Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-09 / 105. (4251.) szám
*i>rx<^Ma<Aarhirlai> 5 1937 tná}a$ 9, vasárnap* A kassai magyarság sorsdöntő erőpróbája lesz a májas 23-i községi választás Miért kellett távoznia a bankigazgatá urnaka polgármesteri székből? » A régi városházi rezsim súlyos mulasztásai a magyarsággal szemben ■ Az egyesült párt rendíthetetlen küzdelme az őslakosság jogaiért ■ ■■ ■■ Célszerű építkezés és becsületes szociális segélyezés ■■ ■■ közölték a képviselőtestület feloszlatását, mielőtt a már egybehívott közgyűlés határozhatott volna. Az egyesült párt építő munkája Az egyesült párt, amely a legerősebb városi párt volt, a magyar nyelvhasználat kérdésében nem tudta érvényr ejuttatni a maFájdalmak elszállnak rheumánál, köszvénynél, ischiásznál, ha a beteg közvetlenül magukban az őserejü és nem preparált kénes hőf orrásokban í'ür di k. A balneológra ezen ideálját valóra váltja TRENCIANSKE TEPLICE gyógyfürdő így kellett távoznia Maxonnak és a képviselőtestületnek s igy győzött a politika a pénzügyi szakértelem fölött. olyan építkezésekre és berendezésekre költsék a polgárság verejtékes pénzét, amelyekre elsősorban az őslakosságnak van szíikKASSA, — Kassa város képviselőtestületét, mint jól tudjuk, április 15-én fölösz- latták és az uj választást május 23-ára írták ki. A ikassai polgárság nagy részére úgy hatott ez a Eloszlatás, mint a derült égből jövő váratlan villámcsapás, de a beavatottak már régen tudták, hogy a Ma- xon-féle városi vezetésnek hatalmi szóval kell megszűnnie. Maxon bankigazgató valóban úgy vezette a város ügyeit, mintha a saját bankjáról lett Volna szó. Egyedül az volt neki fontos, hogy mennél több jövedelem legyen és mennél több pénz folyjon be a kasszába, de azzal már nem sokat törődött, hogy a polgárság a legkeservesebb válság éveiben miből izzadja ki a pótadót, S ez a pótadó olyan magas volt, hogy 1935-ben az állami adóhivatal a kivetett városi pótadónak csak az 55 százalékát tudta behajtani. Maxon azt hitte, hogy ha a város pénzügyei rendben vannak, akkor rezsimjét semmi baj nem érheti, nem tudta, hogy el fogja sodorni — a magasabb politika, ha azt csak félkézzel akarja szolgáink Miért bukott meg a Maxon-féle városvezetés? Hiába büszkélkedett a politikához nem értő Maxon Milán a rendezett pénzügyekkel, a politika szele fölkapta és visszadobta oda, ahonnan jött és ahonnan való? a bank- igazgatói székije. A támadás pedig, amely elmozdította, végeredményben az ő általa képviselt kultúrpolitikát támadta meg. Tudott dolog, hogy kezdetben jól parírozott a csehszlovák pártok kívánságainak. A csehszlovák pártok és a magyar szociáldemokraták szavazatai alapján száműzte a magyar nyelvet a városháza ügykezeléséből és eltüntette a magyar ucca- feliratokat. Ez nagy lehangoltságot keltett a magyar őslakosság körében s ezért Maxonék maguk is érezték, hogy valamivel csillapítani kell a kedélyeket. Ezért egyhangú határozattal kimondták, hogy uj iskolaépületet emelnek a magyar gimnazistáknak. A magyarság képviselőinek erélyes föllépésére kimondották azt is, hogy a magyar reál- gimnázium a. szlovák reálgimnáziummal egyidejűleg építendő föl. A határozat nyomában maga Hodza miniszterelnök is Ígérettel erősítette meg a magyar intézet gyors fölépítését. A külső jelek szerint Maxonnak azért kellett távoznia, mert összekülönbö- zött pártjával, a belső politikai valóság azonban az volt, hogy a koalíciós körök azért nem hagyták meg a város vezetőségét tovább a helyén, nehogy kénytelen legyen a magyar kui- turkérdéshen adott szavát tartani, Az utolsó pillanatban Alighogy Maxon távozott a polgármesteri székből, előkerült az asztalitokból a gimnázium-építés ügye s az illetékes körök azt kívánták, hogy a két gimnáziumot ne egyszerre építsék, hanem először a szlovákot, a magyar gimnáziumot pedig majd 6—'8 év múlva. Ez a javaslat azonban a tanácsban megbukott s kétségtelen volt, hogy a képviselőtestület többsége ragaszkodni fog régebbi ígéretéhez és szintén állást foglal a magyar iskolaépiilet gyors építése mel- ktí* A magasabb koalíciós körök gyarság álláspontját, mert hiszen a magyar szociáldemokraták is cserbenhagyták és magyarnyelvű, fölsző- Palásokban járultak hozzá a magyar nyelv kiszorításához! A magyar szociáldemokraták a csehszlovák szociáldemokrata párt marsrutája szerint cselekedtek. Ily helyzetben az egyesült párt nem tehetett egyebet, minthogy helyzete súlyánál fogva igyekezzen mennél több jogos előnyt kiharcolni az őslakosság számára a városi gazdálkodásban, A párt 14 városi képviselője mindvégig azon fáradozott, hogy enyhítse az adócsavart, hogy a város pénzén olyan közmunkákat végezzenek, amelyek valóban az őslakosság érdekeit szolgálják s az ittélő munkásságot juttatják kenyérhez. Az egyesült párt megakadályozta a pótadó emelését, amely csak az őslakos kereskedő- és iparostársadalmat sújtotta volna, a szükséges terhek viselésénél pedig csak olyan adónemekhez járult hozzá, amelyek nemcsak az őslakosságot, hanem az újonnan beköltözött lakosokat is egyenlő mértékben terhelték. Építkezések az őslakosság javára A munkák elvégzésénél a legfőbb gondja volt az egyesült pártnak, hogy valóban A legnagyobb eredményeket azonban a a szociális segítés, a szociális intézmények terén érte el az egyesült párt városházi működésével. A város szociális bizottságának elnöke; Ványai István, egyesültpárti városatya, szakszervezeti titkár volt és az ö öntudatos, fáradhatatlan működésének volt köszönhető, hogy a válság súlyos éveiben a város oly nagy mértékben sietett a munkanélküliek és a nyomorgó proletárok segítségére. Az egyesült párt mindig megszavazta a szociális segélyezés tételeit, mert pártprogramjához híven emberbaráti, társadalmi és keresztényi kötelességének tekintette a szegények megsegítését, Csak egy példát említünk fel; a Ványai vezetésével működött szociális bizottság a múlt év karácsony ünnepe előtt 60.000 koronát fordított a szegény gyermekek felruházására & 933 gyermeke* láttak Sk «*" sége. Az egyesült párt 1933-ban már elérte azt, hogy átépítsék és kibővítsék az árvaházat és visszaadják eredeti rendeltetésének, A házat, amelyben munkaközvetítő volt és elhanyagolt napközi otthonnak szolgált, kitatarozták, átépítették és újból hajlékot adtak az árva gyermekeknek. Most, 60 gyermek részesül ellátásban a katolikus egyház- község gondozásában. A város szubvencióval járul hozzá a költségekhez. Az egyesült párt vitte keresztül, hogy a város megvásárolta a fegyverházuccai régi dohányraktárt és abban kilakoltatott családokat helyeznek el ideiglenesen. 1934-ben az egyesült párt keresztülvitte a bankói turista-szálló felépítését, amely az őslakosság régi időktől megszokott kedvenc kirándulóhelyét lendítette fel. 1935-ben az egyesült párt kitartó követelésére építették fel a belvárosban levő gyönyörű strandfürdőt, amelynek alig akad párja az egész köztársaságban, Aki egyszer üdült a világfürdői kényelemmel berendezett telepen, az jól tudja, hogy itt is az őslakosság régi óhaja teljesült. 1936-ban az egyesült párt keresztülvitte az uj ravatalozó felépítését és ez a higiénikus, modern, nagyszabású építkezés jelentős munkaalkalmat adott az itteni munkásságnak. lég téli ruhával cipővel, fehérneművel. Ezenkívül 142.000 korona értékű ingyen tüzelőfát osztottak szét karácsony előtt, 2900 szegény jelentkező között és az öregeknek, valamint betegeknek ingyen szállították haza a kiutalt fát. Ugyancsak hazaszállították a fát a barakklakóknak is. 8000 korona értékű ruhát osztottak szét a felnőttek között, karácsony estéjén pedig 6000 felnőttet és 2000 gyermeket látott vendégül a város a szociális bizottság jóvoltából. A kiosztott vacsora és élelmiszer értéke 12.500 korona volt. A 2400 munkanélkülinek december havában 190.000 korona értékű élelmiszert, ezenkívül nagymennyiségű kenyeret és tejet osztottak ki. A téli hónapokban a város 293 családnak adott naponta 593 adag ebédet. Mindebbe nincs befoglalva a rendszeres népkonyha, a népszálló és a hajléktalanok menhelyének működése. Ití csupán a nép-" konyha jótékony akcióját említjük meg* amelynek során egész évben naponta 300—: 350 szegény kap ingyen ebédet. Sikeres harc a pótactó emelése ellen A terjedelmes építkezéseket és a széles- alapú szociális segélyezést az egyesült párt vitte keresztül anélkül, hogy megengedte volna a pótadó fölemelését. így derült ki voltaképen, hogy a gazdasági egyensúly, amellyel Maxon Milán lépten-nyomon büszkélkedett, elsősorban a legerősebb pártnak, az egyesült párt körültekintésének, kitartásának és a városvezetésben gyakorlott hozzáértésnek volt köszönhető. Lehetetlen itt nem hivatkozni Érsekújvár példájára, amelynek ügyeit a magyar többség vezeti és amelynek gazdasági helyzete bizonyára a legkiegyensúlyozottabb a szlo- venszkói városok között. Éspedig azért, mert Érsekujvárott az egyesült párt egyik kiváló vezérlő személyisége: dr. Holota János a polgármester. Praktikus érvek Nagyon jellemző példa arra, hogy milyen körültekintéssel és helyes érzékkel dolgoztak a szociális megsegítés terén az egyesüli, párt kassai városatyái, a Három-dombon létesített kis lakástelep. A téglagyár közelében lévő Három-dombon agyagbányákat tártak föl, amelyből kitűnő vályogot állítottak elő. Ezt az építőanyagot, de egyéb anyagot is — fát, kavicsot, üveget stb,-t az egyesült párt indítványára ingyen bocsátott a város a jelentkezők rendelkezésére. Úgynevezett örökbérletü parcellákat osztott ki közöttük és mindössze az volt a kikötés* hogy a vályog termelésénél és az építkezésnél segédkezniük kell a jelentkezőknek és ennek fejében ingyen lakóházat kapnak, amely után csak jelképes 5 korona évi bért kell fizetniük. Ez az építkezés, amelyet az egyesült párt javaslatára kezdtek meg, nagyon szépen Indult, 24 házat építettek 56 lakássa!, de a cseh*' szlovák blokk elgáncsolta a szépen fejlődő telep további kiépítését, A szociáldemokraták indítványára a többség elhatározta, hogy inkább egy kétemeletes munkásházat épít, amely még — most sem épül és még most sem lakik benne senki* A fölösleges pénzdobálás ellen Ebből is látható, hogy az egyesült párt nemcsak támogatta a célszerű és az őslakosság érdekeinek megfelelő építkezéseket, de szembe is szállt az olyan tervekkel, amelyek egyrészt oktalan túlméretezést jelentettek, másrészt nem az őslakosság érdekeit szolgálták, így az egyesült párt leghevesebb ellenzése mellett szavazta meg a többség a tanonciskola fölépítését. Hatalmas költséggel építették föl a 800 tanuló számára tervezett tanonciskolát, holott jól tudjuk, hogy a gyáripar elhatalmasodása és a kisipar sorvadása következtében egyre kevesebben tanulnak ki kisipari mesterséget és igy talán sohasem lesz a kassai tanonciskolának 800 növendéke. Ugyanilyen elhamarkodott elhatározás volt, ami ellen az egyesült párt körömszakadtáig harcolt a közgyűléseken* az északi iskola építése is. Az elemi iskolák építése ugyanis az állam kötelessége és erre nem használható föl Kassa polgárainak városi adója. Ez az épület hárommillió koronájába került a városnak és éppen a legutóbbi napokban derült ki, hogy az országos választmány] nem ad szubvenciót az épület fölszerelésére. Egyszerűen azzal az indokolással tagadták meg a segélyt, hogy a város gazdasági helyzete egyensúlyban van, vagyis a városnak van elég pénze a berendezésre is. Ez is egyik mellékeredménye a híres bankigazgatói városvezetésnek. Az egyesült párt minden esetben bebizonyította, hogy milyen praktikus érzékkel és helyes előrelátással állt mindig a valóban szükséges intézmények és építkezések mellé, de ellenezte mindvégig a város pénzének meggondolatlan pocsékolását. Az uj adókat, a város polgárainak újabb megterhelését csak akkor szavazta meg, hu nem volt más kiút és ha ezért cserébe komoly értéket kapott Kassa őslakossága^ Gyomorsav-tuttengés, emésztési zavarok gyógyforrás, eredeti természetes savanyúm Az egyesült párt szociális munkája a városházán
