Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-12 / 132. (4278.) szám

^M<M-MaG^AR-HIRIíAI> 1937 junius 12, szombat. Ki volt Tusltasssvsilsi, a szovjetnél katonai esznténvképe a nyolc letartóztatott Szovjet tábornok ellen; port, de nem fűz kommentárt az orosz köz- véleményt váratlanul érő eseményhez. Egyedül a Pravda és a vörös hadsereg or­gánuma foglalkozik részletesen a váddal és Tuchacsevszkit, akit néhány hónappal ez­előtt még istenítettek, „utálatos kémnek" és „fenékig romlott hazaárulónak" nevezik. Külföldi megfigyelés szerint a nyolc tábor­nok államcsin3/í tervezett, vagy legalább is a Kreml azzal gyanúsította, hogy puccsot készítenek elő. A világ közvéleménye nem hitt az Orosz­országból néhány nap előtt érkező híreknek és az európai kommunista lapok „gálád hazugsá­goknak és a kapitalizmus kitalálásainak" nevez­ték a Tuchacsevszkiről és társairól elterjesztett jelentéseket. Most azonban minden az utolsó szóig bebizonyosodott és tény, hogy a vörös hadsereg vezetői Sztálin szerint hazaáruló troc- kisták voltak. Az eseményből mindenekelőtt az tűnik ki, hogy a troekizmus sokkal erősebb Szov- jetoroszország szellemi vezérei között, mint a külföld gondolná. A szovjethadsereg vezérek nélkül marad A vádlottak között a legjelentősebb a 44 éves Tuchaesevszki marsall, a vörös hadsereg katonai zsenije, akinek neve akkor tűnt föl a háború után, amikor négy évvel ezelőtt a kommunista párt- kongresszuson beszámolt a vörös hadsereg óriási reformjáról s arról a kiépítő munkáról, amellyel a vezetése alatt álló vörös hadsereget a világ legerősebb fegyveres erejévé tette. Tuchaesevszki aktív hadnagy volt a világháborúban és német hadifogságba került, ahonnét azonban elszökött Oroszországba. Huszonnégyéves korában Trockij hadseregének egyik legjobb tisztje, kiváló szak­ember és 25 éves korában már az 1. orosz had­sereg parancsnoka. Déloroszországban leszámolt Kolcsákkal, majd Denikint döntően megverte Le- ningrád alatt. Az orosz-lengyel háborúban Búd- jenni kozáktábomokkal, jelenlegi birájával együtt dolgozott és megmentette a vörös hadsereget. 1930-ban már a hadügyi népbiztos helyettese és rábizzák a vörös hadsereg újjászervezését. Ebben az időben már „vörös Napóleoninak nevezik Oroszországban. Tuchaesevszki mellett Putna tábornok is ki­váló katonai egyéniség, aki londoni katonai at­tasé volt, amikor az elmúlt év őszén Moszkvába rendelték. Már akkor úgy volt, hogy Zinovjev- vel és Kamenyewel együtt a vádlottak padjára kerül, de ezt az áldozatot egyelőre tartalékban tartották, hogy vádjai alapján elfoghassák később azokat a tábornokokat, akikre Sztálin szemet ve­tett. Kork és Jakin tábornokok egy-egy orosz katonai körzet parancsnokai voltak. Ha a vád­lottakat elitélik, akkor az orosz hadsereg elveszti legkiválóbb teoretikusait és a haderő élén csak az úgynevezett „őrmester-marsallok és táborno­kok" maradnak, mint Dibenko, Budjenni vagy Blücher, vagy Vorosilov. Általános feltűnést kelt azonban, hogy Vorosilov neve most sehol sem szerepel s nem tagja annak a bíróságnak sem, amely Tuchaesevszki fölött ítélkezik. Egye­sek szerint ez annak a jele, hogy Vorosilov is kegyvesztett lett. Jurenevei nem tartóztatták le LONDON. — A Daily Telegraph szerint Jurenev volt tokiói nagykövetet berlini nagy­követté nevezték ki. Ebből a hírből az tűnik ki, hogy a Jurenev letartóztatásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak s a tokiói nagykövet egyelőre tisztázni tudta magát Sztálin előtt. Általános titkolódzás MOSZKVA. — A Tuchaesevszki elleni tár­gyalást, amely pénteken délelőtt 11 órakor kez­dődött meg, annyira titokban tartják, hogy a közönség még a tárgyalás helyét sem ismeri. Az általános vélemény szerint az Ítéletet a késő délutáni órákban hozzák meg és este közlik* Frére Hódiénál PRÁGA, — Hivatalos jelentés szerint dr. Hodza Milán miniszterelnök a miniszterelnök­ségi palotában fogadta Maurice Frére belga köz­gazdászt, akivel az európai kereskedelmi és pénzpolitika aktuális kérdéseiről tárgyalt. A tár­gyalások főleg a középeurópai államok és a nyu­gati nagyhatalmak által tervezett Európa-ameri- kai gazdasági együttműködés kapcsolatáról foly­taik. Konzervatív győzelem egy angol pótválasztáson LONDON. — A hilheadi pótválasztáson Róbert Hornez megüresedett kerületében Reid konzervatív jelölt nagy többséggel győzött Gal- lister munkáspárti jelölt fölött. Budipesten megkezdődött a légügyi konferencia BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Huszonhat állam 120 kiküldöttjének részvételével pénteken kezdődött meg Budapes­ten az első nemzetközi légi mentésügyi konfe­renciai. A kiküldöttek között van Bibescu ro­mán herceg, a nemzetközi Aero-szövetség elnö­ke is. A konferencia ünnepélyes megnyitását ma délelőtt tartották meg a parlament delegádós termében. A megnyitó ülésen Horthy Miklós kor­mányzó is képviseltette magát Röder honvédel­mi miniszter által. A kormány képviseletében Bornemisza Géza iparügyi miniszter vesz részt a konferencián. Neurath Budapesten BUDAPEST. — Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Pénteken délután hat órakor érkezett meg repülőgépen Budapestre báró Neurath né­met birodalmi külügyminiszter. A repülőtéren Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kál­mán külügyminiszter, valamint a budapesti né­met követség tisztviselői fogadták a német kül­ügyminisztert Este kilenc órakor Kánya ebédet adott Neurath tiszteletére. A német külügyminisz­ter négy napot tölt a magyar fővárosban. Ismét szlovákot neveznek ki a pozsonyi egyetem magyar tanszékére? Átcsoportosítások a jugoszláv diplomáciai karban BELGRAD. — A jugoszláv diplomáciai kar­ban a közeljövőben nagyobb változások lesznek. A diplomaták átcsoportosítását már meg is kezd ték, amennyiben Kristics Boeko athéni jugoszláv követet Rómába nevezték ki követté Ducsics Joan helyébe, aki viszont Bukarestbe kerül a jugoszláv követség élére. A távozó athéni jugo­szláv követnek nagy szerepe volt a balkán-szo- vetség megalapozó szerződés megkötése körül. PRÁGA. —- A magyar ellenzék törvény­hozóinak ismételten fölhozott követelése, hogy a pozsonyi és a prágai egyetem ma­gyar tanszékeit töltsék be, ugylátszik, arra fogja késztetni a kormányt, hoigy komolyan foglalkozzék a mai lehetetlen állapot meg­szüntetésével. A magyar tanárjelöltek már esztendők óta szaktanár nélkül folytatják tanulmányaikat a két egyetemen. Eddig ideiglenes kisegítő erőt alkalmaztak a sze­mináriumban és a tanárvizsgáló bizottság­ban. Hir szerint Hodza miniszterelnök a kérdésben tárgyalt Klecandával, a pozso­nyi egyetem bölcsészeti karának dékánjá­val s várható, hogy a magyar irodalom és nyelvészet tanszékét őszig be fogják tölteni. Állítólag több magyar lektorátust is létesí­tenek a pozsonyi egyetemen. Bizonyos kor­mánykörök a magyar egyetemi tanszék kér­dését úgy vélik megoldhatónak, hogy egy szlovák tudóst neveznek ki a tanszékre, mint ahogy a tanszék első tanára, dr. Búj­nák Pál is szlovák nemzetiségű volt. Az ilyen megoldás, amellyel különben az úgy­nevezett magyar aktivisták egyetértenek, a legtávolabbról sem elégítheti ki a magyar­ságot. Fölfüggesztették a viski községi bírót, mert nem fogadott el egy cseh nyelvű beadványt HUSZT. — A huszti járási hivatal előterjesz­tésére az országos hivatal felfüggesztette Burec Bálint viski községi főbírót. A felfüggesztésre főleg az adott okot, hogy a főbíró nem fogadott el egy csehnyelvü fellebbezést. A felfüggesztési indokok között szerepel még az is, hogy a bíró az erdőbirtokosság erdejében vágatási engedélyt adott ki egyeseknek. A felfüggesztés nagy meg­döbbenést keltett Visken, mert Burec Bálintot a község lakóinak osztatlan bizalma emelte a főbírói székbe, ahol erélyes kézzel, de mindig igazságosan, közmegelégedésre intézte a község ügyeit és likvidálta azt a rengeteg hibát és mu­lasztást, amit a kormánybiztosi rezsim hagyott hátra. A felfüggesztett főbíró hétfőn adta át hi­vatalát, A főbíró felfogása szerint az első vád alaptalan, mert nincs összefüggésben főbirói mű­ködésével, A szóbanforgó cseh nyelvű beadványt ugyanis a viski közbirtokossághoz adták be. Burec, aki az erdőbirtokosság elnöke, nem uta­sította el a csehnyelvü iratot, csak — mert nem tud csehül, — megkérdezte, hogy mit tartalmaz. Az 54 százalékban magyar lakosú Visk község­ben az erdőbirtokosság ügykezelési nyelve kü­lönben is magyar és iktatója is a mai napig ezen a nyelven van vezetve. A másik esetben sem kö­vetett el visszaélést, — állítja a főbíró, —■ mert az tradicionális jog, hogy a községi biró a köz- birtokossági vezetőséggel egyetértésben évente bizonyos mennyiségű fa kivágására adhat enge­délyt a közbirtokosság tagjai részére. — A köz­ség lakossága nagy érdeklődéssel tekint a köz­ségi biró ellen indított vizsgálat végső eredmé­nye elé. Nyáreleji napsütésben a Tátrában TÁTRASZÉPLAK. — Almos szemünket dörzsöl- getjük a poprádi állomáson, hogy a reggeli napfény­ben tündöklő, hóval borított magasságba tekinthes­sünk. A napfény, a ragyogás elfelejteti velünk az elő­ző nap valóságait, mintha álomvilágba jutottunk vol­na. Nyáreleji pompa, tavaszi szinek várnak a Tátrá­ban, ahol már éppen tiz esztendeje nem jártam. Hosz- szu idő, nagy változások. A szlovenszkói ember va­lahogy úgy van, hogy mindenhova előbb eljut, mint erre a tájra, minden közelebb van neki, még a Fekete­tenger partja is, mint a Magas-Tátra. Még valahcgy a párisi világkiállítás is, bár sokan visszariadtak, már ettől a nyári utazástól. Valahogy nem klappol Paris­ban a kiállítás dolga, pedig igen sokan készülődtek ki. Hiányzik a pontosság a francia népben, amihez a középeurópai ember hozzá van szokva. Ilyen gondolatokkal ülök a felfelő mászó villamos­ban. Közben aztán arra is gondolok, hogy mégiscsak érdemes volt tiz évig várakozni, hogy megint láthas­sam a Tátrát. Érdemes figyelni a fejlődést, amit talán észre sem vesz az ember, ha gyakran lát valamit. Ha valakit hosszú ideig nem látunk, azt szoktuk mondani, hogy milyen jó szinben van. Megállapítjuk, hogy legutolsó találkozásunk óta mennyiben változtunk, kölcsönösen megjegyezzük, hogy kissé öregedtünk, de igyekszünk eme kissé sértő megjegyzésünket valami kedvességgel tompítani. — Nem sokat változtál — szoktuk mondani ilyenkor nagy udvariassággal. Tiz évvel ezelőtt cserkészrúhában, hátizsákkal és szögesbakanccsal jártuk ezt a tájat. Hetekig kóborol­tunk, hegyeket másztunk, egy-egy szál havasi gyopár­ért életünket is kockáztattuk. Kellemes cserkészemlé­kek, tábortűz melletti kedves estéink jutnak eszembe, tanáraim, akiket itt ismetünk meg és itt szerettünk meg igazán, cserkésztestvéreim, akikkel a nyári vaká­ció egyik hónapját együtt tölthettem. Amikor a komor Gerlachfalvi csúcsra nézek a széplaki parkból, hirte­len megdobban a szivem, itt pusztult el egyszer egy cserkésztársunk. A Gerlachfalvi csúcs komoran bámul most is hóbarázdáival lefelé. Kedves diákköri emlékek, amikőr nem gyorsvonaton érkeztem Poprádra, hanem a személyvonat után kap­csolt tehervagonban. De igy talán romantikusabb és kedvesebb volt a találkozás. Most már valahogy én is komolyabban nézek a régi ismerősökre, a hatalmas sziklaormokra, melyekkel olyan nagy barátságot kö­töttünk diákkorunkban, hogy a meredekebb részeken még az ölelkezéstől sem idegenkedtünk. Az ormok nem ismernek rám, cserkészruha helyett „civilben" jöttem. Aztán tiz év is nagy idő. De én mindent megismertem minden követ, minden ormot. Most mint polgári em­bert már csak részben érdekel a tátrai romantika, a cserkészélet gyönyörűségei. Ha már itt vagyok, tud- nőm kell azt is, hogy kik a barátai az égbenyulő hegyeknek, sok barátja, sok ismerőse van-e ennek a 1 magas tájnak. Kérdéseinkre mindenütt szívesen adnak feleletet. A tavaszi és a nyáreleji Tátra pompáját Inkább csak 6 betegek élvezik. Pihenő vendég kevés van. De azért igy) is majdnem telve van minden. Aztán igen érdekes az is, hogy szlovenszkói ember, beteg vagy turista, vagy üdülő van itt a legkevesebb. Prága, Budapest és Németország jelentik a nagyobbszámu közönséget a Magas Tátra számára. A szlovenszkói, különösen a nyugatszlovenszkói embernek kissé messze van a Tátra. Ha magaslati levegőt akar szívni, az osztrák Alpokba megy, pedig itthon is megtalálná ugyanezt Valahogy úgy érzem, hogy közelebb kellene hozni Szlovenszkóhoz a Tátrát. Szlovenszkőn van és még­sem veszünk róla tudomást. Itt van a nyár, sokan a fejüket törik azon, hogy melyik francia vagy más külföld fürdőhelyét keressék fel. A Tátra pedig nem­csak külföldi vendégeket, hanem szlovenszkóiakat is vár. Nemcsak cserkészeket, hanem másokat is. A csehszlovákiai belső idegenforgalomnak igen nagy hiányai vannak. Talán a túlzott bürokratizmus ennek az okozója. Miért nem kopirozzák le az illeté­kesek a külföldi példákat? Miért nincsenek errefelé is filléres vonatok, amely intézmény valamennyi európai államban olyan jól bevált? A filléres vonat utasa meg­ismerné a tájakat és válogathatna abban, hogy a nyári pihenőjét hol tölti el. A csehszlovákiai idegenforgalom Irányításánál sok minden hiányzik. Elsősorban a pro­paganda, másrészt a leleményesség. Az idegenforga­lom kerékkötője a bürokratizmus ... A széplaki szanatórium egyik termében kedves, mosolygós férfi képét látjuk. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Guhr főorvos néz le a képből jóságosán, ked­vesen, mint ahogy betegeire nézett. És a Tátrára, amelyért annyit dolgozott. Megelégedés tükröződik vissza ebből a jóságos arcból, olyan emberé, aki élete célját megvalósította. Szemei még most is simogatják a betegeket, akikért élt és a Tátrát, amelynek felvirá­goztatásáért dolgozott egész életén át. Meghatódva állunk a kép előtt és amint látjuk, a nagy munka nem volt hiábavaló. A Tátra fejlődik, állandóan építkez­nek, uj gyógyintézetek létesülnek. Nehezen ismertünk rá. Az ismerősök tiz év után majdnem csupán a magas hegyormok voltak, melyeknek aljában állandó fejlődés van. HANTOS LÁSZLÓ.- BÉLYEGGYŰJTŐK* FIGYELEM. VIII. Edvárd arcképével díszített angol bélyegek gyűjtői árfolyamát ugrásszerűen felhajtotta az a bir, hogy a még készlet­ben levő bélyegeket az angol posta megsemmisíti. A hír ugyan nem bizonyult valónak, de annyi bizonyos, hogy az angol postaigazgatóság lázas iramban nyo­matja az u] király képmását viselő bélyegsoroxatokat, hogy záros határidőn belül ki lehessen vonni a forga* Jómból a Jemondott király képével -díszített bélyegeket I vörös diktátor azonban a lehető legbrutáli- | sabban elfojtotta Tuchaesevszki különvéle­ményét és tábornokaival együtt letartóz­tatta. tekintetben Sztálin elképzeléseit, hanem Le-j ninre nyúltak vissza s azt követelték, hogy a kommunista társadalom megalakitójának | elveit ismerje el Sztálin mértékadónak. 2 Aki a szovjetorosz újságokban visszafelé lapoz, megállapíthatja, hogy nem is olyan rí 7 :n. ezek a lapok a legnagyobb elragad­ta is hangján nyilatkoztak Tuchacsevszki- röl. Megállapították, hogy ő volt az, aki a vörös hadsereget fölépítette, ő az oro­szok legkiválóbb stratégája, Wrangel és Denikin legyőzője, a lengyel-orosz háború hőse, aki megmentette a végpusztulástól a szovjethadsereget. Tuchaesevszki készítette elő párisi és londoni utjával az orosz-fran­cia megegyezést, mert meggyőzte nyugat­európai kollégáit a vörös hadsereg kiváló­ságáról és szilárdságáról. Valahány ké­nyes külföldi misszióban az orosz tisztek résztvettek, mindig Tuchaesevszki képvisel­te a vörös hadsereget s legutóbb is Blom- berghez hasonlóan neki kellett volna kép­viselni a szovjetuniót az angol koronázá­son. Ennek a megbízatásnak kivitelére azonban már nem került sor, mert Sztálin időközben meggyülölte a fiatal marsallt, a szovjet legnépszerűbb katonáját. Tudni kell azt is, hogy Tuchaesevszki volt, aki a kö­zelmúltban kitalálta és megszervezte az ejtőernyős dandárokat, amelyek repülőgé­pekről az ellenség háta mögött le tudtak ereszkedni. Ezt a módszert a szovjet a ha­dászat egyik legnagyobb vívmányaként üd­vözölte s tény, hogy az európai hatalmak is átvették. Bármint van is, Tuchaesevszki és a legtehetségesebb tábornokok távozása meggyengiti a vörös hadsereg szellemi gar­nitúráját, amely fejnéíküli tömeg marad és soká fog tartani, amíg újra megfelelő vezé­reket talál. Államcsíny? MOSZKVA. — A legtöbb lap bejelenti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom