Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-26 / 118. (4264.) szám

8

a

1937 május 26, szerda. 1

SzmR4zKö^KaLTaRA\

Budapesti színházak

JORIOLEÁNYA

D’Annunzio háromfetvonásos pásztordrámája a Nemzeti Színházban

BUDAPEST. —' Az olasz királyi pár látogatása alkamából a budapesti Nemzeti Színház olasz szerzőnek olasz tárgyú darabját mutatta be. D'Annunzio háromfölvo- násos pásztordrámája annak a század elején divatozó irányzatnak terméke, amelynek Wilde, Maeterlinck, Hcffmansthal mellett éppen D'Annunzio a legkiválóbb képviselője. Lírai zengésű szavak töltik be a színpadot. Wilde katonája igy szól társához: „Nézz a holdra, mily gyönyörűen ragyog a hold!" —< és ugyanígy beszélnek az olasz költő egyszerű pásztorai. A nyelvi pompának ebben a túláradó bőségében elvész a drámaiság, a drámai hitel minden eleme, nem fontos a történés, az életszerűség. Minden és mindenki álmodik, a pász- torfiu hétszázéves álomból ébred, a sokhelyütt egészen értelmetlen szimbolizmusok eltávolítják aztán teljesen a cselekményt a tárgyi valóságtól. Kezdetben gyönyörködtet a ránkzuhanó szóáradat, amely olyan színes, mint az istvánnapi tűzijáték szétfosz- ló sugárkévéje, hovatovább azonban fáraszt és az etnográfiai érdekességek: a kenyérrel való megáldás, a rokonok fölvonulása az esküvőre, a népitélet módja, a sirató asszonyok és a többi, amivel tele van szőve a darab, nem elegendőek ahoz, hogy lankadó figyelmünket ébren tartsák. Szóval e századeleji stilusdráma nem időtálló, de mértéknek annál hasznosabb, hogy az igazi nagyok erejét fölmérhessük vele.

A történet az Abruzzókban játszódik le s az önfeláldozó szerelem glorifikálása. Ali- gi pásztor leszáll a hegyekből, mert anyja asszonyt keresett számára. Feleségül veszi a kiválasztottat anélkül, hogy ismerné, szeretné. Mig a vendégsereg ajándékajánlása tart, Jorio leánya, Mila a noreai aratók részeg mámora elől az ünneplő házba menekül. Aligi egyik húga, Ornella bereteszeli az ajtót mögötte. Az aratók megostromolják a házat és a vendégek dühe a rosszhirü Mila ellen fordul, aki annyi férfit rontott meg apjától örökölt varázslatával. Aligi megragadja a leányt, hogy kitaszítsa, de karja le- hanyatlik és térdrehull. Meglátta a néma angyalt Mila mögött. Otthagyja feleségét, visszamegy a hegyre, ahová Mila is követi. Aligi Rómába készül, hogy föloldoztassa be nem fejezett házasságát és elvegye Milát. De Ornella feljön a pásztortanyára, lelkére beszél Milának, aki kész föláldozni tiszta szerelmét és messzire elbujdosni. Ekkor azonban betoppan a leány iránt vad szenvedélyben égő Lorenzo, Aligi apja. Meg akarja ejteni Milát s a visszatérő Aligi sze- kercével leüti apját. Ezért a népitélet halálra szánja: levágják majd a kezét és egy vad szelindekkel kötözik zsákba, hogy a folyóba dobják. Elviszik anyja elé, hogy térdenáll- va kérje bocsánatát és fogadja kezéből enyhítő serlegét. Ekkor azonban a hegyek közül iderohan Mila, magára vállalja a gyilkosságot és amikor Aligi nem akarja ezt engedni, beismeri, hogy varázsló volt és megrontotta Aligit, akit soha nem szeretett. Csak Ornella tudja Mila nagy áldozatát és földre veti magát előtte, akit most Aligi helyett a máglyára hurcol a fölgerjedt népharag,

A Nemzeti Színház érdekes, patetikus stílusban hozta ki ezt a különös játékot, amely sokban úgy hatott, mintha most egy Ásta Nielsen-filmet pergetnének le előttünk. Horváth János három díszlete megragadó, az Abruzzók sziklavilágának tökéletes képét adja. Csak a latin dikció ellen emelünk kifogást. Magyarország első prózai színházában nem szabad megtörténnie, hogy úgy hangsúlyozzanak latinul, mint a litániát mondó asszonyok, és hogy valaki az Ave Maria-ban domina teca-t mondjon Dominus tecum helyett. Nem pórias magyar latinosságot, hanem olasz latinosságot kellett volna belevinni a kiejtésbe. Tőkés Anna Jorio leányának szerepében végig megtalálja a drámai hangot és ezért élettel teljes az ő alakítása. Talán Lehotay izzó szenvedélyű Lorenzója és Berky Lilli tragikai mélységekhez közeledő édesanyja áll érték tekintetében legközelebb ehez az alakításhoz. Ungváry Aligi szerepében sokszor kiválót ad, néhol modoros. Fogarassy Mária akadémiai növendék az elhagyott asszony szerepében nehéz föladatot oldott meg. Egyetlen szava nincs a darabban, de némasága és mozdulatlansága beszédes. Hosszú Zoltán hegyi szentje őszinte színével hat. Rokonszenves Lánczy Margit Ornella szerepében. A közönség a század elejének ezt az egyik érdekes drámai kísérletét érdeklődéssel fogadta, de alig hihető, hogy a mai világban a darab hosszuéletü lesz.

—y«

(*) A komáromi ref. tanítójelöltek műsoros

estje. A komáromi református tanitóképzőinté- zet most rendezte meg nagyszabású műsoros estjét nagy érdeklődés mellett. A műsoros est egyúttal bizonyítéka volt az intézet növendékei szép készültségének s annak a komoly munkának, amely az intézet falai között folyik. Az intézet vegyeskara Teleky Miklós tanár és Nagy Sándor igazgató-tanár vezetése mellett többiz- ben lépett föl többszólamú énekszámmal, amelyet részben zenekar kisért. Szendi László, Mester Irma, Tóth István, Simon Zoltán, Szabó Mihály szavalatokkal, Simon István, Várady Sándor és Persely István felolvasásokkal emelték a minden részletében kitünően sikerült műsor színvonalát. Nagy Sándor igazgató, dr. Deme Lajos és Teleky Miklós tanárok ügybuzgalmát dicséri a szép anyagi és erkölcsi eredmény.

(*) Mihola Gyuszi rimaszombati nótaestje telt ház előtt ment végbe. Az estélyt Szabó Sári szavalata vezette be, majd Mihola Gyuszi mutatta be legjobb nótáit Lali Sándor és cigányzenekarának kísérete mellett, megérdemelt tapsokat aratva. A műsort az Iparoskor műkedvelő- gárdájának két kabarészáma tette változatossá.

(*) Magyar dalosünnepély volt Ipolypásztón,

Nagy ünnepe volt a magyar dalnak Ipolypász tón. A Református Dalárda tízéves jubileuma alkalmából pompásan sikerült műsoros délutánt rendezett. Szerepeltek: dr. Borka Géza tanár, dt. Mihola Gyuszi daliköltő, Farkas István iró és Juhász Béla költő. A bevezetőt a zsebzi járási közművelődési testület elnöke, a zárószavakat Csornán Géza pásztói református lelkész mondotta. Dr. Borka Géza a magyar dalról és párisi kalandos utazásairól beszélt, Farkas István a magyar népdal keletkezését ismertette és szemléltette. Juhász Béla saját költeményeiből szavalt. Ezen müsorszámok között dr. Mihola Gyuszi muzsikált és énekelt nagy tetszést és tapsot aratva. Végül Pereszlényi János dalolt Mihola-nótákat. Mihola Gyuszit és Pereszlényit Kozák Jani és cigányzenekara kisérte. A dalárda vegyeskarának és férfikarának dalszámai tarkították még a műsort. A rendezés nagy munkáját Menyhár János igazgató-tanitó, Pásztó lelkes kulturmunkása végezte. A műsor minden száma egy-egy élmény volt. A pásztói és a pásztókömyéki ipolymenti magyarság hatalmas számban vett részt a nagyszerű kultur- ünnepélyen.

(*) Károlyi Vilmos jutalomjátéka a kassai színházban. Károlyi Vilmos, a keletszlo- venszkói magyar színtársulat rendkívül te hetséges táncoskómikusa és jellemszinésze, a kassai közönség egyik kedvence Űrnap ján, csütörtökön tartja jutalomjátékát a Gül Babá-ban. A kitűnő szinész Mujkó cigányt, egyik legjobb szerepét alakítja. Nem kétséges, hogy a kassai közönség zsúfolt házzal fogja ünnepelni egyik legkedvesebb magyar művészét.

(*) Hubermann világkörutja. Hubermann Bro niszláv május 8-án befejezte Kaliforniában hangversenyturnéját és Kanadába- utazott az Aurangi hajóval. Kanadából Honoluluiba megy hangversenyezni, onnan a Fidzsi szigetekre, ahol május 28-án Suiwaban adja hangversenyét. Érdekes, hogy a világjáró művészek c-sak a legritkább esetben utaznak a Fidzsi szigetekre. Hulbermann Sima után Uj-Zélandba, majd Ausztráliába és onnan Kínába és Japánba utazik hengversenyezni.

(*) Az Aidát is filmre viszik. Hollywoodból jelentik: A film fővárosának legújabb szenzációja az a hir, hogy a Metro-gyár szerződtette Gina Cignát, a világhírű olasz énekesnőt. Gina Cigna első filmje Verdi „Aida" cimü operájának filmváltozata lesz Nem lehetetlen, hogy Radames szerepét ebben a filmben Lauri Volpi fogja alakítani.

Az amatürfényképész\*\

Másológép házi készítése

Nemrég egy amatőrtársam kérdéssel keresett fel, tudni akarván azt, hogy mi a másológép előnye a másolókerettel szemben és hogyan lehet ilyen gépet olcsón, házilag elkészíteni. Miután ez a kérdés minden bizonnyal többeket is érdekel, levél helyett cikkben válaszolok.

A másológép lényegileg egy nagyobb doboz, melybe két villanyizzólámpát épitünk bele. Az egyik izzólámpát vörös papirossal vonjuk be, mig a másik felett a dobozt kivágjuk az általunk használt lemez vagy film nagyságának megfelelően. Erre a kivágásra üveglemezt helyezünk, amelyre munkaközben ráfektetjük a negatívot és erre a másolópapírt. A munka menete ezzel a géppel a következő: Először a vöröslámpát gyújtjuk meg és ennek a fényénél a kivágásra helyezzük a negatívot, az esetleges maszkot, majd legfölül a másolópapirost. Ellenőrizzük a beállítást, az egyenletes széleket és a maszk helyes fekvését, majd meg- gyujtjuk a fehér izzólámpát s exponálunk. A vörösfényt közben nem kell kikapcsolni, mert annak az expozícióra semmi hatása sincsen.

Ebből máris látjuk, hogy mi az előnye ennek a gépnek a másolókerettel való munkával szemben, A fehér fény a dobozból nem hatolhat ki, tehát munka közben az egyes megvilágítások alatt a munkaasztalon fekvő másolópapirosainkat nem kell mindig becsomagolnunk, mert ezeket csak a sötétkamrafény érheti. Teljesen tökéletesen állíthatjuk be a maszkot, a másolópapiros a fényforrástól mindig egyenlő távolságban van, tehát mindig egyenlő megvilágítási idővel dolgozunk (a megvilágítási idő csak a lemez fedettségétől függ, azonban az így fellépő ingadozásokat kis gyakorlattal hamar megtanuljuk) és sokkal gyorsabb egymásutánban készítjük kópiáinkat.

A kifogástalan másológép építésénél azonban ügyeljünk a következő elvekre: A dobozt oly anyagból készítsük, amely jól bírja az izzólámpák által fejlesztett hőt. Ilyen anyag a bádog, sperrholz stb. A doboz zárjon úgy, hogy belőle fény ki ne szűrődjön, azonban egyik oldala legalább nyitható legyen, hogy az esetleg kiégő körtét kicserélhessük. Miután tökéletes kópiát csak úgy kapunk, ha a másolópapirost egyenletesen világiíjuk meg, jól elosztott, diffúz fénnyel kell dolgoznunk. Ezt úgy érhetjük el, ha az izzólámpát elég messze szereljük a megvihígítandó felülettől. Ez a távolság természetesen függ a megvilágítandó

felület nagyságától. Pl. egy Leica-képnél a távolság csak pár centiméter, mig 9 X 12 cm. nagyságnál már a decimétert is meghaladja. Mivel ez erősen befolyásolja a doboz nagyságát, ezért olyan izzólámpát használunk, melynél a világítótest nem pontszerű, hanem minél nagyobb kiterjedésű felület. Gyakorlatban ezt a célt legjobban opálkörték használatával érjük el. Kiindulópontul szolgáljon, hogy opálkörte mellett, ha a 6 X 9.5 cm. nagyságú negatívot ugyancsak opálüveglapra fektetjük, elég a 8 cm-es távolság. Ha ilyen feltételek mellett a körte erőssége 15 dekalumen, a megvilágítási idő 2—10 mp. közt ingadozik a lemez fedettségének megfelelően. Erősebb körtét nem célszerű alkalmazni, mert akkor alulexponált lemezek másolásánál oly rövid megvilágítási időkkel kell dolgoznunk .amelyeket nem vagyunk képesek pontosan kiexponálni.

A vöröslámpa csak a beállításnál játszik szerepet, ezért nem szükséges, hogy egyenletesen világítsa meg a negatívot, tehát akár a doboz valamelyik sarkába is beépíthetjük, ahogy azt a helykihasználás megköveteli. Ügyelnünk kell még arra, hogy a másolópapirost a megvilágítás alatt a negatívra szorítsuk. Ezt a má- solőkeretéhez hasonló berendezéssel érjük el a legkönnyebben, azonban rugós szoritók alkalmazása felesleges. A fehérfény kapcsolójának a doboz külső oldalán kell lennie. Ez lehet akár közönséges kapcsoló, amelyet a másolópapiros leszorításával egyidejűleg másik kezünkkel fordítunk át, de megoldhatjuk a megvilágítást automatikusan oly módon is, hogy a fehér fény a másolópapír leszorításakor magától kapcsolódjék be és a szoritás megszűntekor ugyancsak magától szakadjon meg az áramkör.

Mivel a másológép 110—220 voltos árammal működik, a villanyos szerelés előirt szabályaira ügyelnünk kell, főkép azért, mert sokszor dolgozunk fürdőszobában, ahol a nedves padló vagy vízcsap érintése tökéletlen szigetelés esetén könnyen idézhet elő balesetet. A bádogból készült dobozt földeljük még külön is.

Sajnos, technikai okokból a fentieket rajzokkal nem illusztrálhatom, azonban némi kézügyességgel és gyakorlattal rendelkező amatörtársaim már ezek alapján is kevés kísérletezés után kielégítően használható és kifogástalanul működő másológépet állíthatnak össze maguknak. A. J*

CTPüIíÍ májfolt, arctisztátlan- 9£v|llv s ág elcsúfítja a legszebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány legújabb vívmányai szerint készült

Korall créme extrát

használ. Száraz arcra zsírosat, zsíros arcra száraz krémet. Egy tégely KORALL CRÉME EXTRA ára Ké 12-Készíti:

VÖRÖSRÁK PATIKA, Mihály ucca 24

mniMBÍlíBBMBWmMM—■■

(*) Kétezer gyermek Kodály vezetése alatt magyar dalokat énekel a Margitszigeten. Budapestről jelentik: Amerikai méretű magyar dalosünnepély lesz junius 6-án a Margitszigeten. Nyolc budapesti iskola kétezer növendéke kórusokat fog előadni magyar ruhában és a számokat szabadtéri társasjátékkal tarkítják. Kodály Zoltán Helsinkiben végighallgatott ilyen dalosünnepélyt és ott látta, miként építenek föl egy úgynevezett „akusztikai falat", amelynek az volt a célja, hogy az énekből semmi se vesszen el. Ezt a falat a Margitszigeten is fölépítik. A másfél óra időtartamú hangversenyt Amerika is közvetíti rádióállomásai számára. Toscanini, aki budapesti tartózkodása alatt hallotta ezt a gyermekkórust, azt mondotta Kodálynak, hogy ezekkel a gyerekekkel utazni kellene a világban, olyan tökéletes az énekük.

(*) Bemutatták a „Lear király" operát.

Mint Rómából jelentik, az ottani operaházban bemutatták Alberto Ghislanzoni „Lear király" cimü operáját, amelynek szövege Shakespeare drámája nyomán készült. A zenedráma a római ősbemutatón nagy sikert aratott és valószínű, hogy a római pre- miér után a milánói Scala is bemutatja.

(*) A fehér-fekete filmek vége? A Metró-tröszt elnöke, Sam Goldwyn, aki jelenleg Londonban tartózkodik, kijelentette, hogy vállalata ezentúl kizárólag színes filmeket készít. Szerinte egy éven belül úgy kihalnak a fehér-fekete filmek, mint ahogy, a hangos filmek eljövetele a néma film halálát jelentette. A változás megtizedeli a hollywoodi filmcsillagokat, mert a színes filmeken csak nagyon vékony arcfestékréteget lehet használni. Ezért lesznek kénytelenek nyugalomba vonulni a filmsztárok, akik erős arcfestéssel pótolják vonásaik fogyatékosságát,

A ftoasouyi maiik rnüsota:

ALFA: A hajadon anya. (T. v. Euch.)'

ÁTLÓN: Az arany ember. (Magyar film.)

LUX: Ahogyan kívánsz. (Gr. Garbó.)

METROPOL: Bűn és bünhődés. (H. Baur.)

REDOUTE: Pilótabecsület. (Fr. Tone.)

TATRA: A húszéves. (S. Sidney.)

URÁNIA: Az aranyember. (Kiss Ferenc.)

AZ UNGVÁRI MOZGOK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE:

V/25—26—27: Három a kislány*

V/28—29—30—31: Az édes mostoha.

BIO RADÍO:

A Rádió-moziban, szünetelnek az előadások.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA: GALÁNTÁN:

Szerdán: Urilány.

Csütörtök délután: Bécsi tavasz.

AZ IVÁN-SZINTARSULAT MŰSORA KASSÁN:

Szerda este: Bikfic tanár ur. Turóczy Gyula

jutalomjátéka.

Csütörtök délután: Hulló falevél. Mérsékelt helyárakkal.

Csütörtök este: Gül Baba. Károlyi Vilmos

jutalomjátéka.

Péntek este: Nincs szebb, mint a szerelem*

Farkas Pál bucsuesfélye.

Szombat délután: Olcsó helyáru prózai előadás.

Szombat estet Nincs szebb, mint a szerelem.

Vasárnap délután: A csókos asszony. Mérsékelt helyárakkal.

Vasárnap cstef Nincs szebb, mint a szerelem.

Hétfő este: Nincs szebb, mint a szerelem,