Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-11 / 131. (4277.) szám
1937 junlus 11, péntek. ^RVGAlMAfitARHlRIiAP 7 Lord Asquith menyasszonyának titokzatos kalandja ■ Hol járt nyolc napig Miss Diana? ■ LONDON. óriási föltünést keltett a londoni társaságban, hogy mintegy nyolc nappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt Miss Diana Bettye, Lord Asquit menyasszonya. Most az eltűnt hölgyet rendkívüli körülmények között megtalálták. Tegnap hajnali két órakor a Mrs Asquit háza mellett lévő ház lakói hangos, hörgésszerű lélegzésre lettek figyelmesek, kisiettek a ház kapuja elé, ahol a fiatal leányt kétségbeejtő állapotban találták. Miss Dianát azonnal az Asquit-házba vitték és orvost hívattak hozzá. Az előkelő fcsalád az ügyet igyekezett lehetőleg nem a nagy nyilvánosság elé bocsátani, de nem lehetett elkerülni, hogy a lapok ne írjanak róla. Leonhard Hacket, Diana mostohaapja kénytelen volt fogadni a sajtó munkatársait és nyilatkozott előttük. Kijelentette, hogy Diana borzalmas kalandon esett keresztül, amelynek részleteit egyelőre nem lehet megállapítani. A leány úgyszólván teljesen elvesztette emlékezőtehetségét és nem tud számot adni arról, hogy mi történt vele, mióta Vis- count Long házát a múlt hét keddjén elhagyta. Az bizonyos, hogy Dianán nem az a ruha volt, amiben utoljára látták a Long-házban. Ez a ruha az egyetlen nyom, aminek alapján a rendőrség a nyomozást megindíthatja. Tegnap először próbáltak Dianával beszélni élményeiről, de a leány minduntalan a társas összejövetelt irta le, amelyben Long Viscount házában vett rész. Ebből arra következtetnek, hogy Diana Bettye emlékezőtehetsége kihagy. Amikor megtalálták, nem volt rajta cipő, de az úttest másik oldalán megtalálták egy újságpapírba csomagolva az arany estélyi cipőt, amit eltűnésekor viselt. Valószínűnek látszik, hogy a legtöbb időt eltűnése alatt a szabadban töltötte, mert erősen lesült. Délelőtt beszélni kezdett. Azt mondotta az anyjának, hogy nagyon fontos elmesélni valója van, de azután, amikor belefogott az elbeszélésbe, megint elveszítette az emlékezőtehetségét. A titokzatos eset egész Londont lázban tartja. Miss Diana Bettye betegágya mellett állandóan ott van Lord Asquit, a vőlegénye is. Tizenháromhavi börtönre Ítélték a pozsonyi Interkontinentale sikkasztó tisztviselőjét Hetvenezerkoronás csalásban mondották ki bűnösnek POZSONY, Tegnap tárgyalta a pozsonyi kerületi bíróság Salasek-tanácsa Kimert Rezsőnek, az Interkontinentale pozsonyi szállítási vállalat 31 éves tisztviselőjének csalási bünperét. Kunért Rezsőt ez év március 13-án tartóztatták le, mert vállalatánál a revíziónál rájöttek arra, hogy a szállítólevelek likvidálása körül különböző manipulációkat vitt véghez és a Vállalat szerint 103.278 koronával károsította meg két éven keresztül az Interkontinentálét. Kunért azon az osztályon dolgozott, amely a Dunán való szállításokat intézi. Mindennap a pénztárostól vette fel az összegeket a szállítólevelekre és ennek megtörténtét melléklettel kellett igazolnia. Kunért úgy manipulált, hogy öreg, bélyegző nélküli szállítóleveleket tett a pénztáros elé és azokra szedte fel a pénzeket. Eleinte tagadott, később a fogházban összeállított egy listát, amely szerint csak 40.000 koronát szerzett ily módon. Az államügyészség folytatólagosan elkövetett csalás büntette címén emelt ellene vádat. A vádhatóságot dr. Kotinek államügyész képviselte, mig a vádlott védelmét dr. Kovács látta el. A vizsgálati fogságból vezették elő a vádlottat, aki csak németül beszél. Azzal védekezett, hogy két munkanélküli bátyja van és öreg édesanyját kellett segélyeznie, akit megoperáltak, neki pedig csak 1500 korona havi fizetése volt és ebből nem tudott megélni. A bíróság négy tanú kihallgatása és a perbeszédek elhangzása után a vádlottat 70.000 koronás folytatólagosan elkövetett csalásban mondotta ki bűnösnek és ezért tizenháromhónapi börtönre ítélte. Az ügyész megnyugodott, az elitéit háromnapi meggondolási időt kért. Kétnapi izgalmas hajsza után megtalálták az elrabolt érsekujvári cigánylányt A „nőragadó** cigánylegényeket még nem sikerült elfogni ÉRSEKÚJVÁR. — (Tudósitónk jelentése.) Beszámoltunk arról a regénybe illő leányrablásról, amely napok óta izgalomban tartja Délszlovenszkó egész cigánytársadalmát. Ezelőtt egy héttel történt, hogy mintegy harminc tagból álló ci-gánykaraván Érsekújvár határába érkezett és a vágóhíd mögött sátrat ütöttek. A cigánykaraván legnagyobb dísze egy 17 éves, feltűnően szép cigányleány volt, aki még mielőtt Érsekújvárra érkezett volna, már híresség volt a környék cigánylegényei között. Sztojka Katalin, a szép cigányleány Lakatos Istvánt tüntette ki kegyeivel és ügyet sem vetett azokra a tömegesen jelentkező kérőkre, akik minden oldalról elhalmozták ajánlatokkal. Az egyik zselizi cigánylegény azonban nem nyugodott bele abba, hogy a szép Katalintól kosarat kapott és elhatározta, hogyha kell, erőszakkal is megszerzi a leányt. Két társával együtt gyalog Zselizről Érsekújvárra jöttek azzal az eltökélt szándékkal, hogy elrabolják Lakatostól szép kedvesét. Kendi József, Lakatos Lajos és Német Sándor, a három nőszöktető cigánylegény éjnek idején érkezett meg az érsekujvári cigánytáborba. Azonnal „munkához" láttak. behatoltak Lakatos István sátrába, megragadták Sztojka Katalint, kivonszolták a sátorból, Lakatost pedig megfenyegették, hogy elvágják a nyakát, ha sikoltozni mer. Amikor a nőrablás sikerült, Bendi gondolta magában, ha már itt van, nem megy el üres kézzel, eszébe jutott, hogy ahol szép asszony van a háznál, ott rendesen pénz is szokott akadni. Visszament tehát, kiforgatta Lakatos zsebeit és kétezer koronát rabolt el. Már túl voltak Érsekújvár határán a nőrabló cigányok, amikor a csendőrséget értesítették. A csendőrök mindenekelőtt a károsult Lakatos iránt mutattak érdeklődést, mert gyanús volt nekik, hogy hogyan kerül ilyen sok pénz egy vándorcigány lajbizse- bé'be. A cigánykaraván azonban igazolta a pénz becsületes eredetét, sőt 300 koronát azonnal letétbe is helyezték az autón való üldözésre. Az egyik cigány ezenkívül kerékpárt is bérelt és egy másik utón maga indult a szökevények keresésére. Kétnapi hajsza utón végre megtalálták az elrabolt Sztojka Katalint, a leányszöktetőknek és az elrabolt pénznek azonban nyoma veszett. A három bandita ugylátszik megneszelte, hogy üldözik őket és lemondtak a leányról, hogy megmentsék a saját bőrüket. A csendőrség azonban már nyomukban van és valószínű, hogy rövidesen kézre is kerülnek. SzmHÁzKönWKüLTüRA. Festőművész kritikája a festőművészet kritikájáról Irta: Erdélyi Béla festőművész, a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének elnöke (Az alábbi közérdekű cikket azzal a megjegyzéssel adjuk közre, hogy a kritikusok és a művészek között kifejlődő esetleges vita számára lapunk csak korlátozott terjedelemben adhat helyet.) UNGrVÁR. — A „Fórum1* 4—5. számában és a „Tótra“ 5.-ik számában jelent meg Bro- gyiányi Kálmánnak a SziUM pozsonyi kiállításáról irt kritikája, ameily kétségbeejtő kéipe-t nyújt a magyar művészek egységes bemutatkozásáról. Brogyányi erősen túllőtt a célon, amikor a fejlődési lehetőség 'biztatásának tendenciájával tisztító munkát akart végezni a „begyepesedett1* magyar piktorok képei között. Kritikájában túlzottan szubjektív, amikor az akadémia négyesét, a „Profhászka—Lőrinc*— Weiner—Pá#fy“ kvartettet hangsúlyozva, minden egyébtől vagy eltekint vagy futólagos felületességgel' bírál. Milyen nézet alakuljon ki például Gwerk Ödönről, aki ma már nagystílű beteljesedést jelent? Nem gondol-e Brogyányi arra, hogy kritikáját nemcsak a művészekhez adresszáíja, hanem a közönség számára is írja s hogy az értékmérés e vacillálásával megtévesztő célokat szolgál? Nagy Márton, Schubert, Jánoska, Harmos, Tichy, Pólónyi képeihez vagy a semmibevevés hangján szól, vagy pedig, mint Angyal Géza esetéiben, kiállításra éretlennek minősiti ezeket. Kissé hangtfogónélküli ez a hang. Elvégre, aki figyelemmel kiséri Angyal Géza a „Deutsche Kunst und Dekoration'-ban megjelent műveit és a róluk szóló kritikát, annak tudnia kell, hogy Brogyányinak ilyen izü kritikája — enyhén szólva — „iskolás1*. Nem lehet minden művészt csupán a mai kor közös nevező- jérehozott művészet szemszögéből megbírálni. A kritikusnak nem szabad elfelejtenie, hogy a nagy tömeg a festőt elsősorban a kritikuson át ismeri meg. Nem szabad szem elől tévesztenie, hogy a 'közönség és a iműiész között a kritikus az áthidaló kapocs. Főleg pedig naGreta Garbó játsza Hollywoodban „A néma levente" női főszerepét BUDAPEST. — Három páholyt töltöttek meg a Magyar Színház nézőterén a Budapesten tartózkodó külföldi vendégek. Végignézte „A néma levente” utolsó előadását Róbert Rubin, a Metro- Goldwyn—Mayer alelnöke és főrészvényese, Hollywood egyik legfontosabb vállalkozója. Kíséretéiben volt Edvin Kuopf, a társaság szcenárió-főnö- ke, Ridhard Ritohie, a vállalat európai vezetője, A. Reeves, a Metró jogügyi főnöke, Jules Baclhe, a híres amerikai bankár, a Ohrysler-müvek elnöke és még sok érdekes külföldi személyiség;. A szünetben valamennyien 'felkeresték Bajor Gizit, akinek gratuláltak alakításához. Előadás után Heltai Jenő- látta vendégül a társaságot. Róbert Rubin kezdeményezésére vásárolta meg a hollywoodi filmtársaság a világsikerű verses vígjátékot. A vállalat Gilbert Millerrel együttesen fogja színpadon és filmen produkálni a darabot. A színpadi próbák rövidesen kezdődnek Londonban, a női főszerepet Diana Wvniard játssza. Ki fogja alakítani a hollywoodi filmben Ziliát, a legendás özvegyasszonyt? Ezt a kérdést intézték az újságírók a Metró alelnökéhez. — Most, hogy láttam a darabot, — hangzott a válasz — még jobban el vagyok ragadtatva a mü szépségeitől. Tökéletesen megértettem az előadást, hiszen az angol példányt többször elolvastam. Elnökségi konferencia fogja eldönteni nálunk, hogy ki játssza ezt a tüneményes szerepet, valószínűnek tartom azonban,. hogy Greta Garbóra fogjuk bizni a nem mindennapi feladatot. Hogy ez aztán mit jelent a magyar darab népszerűsítése szempontjából, azt, úgy hiszem, fölösleges hangsúlyoznom. Hasonló érdekességgel szolgál a címszerep is. Törzs Jenő szerepét nagyon szeretnénk Garry Cooperrel játszatni. Igyekszünk a vígjáték magyar jellegét is megtartani. (*) Megalakult a rimaszombati műkedvelők állandó színtársulata. Rimaszombatból jelentik: Hónapokon át tartó alapos előkészítő munka után szerdán tartotta megalakuló közgyűlését a Rimaszombati Polgári Kör égisze alatt megszervezett rimaszombati műkedvelő társulat, amely a város összes érdemes műkedvelőit kivétel nélkül magába foglalja. Az alakuló ülésen Rábely Miklós, a kör elnöke intézett leljcesitiő beszédet a nagy számban egybegyült műkedvelő gárdához, majd Makovits Jenő festőművésznek, a műkedvelő gárda köztiszteletnek örvendő művészi vezetőjének és főrendezőjének előterjesztése után egyhangúlag elfogadták a Reme- nyik Dezső által felolvasott ügyrendet, kimondták a megalakulást s az uij alakulatot Rimaszombat nagy szülöttjéről, Blaha Lujzáról nevezték el. A tisztikar élére Varga Imrét, a többi tisztségekre pedig Makoyits Jenőt, H. Beliczky gyom /fontos a kritikus hatásának rendkívüli felelősségtudata. Egy ilyen kiállításról, ahol egy-egy művész legfeljebb két képpel szerepel, szerintem inkább egy beszámoló lelt volna fontosabb, nem pedig — egy képről ítélve csupán — egy oly összefogó vélemény és kritika, mintha az a kiállított egy-két vászon abszolút érté kimér öje, záróköve és leszögező eredménye volna a művész alkotásának. Ez egy művésznek kollektív kiállítása idején helytálló. Azt hiszem, véleményemet más művész is osztani fogja. Nem lehet évtizedeken át verej- tékesen dolgozó művészeket egy ad hoc hangulat alapján oly nívóra redukálni, ami nem vallhat sem a kritikusra, eeim a művészre. A perifériákon élő magyar művészet őrszemeit nem lehet Inspekciós vak patronokkal megijeszteni. Művészeink értékét és értéktelenségét töivirőil-hegyire és analitikailag meg kell előbb ismernünk és csak aztán jöhet a kritika. Az igazi művész mindig önmaga, akár a mában bírálják, akár a jövőben ébred,. A szubjektív kritika megtévesztő célt szolgál, mert a művész alkotására hatni akaró javító tendencia helyett ennek ellenkezőjét éri el és a művésziben gyakran meghal a hit, de gyakran a közönségben is az a hit, amelyet a művészbe vetett. Én inkább bátorítanám és fölemelném a művészeket, hogy több bizalommal és nagyobb életakarással tekintsenek a művészeire. Ha Brogyányi komolyan elolvasta a saját kritikáját, rájön, hogy senkit semmire sem inspirált ezzel. Kit és mennyire vezetett uj útra ezzel a kritikával? Kinek imit nyújtott? Jólllakatta-e a közönséget a piktorok iránti bizalmatlansággal? íMegépitette-e a művészet és közönség közti hidat, avagy felgyujtotta-e azt? És végül tultáplálta-e önmagát sa]4t paradoxonjaival? Legyen szabad szerényen megjegyeznem: az igazi művész számára meddő minden kritika. A művész dolgozik, őt ^ belső lelki kényszer sarkalja a munkára, mert minden kritikán felül áll az ő művészi hite és meggyőződése. Erzsébetet, Benkovits Gyulát, dr. Weinberger Tibort, dr. Haas Istvánt, Jellinek Miklóst, Szabó Károlyt, Marosi Mihályt és id. Halász Józsefet sikerült megnyerni, akiknek neve és a magyar kultúra ápolása körül kifejtett eddigi munkásságuk biztosíték arra, hogy a Blaha-tár- sulat az eddig is sok sikert és dicsőséget arató rimaszombati mükedvelőgárdát a fejlődés utján tovább fogja előrevinni. A megválasztott vezetőség nevében Varga Imre elnök mondott köszönetét az alakuló közgyűlésnek és formás beszédben fejtegette a magyar műkedvelők kultúr- feladatait. A Blaha-társulatba eddig 53 működő tag kérte felvételét. Az őszi kulturciklus előkészítése máris kezdetét vette. (*) Pozsonyi újságíró darabja a pozsonyi színházban. Ma, pénteken este 8 órakor lesz Bihari Mihály „Tisztelettel érte- sitjük“ című színmüvének bemutatója a pozsonyi szinházban. A bemutató iránt igen nagy az érdeklődés és a jegyek nagyrésze elővételben kelt el. December 2-án volt a darab eredeti 'bemutatója Érsekújvárod és azóta úgy a Földes-társulat, mint Iván Sándor társulata minden szlovenszkói és kárpátaljai városban egyre fokozódó sikerrel játszotta. A színdarab kivételesen nagy sikerére jellemző, hogy a budapesti lapok is a dicséret hangján írtak a premierről. Az előadást a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója rendezi s annak jövedelme az Ujságiróunió szociális alapját gyarapítja. (*) Várady Aba Károly szerzői estje a rádióban. A kassai rádió j.undus 12-én 5 óra 40 perces kezdettel közvetíti a tölbb pályadijjal kitüntetett Várady Aha Károly szód ói dalszerző nótaestjét, melyen Gáldor Mária és herényi István rádióénekesek Danyai Pali és cigányzenekarának kísérete mellett bemutatja a fiatal dalszerző újabb hallgatóit s csárdásait. (*) Szczónzárás előtt a budapesti Nemzeti Színház. Budapestről jelentik: A magyar Nemzeti Színház idei szezonja junius 21-én fejeződik be, amikor utoljára kerül szinre Babay József és Buday Dénes Csodatükör cimü mesejátéka. A Nemzeti Színház uj szezonja a centennáris ünnnepségekre való tekintettel már szeptember 3-án kezdődik. (*) A párkány-járási magyar közművelődési testület jomiius 13-án délután mégy órai kezdettel Párkányban a római katolikus iskola udvarán kultur- délutánt rendez dr. Mihola Gyuezi nótaköltő felléptével. A közkedvelt nótaköltő saját, dalait adja elő, azonkívül két egyfelvonásos vígjáték szerepel a miisoron és Farkas István tart előadást, a magyar dalról.
