Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-15 / 134. (4280.) szám

6 ^ra<CT-MAGfote-HI1ggqg 1937 junlua 15, kedd* ^ Igazoltatták a Slavia-Ferencváros mérkőzésen résztvett katonákat PRAGA. — Az A-Zet Pondelnik irijat — Egy műszaki ezredbeli tiszt kérésére igazoltatták a katonákat a futballpályán* A Slavia—'Ferencváros vasárnapi mér­kőzésén egy magyar nemzetiségű katonák­ból álló, mintegy százötven főnyi csoport szigetet alkotott az állóhelyen és szavalő- kórusban „huj, huj, hajrá! “-kiáltásokkal buzdította a magyar játékosokat s általá­ban a vendégek pártján volt. A játék fo­lyamán a katonák fölöttese, egy műszaki ezredbeli tiszt azzal a kéréssel fordult a rendőri készültség parancsnokához, hogy igazoltassa le azokat a katonákat, akik vi­selkedésükkel megsértették a hadsereg tag­jainak szolgálatonkivüli viselkedésére vo­natkozó szabályzatát Öt főből álló rend- őrkülönitmény egy rendőrtiszt vezetésével végrehajtotta a katonatiszt által kívánt iga­zoltatást. A névsort aztán átadták a kato­natisztnek. — A mérkőzés végével a ma­gyar katonák egyik csoportja a vendégjá­tékosokra váró autóbusznál sorakozott fel. Amikor erre a távozó közönség figyelmes lett, a rendőrség fölszólította a katonák csoportjában álló egyik altisztet, hogy osz­lassa szét a csoportosulást. A fölszóliitás- nak a katonák eleget tettek. Az esetről két másik lap is megemléke­zik. Az EXPRES: ,,Kínos eset, amellyel a katonai hatóságoknak foglalkozniok kell" címen ezeket •mondja: — A Slavia—Ferencváros közötti mérkőzés tegnap a Sparta-stadionban különös alkalmat nyújtott a prágai magyar kisebbségnek, hogy a budapesti vendégek mellett tüntessen. Ez ellen nem volna semmi kifogásunk, ha nem volna egész különleges esetről szó, amely kimeríti a provokáció ismérvét s amelynek szomorú „hő­sei" katonák voltak. A közönség, joggal" háboro­dott föl azon, hogy nagyobb katonacsoportok, természetesen magyar nemzetiséghez tartozó ka­tonák szervezetten (!) buzdították a magyaro­kat. Katonai hatóságaink benevolenciéja idáig már nem terjedhet. Nemcsak sport-lelkesedésről van itt szó. Sokkal mélyebben fekvő dolgokról. Nemzeti kisebbségeink szivét nem tudjuk meg­változtatni A sportban sem. De ki tudj.uk kény­szeríteni belőlök, ha már nem a lojalitást, úgy a katonai egyenruha tiszteletben tartását. Nem le­het tűrni, hogy csehszlovák katona politikai tüntetésben vegyen részt s provokáljon sportese­mények alkalmával. A közvélemény ezt nem tűmé. Különösen nem a mai időben, az általános fegyverkezés korában. Köszönettel vesszük tu­domásul. hogy a katonai hatóságok az incidenst kivizsgálják. De reméljük, hogy arról is gondos­kodni fognak, hogy hasonló esetek ne ismétlőd­hessenek. A TELEGRAF: „Magyar nemzetiségű kato­nák hallatlan provokációja" címen számol be az. esetről. . — A Sparta-stadion északkeleti tribünjén — a tegnapi Slavia—Ferencváros mérkőzésen — a közönség viharosan tüntetett hadseregünk ma­gyar nemzetiségű katonái ellen. A katonák ugyan­is fáradhatatlanul buzdították a magyarokat. Eb­ből kifolyólag összekülönböztek cseh nézőkkel, kiváltkép amikor néhány olyan kifejezést hasz­náltak, amelyekért föl is lehetne jelenteni őket. A magyar katonák nagyon is viharosan viselked­tek és amikor már civakodásia került sor, csak a rendőrség akadályozta meg a verekedést. Mi­vel néhány katona tovább provokált, a rendőr­ség oldalfegyverük számának megállapítása után feljelentette őket a katonai hatóságoknál. Az egyenruhás férfinek tudnia kell, hogy az államot képviseli és eszerint kell föllépnie is. Az ehhez hasonló „szurkolást" lehetetlen tovább tűrni. Bízunk benne, hogy az ügyet .kivizsgálják és a magyar nemzetiségű katonák az ehhez hasonló „buzdításról" leszoknak — írja a Telegraf. — TÍZ PERCES TÜNTETŐ SZTRÁJK A ZSOLNAI POSZTÓGYÁRBAN. Zsolnáról jelenük: A zsolnai posztógyárban szombaton tízperces tüntető sztrájk volt. A munkások azért rendezték a sztrájkot, hogy a gyár vezetősége a béremelésekről ne a szak- szervezetekkel, hanem a gyári üzemtanácssal tárgyal­jon. A gyár igazgatósága elismerte a munkások köve­telésének jogosságát. Ugyancsak rövid sztrájk volt Rózsahegyen, ahol az épitőmunkások béremelési kö­vetelés miatt abbahagyták a munkát, dér mert a mun­kaadók megígérték, hogy teljesitik a munkások köve­telését, a munkát újból megkezdték.- HALÁLOS CSÓNAKSZERENCSÉTLENSÉG. Galgócról jelentik: Megrendítő szerencsétlenség történt Galgócnál a Vágón. Szabó Gyula 24 éves kereskedő­segéd társával a Vágón csónakázott. A kis csónak örvénybe került és felborult. Szabó, aki nem tudott úszni, percek alatt elmerült a hullámokban, társa megpróbálta kimenteni, de a szerencsétlen fiatalem­bert a Vág sodra elragadta előle. A szerencsétlenség­nek több száz fürdőző volt szemtanúja. Holtteste még nem került elő. Pályázatok, ösztöndijak Kasé a vidéki körorvosi állásra. Határidő: julius 1. — A nagytapolcsányi országos körkórháznál segédiorvosi állásra. Határ­idő: junius 20. — A rimaszombati országos körkÓTiház három segédorvosi állásra. Ha­táridő: junioré 15. — Dobromya község (zó­lyomi járás) községi pénztárnoki állásra. Határidő: junius 15 — Maliuzsina község férfi-irodatisztre. Határidő: junius 20. — Komárom város községi kézbesítő állásra. Határidő: junius 24. — A pozsonyi vezér- pénzügyigazgatóság két rendszeresített irodatiszti állásra. Határidő: junius 15. — A munkácsi állami kórháznál vezetői állás­ra. Határidő: junius 30. — A turócszent- mártoni országos közkórház segédorvosi állásra. Határidő: junius 21. •C7 A szlovenszkói országos választmány az erdészeti főiskolák hallgatói részére ösz­töndíjat nyújt. Határidő: 1937 október 31. — Szlovenszkó országrész a brünni állatorvosi főiskola hallgatói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1937 julius 3. — Szlovenszkó or­szágrész szlovenszkói főiskolások részére belföldi egyetemek látogatására ösztöndí­jat nyújt. Határidő: 1937 julius 3. — Szlo­venszkó orezgárész a Selmecbányái erdé­szeti főiskola és a liptóujvári állami erdész­iskola hallgatóinak ösztöndíjat nyújt. Ha­táridő; 1937 Szeptember 30. — Szlovenszkó országrész áZ ipar, kereskedelmi és szak­iskolád tanulóinak: ösztöndíjat nyújt. Ba­táridő; 1937 szeptember 30. — Szlovenszkó országrész középiskolai tanulók részére ösztöndíjat toyujt. Határidő: 1937 junius 15, Közelebbi felvilágositást az egyesült or­szágos kcresztényszocialieta és magyar nem­zet; párt központja (Ventur-ai. 151 és a po­zsonyi (Köztársaság-tér 12, II.) és a rima­m inpi, n ni II im un "........... Huszonnégy rendbeli uzsorával vá­dolnak egy kárpátaljai kereskedőt UNGVÁR. — Az ungvári kerületi bíróság másodíz­ben tárgyalta Strober Juda 59 éves várpalánkai keres­kedők bünperét. A kereskedőt az ügyészség huszon­négy rendbeli uzsorával és három rendbeli okirat- hamisitással vádolja. A vád szerint Strober 1923-tól 1933-ig kisebb-nagyobb kölcsönöket folyósított a kör­nyékbeli falvak lakosainak. A kölcsönök után hihetet­lenül magas uzsorakamatot szedett Stroberrel együtt a vádlottak padjára került felesége és öccse is, aki­ket az ügyészség hamis tanuzásra váló felbúj tással vá­dolt A tárgyaláson eddig huszonhét tanút hallgattak ki, de még újabb tanuk kihallgatása vált szükségessé és ezért a tárgyalást elnapolták. — GÁZOL A BICIKLI ÉS AZ AUTÓ. Lőcséről jelentik: Sztaniszlav János ötösbányai legény bicik­lizni tanult az országúton, közben kerékpárjával elütötte Sztaniszlav Jusztina 23 éves leányt, aki a sze­rencsétlenség következtében agyrázkódást és kopo­nyaalapi törést szenvedett. Életveszélyes állapotban szállították a kórházba. A gázoló legény azzal véde­kezik, hogy csengetett, de a leány nagyothall és nem hallotta a csengetést. *— Nyitráról jelentik: Súlyos kerékpárszerencsétlenség történt Nyitrán is. Krausz Walter 17 éves borbélysegéd kerékpárján belerohant az „Olga" cipőkereskedés kirakatába. A szerencsét­lenüljárt fiatalembert az egyik szomszéd házban lakó orvos kötözte be. Agyrázkódással és súlyos sebekkel szállították a kórházba, mert a kilenc miliméter vas­tag kirakatüveg borzalmasan összevagdalta az arcát. — Zsolnáról jelentik: Várnán dr. Polacsek körorvos autója elgázolta Zsidek Sándor süketnéma embert, aki nem hallotta a tülkölést és csak az utolsó pillanat­ban próbált elugorni az autó elől, de rossz irányba ugrott és a kocsi kerekei alá került. Koponyasérülést és agyrázkódást szenvedett. Állapota életveszélyes. Cukorbetegségnél, dbájasodásnál és köszvénynél, oxaluria és phosphaturia kép- zödésénéli, hugysavas sók lerakodásánál reggelenként éhgyomorra egy pohár tér- mészetes „Ferenc József" keserüviz javítja a gyomor és a belek működését s az emésztést és az anyagcserét tartósan elő­mozdítja. Az orvosok ajánlják. e ~ AMIKOR ÖREG NAPJAIRA GONDOL A KASSZAFURÓ. Ungvárről jelentik: A közelmúltban Ítélte el az ungvári bíróság Somrádi Ferenc ismert munkácsi kasszafurót három évi fegyházra, máris új­ból bíróság elé került. A vád szerint Somrádi, aki be­tonmunkás, önként bejelentette magát a betegsegély- zőbe, a betegsegélyző cédulára azonban ráhamisitotta Krisztián Killlan iparos nevét. A turplság kiderült, amikor a betegsegélyző követelte a járulékokat. Som­rádi tagadta a hamisítást, de az Írásszakértők rábizo- jjjjdtottik, mire a bíróság, két hónapi fogházra Ítélte* A budapesti Júniusi Hetek újdonságai BUDAPEST. — A budapesti Operaház a „Júniusi Hetek" folyamán -két bemutatót és több reprizt tartott. Ezúttal a bemuta­tókról emlékezünk meg. Csizmás Jankó Magyar dalokból irt, ízlésesen hangsze­relt táncos mesejáték három képben. A „Csizmás Jankó" nem készült ugyanarra a kaptafára, mint oly sok hasonló tárgyú, népdalok ‘s csárdások egyszerű egymás- mellettiségével összetákolt és kevés újat mondó mü. Ebben része van a zeneszerző Kenessey Jenőn és a szövegiró Clementiss Ervinen kívül Harangozó Gyulának, az előadás kitűnő rendezőjének és címszerep­lőjének, továbbá a balettkar itt szereplő legkiválóbb tagjainak, élükön Szalay Ka­rolával és Bordy Bellával. A szép magyar tájak és a fantasztikus tündérország díszle­teit és népies jelmezeit Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán a tőlük megszokott, mindig újat hozó és elkápráztató gazdag, pompázó stílusban tervezték. Az előadást a szerző nagy sikerrel vezényelte. Simoné Boccanegra A Simoné Boccanegra vezérkönyve meg­mutatja Vefdi legkülönbözőbb korszakok­ban elkészült drámáiból azt, amiben eltér­nek egymástól, de szemlélteti azt is, ami a lángész természetében változatlan örök, ami mindnyájunkban egységes és közös marad. Ez a közös mozzanat pedig a drá­mai szenvedélyesség. Márkus László, az Operaház kiváló igaz­gatója remek előadásban hozta színre a nagyszabású müvet. A „Júniusi Hetek" •kimagasló eseménye ez a bemutató. Palló Imre a címszerepben mint ifjú szerelmes és mint bölcs dogé szinészileg megkap# alakítást nyújt és férfias baritonja még fo­kozza alakításának értékét és hatását. Az egyetlen női szereplő, Rigó Magda minf Amelia ki'állotta a drámai tüzpróbát. Szi*< nes drámai szopránja, amely különösen a pianókban elbűvölő, itt méltó feladathoz jut. Komoly siker kísérte bemutatkozását* Székely Mihály mint Fiesco szóborszeru nemességében elvarázsolta az olasz tre- cento megkapó alakját. Monumentális volt* Halmos János hősi lendülete és megejtő lírája ugyancsak ékessége az előadásnak. Komáromi Pál az intrikus Paulö szerepé* ben megdöbbentő jellemrajzot nyújtott* Korch Endre, ifjabb Toronyi Gyula, Eger- szeghy Gita és Szomolányi János erőssé­gei voltak az előadásnak. Oláh Gusztáv korhű stílusban rendezte az előadást és a maga természetességében engedte érvény-! re jutni Génua zegzugos, romantikus uccaf képét, mig képzeletének szabad szárnyalás^ engedett a tanácsterem aranyvörös pompá­jának biztos vonalrajzu interiőrjével. Márk Tivadar jelmezei is stílusosak. Az előadás lelke: Sergie Failoni karmester azzal a ma­gával ragadó erővel vezényelt, amely szin­te apostoli fanatizmussal szólalt meg, hogy lángeszű honfitársának müvét diadalra jut­tassa. Kívülről vezényelt, mint mindig, de a partitúrát nemcsak fejében és ujjaifean, de szivében is hordozza. így csak olasz karmester érezheti át és juttathatja kifejem zésre azokat a rejtett gondolatokat, ame­lyek az idegen hallgató számára egyébként észrevétlenül nagy veszteségre suhannának tova. A betanításban segítségére volt az Operaház fiatal korrepetitora, Varga Pál. VÁRADI MIKLÓS* Kél olasz darab a Nemzeti Színházban ■ Cesare Vico Lodovici: A herék ■ Goídoni: A legyező ■ BUDAPEST. — A Nemzeti Színház az évad utolsó bemutatója gyanánt az elmúlt hé­ten két darabot mutatott be egy estén. Időben, irói és színpadi eszközökben századok távólsá- ga van a két darab között, de éppen ez az el­lentét, amely Lodovici lélekelemzésen felépült modern színmüve és Goldoninak cselvigjáté- ka között van, teszi érdekessé az együttes elő­adást. — „A kerék" az uj olasz színpadi irány­nak terméke, amely csúcspontját a nemrégiben elhunyt Pirandelloban érte el. Szimbólum, amennyiben a malomkerék szüntelen zúgása jelzi a Genovából falura került és ott sorvadó asszony életének egyhangúságát, egyúttal natu­ralista valóság, mert végül a kerék alá veti ma­gát a csalódott asszony. — Az első és utolsó rész a valóság világát rajzolja, sivár, könyör­telen szemmel látott valóságét, a középső rész a vágyálmok zűrzavarába vezet és itt aztán a rendezés nagy részben vetített díszletekkel tobzódik a színekkel és a modern technika nyújtotta lehetőségekkel, de ez a kaleidosz- kópszerü fantázia-világ fárasztó és sokban ért­hetetlen. Az előadás jó. Lánczy Margit, aki a darabot fordította is, teljesen átérzi a szerepet, csak néhol erőtlen. Kitűnő Tímár József a kor­látolt, zsarnok, részeges és mégis emberi férj ábrázolásában. Nagyon jó Makláry a postahi­vatalnok szerepében. A többiek csak jelenték­telen epizódszerepet játszanak, három embet viszi a darabot. Goldoni jellemdarabja könnyebb fajsúlyú* Helyzetvigjáték, ahol egy legyező indul kalan­dos útra. Félreértések, féltékenykedések a sze­relmes párók között, mígnem kiderül a valóság és megvan a happy end. Elsősorban a színpadi képet kell megdicsérnünk, amit Horváth János a színpadra varázsolt. Tizennyolcadik század­beli olasz kisváros képe olyan bűbájos, mint egy illusztráció. Az előadásnak is stílusa van, csak a párbeszédeknek gyorsabban kellene pe- regniök. Az előadás központjában Uray Tiva­dar grófja áll, ez az alakítás adja meg a derűs alaphangot. Igen jó Olthy Magda a nyelves parasztleány szerepében, jó megjelenésű Leho- tay a szerelmes kereskedő alakjában. Szelecz- ky Zita nagyon bájos. D. Ligeti Juliska, Apáthy, Major és Tapolcai nyújtanak még el- ismerésreméltót a bájos apróságban, amely századók előtti világ romlatlan színeivel mele­gített fel. —y. (*) Szegeden uj kísérőzenével mutatják be Ma­dách Tragédiáját. A szegedi szabadtéri játékok érdekessége, 'hogy Az ember tragédiája előadásá­hoz Fricsay Ferenc, a fiatal karmester, akit a rendezöbizottság a zenei vezetéssel bízott meg, uj kísérőzenét komponált. Eddig Erkel Ferenc zené­jét használták fel a szabadtéri előadásokhoz. Fricsay a zenét teljesen alkalmazni akarja az új­szerű rendezésihez. (*) Kállay Miklós uj darabját a budapesti Nemzeti Színház mutatja be. Budapestről jelen­tik: Kállay Miklós, a „Róni,nők kincse” kitűnő szerzője átadta uj darabját Németh Antalnak, a Nemzeti Színház igazgatójának. Az uj darabban egy angol középkori legendát dolgozott feL Az uj Kállay-darabot a Nemzeti Színház fogja bemu­tatni. (*) A budapesti szabadtéri FideLio-előadás szereplői. Budapestről jelentik: Az Operaház sza­badtéri előadásán junius 16-án este nyolc órakor a Vajdahuny ad vára udvarán szinrekerülő Fide- lio előadásán a következő művészek játszák a fő­szerepeket: Székely Mihály, Losonczy György, Rösler Endre, Bátky Anna, Kálmán Oszkár, Réthy Eszter, Szügyi Kálmán, Ney Dávid, Ko­máromi Pál. Az előadást Ferencsik János ve­zényli, a darabot Oláh György rendezi. (*) A budapesti Müvészszinház jövő évi mű­sorterve* Budapestről jelentik: A budapesti Mü­vészszinház igazgatósága közli, hogy a jövő évadban a következő darabokat fogja bemutat­ni: Szép Ernő: „Az egyszeri királyfi" Kodály Zoltán kísérőzenéjével, Moliere: „A nők iskolá­ja", Bruckner: .Első Napóleon" cimü történel­mi drámáját, Shaw egyik müvét, Moreto „Don­na Diana" cimü komédiáját. Ezenkívül műsoron szerepelnek Herczeg Ferenc, Zilahy Lajos, Len­gyel Menyhért, Fodor László és Meller Rózsi is. !A színház állandó társulatán ikivül vendégszerepei* tű fognak Bajor Gizi, Fedák Sári, Lázár Mária* Makay Margit, Vizváry Mariska és Dayka Mar­git. Az újonnan szerződtetett tagok közt ott ta­láljuk Góth Sándor nevét. Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom