Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-09 / 105. (4251.) szám
1937 május 9, vasárnap* *5RS<saMAGil^mMiaé Tizennyolc évi áldozatkész kitartással M 3135-17/10 Csécs és Makranc községek kiharcolták a magyar iskolát A magyar többségű községek a maguk erejéből fogják fenntartani az uj iskolát • Egyhangú lelkesedéssel szavazták meg a költségeket ■ « A szlovák tanítás ellenére mindkét községben növekedett a magyar iskolát igénylők száma ■■■ Kassa. — (Kassai szerkesztőségünktől.) Csécs és Makranc magyartöbbségü községek szomorú nevezetessége* mint ismeretes, az, hogy tizen-* nyolc év óta a két község magyar lakossága mindeddig hiába harcolt azért, hogy a községekben magyar iskolát állítsanak fel. A lankadatlan erővel folytatott harc most — ugylátszik — a sikeres megoldás stádiumába érkezett. Az iskolaügyi hatóság végre aktív lépésre szánta el magát, felszólította a két községet, hogy a magyar iskola fenntartásához anyagilag járuljon hozzá és mindkét község képviselőtestülete egyhangúlag megszavazta a szükséges költségeket A formalitások ilyetén elintézése után most már gyors cselekvésre van szükség, hogy Csécs és Makranc magyar gyermekei a jövő iskolaévben mór saját anyanyelvükön tanulhassanak. Símecek-Gará müve Mindkét község Kassától délre, a szepsi. járásban fekszik. Mindegyik községnek körülbelül ezer főnyi lakossága van és az 1930. évi nép számlálás Csécsen 55.12, Makrancon 56.08 százaléknyi magyarságot mutatott ki. Ennek ellenére az történt, hogy a két községben rögtön az államfordulat után bezárták a magyar iskolát és azóta csak szlovák iskola működik úgy Csécsen, mint Makrancon, Hogy a két magyar többségű község elveszítette magyar iskoláját, az elsősorban Simecek-Gara János akkori kassai tanfelügyelőnek. tudható be, A nagy ambíciójú volt magyar tanárnak az volt a rögeszméje, hogy úgy Csécs, mint Makranc elmagyarositott szlovák községek, amelyeket .vissza kell szlovákositani, tehát egyik községet sem illeti meg a magyar iskola. E felfogásnak több ízben adott kifejezést, pedig egy kis történelmi tanulmány nyomban meggyőzhette .volna annak tarthatatlanságáról. Történelmi tény, hogy Makranc község még az 1200-as esztendőből származó magyar település, ahová a századok során beszivárgott ugyan néhány szlovák család, de a község lakosságának túlnyomó része mindig magyar volt. Pontosan ugyanaz a helyzet Csécsen is, A legékesebb bizonyíték a két község magyar ősisége mellett, hogy még a Bach-korszakban létesített telekkönyvek is csupa magyar dűlőneveket tartalmaznak. A makranci telekkönyvből ezeket a dűlő elnevezéseket jegyeztük kk „Őrhegy, Répaföld, Alsófelmenő, Felsőfelme- nő, Kukoricaföld, Rövidke, Pásztó, Csere, Nyirjes, Berek, Berekalj, Régi temető, Uj temető, Kisőrhegy, Nádramenő, Felsőbábaszár, Legelőtér, Kenderföld'* stb, Csécsen pedig*. „Faluvégszer, Répaföld, Kiskas, Nyárias, Széleshegy, Hosszúhegy, Rigó" stb. A régi tago- sitási térképeken is ezek a nevek szerepelnek, tehát senki sem foghatja rá a két községre, hogy elmagyarositott szlovák községek, Lankadatlan küzdelem A község lakossága mindent elkövetett az évek folyamán, hogy a magyar iskolát visszakapja. A két község lakossága bámulatos kitartással vezette a harcot és minden iskolaév végén ösz- szeirta azoknak a gyermekeknek a neveit, akiket szüleik magyar iskolába akartak járatni. Jellemző, hogy mig az 1934—35,. iskolai évben Csécsen százötven iskolaköteles gyermek közül száztizenhármat akartak, a szülők magyar iskolába járatni, ez az arányszám az Idei, 1936—37-ik iskolai évben már annyira növekedett, hogy százötven iskolaköteles gyermek közül már százhuszon- kilenc kívánkozott magyar iskolába. Hasonlóképpen emelkedett az arányszám Makrancon is, ahol 1934—35-ben százhúsz iskolaköteles gyermek közül kilencven gyermek szülei kívánták ,a magyar oktatást és ebben az évben a százhúsz gyermek közül már száztizenkéí gyermek szülei állottak ki a magyar iskoláért. Hosszú éveken át nem vették figyelembe a két község jogos követelését. Sőt, ismeretlen egyének feljelentésére azt is elérték, hogy bűnvádi eljárás indult azok ellen a gazdák ellen, akik gyermekeiket magyar iskolába jelentették be. De bűnvádi eljárás indult dr. Kátra Kálmán, az egyesült párt keletszlovenszkói főtitkára ellen is, azon a címen, hogy évek óta vezette a két község nehéz harcát a magyar iskolák felállításáért, A kassai ügyészség nem .vállalta a vádat dr. Kátra főtitkárral szemben, a szepsi járásbíróság pedig felmentette a csécsi és makranci gazdákat az ellenük emelt vád alól. Ezzel a csehszlovák bíróság ítélete is törvényesnek minősítette Csécs és Makranc községek lakosságának követelését, A gerinces kitartás diadala Ezek után történt, hogy Dobránszky János akkori nemzetgyűlési képviselő 1934 őszén interpellációt terjesztett be az iskolaügyi miniszterhez a két iskola ügyében, amelyre hosszú hónapokig nem kapott választ. Végre is az iskolaügyi hatóság látta, hogy minden évben egyre több magyar szülő kívánja gyermekének magyar nyelven, való iskoláztatását és igy hónapokkal ezelőtt végre döntő lépés történt az ügyben. A párt állandó sürgetésére megérkezett az iskolaügyi minisztérium leirata a két községhez, amely szerint az iskolák felállítását és a dologi kiadások viselését igénylik a községek lakosságától, amely esetben semmi sem áll többé útjában a cécsi és makranci magyar iskolák létesítésének, A két község magyar lakossága elégtétellel vette tudomásul a tizennyolcéves küzdelem eredményes fordulatát és mindkét község tanácsa és képviselőtestülete egyhangúlag határozta el, hogy a magyar iskoláért meghozza a kívánt áldozatokat, A napokban folyt le a képviselőtestületek ülése, amelyeken itgy döntötek, hogy gondoskodnak iskolahelyiségről és annak felszereléseiről, fedezik az iskola összes dologi kiadásait, beszerzik az iskolai taneszközöket, könyveket, tanszereket és viselik a tanító fizetését, lakbérét, nyugdíj- járulékát, úgy, ahogy azt a törvény előírja. A magyar iskola terheit mindkét községben pótadó kivetésével fogják fedezni. A határozat indokolása kimondja, hogy a törvény szerint ,,minden gyermek anyanyelvén nyerje az iskolai oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike." A magyarság pedig a két községben túlnyomó többséget képez. Hivatkozik az indokolás az alkotmánylevélre és a békeszerződések kisebbségvédelmi intézkedéseire, továbbá az iskolaügyi miniszter 1934-ben tett ünnepélyes parlamenti kijelentésére, amely szerint ha az uj magyar tannyelvű népiskola felállítása az állam nehéz pénzügyi helyzete miatt a költségvetésben nem is talál fedezetet, úgy a községben lakó állampolgárokon múlik, hogy az iskola felállítása iránt folyamodjanak azzal a feltétellel, hogy az iskola felállításáról teljesen a maguk költségére kell gondoskodniok. Végleges elintézési még ebben az évben! A képviselőtestületi határozatot mindkét község felterjesztette jóváhagyás végett a járási választmányhoz. Az ügy további sürgetését az egyesült párt kerületi és országos vezetősége vállalta magára. Most már elsőrangú és sürgős feladat, hogy a két magyar iskola létesítése még ebben az évben megtörténjék és igy a jövő tanévben a törhetetlen hüségü csécsi és makranci magyarok gyermekei már anyanyelvükön tanulhassanak az iskolában, A tizennyolcévi szünetelés után a végleges elintézés már nem tűr további halasztást és igy minden igyekezet arra irányul, hogy az elvi szép eredményből valóság váljék és annyi év után újból felcsendüljön a magyar szó a makranci és csécsi iskolában. Május 19-én érkezik az olasz királyi pár Budapestre RÓMA. — Olasz kormánykörökből származó értesülés szerint az olasz uralkodópár május 19-én érkezik meg a magyar fővárosba, Az olasz királyi vendégek négy napot töltenek Magyarországon, mint Horthy kormányzó és felesége vendégei. Az olasz uralkodópár kíséretével együtt május 22-én hagyja el Budapestet. Serédi: Nincsen sem egyéni, sem kollektív emberi öncélúiig! — ESZTERGOM. — Az esztergomi Szent Anna-templom most ünnepelte felszentelésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás pontifi- kálta a templomban az ünnepi szentmisét és ugyanő mondott szentbeszédet, amelyet a rádió is közvetített. A bíboros egyházfejedelem foglalkozott beszédében azokkal a jelszavakkal, amelyeket ma az egyéni és kollektív öncéluság- gal. kapcsolatban hirdetnek. — Manapság — mondotta—1 sokat beszélnek az ember egyéni és kollektív öncéluságáról. Ezt az öncéluságot azonban s ennek fogalmát pontosabban nem tudják vagy nem akarják meghatározni. Ha a fogalom megfelel a szónak, akkor azt kell mondanunk, hogy sem egyéni, sem kollektív emberi öncéluság nincs, nem is lehet, mert a kollektivitásnak, nevezetesen a társadalomnak, a nemzetnek, az államoknak, az egyháznak célja az ember, az embernek célja pedig az Isten, mert mindeneket önmagáért teremtett az Ur. — Nincs tehát sem egyéni, sem kollektív emberi öncéluság, azonban van mindenkire kötelező Isten-céluság. És ennek az isteni öncéluságnak óriási hordere- jét, sorsdöntő fontosságát szinte szemünk láttára bizonyítják a világesemények is. Szinte szemünk láttára történik, hogy ‘igen sokan meg- tévedtek, szem elől tévesztik az igazi célt, aa isteni öncéluságot és elvesztik az Istent, akár egyes emberek, akár különböző társadalmi rétegek, akár egész nemzetek legyenek ezek s az Istennel együtt elvesztik sokat hangoztatott ön- céluságukat is és ezzel végveszedelembe sodorják önmagukat. Ebből a végveszedelemből nincs menekvés, ha vissza nem térnek az Isten keresésére és meg nem találják Istent. Brazíliába, Uruguayira, Argentínába, Paraguayba és a többi délamerikai államba gyorsan és kényelmesen utaz hátik az angol hajóstársaság hajóin. Prospektussal és költségvetéssel készséggel szókéi HÓVAL mii LIMES, LIMITED Praha 19., Váciavské námésti 72. 4, beszélő iémyeik Az államvasutak igazgatóságai április végén a lapjelentések szerint utasítást kaptak, hogy az állomásokat fokozatosan uj állomásfeliratokkal lássák cl oly módon, hogy az állomások nevei éjjel is olvashatók legyenek. A vasúti kalauzok utasítást kaptak, hogy a jövőben nemcsak az állomásokon hirdessék az illető megállóhely nevét, hanem figyelmeztessék az utazókat a fülkékben is, hogy milyen állomás következik. Azonkívül az uj menetrend életbeléptetésétől kezdve néhány áilomásnevet meg is változtattak, igy például Várgede község állomása is uj nevet kap, A rendelkezésekben azonban hiába keressük azt az utasítást, hogy az állomások magyarlakta vidékeken visszanyerjék magyar elnevezésüket is, dacára annak, hogy ősz óta halljuk, hogy az állomások magyar nyelvű feliratokkal való ellátása befejezett tény és csak napok kérdése annak foganatosítása, A közelmúltban ülésezett országos vasúti tanács sem foglalkozott a vasúti állomások magyar elnevezésével, a vasúti tanácsban a magyarság máig nem nyert képviseletet és sérelmeinket eddig nem orvosolták. Most már az egyesült párt törvényhozóira hárul a feladat, hogy kisürgessék, hogy kívánságainkat a minisztérium végre teljesítse. Vágsellye községben eddig csak csehszlovák tannyelvű polgári iskola működik, holott a járásban a hivatalos statisztikai kiadmányok szerint a legutolsó népszámlálás alkalmából a lakosság túlnyomó része, 55.5 százaléka vallotta magát magyarnak és magában Selllye községben , a lakosságnak 27,75 százaléka magyar és igy teljes jogunk van ahhoz, hogy Vágsellyén minél előbb magyar tannyelvű polgári iskolát létesítsenek. Minthogy többizben hangoztatták a hivatalos körök, hogy nem lehet szó nálunk elnemzetleniíésről, felhívjuk erre az esetre az iskolaügyi minisztérium figyelmét és sürgős orvoslást kérünk. 4 kárpátaljai országos alelnök ur a közelmúltban a magyarság képviselőjét a tartománygyülésről kivezettette azért, mert figyelmeztetése dacára állítólag olyan kérdésben kívánt magyarul felszólalni, amikor a magyar nyelv használati joga nem volt engedélyezhető. Ugyanakkor megígérte, hogy a nyelvtörvény rendelkezéseit szigorúan be fogják tartani. Ezen eset után jelent meg a ruszinszkói országos közlöny április 22-iki száma, melyben többek között az országos alelnök ur pályázatot hirdet a beregszászi országos kórháznál megüresedett állásra. Beregszász városában a hivatalos statisztikai közlemények szerint a legutolsó népszámláláskor a lakosság 52.21 százaléka, a járásban pedig 71.33 százaléka vallotta magát magyarnak és igy a nyelvtörvény végrehajtási rendeleté értelmében a pályá zati hirdetményt magyar nyelven is közzé kell tenni és ezért felhívjuk erre az esetre az országos alelnök ur figyelmét és kérjük, hogy ígéretének megfelelően a pályázati hit detményt tétesse magyar nyelven is közzé. I egy koronát áldozzon a szlovenszkói magyar kultúráiét fejlesztésére és lépjen a SzMKE tagjai közé. Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha nincsen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota. 7
