Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-09 / 105. (4251.) szám

1937 május 9, vasárnap* *5RS<saMAGil^mMiaé Tizennyolc évi áldozatkész kitartással M 3135-17/10 Csécs és Makranc községek kiharcolták a magyar iskolát A magyar többségű községek a maguk erejéből fogják fenntartani az uj iskolát • Egyhangú lelkesedéssel szavazták meg a költségeket ■ « A szlovák tanítás ellenére mindkét községben növekedett a magyar iskolát igénylők száma ■■■ Kassa. — (Kassai szerkesztőségünktől.) Csécs és Makranc magyartöbbségü községek szomorú nevezetessége* mint ismeretes, az, hogy tizen-* nyolc év óta a két község magyar lakossága mindeddig hiába harcolt azért, hogy a községek­ben magyar iskolát állítsanak fel. A lankadat­lan erővel folytatott harc most — ugylátszik — a sikeres megoldás stádiumába érkezett. Az is­kolaügyi hatóság végre aktív lépésre szánta el magát, felszólította a két községet, hogy a ma­gyar iskola fenntartásához anyagilag járuljon hozzá és mindkét község képviselőtestülete egy­hangúlag megszavazta a szükséges költségeket A formalitások ilyetén elintézése után most már gyors cselekvésre van szükség, hogy Csécs és Makranc magyar gyermekei a jövő iskolaévben mór saját anyanyelvükön tanulhassanak. Símecek-Gará müve Mindkét község Kassától délre, a szepsi. já­rásban fekszik. Mindegyik községnek körülbelül ezer főnyi lakossága van és az 1930. évi nép számlálás Csécsen 55.12, Makrancon 56.08 szá­zaléknyi magyarságot mutatott ki. Ennek elle­nére az történt, hogy a két községben rögtön az államfordulat után bezárták a magyar iskolát és azóta csak szlo­vák iskola működik úgy Csécsen, mint Mak­rancon, Hogy a két magyar többségű község elveszítette magyar iskoláját, az elsősorban Simecek-Gara János akkori kassai tanfelügye­lőnek. tudható be, A nagy ambíciójú volt magyar tanárnak az volt a rögeszméje, hogy úgy Csécs, mint Makranc elmagyarositott szlovák községek, amelyeket .vissza kell szlovákositani, tehát egyik községet sem illeti meg a magyar iskola. E felfogásnak több ízben adott kifejezést, pedig egy kis törté­nelmi tanulmány nyomban meggyőzhette .volna annak tarthatatlanságáról. Történelmi tény, hogy Makranc község még az 1200-as esztendőből származó magyar te­lepülés, ahová a századok során beszivárgott ugyan néhány szlovák család, de a község la­kosságának túlnyomó része mindig magyar volt. Pontosan ugyanaz a helyzet Csécsen is, A legékesebb bizonyíték a két község magyar ősisége mellett, hogy még a Bach-korszakban létesített telekkönyvek is csupa magyar dűlő­neveket tartalmaznak. A makranci telekkönyv­ből ezeket a dűlő elnevezéseket jegyeztük kk „Őrhegy, Répaföld, Alsófelmenő, Felsőfelme- nő, Kukoricaföld, Rövidke, Pásztó, Csere, Nyirjes, Berek, Berekalj, Régi temető, Uj te­mető, Kisőrhegy, Nádramenő, Felsőbábaszár, Legelőtér, Kenderföld'* stb, Csécsen pedig*. „Faluvégszer, Répaföld, Kiskas, Nyárias, Szé­leshegy, Hosszúhegy, Rigó" stb. A régi tago- sitási térképeken is ezek a nevek szerepelnek, tehát senki sem foghatja rá a két községre, hogy elmagyarositott szlovák községek, Lankadatlan küzdelem A község lakossága mindent elkövetett az évek folyamán, hogy a magyar iskolát vissza­kapja. A két község lakossága bámulatos kitartással vezette a harcot és minden iskolaév végén ösz- szeirta azoknak a gyermekeknek a neveit, aki­ket szüleik magyar iskolába akartak járatni. Jel­lemző, hogy mig az 1934—35,. iskolai évben Csé­csen százötven iskolaköteles gyermek közül száz­tizenhármat akartak, a szülők magyar iskolába járatni, ez az arányszám az Idei, 1936—37-ik iskolai évben már annyira növekedett, hogy százötven iskolaköteles gyermek közül már százhuszon- kilenc kívánkozott magyar iskolába. Hasonló­képpen emelkedett az arányszám Makrancon is, ahol 1934—35-ben százhúsz iskolaköteles gyermek közül kilencven gyermek szülei kí­vánták ,a magyar oktatást és ebben az évben a százhúsz gyermek közül már száztizenkéí gyermek szülei állottak ki a magyar iskoláért. Hosszú éveken át nem vették figyelembe a két község jogos követelését. Sőt, ismeretlen egyé­nek feljelentésére azt is elérték, hogy bűnvádi eljárás indult azok ellen a gazdák el­len, akik gyermekeiket magyar iskolába jelen­tették be. De bűnvádi eljárás indult dr. Kátra Kálmán, az egyesült párt keletszlovenszkói főtitkára ellen is, azon a címen, hogy évek óta vezette a két község nehéz harcát a magyar iskolák felállításáért, A kassai ügyészség nem .vállalta a vádat dr. Kátra főtitkárral szemben, a szepsi járásbíróság pedig felmentette a csécsi és makranci gazdákat az ellenük emelt vád alól. Ezzel a csehszlovák bíróság ítélete is törvényesnek minősítette Csécs és Makranc községek lakos­ságának követelését, A gerinces kitartás diadala Ezek után történt, hogy Dobránszky János akkori nemzetgyűlési képviselő 1934 őszén in­terpellációt terjesztett be az iskolaügyi minisz­terhez a két iskola ügyében, amelyre hosszú hó­napokig nem kapott választ. Végre is az iskola­ügyi hatóság látta, hogy minden évben egyre több magyar szülő kívánja gyermekének magyar nyelven, való iskoláztatását és igy hónapokkal ezelőtt végre döntő lépés történt az ügyben. A párt állandó sürgetésére megérkezett az iskolaügyi minisztérium leirata a két községhez, amely szerint az iskolák felállítását és a dologi kiadások vi­selését igénylik a községek lakosságától, amely esetben semmi sem áll többé útjában a cécsi és makranci magyar iskolák létesítésének, A két község magyar lakossága elégtétellel vette tudomásul a tizennyolcéves küzdelem eredmé­nyes fordulatát és mindkét község tanácsa és képviselőtestülete egyhangúlag határozta el, hogy a magyar is­koláért meghozza a kívánt áldozatokat, A napokban folyt le a képviselőtestületek ülése, amelyeken itgy döntötek, hogy gondoskodnak iskolahelyiségről és annak felszereléseiről, fede­zik az iskola összes dologi kiadásait, beszerzik az iskolai taneszközöket, könyveket, tanszere­ket és viselik a tanító fizetését, lakbérét, nyugdíj- járulékát, úgy, ahogy azt a törvény előírja. A magyar iskola terheit mindkét községben pótadó kivetésével fogják fedezni. A határozat indokolása kimondja, hogy a tör­vény szerint ,,minden gyermek anyanyelvén nyerje az iskolai oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike." A ma­gyarság pedig a két községben túlnyomó több­séget képez. Hivatkozik az indokolás az alkot­mánylevélre és a békeszerződések kisebbségvé­delmi intézkedéseire, továbbá az iskolaügyi mi­niszter 1934-ben tett ünnepélyes parlamenti ki­jelentésére, amely szerint ha az uj magyar tan­nyelvű népiskola felállítása az állam nehéz pénz­ügyi helyzete miatt a költségvetésben nem is ta­lál fedezetet, úgy a községben lakó állampolgá­rokon múlik, hogy az iskola felállítása iránt fo­lyamodjanak azzal a feltétellel, hogy az iskola felállításáról teljesen a maguk költségére kell gondoskodniok. Végleges elintézési még ebben az évben! A képviselőtestületi határozatot mindkét köz­ség felterjesztette jóváhagyás végett a járási vá­lasztmányhoz. Az ügy további sürgetését az egyesült párt kerületi és országos vezetősége vállalta magára. Most már elsőrangú és sürgős feladat, hogy a két ma­gyar iskola létesítése még ebben az évben megtörténjék és igy a jövő tanévben a törhe­tetlen hüségü csécsi és makranci magyarok gyermekei már anyanyelvükön tanulhassanak az iskolában, A tizennyolcévi szünetelés után a végleges el­intézés már nem tűr további halasztást és igy minden igyekezet arra irányul, hogy az elvi szép eredményből valóság váljék és annyi év után új­ból felcsendüljön a magyar szó a makranci és csécsi iskolában. Május 19-én érkezik az olasz királyi pár Budapestre RÓMA. — Olasz kormánykörökből szár­mazó értesülés szerint az olasz uralkodópár május 19-én érkezik meg a magyar főváros­ba, Az olasz királyi vendégek négy napot töltenek Magyarországon, mint Horthy kormányzó és felesége vendégei. Az olasz uralkodópár kíséretével együtt május 22-én hagyja el Budapestet. Serédi: Nincsen sem egyéni, sem kollektív emberi öncélúiig! — ESZTERGOM. — Az esztergomi Szent Anna-templom most ünnepelte felszentelésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás pontifi- kálta a templomban az ünnepi szentmisét és ugyanő mondott szentbeszédet, amelyet a rádió is közvetített. A bíboros egyházfejedelem fog­lalkozott beszédében azokkal a jelszavakkal, amelyeket ma az egyéni és kollektív öncéluság- gal. kapcsolatban hirdetnek. — Manapság — mondotta—1 sokat beszélnek az ember egyéni és kollektív öncéluságáról. Ezt az öncéluságot azonban s ennek fogalmát pontosabban nem tudják vagy nem akarják meghatározni. Ha a fogalom megfelel a szónak, akkor azt kell mondanunk, hogy sem egyéni, sem kollektív emberi öncéluság nincs, nem is lehet, mert a kollektivitásnak, nevezetesen a társadalomnak, a nemzetnek, az államoknak, az egyháznak célja az ember, az embernek célja pedig az Isten, mert mindene­ket önmagáért teremtett az Ur. — Nincs tehát sem egyéni, sem kollektív em­beri öncéluság, azonban van mindenkire kötelező Isten-céluság. És ennek az isteni öncéluságnak óriási hordere- jét, sorsdöntő fontosságát szinte szemünk láttá­ra bizonyítják a világesemények is. Szinte sze­münk láttára történik, hogy ‘igen sokan meg- tévedtek, szem elől tévesztik az igazi célt, aa isteni öncéluságot és elvesztik az Istent, akár egyes emberek, akár különböző társadalmi réte­gek, akár egész nemzetek legyenek ezek s az Istennel együtt elvesztik sokat hangoztatott ön- céluságukat is és ezzel végveszedelembe sodor­ják önmagukat. Ebből a végveszedelemből nincs menekvés, ha vissza nem térnek az Isten kere­sésére és meg nem találják Istent. Brazíliába, Uruguayira, Argentínába, Paraguayba és a többi délamerikai államba gyorsan és kényelmesen utaz hátik az angol hajóstársaság hajóin. Prospektussal és költségvetéssel készséggel szókéi HÓVAL mii LIMES, LIMITED Praha 19., Váciavské námésti 72. 4, beszélő iémyeik Az államvasutak igazgatóságai április végén a lapjelentések szerint utasítást kaptak, hogy az állomásokat fokozatosan uj állomásfeliratokkal lássák cl oly módon, hogy az állomások nevei éjjel is olvashatók legyenek. A vasúti kalauzok utasítást kap­tak, hogy a jövőben nemcsak az állomáso­kon hirdessék az illető megállóhely nevét, hanem figyelmeztessék az utazókat a fülkék­ben is, hogy milyen állomás következik. Azonkívül az uj menetrend életbeléptetésé­től kezdve néhány áilomásnevet meg is vál­toztattak, igy például Várgede község állo­mása is uj nevet kap, A rendelkezésekben azonban hiába keressük azt az utasítást, hogy az állomások magyarlakta vidékeken visszanyerjék magyar elnevezésüket is, da­cára annak, hogy ősz óta halljuk, hogy az állomások magyar nyelvű feliratokkal való ellátása befejezett tény és csak napok kér­dése annak foganatosítása, A közelmúltban ülésezett országos vasúti tanács sem foglal­kozott a vasúti állomások magyar elnevezé­sével, a vasúti tanácsban a magyarság máig nem nyert képviseletet és sérelmeinket eddig nem orvosolták. Most már az egyesült párt törvényhozóira hárul a feladat, hogy kisür­gessék, hogy kívánságainkat a minisztérium végre teljesítse. Vágsellye községben eddig csak csehszlovák tannyelvű polgári iskola működik, holott a járásban a hivata­los statisztikai kiadmányok szerint a legutol­só népszámlálás alkalmából a lakosság túl­nyomó része, 55.5 százaléka vallotta magát magyarnak és magában Selllye községben , a lakosságnak 27,75 százaléka magyar és igy teljes jogunk van ahhoz, hogy Vágsellyén minél előbb magyar tannyelvű polgári iskolát létesítsenek. Minthogy többizben hangoztat­ták a hivatalos körök, hogy nem lehet szó nálunk elnemzetleniíésről, felhívjuk erre az esetre az iskolaügyi minisztérium figyelmét és sürgős orvoslást kérünk. 4 kárpátaljai országos alelnök ur a közelmúltban a magyarság képviselőjét a tartománygyülésről kivezettette azért, mert figyelmeztetése dacára állítólag olyan kér­désben kívánt magyarul felszólalni, amikor a magyar nyelv használati joga nem volt engedélyezhető. Ugyanakkor megígérte, hogy a nyelvtörvény rendelkezéseit szigo­rúan be fogják tartani. Ezen eset után jelent meg a ruszinszkói országos közlöny április 22-iki száma, melyben többek között az or­szágos alelnök ur pályázatot hirdet a bereg­szászi országos kórháznál megüresedett ál­lásra. Beregszász városában a hivatalos sta­tisztikai közlemények szerint a legutolsó népszámláláskor a lakosság 52.21 százaléka, a járásban pedig 71.33 százaléka vallotta magát magyarnak és igy a nyelvtörvény végrehajtási rendeleté értelmében a pályá zati hirdetményt magyar nyelven is közzé kell tenni és ezért felhívjuk erre az esetre az országos alelnök ur figyelmét és kérjük, hogy ígéretének megfelelően a pályázati hit detményt tétesse magyar nyelven is közzé. I egy koronát áldozzon a szlovenszkói magyar kultúráiét fejlesztésére és lépjen a SzMKE tagjai közé. Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha nincsen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom