vitában ma két beszéd hangzott el. Utána a szenátus a Jugoszláviával való kereskedelmi szerződés pótjegyzőkönyvét fogadta el. A szenátus szerdán délelőtt 11 órakor tartja legközelebbi ülését s második olvasásban fog foglalkozni a ma elfogadott javaslatokkal s valószínűleg rátér a kassai műegyetemről szóló javaslat tárgyalására. A szenátus aztán már csak a jövő hét keddjén ül össze. A mai ülésen a kormány benyújtotta a kis iskolai reformtörvény 7-ik paragrafusának módosítását tartalmazó javaslatot, amely kimondja, hogy egy osztályban legföljebb 45 tanuló lehet. Eddig a maximális létszám 60 tanuló volt. A gabonaárak A kormány nevében Hodza miniszterelnök fölszólította a Gabonatársaságot, hogy az uj gabonaárakra vonatkozó előterjesztését junius 25-éig terjessze be, hogy elegendő idő legyen az erre vonatkozó törvényes intézkedések megtételére. A szeszkérdéssel is foglalkozott a kormány és most annak a lehetőségét tanulmányozzák, hogy a szeszbevételt mint lehetne emelni, amiből a kormány fedezetet nyerhetne olyan törvényekhez, amelyeknek fedezete még nincs biztosítva. De talán elég is a példázatos beszédből, hadd mondjam meg magyarán, hová céloz a beszédem. Junius. A gyereksereg kiszabadul az iskolából, hogy nyár múltával folytassa életre készülő munkáját. A legkisebbek várják még besoroztatásukat a munka hadseregébe. A szülő arat gyermekei lelkében is, egy év munkájának hasznát várja, de készíti elő az uj vetőmagot is az őszi vetés •élé: Vájjon olyan lelkiismeretesen veszi-é elvégezni való munka elé! *— Ahogy a földet nem lehet hasznossá tenni a „lesz, ahogy lesz" fanatikus nemtörődömséggel, úgy a gyermeket sem lehet emberré nevelni magára vagy idegen kezekre bízva. Ha az élet természetes fejlődése igy párhuzamba állította a föld minden éves történelmét a gyermek fejlődéstörténetével, balga, magának ártó ember az, aki nem vonja le ennek a párhuzamnak a tanulságát.A gyermek éppen úgy vetőmag, kenyér, haszon és újra vetőmag, mint a buzaszem. Csak ez a körforgás nem ősztől nyárelőig, fordul meg, de egy emberöltő alatt. A rossz gazda egy év alatt tanulhat a maga kárán, ha a vetésnél elhibázott vagy elmulasztott vlamit, a szülő ritkán éri meg gyermekének szülővé növekedését s ha megéri, jaj neki, ha itt hibázott vagy mulasztott el valamit, mert ezt aztán helyrehozni sohasem tudja
