Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-06 / 103. (4249.) szám

7 1937 május 6, csütörtök. Mütoy&t ide vátítűlá- A szép és meleg időjárás lényegében nem vál­tozott. Helyenként —■ főleg a köztársaság nyu­gati és délnyugati részeiben — zivatarok vol­tak. — Időjőslat: Kissé változékony, nyugaton száraz, a Kárpátokban helyenként zivatarra hajló, általában meleg. _ ezrek vettek részt az ungvári BUGSUN. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: Hétfőn zajlott le Uugvárott a szokásos Kálvária- bucsu, amely egyike a leghíresebb kárpátaljai búcsúknak. A több mint négyezer főnyi hivő- seregnek Haiklik Sándor kieváti római katolikus plébános tartott magyarnyelvű szenfibeszédet. — LUDWIG AURÉL ELŐADÁSA A MAGYAR NÉPSZÖVETSÉGI LIGÁBAN. A Csehszlovákiád Magyar Népszövetségi Liga kisebbségi előadássorozatának máso­dik előadását Ludwig Aurél, a liga jegyzője .tartja meg május 8-án, szombaton este 7 órai kezdettel a pozsonyi kereskedelmi grémium emeleti termében. Az előadás cí­me: „A csehszlovákiai magyarság és a nép- szövetségi gondolat. A csehszlovákiai ma­magyarság tényleges helyzete." Az élőadást vita követi. — INDEXRE KERÜL LÉON BLUM KÖNYVE, Rómából Írják: A Corispondenza katolikus távirati ügynökség jelenti, hogy a szent Ügyek kongregációja legközelebbi ülésén indexre fogja tenni Léon Blum francia minisz­terelnök könyvét, amely kerek egynegyed év­század előtt jelent meg „Traktátum a házasság­tól*4 rímmel és mióta szerzője miniszterelnök lett, nemcsak a francianyelvü eredeti kiadás, hanem az angol fordítás is rohamosan elterjedt. xx Felkérjük 1 Olvasóinkat, szíveskedjenek Baját érdekükben a mai Eclipse-hirdetést fi- 'yelmesen elolvasni — és tapasztalataink lalapján ajánljuk — hogy az Eclipse-borotva- pengét próbálják ki. Most cserélje be régi RÁDIÓKÉSZÜLÉKÉT a legújabb PHILIPSRE BRATISLAVA, MICHELLER Goethe u. 8. — Tel. 11-47 ­— OLCSÓ PÜNKÖSDI UTAZÁS A MAGAS TÁTRÁBA. A Szepesi Orvos egyesület IX. tovább­képző tanfolyama kapcsán a Kárpátegyesület május 15—28-ig rendezi IX. olcsó tátrai pünkösdi kirándulását. A résztvevők először a Magas Tát­ira legfontosabb völgyeit, legszebb tavait és leg­könnyebben járható csúcsait ismerik meg, aztán a Tátravidék világhírű látványosságait: a dob­éinál jégbarlangot, a bélai cseppkőbarlangot, a Dunajec-áttörés tutajozását, Felsőruzsbach és Lublófürdő hóvvizeit. Luhló várát és a Szepesi vá­rat, valamint az ősregi szepesi városok: Késmárk, Lőcse, Váralja, Olaszi, Igló, Csütörtökhely, Pop- rád, Felka és Szepesszombat műkincseit, min­denütt szakszerű vezetés mellett. A kirándulás összköltsége az első 5 napra 280 korona, az egész 9 napra 640 korona. Részletes tájékoztatót szíve­sen küld a Kárpát egye sülét központi elnöksége, Késmárkon, 28. sz. póstafiók, 47. sz. telefon. xx Anyák sohasem panaszkodnak, hogy el­hanyagoljuk őket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem örülnének egy kis szeretetteljes fi­gyelemnek. Ezért május 9-én — az anyák nap­ján — ne csak jókívánságokkal szerezzünk örö­met anyáinknak, hanem egy pár jó harisnyával is. A Bata-cégnek nagy választéka van kis és nagyobb ajándékokban, amelyek anyáinkat megörvendeztetik és bebizonyítják nekik, hogy nemcsak szivünk van, hanem érzékünk is prakti­kus ajándékok iránt. — A 36. OSZTÁLYSORSJÁTÉK V. OSZ­TÁLYÁNAK MAI HÚZÁSÁN NYERTEK: 20.000 koronát: 37566, 10.000 koronát: 15393, 17964, 40513. 5.000 koronát: 4012, 5491 8530 20644, 23958, 30782, 14365, 44828, 49403 '57807 79478, 102707, 110339. 2.000 koronát: 1614, 2211, 2291, 3529, 3640, 9419, 10874, 11329, 14346, 14396, 14753, 16775, 20930, 26469, 31821, 32193, 33165, 41406, 42753, 43352, 43480, 43750, 44701, 48819, 50216, 53640, 57143, 67938, 68713, 69418, 81259, 83791, 85457, 86125, 89014, 89034, 89300, 91941, 104068, 104675, 104783, 106441, 108131, 108988, 114959. (Felelősség nélkül.) ‘ (Vegyen állami jőjekdtiys^l sorsjegyet % Tömegesen kergetik ki a külföldieket Szovj etoroszországból IS Pót és vételsorsjegyek kaphatók! Fortuna JellinetusTsa. Bratislava, lörinckapu u 17 | Nem akad orvos Moszkvában, aki egy beteg diplomatát gyógykezelne ■■ ■ ■ ■■ ■■ Az Oroszországban élő külföldiekkel nem mernek érintkezni a szovjet­polgárok ■■ Fantasztikus kémpszihózis ■■ Idegenekkel barátkozni: hazaárulás PRÁGA. — Az Oroszországban folyó nagy át­alakulásról érdekes adatokat közöl Nikolaus Basseches mérnök, az orosz viszonyok egyik leg­alaposabb ismerője, aki évek óta Moszkvában él. Az átalakulás értelme és célja: megszabadítani Oroszországot a külföldiektől. Ma alig van ország, ahol nagyobb és intenzivebb s a hatóságok által is minden módon támogatott „idegengyűlölet14 volna, mint Szovjetoroezország- ban. A külföldi diplomaták és újságíróh helyzete Oroszországban 1936 január 1-én lépett életbe az a törvény, amely megtiltja, hogy Oroszországban aranyrubel értékű árukat idegen valutáért vásároljanak s 'Ugyanekkor a rubelnek uj átszámítási árfolyamát Is megál­lapították, amely mezőgazdasági terményekben számítva nyolcszorosát, ipari cikkekben pedig hatszorosát jelentette tényleges vásárlóértéké­nek. Ennek az Intézkedésnek célja az volt, hogy Orosz­országot valutatechnikai kínai fallal vegyék kö­rül. Az egész akció természetesen a külföldiek el­len irányul, akiknek helyzete az utóbbi tizenöt hónap alatt szinte hétről-hétre rosszabbodott e ma már az a helyzet, hogy a Moszkvában élő diplomáciai képviseletek a külvilágtól teljesen el vannak zárva. iSzovietállampolgár külföldiekkel hivatalos ügye­ken kívül egyáltalában nem mer érintkezni s ez annyira megy a legutóbbi rémpörök, letartóztatá­sok és kivégzések hatása alatt, hogy a külügyi néphiztosságnak kellett közbelépni, amikor az egyik külföldi hatalom követe megbetegedett, mert nem akadt Moszkvában orvos, aki be merte volna tenni lábát a követségre. A szabad orvosválasztás a diplomaták számára Oroszországban praktikusan lehetetlen, kénytele­nek 'beérni azzal az orvossal, akit a külügyi nép- biztosság küld hozzájuk. A külföldi újságírókat természetesen nem lehet ennyire hermetikusan elzárni az orosz világtól, azonban az utóbbi hónapokiban a külföldi újság­író számára is majdnem lehetetlenné vált az érint­kezés a szovjetáliampolgárokkal. Eltekintve ettől, a Moszkvában akkreditált külföldi újságírók száma az utóbbi időben hihetetlenül leolvadt. Van, aki nem mer maradni, még több azonban az olyan, akit nem tűrnek. 1906 elején a külügyi népbiztosság még negyvenhat hivatalosan akkre­ditált külföldi tudósitót tartott nyilván, nem szá­mítva azokat, akik csak átmenetileg tartózkodtak az országban, ma már csak huszonkilenc név szerepel ezen a listán, de ezek között van azoknak a neve Is, akik csak átmenetileg, tanulmányút céljából tartózkodnak a szovjet határokon belül. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy valójá­ban tizennyolc-busz külföldi újságíró dolgozik ál­landóan Oroszországban, — elképzelhetetlenül kis szám az egész világsajtó tájékoztatására. Kiüldözik a gazdasági szakembereket is A hírszolgálatnál még rosszabb a helyzet a gazdasági kapcsolatokkal Úgyszólván valamennyi nagy külföldi cég, vagy gazdasági szervezet képviselőjét kiszorítják Oroszországból. Az egyiktől a tartózkodási engedélyt tagadják meg, a másiknak szabadságáról való visszatéré­sekor nem adnak beutazást. Ezt olyan szigorú­sággal hajtják keresztül, hogy külföldi cégek kép­viselőinek, akik szabályszerű 'beutazási vízummal rendelkeznek, a határon semmisítik meg vizű- mát. Oroszország egyik legnagyobb üzlete a szőrmekereskedelem s az utóbbi Időben még a hagy prémcégek bevá­sárlóitól is megtagadták a beutazási engedélyt. Ezen a téren távolról sem lehet reciprocitásról beszélni, mert amíg Oroszországnak minden or­szágban, ahova kereskedelmi kapcsolatai fűzik, meg van a kereskedelmi testületé és képviselői bő­ven elláthatják információval, addig Oroszországból hova tovább csak hivatalos dip­lomáciai utón lehet gazdasági természetű infor­mációkat kapni. Hogy ez mit jelent, tudja mindenki, akinek va­laha dolga akadt orosz kereskedelmi, vagy gaz­dasági szervekkel. Mig egyidőben meglehetősen sok külföldi szak­ember dolgozott Oroszországban, rohamosan kö­zeledünk ahhoz az időponthoz, amikor a külföldi szakembereket végleg kiszorítják. A legtöbb, évek óta Oroszországban dolgozó külföldi szakember felmondást kap és a lehető legrövidebb időn belül el kell hagynia az or­szágot. Azokra pedig, akikre elengedhetetlenül szüksé­gük van, nyomást gyakorolnak, hogy vegyék fel a szovjetállampolgárságot, aminek természetesen az a következménye, hogy hazájukkal és otthon­maradt rokonságukkal minden kapcsolatuk meg­szakad. Egyetlen esetet eanlit fel Baeeeches a sok kö­zül: Krause osztrák mérnök 1902 óta működik Oroszországban, mint az ország egyik legelső ou- korszakértője. Tehát harmincöt éve; ebből tizen­kilencet a szovjetállam szolgálatában, vezető­állásban működik. A szovjetunió hat legnagyobb cukorgyárát az ő tervei szerint építették feL S most nyugdíj nélkül, feleségével és leányával együtt, tiz na­pon belül minden megokdlás nélkül kiutasítot­ták Szovjetoroszország területéről A külföldi szakember, aki egy életet töltött el Oroszországban, úgy hagyta el az országot, hogy a határon mé" egy csésze teát sem tudott vásá­rolni magának. S ezt nevezik ők a „munkások hazájának14. A világ legnagyobb rendőráHama — MEGFOJTOTTA CSECSEMŐJÉT* Ko­máromból jelentik: Speciár Erzsébet 21 esztern- dós, c sic sói származású cselédlány háztartási munka közben az udvar félreeső helyén gyer­meknek adott életet. A gyermeket egy zsinórral megfojtotta, papirosba csomagolta s letette egy sarokba. Munkaadójának feltűnt a leány visel­kedése s megtalálta a halott csecsemőt. A gyer­mekgyilkos anyát ^tartóztattak. Megdöbbentő eseteket lehetne felsorolni azok­nak a szerencsétlen orosz asszonyoknak sorsáról, akik Oroszországban dolgozó külföldihez mentek feleségül s akik most heteket töltenek el a kü­lönböző követségeken, sirva és könyörögve, mert nem értik, hogy miért kellett férjüknek máról- holnapra örökre elhagyni Szovj etoroszországot. Hogy a külföldiek teljes elkülönítése a szovjet­világtól milyen rendszeresen és tervszerűen törté­nik, azt bizonyltja az az eljárás, ahogyan kül­földi gyermekekkel szemben viselkednek. Hova-tovább nem lesz Oroszországban iskola, ahova külföldi beírathatja gyermeTcét. Az egyik, Moszkvában élő külföldi mérnök két leányát sikerült beíratni egy orosz szakiskolába, néhány hónap után azonban egyik napról a má­sikra kiutasították őket az iskolából. Az igazgató minden teketória nélkül meg is mondta: „politikai okokból44. Nemcsak az állandóan Oroszországban élő kül­Szíovenszkón haladt át a belga tengerészkapitány, aki fogadásból 25000 kilométert gyalogol Az ötéves gyalogtúra finise KOMÁROM. — Különös vendége volt a na­pokban a komáromi országutnak. Theunis René belga tengerészkapitány gyalogolt végig az or­szágúton s egy kocsit tolt maga előtt. A kocsi 750 kiló súlyú s a tengerészkapitány fogadásból tolja maga előtt A kocsi weekendkunyhóra em­lékeztet s minden kényelemmel be van rendezve. A tengerészkapitány 1932-ben brüsszeli klub­jában fogadást kötött Weiss báróval, egy g azdag belga földbirtokossal: eszerint öt év forgása alatt 25.000 kilométert kell megten­nie gyalog Európa országutjain. A fogadás júliusban jár4 le s tété 20.000 svájci frank. Theunis kapitány már kétizben keresztülhaladt Budapesten is. Útja kezdetén lassan, kényelme­sen ballagott, most azonban, hogy a fogadás ha­tárideje végefel^ jár, erősebb iramba kezdett, mert még 1600 kilométere Van hátra s Júliusra Athénbe kell érkeznie. Athénben a pecsétekkel s az utazás egyéb jelvényeivel ellátott kocsit hajóra teszik s a párisi világkiállításra viszik. A kapitány útja során öt emlékalbumba gyűj­tötte össze az érintett községek, határállomások pecsétjeit. A kapitánnyal együtt vándorol felesége is, aki elég jól beszél magyarul, mert diáklány korában a magyar-belga gyermekcsere akció során egy évet töltött Rákospalotán. A gyalogló házaspár ma már minden fáradtság nélkül tesz' meg naponta harminc kilométert. A kapitány eddig Brüsszelben, Amszterdamban, Kopenhágában, Oszlóban, Hamburgban, Stock­holmban, Frankfurtban, Berlinben, Luxemburg­ban, Párisban, Bernben, Bécsben, Rómában for­dult meg s legutóbb Pozsonyon keresztül lépte át a határt, MEZEI TETÜT ZÖLDSÉGRŐL ÉL DÍSZNÖVÉNYEKRŐL, a fiirészlésy, hangya, ssőlömosy és szöiőíionea HERNYÓIT ÉS LÁRVÁIT megbízhatóan és olcsón elpusztítja a méregmentes mmm POR 1000m2-re V2 kg. Tartós hatás. t kg csak 2^1" — ICS Gyártja a FLY-TOX R. T. Főlerakat: PRAHA II, Klimentská 7. ^ földiekkel szemben lép fel Így a szovjet, hanem az úgynevezett átutazókkal is. Annak ellenére, hogy tavaly a turisták részére külön rubelkurzust csináltak s ezáltal azt a látszatot keltették, hogy a szovjet kinai fa'at emel ugyan a letelepedni akarók elé, de a látogatókat szívesen látja és maga is hajlik bizonyos idegenforgalmi ipar ki- épitésére, — az átutazókkal sem bánnak rende­sebben. A -beutazási vizűm elnyerése sokkal ne­hezebb, mint volt még néhány óv előtt és az ide­gen, aki turista-kirándulást akar tenni Oroszor­szágban, olyan állandó rendőrségi ellenőrzésnek kénytelen alávetni magát, amire nincs európai ember, aki önszántából vállalkoznék. Annyi kérdőivet sehol a világon nem kell kitöl­teni, mint Oroszországban, s annyi fényképet a világnak egyetlen rendőrsége sem kíván az utastól, mint az orosz, mindjárt a határtól egészen addig a pillanatig, amig uiból elhagyja az országot. Ahhoz, hogy valaki bejelentse magát a rendőrségen, például Moszkvában, annyi iratra és olyan körülményes hivatali eljárásra van szükség, amit csak kicsit is gyenge idegzetű emíber ki nem bir. Az útlevélbe például a rendőrhatóság által be kell vezetni minden városnak a nevét, ahol az utas ki akar szállni s ott újabb rendőri eljárások következnek. Sehol a világon nincs annyi rendőr és olyan bo­nyolult bürokrácia, mint a „munkások, hazájá- ban‘‘. Békepolitika — a valóságban Ha azután valaki valamelyik szovjethatalmas­sággal beszél és figyelmezteti ezekre a lehetetlen állapotokra, hitetlenkedő választ kap. Most azon­ban már nem lehet tagadni, hogy a > szovjetpol- gárt tervszerűen el akarják riasztani a külföl­diekkel való érintkezéstől. A „Pravdádban nem­régiben megjelent egy vezércikk, ami párját rit­kítja a világsajtóban s amelyben a cikkiró kije­lenti, hogy azt a szovjetpolgárt, alti állandó kapcsolatot tart fenn külföldiekkel, nyugodtan lehet hazaárulónak nevezni. Már pedig, ha meggondoljuk, hogy a „Pravda44 vezércikke ott olyan súllyal bir, mint máshol a törvény, — elképzelhetjük, hogyan ir­tóznak a szerencsétlen, agyonterrorizált szovjet- polgárok külföldivel szöbaál'lni. Szinte elviselhe­tetlen pszichózis lett úrrá az orosz tömegeken, különösen Sztálin beszéde óta. Különösen mióta Sztálin kijelentette, hogy nemcsak a belső ellen­ségtől kell tartani, hanem a kémektől is, akik el­árasztották Oroszországat s a hatóságok nem csi­nálnak titkot abból, hogy minden külföldiben ké­met látnak. De azért nem igaz az, hogy a kémek­től való félelem okozza a külföldiek izolálását a szovjetlakosságtél. A cél az, hogy Oroszország népét minél tökéle­tesebben elzárják a külvilágtól. A hatalmas bi­rodalomban a hivatalos szovjetujságokon kívül egyetlenegy külföldi lap nem kapható. Egyet­lenegy külföldön megjelent könyv nem kerül­het a szovjetpolgár kezébe. A szovjetsajtó és szovjetirodalom ipedig célzato­san hamis képet ad a világról Mindig csak a negatív oldalát mutatják meg a külföldön folyó életnek. (Ezért érték a szovjet polgárral való ta­lálkozásnál olyan súlyos csalódások például Andró Gidet.) Az a naiv tudatlanság, aíhogy az átlag^szovietpolgár a világról gondolkozik, egy­szerűen elképesztő. Természetesen magának Szov- je tor ősz országnak árt legtöbbet ez a teljes el­szigeteltség. Nem beszélve arról, hogy aki látja, ami a valóságban Oroszországban történik, iga­zán nem hihet a folyton hangoztatott békepolitika őszinteségében, amikor látja, hogy a szovjet nem a népek, hanem még az egyes emberek közötti közeledést te lehetetlenné teszi. VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhiva­talunk: Bratislava, Lőrinckapu-ueca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbí­tását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk esz- köalií P&ha, II, PWteká Bl X&W*

Next

/
Oldalképek
Tartalom