Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-02 / 123. (4269.) szám

XVI. évf. 123. (4269) szám • Sl@rc9a ■ 1937 junius 2 , Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © » SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHA. A magyar könyv (*) Az idei magyar könyvnap hangula­tából talán hiányzik az a lélegzetfojtó izga­lom, ami az első budapesti könyvnapokat kö­rüllengte és szinte történelmi eseménnyé avatta „a magyar könyv barrikádharcát". A forradalomból tradíció lett, előkelő és méltóságteljes hagyomány, ami ha nem is kavarja föl a lelkeket már, azért nem szűnt meg hatni és főleg nem szűnt meg figyel­meztetni. A háromnapos magyar könyvün- jiep, a könyv népünnepélye, ez a kegyeletes és harcias visszatérés a ponyvához emlékez­teti a magyarságot az irodalom nemzetmen­tő és nemzetjavitó jelentőségére, figyelmez­tet azokra a korokra, amikor a nemzet né­hány magányos szellem fáradhatatlan, szin­te eszelős rajongásából megszületett, amikor ható és eleven valóság volt még az azóta ískolakönyvszólammá fagyott fölismerés, hogy *,nyelvében él a nemzet*'. A magyar nemzeti történelem első határkövei könyvek voltak s valahány sorsfordulón robogott át a magyar ^történelem vonata, mindenütt ott találjuk az irodalom emlékeztető és példázó jeleit, tanulságokat és figyelmeztetést, hogy minden nemzet elpusztíthatatlan, mig szelle­me él és hat. »,Kis nemzeteknek is lehet nagy lelkűk". irta egyik levelében Ibsen. És a magyar példa rá, hogy igazat irt. A magyar életnek lehetnek elszomorító fejeze­tei, de amiben mindig találhatunk vigaszt és reményt: az a szellemi élet fenköltsége, sokoldalúsága és mélysége. A magyar iro­dalomnak világrangja van s a könyvek kö­zött, amik most a budapesti könyvnap tün­tető körmenetében fölvonulnak, nem egy világsiker akad. Ezt meg kell állapítani, mert voltak évek a. magyar nemzet háboruutáni történetében, amikor kétség és vigasztalanság ülte meg a lelkeket és sokan úgy vélték, hogy ez a nemzet betöltötte történelmi küldetését s más már nem telik ki tőle, legföljebb ,,egy szép halál". Hogy a magyar nemzet törté­nelmi küldetése nem ért véget, hogy nem jutott lejtőre, hogy lelkében nem tört meg, >— mutatja az a lázas, mindig újabb és újabb meglepetéssel jelentkező szellemi élet, ami a magyar élettájról szétárad a világba.- A magyar irodalom olyan nemzeti pozití­vum, amit a magyarság legnagyobb ellen­felei is mindig elismertek, ami először törte át a megnemértés és gyűlölet vesztegzárját és először indult el világhódító útra, hogy barátokat és híveket szerezzen a magyar A spanyol tőporos hordó nem robban föl Enyhült az európai feszültség A Deutschland és Aimeria bombázásának nem lesz követ­kezménye - A népszövetségi tanácsot nem hívják össze LONDON. — A nemzetközi helyzet hétfői nyugtalansága után kedden megállapítható, hogy a feszültség enyhült és közvetlen veszélytől nem kell tartani. Mint jelentettük, Németország egye­lőre nem szándékozik Almeira bombázása után más megtorló rendszabályokat foganatosítani, mig Anglia és Franciaórság mindkét félre, Ber­linre és Valenciára egyaránt igyekszik mérsék­lőén hatni. Párisi jelentés szerint a francia és az angol kormány arra fogja kérni a német kormányt, hogy tekintsen el minden olyan további megtor­lástól, amely Európa békéjét veszélyezteti és há­borúhoz vezethet. Ugyanakkor semleges vizsgá­latot javasolnak a Deutschland páncéloshajó bombázásának ügyében. A francia közvélemény és a sajtó helyteleníti, hogy a németek a Deutsch- land bombázása után azonnal véres megtorlás! intézkedéseket foganatosítottak, anélkül, hogy bevárták volna a nemzetközi vizsgálat eredmé­nyét Anglia és Franciaország mérsékletre inti Valenciát GENF. — A valenciai kormány — mint je­lentettük — a népszövetségi tanács azonnali összehívását akarta kierőszakolni, de Anglia és Franciaország helytelenítették ezt a lépését. Megbízható forrásból származó jelentés szerint Valencia érdeklődött Londonnál és Francior­szágnál a népszövetségi akcióról, de mindkét helyen visszautasították kívánságát. A két nagy­hatalom utalt arra, hogy a német kormány a Deutschland-incidenst Aimeria bombázásával befejezettnek tekinti s igy lehetséges, hogy Né­metország és Olaszország hamarosan ismét visszatér a benemavatkozási bizottságba és az önkéntesek visszavonására irányuló munka is­mét megindulhat. A valenciai kormány ugyan kétségbe vonja ennek az érvnek helyességét, de kénytelen volt belátni, hogy Franciaország és Anglia támogatása nélkül a népszövetségi ta­nács összehívása lehetetlen s ezért elállt szándé­kától. A Deutschland csatlakozott a flottához GIBRALTÁR. — A Deutschland hétfőn este keleti irányban áthaladt a gibraltári szoroson. Hir szerint a német hadihajó az Almeriától ke­letre lévő vizekre helyezkedett el és csatlakozott az ott állomásozó német hadihajókhoz. Londoni jelentés szerint a benemavatkozási konferencia albizottsága tegnap nem hozott ha­tározatot az ibizai incidensek elintézésére. Egy­előre nem tudni, hogy az ellenőrzési rendszer mi­ként marad életben, de az angol lapok követe­lik, hogy az incidensek ellenére a nagynehezen kiépített ellenőrzést továbbra is fenn kell tar­tani. . Ili német hadihajók indultak Spanyolországba BECS. — Az osztrák fővárosba érkezett je­lentések szerint a birodalmi kormány három újabb hadihajót küldött a spanyol vizekre. E Megszakad a diplomáciai viszony Németország és a Vatikán között ! BERLIN. — Azt a német jegyzéket, amelyben a birodalmi kormány tiltakozik Mundelein esi- kágói bíboros Hitler-ellenes beszédének vatiká­ni hallgatólagos jóváhagyása ellen, csak ma hoz­ták nyilvánosságra. A United Press szerint nem lehetetlen, hogy ezek után megszakad a normá­lis diplomáciai viszony a Vatikán és Németor­szág között. A német kormány rendkívül he­nemzetnek, a magyar lelkiségnek. Aki isme­ri az elmúlt küzdelmes húsz év történetét, az tudja, mit jelent a magyar könyv és tud­ja, mivel tartozik a nemzet íróinak. Nincs benne fennhéjázás, ha megállapítjuk, hogy éveken át elsősorban a magyar iró harcolt a magyarság európai rangjáért a nemzetközi fórumokon, elsősorban a magyar íróra há­rult a föladat, hogy a politikaszülte balité- letekkel és intrikákkal szemben az európai nemzetek szemében megvédelmezze a ma­gyarság becsületét, hogy segítse megtartani a jnagyar nevet azon a rangfokon, ahová Kossuth, Széchenyi, Deák és Eötvös nem­zedéke emelte. Ezt a föladatot a magyar írók becsületesen elvégezték. Pedig nem volt könnyű föladat. Emlékezzünk a huszas évek európai légkörére s gondoljuk meg, hogy ezekben az években világhódító útra indult néhány magyar név. 1848-ban Páris népe „Vive la Pologne" kiáltással fogadta az akkori Lengyelország egyik nagy költő­ik ú& zhkw a mMsí&wm Erj»g#aí» vesen támadja a Vatikánt a jegyzékben, mert nem utasította rendre Mundelein biborost, azaz hallgatólagosan támogatta őt, amikor egy állam­főt támadott Addig, amig Németország nem kap elégtételt, mondja a jegyzék, elképzelhetet­len a normális diplomáciai viszony folytatása Németország és a Szentszék között. hadihajók a Gráf Spee csatahajó és a Nümberg és Leipzig cirkálók. A spanyol vizeken jelenleg a következő hadihajók tartózkodnak: A Deutsch- iand és az Admiral Scheer csatahajók, az Al- batros, Greif, Falke, Kondor, Möwe és Seeadler torpedóüldözők, valamint az U 25 és U 27 ten­geralattjárók. Az összelőtt Aimeria ALMERIA. — Az United Press munkatársa meglátogatta a szétlőtt Almeriát és megállapí­totta, hogy a bombázás óriási károkat okozott a kikötő erődjében. A város teljesen elhagyott. Az uccák tele vannak törmelékekkel és a romok eltakarítása még nem kezdődött meg. Jóformán egyetlen ház sem maradt sértetlen, Moron pol­gári kormányzó kijelentette, Ji°gy a székesegy­házát és a város kórházát is több találat érte. A lakosságot kellő időben figyelmeztették a köze­ledő hadihajókra, úgyhogy a bombázás nem oko­zott vérfürdőt. A polgári lakosság még mindig attól retteg, hogy a bombázás megismétlődik és elmenekült a városból. Hétfőn este egyetlen lám­pa sem égett Almeriában. A villany- és gáz­müveket, valamint a postát és a vízvezetéket a gránátok megsemmisítették. Angliai is tiltakozik Valenciában az angol halók bombázása ellen LONDON. — Leche angol ügyvivő átnyúj­totta a valenciai kormánynak az angol kormány jegyzékét, amelyben London tiltakozik a „Har- dy“ nevű brit hadihajó bombázása ellen. A kor­mányrepülőgépek a mallorcai Pálmában bom­bázták az angol hadihajót. Leche elégtétellel vette tudomásul, hogy a spanyol kormány haj­landó azokban a kikötőkben, amelyeket bom­bázás fenyeget, olyan semleges biztonsági sávo­kat létesíteni, ahová a külföldi hadihajók beme­nekülhetnek. A Reuter-iroda értesülése szerint a benem­avatkozási bizottság mindaddig nem ül össze, amig a Deutschland német hadihajót ért táma­dást pontosan ki nem vizsgálják. Diplomáciai körökben fontosnak tartják, hogy a bizottság óvatosan járjon el, nehogy a helyzet elmérge­sedjék. szag tüntetett az orosz elnyomás ellen föl­kelő lengyel nemzet mellett. Igen, a 48-as kornak két nagy mártírja és két nagy ünne­pelje volt Nyugaton: a magyar és a lengyel nemzet. Magyar írónak lenni abban a kor­ban Nyugat szemében dicsőség lett volna akkor is, ha nem Jókai Mórnak hívják a magyar irót. Versailles után azonban Nyu­gat bizalmatlansággal, előítélettel, sőt, ne szépítsük a dolgot: gyűlölettel eltelve fo­gadta a magyar irót. Még az olyan, egyéb­ként fölvilágosult szellemű iró is, mint Ni- colson, beismeri könyvében, hogy elfogult volt a magyarokkal szemben, hogy csak „heves ellenérzéssel tudta megítélni ezt a turáni fajt". Ez volt az általános hangulat azoknak a körében, akik a mindenkori iro­dalmi divatot csinálták Európában, akik wQpütstták, a eseted éms&esfilés egy nemzet előtt s akik ugyanúgy tudtak most gyűlölni politikai balitéletek hatása alatt, mintahogy lelkesedtek 48-ban. Nos, ezt a gyülölethályogot elsősorban a magyar irók vágták le a Nyugat szeméről. A ma­gyar irók, akik „ennek a turáni fajnak" olyan szellemi rangot vívtak ki, amely ma a nagy nemzetekkel emeli egy sorba. És maga a magyarság ..« Az irodalom­ban találta meg önmagát, az . irodalom he­gesztette be lelkében a legfájóbb sebeket, az irodalom adta vissza önbizalmát. Az iro­dalom figyelmeztette az ibseni igazságra és az irodalom győzte meg néhány csodálatos remekművel arról, hogy egy nemzet törté­nelmi nagysága szellemi erejében van. Az irodalom egyesítette szellemi téren a ma­gyar nemzetrészeket, mélyebb és speciáli sabb. értelmet adott -önálló szellemi területek szuverénitásának, de összetartozásának is. Az erdélyi gondolat, a szlovenszkói lelkiség, a vajdasági szellem ezen a téren jelentke­zett teljes pompájában és szuverénitásának egész erejével. Az irodalomban ráismert a nemzeti életnek, a befelé fejlődésnek, a szel­lemi imperalizálódásnak olyan ösvényeire a magyarság, amelyeken csak az egészen nagy nemzetek tudnak járni. De a szociális meg­újhodásnak is az irodalom nyitotta föl zsili­péit. A szociográfiai irodalom nemcsak szimptomája egy uj, szociális történelem- szemléletnek Magyarországon, hanem úttö­rője is. A magyar könyvnap tehát nemcsak egy céh szép és szinpompás ünnepe, hanem a nemzet élniakarásának és élnitudásának dokumentuma. S ez az, amit a könyvnappal kapcsolatban mindennél fontosabbnak tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom