Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-15 / 110. (4256.) szám
1937 május 15, szombat* A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA keresztes fiatalemberek bunkósbottal felszerelve állták el a bejáratot, mintegy jelképéül annak a rendszernek, mely bent az ülésteremben triumfált s amely triumfálni akar az egész román politikai életben. Hajszálon múlott, hogy ami most megesett az ügyvédekkel, hetekkel előbb nem történt meg az ipar és kereskedelem terén. Pop Valér kisebbségellenes munkavédelmi törvénye megbukott ugyan, de az ügyvédkongresszus eljárása mutatja, hogy rendelet, törvény, miniszteri beavatkozás sem kell hozzá, hogy azokból a totalítási eszmékből valóság váljék, amelyek az élethez való jogot nemzeti, faji vagy osztály-privilégiumnak tekintik. Mi történik majd akkor, hogyha az ügyvédek után a többi szakmák is önállósítják magukat és saját hatáskörükön belül állítják föl a demarkációs vonalat, amin túl kisebbségi sorsban élő ügyvéd, orvos, kereskedő, iparos nem merészkedhet s amin túl az ország lakosságának ártatlan milliói számára nem terem tovább kenyér? S téved, aki azt hiszi, hogy ezen a demarkációs vonalon világnézeti passe- partout-val keresztül lehet jutni. Olvastuk, hogyan verekedett szólásjogáért egymás mellett a bukaresti ügyvédkamara ülésén a német Hans Ottó Roth és a zsidó Barta Ignác s mennyire egy , zsákba kerültek, amikor a román elnök mindkettőjüktől megtagadta a szólás jogát. Ott egyformán ..hallgass" volt a neve mindkét kisebbségnek. Természetesen lehetnek világnézetbeli és még inkább lehetnek érdekdiktálta ellentétek a demokrácia világfrontján belül is, de a kisebbségek jogvédelme olyan fundamentális, annyira elemi érdeke és alapdogmája a demokráciának, hogy megfeledkezni róla! nem lehet. A demokrata, aki csak nemzeti' vagy hatalmi érdekein méri le, hogy menynyire azonosítja magát a demokrácia szellemével s hogy a demokráciának milyen sérelmeit tartja számon s milyen sérelmek felett siklik át szórakozott tekintettel1, maga alatt fűrészeli a fát. Erre most kezdenek lassan ráeszmélni a nyugati demokraták, legalább is egyrészük. Ma már hallani józan és értelmes hangokat az elfogulatlan szemlélők részéről, ma már számon tartják a kisebbségi kérdést azok is, akik eddig „középeurópai extravaganciának" vették. Lassan ráeszmélnek, hogy a kisebbségi ügy európai sorskérdés, mely szervesen össze van nőve a demokráciával s nemcsak úgy áll az igazság, hogy a diktatúrákban elsorvadnak a kisebbségi jogok, hanem úgy is, hogy ahol a kisebbségi jogokat elsorvasztja a hatalom, ott elsorvad maga a demokrácia is. S ez az, amit az erdélyi példából meg kell tanulnia Európának. A pozsonyi MAKK tisztújító közgyűlése POZSONY. — A pozsonyi Magyar Akadémikusok Keresztény Köre a közelmúlt napokban tartotta meg tisztújító közgyűlését, amely a legteljesebb egyetértés jegyében zajlott le. Az elnöki beszámoló kiemelte az elmúlt év két irányú munkásságát: az egységre való törekvést, amely felé — úgymond — hacsak egy lépéssel is, de előre haladtunk, valamint a különféle szemináriumok működését, amelyek, a mintegy 230 tag szakképzettségének a kifejlesztését célozták. Mint minden kezdet, ez is nehezen ment, remélhető azonban, hogy további kitartással mind több és több tag fog bekapcsolódni az önképzés munkájába. A MAKK ezidei, gazdag tartalmú előadássorozata nagy látogatottságnak örvendett. A meghívott előadók között a következő ismert nevek szerepeltek: Esterházy Lujza, dr. Jankovics Marcell, dr. Fleischmann Gyula, dr. Pfeiffer Miklós, Révay István, Szalatnai Rezső, dr. Sziklay Ferenc és dr. Zólyomi Duka Norbert. A pénztári jelentésből kitűnik, hogy a MAKK választmánya szegénysorsu tagjainak tetemes összegű vizsgadijat és rövidlejáratu kölcsönt juttatott, örvendetes a könyvtárnak mintegy 130 müvei való gyarapodása. A tartalmas titkári jelentés felöleli a pozsonyi magyar főiskolások minden szellemi megnyilvánulását. Majd Nemecz Miklós korelnök vette át a közgyűlés vezetését. Az egységes jelölőlistát nagy lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés s egyhangúan a következő uj tisztikart választotta meg: elnöki Erő Mátyás, alelnök Vaszelák Károly, titkár Szlávik Sándor, pénztáros Moravitz Zoltán, jegyző Vigh Károly, választmányi tagok: Bartos Zoltán, Bugyi Géza, Garai István, Hinora Sándoj, Kovács Endre, Madarász László, Mészáros Zsolt, Szőke Béla, Tóth Zsolt és Zombory György. Leírhatatlan lelkesedés mellett folyt le Kassán az egyesfiit párt választási nagygyűlése Ewtag&slag bitet telt a fiúiéi a pírt várospolitikai programiénak tiz pontja melleit - Jaross. Esterházy és Pajor a szónokok közt KASSA. —■ (Szerkesztőségünk telefonjelentése,) Csütörtök este pontosan 8 óra 20 perckor kezdődött meg az egyesült párt kassai választási nagygyűlése a Schalkház nagytermében. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte az őslakos közönség, hogy meghallgassa Jaross Andor és Esterházy János országos pártelnökök, dr. Pajor Miklós szenátor és a helyi pártvezetőség tagjainak buzdító szavait és igy lélekben is felkészüljenek a május 23-i községi választásra. A mintegy két és fél óra hosszat tartó nagygyűlés oly nagy lelkesedéssel ment végbe, amilyenre még nem volt példa a kassai politikai életben. A nagygyűlést Tost László volt helyettes polgármester nyitotta meg néhány szlovák szóval. Utána szlovák, majd magyar nyelven felolvasta az egyesült párt várospolitikai programjának tiz pontját. Ezután a programon kívüli felszólalásokra került a sor. Á munkások képviselői biztosították kitartásukról és hűségűkről az országos elnököket és a résztvevőket. Az adófizető polgárok nevébep Pausz Béla, a szlovák őslakosok nevében Buksz József, a kereskedők nevében Várkoly Miklós, az iparosok nevében Helyei Gyula, a munkások nevében Fedor György, a magyar ifjúság nevében Rónay László és a mun- kásifjuság nevében Antal Pál mondott beszédet. A felszólalások után a nagygyűlés hatalmas lelkesedéssel fogadta el határozattá az egyesült párt tiz városházi programpontját. Ezután Jaross Andor országos elnök mondott nagyhatású és alapos politikai beszédet, majd Herz Ignác, a városi küzdelemből kiváló harcos, vett búcsút a nagygyűlés résztvevőitől. elnök mondotta el beszédét a résztvevők szűnni nem akaró tapsától kisérve. A beszédeket holnapi számunkban részletesen ismertetjük. Esterházy János után Piláth József mondott nagyhatású beszédet a csehszlovákiai magyarság, de különösen a kassai magyarság sérelmeiről, majd Gömöry János az evangélikus őslakosok nevében beszélt az összetartás szükségességéről. Ezután Pajor Miklós szenátor átfogó beszédben bírálta a választásra felvonuló pártokat és ismertette az egyesült párt városházi programját. Tost Lászlónak, a gyűlés elnökének zárósza- vai után, tiz óra után befejeződött a nagygyűlés és a közönség lelkes hangulatban hagyta él a termet. Érdekes, hogy a nagygyűlés tartama alatt a szomszéd étteremben negyvennégy külföldi újságíró bankettezett, tehát a kassai magyarság ezen impozáns megnyilatkozása úgyszólván az európai sajtó szeme előtt és fülehál- latára ment végbe. Utána Esterházy János országos ügyvezető június közepén látogatja meg Hitlert Hussulini B omfeerg hivatalos látogatási terve: Rómában és Budapesten BERLIN. — Jólértesült körökből származó jelentés szerint Mussolini valószinü- leg junius közepén látogatja meg Hitlert. A találkozó nem Berchtesgadenben fog lefolyni, hanem egy kis kastélyban Berchtes- gaden és München között, amelyet külön átalakítottak Mussolini számára. Nesn lehetetlen, hogy a három-négy napi német- országi tartózkodás alatt a Duce Berlinbe is ellátogat, ahol a Wilhelmstrassén levő elnöki palotában száll meg, amely Hinden- burg halála óta üresen áll, mert Hitler csak hivatalos fogadtatásokon használja, míg különben a kancellári lakás egy részében lakik. Hir szerint Blomberg hadügyminiszter május 21-én Rómába látogat, majd hivatalos látogatást tesz Budapesten is. Az olasz uralkodópár budapesti látogatása tízéves olasz-magyar kapcsolatok megpecsételése lesz BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Darányi Kálmán miniszterelnök az olasz királyi pár budapesti látogatásának jelentőségéről hosszabb nyilatkozatot tett a sajtónak. — Az egész magyar nemzetnek nagy örömére szolgál, — mondotta a miniszterelnök, — hogy az olasz uralkodópár viszonozni fogja a magyar kormányzói pár olaszországi látogatását. Az olasz-magyar barátság évszázadokon túlmenő sorsközösségen, történelmi kapcsolatok sorozatán és a két rokonlelkü nép érdekeinek azonosságából fakadó baráti érzésen nyugszik, A ro- konszenvnek és barátságnak ez az igaz érzése nyert tiz évvel ezelőtt kifejezést a magyar-olasz baráti szerződésben. A magyar nemzetnek ugyanis Trianon után elhagyatva, védtelenül kellett tűrnie a sors nehéz csapásait és magárahagyatott- ságának ebben a rideg légkörében, amely már- már nemzeti létének fennmaradását is veszélyeztette, Olaszország volt az az állam, amely először nyújtott segitőkezet a szenvedő magyar nemzetnek. Magyarország sohasem fogja elfelejteni Olaszországnak ezt a baráti gesztusét, amellyel áttörte az elszigeteltség fojtó gyűrűjét. Az olasz-magyar barátságból kisarjadt római egyezmény módot nyújt arra, hogy itt Közép- európában Olaszországgal együtt munkáljuk azt a céltudatos és konstruktív békepolitikát, amely Középeurópa békés rendezésének kiinduló pontja kell, hogy legyen. Az olasz királyi pár budapesti látogatásának jelentőségét abban látom, hogy ez alkalommal kifejezhetjük mély szerete- tünket és hódolatunkat vendégeink iránt is rajtuk keresztül Olaszország nagysága iránt is. BELGRÁD. — Az illetékes jugoszláv hatóságok ma hivatalos értesítést kaptak Rómából, hogy az olasz királyi pár Budapestre utaztában rangrejtve fog átutazni jugoszláv területen. politika is közbejátszik. Az, hogy eddig nem voltunk katonailag egyenjogúak, nem jelenti azt, hogy lemondunk az egyenjogúságról. A katonai egyenjogúság jelenti nekünk egy - ^ ben nemzeti eyenjoguságunkat is. Végül nagy elismeréssel szól a honvédség ^ szélieméről és ismételten leszögezi, hogy nem tűr meg politikát a hadseregben. 2-es Eistára szavaznak a kassaiak! „Hég csak a gondolata sem merült fői, hogy Kánya Kálmán külügyminiszter lemondjon** „A katonai egyenjogúság jelenti Magyarország számára a nemzeti egyenjogúságot is" Röder Vilmos beszéde a parlamentben BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentéise.) A képviselőház mai {illésén a honvédelmi tárca költségvetését tárgyalták. A vita során valamennyi szónok követelte Magyarország számára a katonai egyenjogúságot. Feltűnést keltett, hogy a költségvetést még az ellenzék is megszavazta. A vita vég,én Röder Vilmos honvédelmi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. — Nincsen a mai Európában világnézeti irány, vagy államforma, — mondotta — amely első feladatának ne a honvédelem megvalósítását és a hadsereg fejlesztését tűzné maga elé. Mindenütt lázas fegyverkezés folyik. Nem enyhít ezen a körülményen semmit az, hogy ezt a versenyt nem mi idéztük fel és hogy semmi sem esett és esdlk tőlünk távolabb, minthogy egy fegyverkezési versen y f ut áriban részt ve gyünk. A leszerelési értekezlet csődbe jutott, mert továbbra is alárendelt helyzetben akarta tartani a legyőzőiteket. Akárhogyan forgatják is ezt ma, ez politikai kérdés s végeredményben itt van a csirája annak a fegyverkezési láznak, amely ma Európát meg üli s amely elsősorban ránk, kisállamokra nehezedik a legjobban. Honvédelmi szempontból ma az a legsúlyosabb kérdés, hogy hová vezet ez a fegyverkezés, háborúhoz vagy békéhez. Eddig inkább a háború, mint a béke felé. Ezt mi a magunk bőrén tapasztalhatjuk a legjobban. Körülöttünk mindenki fegyverkezik. Az az állam, amely nem követ el mindent a maga védelmére, saját sírját ássa meg. Hogy megtehessünk mindent a magunk védelmére, fegyverkezési egyenjogúságot kell követelnünk. Bármennyire is katonainak látszik ez a kérdés, BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap jelentettük, hogy az egyik bécsi lap azt a hirt közölte, hogy Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a közel jövőben nyugalomba vonul. Darányi Kálmán most a budapesti sajtó képviselői előtt újból a leghatározottabban megcáfolta a külügyminiszter lemondásáról szóló híreket. .—> A lemondás híre teljesen légből kapott és annak semmi alapja sincsen, —- mondotta a miniszterelnök. — A külügyminiszter ur sem nekem, sem a minisztertanácsnak nem ajánlotta föl lemondását, de közölhetem azt is, hogy ilyen tervről egyáltalában szó sem volt. Nagyon furcsa, hogy ilyen híreket teljesen felelőtlenül éppen akkor terjesztenek, amikor a miniszter ur Londonban van, ahol alkalma nyílik különböző diplomáciai körökkel és politikai személyiségekkel tanácskozásokat folytatni. Remélem, hogy a híreket nem azért terjesztették, hogy ezzel a külügyminiszter ur londoni helyzetét gyöngítsék. Ismétlem, hogy még csak a gondolata sem merült föl, hogy* a külügyminiszter ur le2
