Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-11 / 106. (4252.) szám

TI^GAI-MAG^tóR-HlRIiA? A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA nem világnézeti légvárakon nyugszanak, hanem megkövesedett tradiciókon. Persze, a tradíció mindig jelent valami maradiságot, valami konzervativizmust, csökönyösség is van benne, nem is föltétlenül értelmes csö­könyösség, hanem csak ösztönös ragaszko­dás a múlt néhány drága tapasztalatához — de azért ebben a csökönyösségben mintha nagyobb viharálló kohézió lenne, mint a világnézeti statika pontos szabályai szerint fölépített beton-, üveg- és acélkonstrukciók­ban. Lehet, hogy ez nem beton és nem ,,neue sachlichkeit", hanem csak terméskő, amit nemzedékek hordtak össze elavult mo­dorban épült s nem is túlságosan egységes stilusu hajlékká, de a demokrácia, úgy lát­szik, egészen jól érzi magát benne s év­századok óta élvezi a maga csorbítatlan szabadságát. Az angol demokrácia mintha át­vette volna a vezényszót Európában s ettől nincs mit tartania a demokrácia egyetlen hívének. Különösen nem Középeurópa kis népei­nek. Az angolok amennyire tisztelik saját házi szokásaikat, amennyire ragaszkodnak a múltnak minden kis idejétmúlt, ócska em­lékéhez, mert önállóságuknak és egyénisé­güknek szimbólumát látják benne, annyira tisztelik mások egyéniségét, önállóságát és egy idegen fülnek talán értelmetlen jelsza­vait. Az angolok nem egy nemzet, hanem a népek egész falkája fölött uralkodnak olyan rcagátólértetődő felsőbbrendűséggel, minha világéletükben az arab vagy a hindu mito lógiát tanulmányozták volna, egy angol semmin nem lepődik meg és semmit nem tart lehetetlennek, egyszerűen csak tudomásul veszi, mint érdekességet. Amire a francia szinte borzongó utálattal tisztátalant kiált, arra az angol egykedvűen csak annyit mond: kuriózum. A franciák valahányszor nekigyürkőztek a világ, vagy legalább is Európa meghódításának, mindig világnéze­tet is akartak adni a népeknek, uj erkölcsl- séget, uj életszemléletet és mellékesen rossz repülőgépeket és öreg, hasznavehe­tetlen mordályokat. Az angolok ezzel szem­ben semmi mást nem akarnak Európától, csak hogy békén maradjon s ne zavarja ál­landó nyugtalankodással köreit, ezenfölül pedig soha nem igyekeztek világnézetet vagy irodalmi stílust oktrojálni Európára. Az angolok annak ellenére, hogy a legnem- zetfölöttibb népe a világnak, mindig Európa térképének nemzeti színkártyáját látják, a maga változatos árnyékoltságában a franciák ezzel szemben soha nem láttak iga­zán egyebet Európa népénél. A németek szemében a világ németekből és egyéb min­denféle másod-, harmad- és századrangú népekből áll, a franciák Európa népét lát­ják, amely természetesen franciául beszél, ha kibújik saját nyelvének bizonytalan, sö­tét és nyirkos odújából, francia könyveket olvas és francia ócskavasat vásárol a „tech­nika vívmánya" gyanánt, az angol meg úgy jár a világban, mint a vicclapbeli bogár- gyűjtő, kockás ruhában, lepkefogó hálóval és zöld napellenzővel és a világ minden tü­neménye előtt megáll őszinte, elragadtatott csodálkozással, örül, hogy a világ nem egy­forma, csalhatatlan szeme van a kuriózu­mok iránt, a világért sem vakarná le a lepke szárnyának himporát csak azért, mert a ro­varok világában a szürke legyet tartja a tökéletesség kiteljesedésének. Hogy a cso- dabogárgyüjtő maga is csodabogár — ez csak természetes. De a huszadik század em­bere olyan sebes iramban robogott el a fa­lanszter határáig, az uniformis, a lelki, szel­lemi és testi uniformis olyan ijesztő gyorsa­sággal vált habitusunké — hogy igazán örülni kell, ha végre a termesz-világnézet sz imhatárán föltűnik a „csodabogár" egyé­niségtisztelő életfölfogásával. H református egyház iskoláihoz súlyos anyagi áldozatok árán is rendületlenül ragaszkodik A beregi egyházmegye közgyűlése BEREGSZÁSZ. — A beregi református egyház­megye e napokban tartotta tavaszi rendes közgyűlé­sét Beregszászon. A közgyűlést Bary Gyula esperes, nagyberegi lelkész imával nyiltotta meg, majd Féltés- hézy Sándor egyházmegyei gondnok mondott üdvöz­lő beszédet. A nagy gonddal készített esperesi jelen­tés hű képét nyújtotta Kárpátalja legnagyobb refor­mátus egyházmegyéje közállapotainak. örvendetes tényként emelte ki a hitélet fokozódó erősödését és elmélyülését. Az egyház iránti hűség és ragaszkodás is egyre job­ban megszilárdul a hivekben. A szekták térhódítása megszűnt, s egyre többen térnek vissza az egyház kebelébe. A lelki javakban való gyarapodással szomorú ellen­tétben áll az egyházmegye anyagi helyzetének saj­nálatos leromlása. Az egyházmegye bevételei mind­inkább csökkennek, úgyhogy nem tud eleget tenni a magasabb egyházi közületekkel szemben fennálló kötelezettségeinek, s e tekintetben a leghátrányosabb helyzetben van vala­mennyi egyházmegye közt Az egyházkötségek belső életét az esperesi jelentés kielégítőnek találja, a negy­venkét egyházközség közül csupán négy helyütt, Ba- dalón, Macsolán, Kisbégányban és Szernyén vannak nehézségek, melyeknek rendezésére a közgyűlés telj­hatalommal ruházta fel az egyházmegye elnökségét. A nagy elismeréssel fogadott esperesi jelentés után Györke István egyházmegyei főjegyző, beregujfalusi lelkész indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi kivo­natban üdvözli a magyarországi tiszántúli református egyházmegye újonnan megválasztott püspökét, Mak- láry Károlyt A missziós bizottság jelentését Simon Zsigmond asztélyi lelkész terjesztette elő. Az egyházközségek nemes buzgalommal vették ki részüket a hívek lelki életének elmélyítését célzó missziós mozgalomból, mely elsősorban a vallásos célú összejövetelek ren­dezésében, hitbuzgalmi egyesületek alakításában s a jótékonyság gyakorlásában nyilvánult meg. A beregi egyházközségek 186 vallásos estét rendeztek. Vasár­napi iskolát 17 egyházközség tartott A vallásos egye­sületek száma is gyarapodott s legtöbbjük igen tevé­keny munkásságot fejtett ki az elmúlt tél alatt. Az egyházmegyében 20 leánykor, 13 asszonykor, 17 ifjúsági kör és 25 énekkar működik. A segítő egyesületnek 32 községben vannak tagjai. Fontos eseménye volt az egyházmegyének a presbiteri konferencia, amelyen a tiszaháti kör sok lelkésze is résztvett. A számvevőszék, melynek jelentését Huszty Béla kigyósi lelkész terjesztette elő, az egyházköz­ségek nagymérvű eladósodottságáról tett jelentést. Az eladósodást legfőképpen a felekezeti iskolák fenntartásának költségei okozzák, amelyek Kárpát­A kamaraénekes zsebkendője. Művészeknek, akiknek a torkukra gon* dósán vigyázniok kell, szokásuk a zsebken- dőt szájuk előtt tartani, mintha ezzel az in­fekciót elkerülhetnék. Igaz, hogy minden lé­legzetvételnél a'bacillusok ezrei vonulnak be a szájba, amely ellen tehetetlenek vagyunk. Védekezhetünk azonban kifejlődésük ellen azáltal, ha a szájüreget, amelynek meleg­sége jó talaj terjedésükre, Odol-lal gondo­san öblögetjük. Az Odol a nyálkahártyá­kon .védő réteget képez és ezzel a fertő­zéstől megvéd bennünket. Nem zsebkendőt, kamaraénekes ur, hanem naponta három­szor Odolt! 1937 május 11, kedd. alján négyszeresét teszik a szlovenszkóiaknak. A közgyűlés az egyház iskoláival kapcsolatban új­ból leszögezte azon álláspontját, hogy iskoláihoz a súlyos anyagi áldozatok árán is rendü­letlenül ragaszkodik és azokat nem adja át, s az egyes iskoláknál rendszeresített felekezeti tanítói állások számát sem csökkenti. Ezen elvi állasfoglalásnak megfelelően az egyház- megyei közgyűlés nem hagyta jóvá a nagyborzsovaí egyházközség azon határozatát,. amellyel az egyház iskoláját az államnak akarta átadni és a gáti egyház- községnek azon döntését, amely szerint a felekezeti tanitók számát eggyel leszállítja. Az egyházmegye végül két uj segédlelkészt, Forgon Pált és Seres Zoltánt kebelezett be. A közgyűlést a közigazgatási bíróság ülése követte. A belpolitikai szünet után ismét sovány kilátásokkal kezdi meg munkáját a kormánykoalíció Hodza távolléte alatt a vitás kérdések semmivel nem jutottak előbbre •• Zsákuctában a fizetéslevonásokról szóló javaslat ■ Propagandaminisztériumot szeretnének létesíteni Franké számára a szocialisták ■■ Rendjelankét ■■ PRÁGA. — Az elmúlt hét a belpolitika fö­tényezőinek külföldi kirándulásai jegyében zaj­lott le. A miniszterelnök londoni tartózkodása alatt találkozott Vansittart angol külügyi állam­titkárral, fogadta a londoni román követet és a jugoszláv követség ügyvivőjét, továbbá tárgyalt Attlee őrnaggyal, az ellenzékben lévő angol munkáspárt elnökével. Úgy volt tervben, hogy Edén hétfőn fogadja Hodzát, de ez Edén elfog­laltsága miatt eltolódott. Küszöbön áll Hodzá- nak Delbos francia külügyminiszterrel való ta­lálkozása. Hir szerint Schmidt osztrák külügyi államtitkárral is beszélni fog. • • Otven sebesült Toulonban az Orleansi Szűz ünnepén TOULON. — Az Orelansi Szűz emlékünepén súlyos összeütközésre került a sor a jobboldal és a baloldal tagjai között A hazafias csoportok fölvonulását a szűz szobra előtt a baloldaliak megzavarták, amennyiben elénekelték az intema- clonálét. Csakhamar összeütközésre került a sor. A nyugtalanság étharapőzott a külső városnegye­dekre és mindenütt több sebesülés történt. A csendőröket is megtámadták és megverték. A pulyoa sebesültek számát ötveare becsülik. A belpolitikai szünet hete A nemzetgyűlés két házának elnöke a kis- antant háromnapos interparlamentáris konferen­ciájáról Belgrádból visszaérkezett, úgyhogy a most kezdődő héten a nemzetgyűlés is munkába áll. Egyelőre mindkét házban csak egy-egy ülés van tervbe véve. A miniszterelnökhelyettes lap­ja a helyzetről adott képében az elmúlt hetet egyenesen „belpolitikai szünetnek" nevezi. Beismeri, hogy a kulisszák mögött „rengeteg sok kom­bináció és ehenkombináció forog közszájon", de ez mind csak politikai mérlegelések szülemé­nye. Annyit azonban elismer a szociáldemokra­ta lap, hogy az őszi választások előre vetik ár­nyukat. A községi választások időpontjául egyelőre szeptember 26-ikát, a hónap utolsó vasárnap­ját tűzték ki. Bár nem politikai természetű választásról van szó, ennek elleniére politikai jelentőséget tulaj­donítanak neki. A tárgyalás alatt levő problémákat, köztük fontos gazdasági témákat, mindezideig nem oldották meg. A kormány szodálpolitiikai bizottságai Srámek elnökletével néhány apróbb jelentőségű kérdés­sel foglalkozik. Például ilyen azoknak a körze­teiknek megállapítása, amelyekben kísérleti céh­ből egrynevezett minimális árakat fognak elren­delni. A szocialista lap ezzel burkoltan elárulja, hogy a kormány egyes bizottságai, amelyek szá­mára Hodza miniszterelnök munkaföladatokat bízott, nem igen jutottak előbhre egy hét alatt A fizetéslevonások körül Főleg az állami alkalmazottak fizetéslevoná­sainak ügyében benyújtott törvényjavaslat kö­rüli tárgyalások nem vezettek semmi ered­ményre. Ez a legfényesebb pont, mert ennek el­intézési formájától függ részben a meghatalma­zást törvény további meghosszabbításénak sorsa is. Mint jelentettük, ez a javaslat egy kínos jogi hiányt akar utólag visszaható erővel pótolni. Az 1933 júniusában hozott meghatalmazás! törvény alapján a kormány 1933 decemberében elrendelte, hogy az állami tisztviselők fizetését 2—4 százalékkal csökkentsék. A bírák azonban hivatkoztak az alkotmánytörvényre, amely egyik pontjában kimondja, hogy a „bírák szol­gálati viszonyait törvény állapítja meg" s ez alapon a legfelső közigazgatási bíróságnál meg­támadták a kormányrendeletet. A legfelső köz- igazgatási bíróság legutóbb valóban törvénytelennek nyilvánította a kormányren­delet alapján eszközölt fizetéslevonásokat. Ebben a kínos helyzetben a kormánynak vagy vissza kellett adnia a levont összegeket, vagy pedig uj jogi alapot kellett teremtenie a meg­történt régi levonásokra. Az utóbbi megoldás mellett határozott s igy született meg a most körülvitatott kormányjavaslat. Am maguk a koalíciós körök is úgy vélekednek, hogy az 1933-ra visszanyúló hatályú törvény jog­bizonytalanságot kelthetne s ezért azt taná­csolják a kormánynak, hogy a népszerűtlen javaslatot vonja vissza. Valószínű, hogy olyértelmü kompromisz- szum jön létre, hogy a jövőre nézve a kor­mány bizonytalan időre meghatalmazást kap az eddigi levonások rendszerének fönntartá­sára, ellenben a hátrálékos követelésekre vonatkozólag mástermészetü kedvezmé­nyek nyújtásával elégítik ki a bírákat Ha igy oldják meg a kérdést, akkor is meg­marad bizonyos tüske, mert a többi állami tisztviselő is ugyanazt a jogi helyzetet és elbánást fogja követelni, amilyenben a bí­ráknak lesz részük. A fizetéslevonások ese­tében tehát erősen megbosszulta magát a meghatalmazási rendszer. Ha Annakidején maga a parlament törvénnyel rendezi a fi­zetéslevonások kérdését, akkor nem kerül­hetett volna sor a kormányrendelet olyan dezavuálására, ahogy a közigazgatási bíró­ság határozatában történt. Propagandaminisztérium 1 A vasárnapi sajtóban érdekes hír látott napvilágot. A szocialista pártok köréből azt a tervet lanszirozzák, hogy egy uj minisztériumot kell teremteni, a propagandaűijiixiszténumot s íu uj táisa, élére a cseh nemzeti szocialista Franké iskolaügyi minisztert kell állítani. Rendielgondok Mivel komolyabb témákban a koalíció nem tud egyelőre megegyezésre jutni, ezért egy reményteljesebb értekezletet fognak május végére összehívni. Az ankétre összehívják a rendjelszakértő­ket és itt meg fogják tárgyalni, hogy az elvben már törvénybe iktatott rendjel- rendszert hogyan építsék ki. Elsősorban a rendek nevét és fokozatait fogják meg­állapítani. Ha az ankét konkrét megállapodásra jut, akkor eredményeit törvényjavaslatba öntik és nyomban tárcaközi észrevételezés tár­gyává teszik. Szovjet-válasz a pápának: „A katolicizmust IA megsemmisítjük MOSZKVA.— JaroslaTvaki, az istentelenek sze> vezetőnek főtitkára a Worowski-klub ülésén fog­lalkozott a kommunistaellenes pápai enciklikával és gyűl öl s égtől tajtékzó kijelentései minden két­séget; eloszlatnak aziránt, hogy az uj Sztalin-alkot- mány a bolsevista egyházpolitikán ‘bármit is vál­toztatni szándékozik. Jaroslawski ezeket mon­dotta: „A Vatikán ismét eszeveszett támadást in­tézett ellenünk. Ez nem újság A pápa és csatlósai nem tudnak a szovjetunió létezésében megnyu­godni. A Vatikánnak a régi bolseviki hagyomá­nyok szerint felelhetnénk. De minek akarnék a pápát és embereit meggyőzni? Nem, bennünket csak a katolikusok tömegei érdekelnek, akiket szabadgondolkozókká tenni akarunk és tennünk kell. Mi akként fogunk válaszolni, hogy a katoli­cizmust minden, rendelkezésünkre álló eszközzel meg fogjuk semmisíteni. Az uj alkotmány nem vallásos propaganda sza'badalomlevele; sőt az is- tentelenseg íegjo<bb garanciája abban a formában, amint azt az állam és a párt hirdeti. Mi tovább is a katolikusok tömegének meghódításáért fogunk küzdeni.** w AZ OLASZ KORPORÁCIÓS ÁL­LAMTITKÁR BUDAPESTEN. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonom Arnoldo Croilalanca, az olasz korporációs miniszté­rium államtitkára tegnap Budapestre érke­zett. Az államtitkár látogatása, környeze­téből szerzett információk szerint, tisztára majgÁnjjelleaü. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom