Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-13 / 133. (4279.) szám
1937 jxmtoa 13, vasárnap. 15 A barackfák idei károsodásának okairól Irta: Buchta Viktor országos gyümölcsészeti felfigyelő Tudnivalók az ui valutakiviteli előírásokról PRÁGA. — Jelentettük, hogy a belföldi la- kosok (a köztársaság területén állandó lakhely- lyel biró külföldi állampolgárok is) a külföldre utazásnál kötelesek külön valutakiviteli („Pro- hláseni o vyvozu valut) magukkal vinni s azt a valutavizsgálatnál átadni. A nyilatkozatban föl kell tüntetni az útlevél tulajdonosának nevét, foglalkozását, lakhelyét és az ugyanazon útlevéllel utazó családtagok számát, valamint az útlevél számát, az útlevelet kiadó hivatalt, az ut célját, a külföldön tölteni szándékolt idő tartamát és a kivitt értékeket. A nyilatkozatot az idegen fizetőeszközökkel való kereskedésre jogosított pénzintézetek, esetleg utazási irodák állítják ki, amelyek a fizetőeszközt az utazó rendelkezésére bocsátották s ellátják azt pecsétjükkel. Az adatok helyességéért az a pénzintézet, illetve utazási iroda szavatol, amely a nyilatkozatot kitöltötte. A nyilatkozat a Nemzeti Banknál és fiókjainál, valamint minden banknál 10 fillérért kapható. Azokban az esetekben, amikor az utas a külföldre vinni szándékolt értékeket nem banktól kapja, illetve amikor csupán 300, illetve 500 koronát visz ki magával, a nyilatkozatot maga az utas tölti ki. Az uj valutakiviteli intézkedés junius 15-én lép érvénybe. (—) Állatvásári hir. A hétfői prágai állatvásárra 680 szarvasmarhát, 2200 belföldi és 1800 (külföldi bakonysertést hajtanak föl. (—) Kilenc korona osztalékok fizet a hand- lovai szénbánya részvénytársaság. A handlovai szénbánya részvénytársaság tegnap tartotta meg XXVII. rendes közgyűlését. Ezen jóváhagyták a vállalat 1936. évi mérlegét, megadták a fölmentvényeket és 9 korona osztalék fizetését határozták el. Az alapszabályok jóváhagyása után az igazgatóság lelépő tagjait újra Választották és uj tagokul dr. Ettél Viktor mérnököt, az Aussigi Vegyi központi igazgatóját, Pálka János mérnök, liptószentmiklósi gyárost és Schmidt Ottót, a- Zivnobanka pozsonyi fiókjának igazgatóját választották meg. Árlejtések, árverések Dohánytozsde 'bérletére Pozsony, Grö&s- ling-uoea 80. Határidő: 1937 julius 15. — Danánytőzsde bérletére Pozsonyiban, La- macswit 19. ez. alatt. Határidő: julius 1. — Országút javítására Ungvárott. Határidő: junius 35. — Feleőszelezsény községben népiskola építésére. Határidő: junius 25. — A pozsonyi hadtest intendaturája-1937—1940. évekre fa, szén és koksz ezál- ,Vitására. Határidő: junius 30. — Körmöcbánya—Jánoshegy közötti alagút befejező munkákra. Határidő: junius 24. — A pozsonyi hadtest építési igazgatósága Pozsonyban garázs építésére és Zólyomban laktanya berendezési munkákra. Határidő: június 23. — Morvaszentjánosnál a Morva szabályozásához kőszállitásra. Határidő: julius 1. — Ispáca község (nagyszombati járás) népiskola építésére. Határidő: junius 17, — A trémeséni hadtest intendaturája fa és szén ezáillitására. Határidő: julius 8. — A pozsonyi országos hivatal Alsókocs- kóo községben lakóház építésére. Határidő: julius 1. — Nagyszombat város pataksza- bályazásra. Határidő: junius 19. — A pozsonyi járási hivatal járási ut javítására, Zolimmá!. Határidő: junius 21. — A pozsonyi járási hivatal Stompfán uccajavitásra. Határidő: junius 21. — Az ungvári járási hivatal vizi villamosmü építésére Umgvá- rott és Felsődomonyán. Határidő: junius 24. — Vasbeton-lhid építésére Nagybiccsén és Kassán. Határidő: junius 22. — Hidépi- tésre Vaján községnél. Határidő: julius 1. — Országút építésére Felsőkerepec és Be- regleányfalva között. Határidő: junius 25. — A pozsonyi élelmezési raktár Zsolna részére tűzifa szállításra. Határidő: junius 30. — A nozsnyói járásbíróság és pénzügyi hivatal építésénél iparos munkálatokra. Határidő: junius 30. — Vihnye köizség hídépítésre. Határidő: junius 20. — Az alsóku- binyi állami iskolánál vízvezeték és csatornázás szerelésére. Határidő: junius 24. — .Teke!falva község tüzoltóraktár építésére. Határidő: julius 1. — Szinna község az állami polgári iskola kőműves, 'beton és ács munkáira. Határidő: junius 19. — Trencsén- makó községben népiskola építésére. Határidő: junius 18. — Tornaija község gépjármű fecskendő szállítására. Határidő: junius 20. — Országút átépítésére Zsarnóc-a és Dóczytfürésze között. Határidő: 1937 junius 19. — A pozsonyi vasút igazgatós ág a pulhói állomáson vasúti átjáró építésére. Határidő: 1937 junius 17. — A íruttkai vasúti műhely építkezésének TI. részére. Határidő: 1987 junius 28. — A pozsonyi országos hivatal szolgálati öltözetek szállítására az utkaparók részére. Határidő: 1937 junius 21. — A iholicsi gazdasági iskola építkezésénél szükséges iparosmunkákra. Határidő: 1937 junius 23. — A szőil- lősi országos kórház sebészeti pavilonjánál különböző iparosmunkákra. Határidő: ^ 1937 junius 17. — A bábaszéki (komponai járás) ág. ev. egyházközség templom és torony építési tervezetére. Határidő: 1937 augusztus 1, Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényszocialista párt és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur-u. 15.) és a pozsonyi (Köztársaság-tér 10/11.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda nyújt. POZSONY. — A kajszinbarackfák Szlovén- szkón jól teleltek, nagy termést ígértek, gazdagon virágoztak és a termés ennek ellenére nagyon gyönge, kedvezőbb esetekben átlag' csak egynegyede-egyharmada a tavalyi termésnek. A legtöbb kajszinbaracktermesztő tanácstalanul áll e jelenség fölött és nem tudja megérteni, hogy mi lett a reményteljes barackterméssel. Sajnálják az elveszett termést, de egyúttal féltik kajszinbarackfáik életét is. Ehhez hozzájárulnak még a felelőtlenül, sőt célzatosan terjesztett rémhírek is, amelyek a szlovenszkói kajszinbarack- termesztés teljes katasztrófájáról szólnak. Emellett ugyancsak felelőtlenül emlegetik a gutaütést, mint az idei károk egyedüli okát, megfeledkezvén arról, hogy a gutaütés valami egészen más, mely más időben és más kísérőjelenségekkel szokott jelentkezni. A kajszinbarackfa a melegebb vidék és égalj szülöttje, ahol nincsenek olyan szélsőséges éghajlati viszonyok és kilengések, mint nálunk. Ezért a kajszinbarackfáik aránylag gyakori károsodását nálunk elsősorban abban kell keresni, hogy nem ültették azokat mindig a megfelelő helyre. Sokan nem gondolták meg eléggé, hogy hova ültetnek, hanem ültettek mennél többet. Téves az a nézet, hogy a kajszinbarackfát nem kell úgy gondozni, mint más gyümölcsöt. Aki baracktermést akar, azt ki is kell érdemelni. A kajszinbarackfa nálunk több és lelkiismeretesebb gondozást kíván, mint más gyümölcsnem. Munkálni kell a talajt, száraz időben öntözni, minden esetben védeni kell a fiatal fák törzsét a fagykároktól és mindennemű sérüléstől, ahol szüksége mutatkozik, védeni keld a fát, sőt a gyökereit is az erősebb téli fagyoktól, némely helyen megfelelő hóréteggel vagy más módon kell visszatartani az időelőtti nedvkeringést, ki kell kerülni a télvégi napsugarak kártételeit az egész koronának mésztejjell való bepermetezésével és föltétlenül védekezni kell a különböző állati kártevők és gomba betegségek, különösen a Monilia ■ellen. Hangsúlyoznom ‘kell, hogy a kajszinbarackfa gazdagon meghálálja ezt a munkát. Aki nem akar, vagy nem tud kellő figyelmet szentelni a barackfáknak, az inkább ne ültesse őket, illetve csak annyit ültessen, amennyit képes lelkiismeretesen ápolni. A kajszinbarackfáik idei károsodásának a legtöbb helyen több oka van. A legnagyobb kárt a Monilia-gomba okozta, amely elpusztította a virágokat, a fakadó rügyeket, illetve fiatal hajtásokat és termővesszőket. (A Monilia-betegségről általában, de a kajszin- baradkfák moniliájáról különösen tájékozódjanak az érdekeltek az állami gyümölosészeti felügyelőségen, Pozsony, Fa-ucca 1.) Néhány barackter- mesztő annyira nem törődik a fáival, hogy azokon még április végén is ott vannak a murnifikáit tavalyi barackok. így nem csoda, hogy a Monilia olyan nagy károkat okoz fáiban és gyümölcsben egyaránt. Az ilyen lelkiismeretlen gyü(—) Mezőgazdasági kényszeregyezség. A besztercebányai kerületi bíróság Feiler Károly besztercebányai lakos kérelmére Kv 163/37. szám alatt mezőgazdasági kényszeregyezségi eljárást indított. A követelések julius 7.-ig je- lentendők be a breznóbányai járásbíróságnál. (—) Csökken a magyar bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az érckészlet, valamint a valuták, a devizák és a váltópénz összege 1,419.401.17 P-vel 146.299.151.64 P-re, az egyéb követelések összege 5,688.664.26 P-vel 228.344.866.37 P-re emelkedett. A leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok összege 16.047.623.47 P-vel 389.199.156.98 P-re, az állam adóssága 43.438.39 P-vel 106.707.495.02 P-re csökkent. A bankjegyforgalom 24.685.240 P-vel 395.958.070 P-re, az egyéb tartozások összege pedig 1,124.117.68 P-vel 151.441.999.89 P-re csökkent. A zsirókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások összege 16,826.361.25 P-vel 203.971.231.05 P-re emelkedett. (—) Kecskeméten már e hét végén megkezdik a rozs és az őszi árpa aratását. Kecskemétről jelentik: A meleg időjárás sietteti a gabona beérését. Különösen gyorsan sárgul a rozs a homokos vidékeken. Kecskemét határában a hét végén meg kell kezdeni az őszi árpa és a rozs aratását. Ilyen korai aratásra évtizedek óta nem volt példa. (—) Schacht junius végén újból Párisba megy. Párisból jelentik: Az Echo de Paris értesülése szerint Schacht junius végén újból Párisba jön, hogy Bastid francia kereskedelemügyi miniszterrel együtt aláírja az uj francianémet kereskedelmi szerződést. (—) Ki lesz a nemzetközi cukortanács elnöke? A nemzetközi cukortanács elnöki funkciójára Francis Cecil Campel Balfourt szemelték ki, akinek föladata lesz a londoni cukoregyezmény végrehajtására fölügyelnl. (—) A magyar—román áruforgalom csökkenése. Bukarestiből jelentik: A magyar—román kereskedelmi tárgyalásokkal kapósolatosan érdekes statisztikák kerültek forgalomba román részről, amelyek azt mutatják, hogy a két ország külkereskedelme visszafejlődött. Márciusban [Románia 2.6 millió pengő értékű árut adott el Magyar- arszágpak .és csak 1.78 millió ipejigő értékű árut, mölcstermesztők ellen szigorúan fognak majd eljárni az 1931. évi 104. számú kormányrendelet alapján. Némely helyen a kajszinbarackfák kisebb fagykárokat is szenvedtek, sőt ártalmukra voltak a rendellenes klimatikus viszonyok is. Virágzáskor sok helyen gyakran esett, ami gátolta a rendes megtermékenyül'ést. A gutaütés ezidén csak nagyon szórványosan fordult elő, sőt némely vidéken eddig nem is észlelték. Ez a megállapítás természetesen nem mérvadó a következő évekre. Azok a kajszinbarackfák, amelyek túlélték az 1929. év februárjának katasztrofális hidegét, továbbá azok, amelyeket az e rendellenes fagyokat követő első években ültettek, — amelyek akkor látszólag egészségesek voltak, — veszedelmes szervi hibát (nem akarom betegségnek nevezni) rejtenek magukban. El kell készülnünk arra, hogy ezek a kajszinbarackfák a következő években fokozatosan fognak elhalni. Ez esetekben nem szabad a pusztulás okát keresni sem az alanyban, sem másban, mert az ok ott van a fagykárt szenvedett fákban, amelyek időelőtti halálra vannak Ítélve. Az ilyen kajszinbarackfák tulajdonosai jól teszik, ha fáikat kellő ápolásban részesítik, hogy azok még korai haláluk előtt adhassanak néhány nagyobb termést, amivel megfizetik a befektetési és más költségeket. A kárt szenvedett kajszinbarackfák- írói minél hamarább el kell távolítani az összes száraz és száradó koronarészeket. A vágással le kell menni az egészséges fáig, sőt abból is 10— 15 cm. hosszúságú részt is le kell vágni. Amelyik fán termés van, ezt a munkát a gyümölcsszedés után végezzük el. Ha a korona erős kárt szenvedett, úgy azt legjobb részlegesen megifjitani, — természetesen szakszerűen. A keletkezett sebeket rendesen kell kezelni s oltóviasszal kell bekenni. Azonnal permetezni kell 1 százalékos bordói lével és két hét múlva ez a permetezés meg- ismétlendő. A nyár folyamán esetleg száradni kezdő kcxronarészeket is azonnal el kell távolítani ugyanilyen módon. Julius végén, legkésőbb augusztus elején meg kell ritkítani a keletkezett uj hajtásokat, hogy a korona ne legyen sürü és a meghagyottak jól beérjenek. A fát trágyázni kell, hogy az alaposan magához jöjjön és a hajtásokat jól kifejlessze és beérlelje. Szuperfoszfátot és 40 százalékos kálisót kell neki adni, mindegyikből 3—-3 dekát négyzetméterenkint a régi korona teljes terjedelmében, ősszel — lombhullás után —- meszezni kell. Négyzetméterenkint 20 deka meszet kell számítani. Száraz időben alaposan meg kell öntözni a kajszinbarackfákat, szükség szerint többször is. A talajt rendesen kell munkálni augusztus közepéig, azontúl sem munkálni, sem öntözni nem szabad, hogy a fa jól beérjen. Téli fagyok ellen a lehetőség szerint védeni kell a barackfákat és január végén mésztejjei megipermetezendő az egész fa, tehát a korona is. A fákat előzetesen kell védeni télen is a kártevők, különösen a Monilia ellen. vásárolt Magyarországon. A kivitel visszaesését román hivatalos körök azzal magyarázzák, hogy az idén elmaradt a tengeriüzlet, de visszaesett a petréíleumtemékek exportja ie, mert Románia csak nyersvas és vasfémgyártmányok ellenében akar 'petróleumot adni a külföldnek. Visszaesés mutatkozik a fűrészáru és a fasz énkivitel terén is. Az árubevitel terén legnagyobb a visszaesés a villamossági cikkekben és villanykörtéknél, aminek az a magyarázata, hogy az utolsó éviben több villanyégőgyár és villamossági felszerelési üzem létesült Romániában. Ezzel szemben emelkedett a va6készáru, valamint gépek bevitele. Román hivatalos körök szerint a most meginduló román—magyar tárgyalások főpontja a vasfél- gyártmányok bevitelének és a petróleumtermékek kivitelének fokozása lesz. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai magántőzsde PRÁGA. — (Pragoradio.) A szombati prágai magán-tőzsdét rendkívüli élénkség és szilárd irányzat jellemezte. A forgalomba került értékek árfolyama a tegnapi tőzsideárfoflyamokkal szemben jelentősen emelkedett. A következő értékek kerültek forgalomba: Skoda 1660-—-1665, Bánya és Kohó 3790—3890, Cseh-Morva 3490—3500, Pólód Kohó 1280—1085, Königsofi Cement 1630—1640, Prágai Vas 1820—1830, Cseh Kereskedelmi 2820— 2830, Nyugatoselh Kaolin 4180—4200, Kosmanoe 372—875, Egyesült Gyapjú 375—380, Briinni Gépek 145—150, Alpine 305—307 koronás árfolyamon. BUDAPEST EGYENETLEN BUDAPEST. — Az értéktőzsde csekély üzleti forgalom mellett, lanyha irányzattal nyitott. Később az irányzat javult. A legtöbb értéknek sikerült korrigálnia a nyitási árfolyamovesztesé- get, zárlatkor azonban a tőzsde egyenetlen volt. A beruházási értékek piaca 'kifejezetten szilárd volt és a hudapesti kölcsönökben nagy kereslet volt észlelhető. BERLIN NYUGODT BERLIN. — A tőzsde nyitáskor nem [volt teljesen egyenletes, de sokkal szilárdabb volt, mintsem várták. A járadékok piaca nyugodt volt. Az üzleti forgalom a tőzsdeidő későbbi folyamán igen nyugodt volt a hangulat, azonban (még ba* rátságosabbá vált. Zárlatkor a tőzsde nyugodj Költ* r " VMennyit kapunk Mennyit fizetünk a valutákért? Prága, junius 11. 100 pengőért 583.50 100 pengőért 586.50 100 schillingért 536.50 100 schillingért 539.50 100 leng?, zlotyi?. 546.50 100 lengy. zlotyért 549.50 100 romén leiért 17.60 100 román leiért 17.90 100 német márkáért 755.50 100 német márkáért 759.50 100 ezüstmárkáért 797.50 100 ezüstmárkáért 807.50 100 dinárért 65.30 100 dinárért 65.70 100 olasz líráért 143.40 100 olasz líráért 144.60 100 svájci frankért 656.— 100 svájci frankért 659.— 100 franc, frankért 127.70 100 franc, frankért 128.30 100 Belgáért 484.— 100 Belgáért 486.— 100 holl. forintért 1579.— 100 hol. forintért 1585.— 1 angol fontért 141.— 1 angol fontért 142.— 1 amer. dollárért 28.65 1 amer. dollárért 28.85 ninMimniii i iii«iiMiiiir"MiiJ",,J,,i'jn Maié Sarovce község tanácsától. 1942/1937. adm.sz. Hirdetmény. Maié Sarovce község zeliezovcei járás nyilvános szóbeli árverésen haszonbérbe adja 74. számú épületéit, melyben ezideig fcorcsmaipar és vegyeskereskedés gyakoroltatott. A haszonbér időtartama 1938. évi január hói 1-től 1944. évi december hó 31-ig tart. A nyilvános árverés 1937. évi junius hó 27-én délután 3 órakor Maié Sarovce községben a községházán lesz megtartva. Az árverési és haszonbéri feltételek megtekinthetők a községi bírónál, vagy a 'körjegyzői hivatalban Veiké Sarovce községben. Községi tanács, Szám: 1043/1937. Hirdetmény. Az 1883. évi XX. t. c. 3. §-a értelmében közhírré tétetik, hogy Aranyos község, komámoí járás vadászati joga nyilvános árverésen 6 és félévi időtartamra 1938 február 1-től 1944 julius 31-ig haszonbérbe lesz adva. Az árverés 1937 julius 24-én délután 3 órakor lesz megtartva Aranyoson a községi hivatal helyiségében* A vadászterület kiterjedése 3080 kát hold, minősége mezei. Kikiáltási ár 4000 Ke, bánatpénz 20 százalék. Az árverési feltételek Aranyoson a községi hivatal helyiségében megtekinthetők* Az állatok fajtája: nyúl és fogoly. Aranyos, 1937 junius 9. A község igazgató-bizottsága* A gyógyforrásairól híres Tátrai Lefbiczi Kénf íírdö már megnyílt, reuma és idegbántalmak ellen. Teljes penzió 25.- — 30.- Kö. Állomás: Lubica-Kezmarok. ECRY FERENCI HARANCONTlEfDilE MAU-CEIOVCE üng megye. (Kisgejöcz) Podkarp. Rus. Alakíttatott 1793-ban. Kitüntetve: Pária 3 drb. érem, Marseille 2, Moszkva 2, Becs 2, Budapest 4, Szegedi, Székesfehérvár 4, Kecskemét 1, Pécs 1 drb. érem, H. M. Vásárhely aranyoklevél, Békésmegyei gazd. egyesület, Orsz. gazd. Egyesület, Gömör* vidéki gazd. egyesület, Oraz. iparegyesület, Orsz. vas- és fémipari kiállításon diszérem, a kassai, késmárki kiállításokon aranyérem, komáromi mezögazd. és ipari kiállításon díszoklevél Ezenfelül 3 drb érdemkereszt. 1 a szófiai érsektől. Felelős szerkesztő: Forgáeh Géza Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hir lapbélyeg használata a prágai postaigazgatói ság 56.660/VII—1934. sz. rend. engedélyezve, ,
