Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-05 / 102. (4248.) szám
teMGM-MAGtaR-HIHLaB Hírek Délelőtt tíz órakor még semmi baj nincs, tíz óra egy perckor a könyvesszekrény felé fordulok s hirtelen kiesik a kézelőgombom. Gyors lehajlás, — valami roppan, reccsen s mintha két kést szúrnának az oldalamba jobbról-balról s megvan a baj. A boszkorkány belelőtt a derekamba. Miért éppen boszorkányíövés, magyarul hexensussz: az ördög, azaz a boszorkány tudná megmondani. Biztosan célzott s a keresztcsont fölé talált. Aki a dologgal ismerős, az megértőleg bólint s mondja: minden részvétem az öné, uram, ismerem a helyzetet . . . Aki pedig nincsen tisztában, mit jelent a kézelőgombért hirtelen lehajolni 8 sziszegve, fájdalommal, kínlódva visszaegyenesedni, az tanulságul olvassa el e sorokat. A kézelőgombot majd felemeli valaki, most az a fontos, hogy valami módon hazajussunk. Derék, bán meghajolva vonszoljuk magunkat az utón, — mulatságos figura lehetek, mert mindenki mosolyog, — otthon betámolygunk s kényszeredetten vigyorgunk. — Mi baj, fiam? — kérdik otthon s felmérik a helyzetet — Semmi, — sziszegünk, — megroppant a derekam . . . — Mondtam, ugy-e, hogy kabátot kell venni e hidegben . . . — Nem a kabát, hanem a gomb . . . Nos, ezek után egymást követik a tornamutatványok. Ügyesen le kellene dőlni a díványra, de az nem megy olyan könnyen, kétszer is nyilallik s mikor már egyszer elfekszünk, nem lehet felkelni egyhamar. A boszorkány állandóan készenlétben áíl és beszúrja a két kést jobbról is, balról is . . . Kellemetlen. Gyerünk a meleg takaróval s elő a villanypárnával. Később megjelenik a vasaló, a jó, öreg vasaló s huzamosan rajta ül a hátamon. Jönnek az ismerősök s mindenkinek van receptje. — Csak meleg vasaló ... Izzadjon, uram ... Aszpirin . . . Szagoljon szalmiákszeszt . . . Vegyen be szalicilt . . . Kenegettssse magát kámforral .. . Vegyen forró fenyőfürdőt s tegyen magára iszapot . . . Csavarja magát multheti újságpapírba . . . S valóban: megvasalnak, becsavarnak, fürdőm s meghívunk egy kegyetlen dörzsmüvészt, aki összeroppantja csontjaimat s meghúzza minden inszálamat, veszek be szalicilt s szagolok szalmiákszeszt, szobánk kámforos és borszeszes ... a boszorkány pedig nem pihen. Kiterítem az újságot, hogy olvassak: a két kés máris szúr s a boszorkány nyilai pattannak . . . A rádiót meg kellene csavarni, mert valami svéd állomás francia nyelvleckét olvas: oly messze van a rádió, talán három lépésnyire is és nem lehet elérni sehogy . . . Feküdni nem jó, ülni nem jó, minden lépés kínszenvedés, összehuzódol, mint egy pondró s kiS 'tod magad, mint egy létrát. Már-már azt hi- , hogy elérhetsz az előszoba ajtajáig, amikor a fogasnál valaki derékon üt s te összeroskadsz. Pokróc és kámfor, szalicil és aszpirin, forró gőz és száraz levegő. Mindenki orvos. Te e pillanatban semmi mást nem akarsz, csak felhúzni a papucsodat, óvatosan kinyújtod a lábad: nem megy. Most összegörnyedsz és orvul, megcsalva a boszorkányt: berántod magad alá talpadat, — nem megy. A boszorkány résen áll s beléd szúrja a kést, be'éd, az utolsó pillanat bán . . . Most hasra fekszel s igy kisérled megközelíteni a lábad, lassan, finoman, nos, nos . . . Már majdnem ott vagy s rántod a papucsot, — nem megy. Mintha villanyáram ütné meg a derekadat. Kifáradva hagyod abba a próbát s most a másik lábaddal kísérletezel. Lehajolsz gyorsan, vissza kell lépned a kísérlettől, ismét nem sikerül. Megfogsz egy széket, lábadat Ívben csavarod s lassan közelíted magadhoz. Papucsod ott leng a kezedben, már csak egy félméter, már csak egy negyedméter . . . hopplá . . . megint nem sikerült. A gonosz boszorkány ügyes. Leülsz kínlódva s előtted hever, nevet, vigyorog tele szájjal a papucs a földön. Ott a papucs, csu- folódik s nem tudod felhúzni ... A boszorkány résen áll . , . (t h y v 1) 1937 május 5, szerda. w RAVASZ LÁSZLÓ - KONVENTI ELNÖK. Budapestről jelentik. A magyarországi református egyházi közigazgatás legfőbb testületé, az Egyetemes Konvent tegnap tartotta évi rendes ülését, amelyen a magyarországi református egyház egyházi és világi előkelőségei mind megjelentek. Ravasz László püspök bibliaolvasása után dr. Balogh Jenő titkos tanácsos, világi elnök mondott beszédet. Többek között elparentál- ta a konvent lelkészelnökét, az elhunyt Baltazár Dezső püspököt. Baltazár lelkészelnöki utódjává Ravasz László püspököt választotta meg a konvent és megújította Balogh Jenő világi elnök mandátumát is. A konvent két elnöke nagyhatású székfoglalójában köszönte meg a bizalmat. w A POZSONYI MAGYAR KIR. KONZULÁTUS közli, hogy május 6-án, Áldozócsütörtökön hivatalos órákat nem tart és feleket nem fogad. — ROZSYPALT PÉNTEKEN TEMETIK. Rozsypal Antalnak, Kárpátalja volt országos elnökének temetése pénteken délután megy végbe a prága—'welnílwrgi fyujdmilll a-templomból. lm non a VwM. melletti MoMva-menti Corvenába szállítják Roxfsypal földi maradványait, ahol szombaton délután liolyozlk örök nyugalomra. A hívők nemzetközi frontjának megerősödését várja Serédi hercegprímás az eucharisztikus kongresszustól BUDAPEST. — Dr. Serédi Jusztinián biboros- hercegprimás legújabb főpásztori körlevelében vezető helyen közli a katolikus papsággal, hogy a magyarországi püspöki kar ez év május 23-án kezdődő szentévet hirdet, hogy a jövő évi kettős örömünnephez: az eucharisztikus világkongresszushoz és Szent István halálának 900 éves jubileumához megkívánt lelki előkészület mentői komolyabb és hatásosabb legyen. „A kettős szentév — írja a bíboros főpásztor — mindenesetre nagy munkatöbbletet kíván mindnyájunktól, de szívesen hozzuk meg az áldozatot. Nemcsak hazánk lelki életének megújhodását várjuk tőle, hanem — tekintve Középeurópá- ban elfoglalt központi helyzetünket — a hívők nemzetközi frontjának megerősödését is a hitetlenség ellen folyó szörnyű küzdelemben. Csak arra vigyázzunk, hogy az Eucharisztia ez alkalommal is igazi vinculum charitatis-nak bizonyuljon. Azért tartsunk távol kongresszusunktól minden olyan mozzanatot vagy politikai megnyilatkozást, ami az idezarándokló népek nemzeti érzését — bármily viszonyban is legyünk különben országukkal — legcsekélyebb mértékben is sérthetné. A nagy keresztény katolikus közösség tagjának kell, hogy érezze magát itt mindenki, aggodalom nélkül jöhessenek és megelégedve távozhassanak vendégeink. — Sokszor kérjük Szent István király közbenjárását is előkészítő munkánkra és magukra az ünnepi napokra." E felhívással egyidejűén közli a hercegprímás a magyarországi püspöki kar rendelkezéseit is az előkészítő szentévre vonatkozóan. Ezek szerint május 22-én este fél 8 órától 8 óráig az ország minden templomának valamennyi harangja fogja hirdetni a kettős szentév megnyitását. — Május 23-án valamennyi magyarországi plébánia- templomban ünnepélyes istentisztelet keretében történik meg a szentév kihirdetése Veni Sancte- val és a közös püspökkari pásztorlevél felolvasásával. A szentév kezdetétől minden csendes szentmise után imádkozni kell a kongresszus sikeréért, a vasár- és ünnepnapi nagymisék, valamint a délutáni litániák végén kitett ciborlum előtt elmondandó a magyar püspöki kar által elfogadott imádság a kongresszus sikeréért, utána pedig áldás adandó. Ez év adventjére és a jövő év nagyböjtjére népmissziók, a jövő év elejére triduumok tartását rendeli el a magyarországi püspöki kar, az ifjúság vallásoktatásának céljául pedig az eucharisztikus lelkűiét képzését tűzi ki. A plakátpályázat eredménye Az eucharisztikus kongresszus művészi bizottsága dr. Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök elnökletével tartott ülésén végleg döntött az eucharisztikus kongresszus és a Szent István-év plakát- és emlékkép-ügyében. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus plakátjának kivitelezésére a bemutatott tervek alapján Molnár C. Pálnak, mig a Szent István-plakát elkészítésére Aba Novák Vilmosnak adta a bizottság a megbízást. Az eucharisztikus év alkalmából terjesztendő emlék-szentképre Kontuly Béla kapott megbízást. Ugyancsak elfogadta a bizottság a címlap céljára Kontuly Béla tervezetét és elhatározta, hogy Heintz Henrik tervét emléklap sokszorosítására fogja ajánlani. — A bizottság egyhangúlag örömmel állapította meg, hegy a felsorolt müvek a két nagy ünnepi alkalomhoz illők és oly magas színvonalúak, hogy a magyar művészetnek és kulturszellemnek egyaránt méltó kijfejezői lehetnek. utak vezetnek. Valóságos paradicsoma ez a hely a gyógyulásnak és az üdülésnek. Innen, Johannisbrunnlból vezet az ut a wigstelni várromhoz is. 'Sziléziai költők sokszor megénekélték ezt a várat, amely egykoron büszke troppaiui hercegek, Ernő és Zsigmond, a lengyel király, Ka- zimir te seben i herceg tanyája és a freiiburgmak, Wallensteinnek is tartózkodási helye volt. Ma igy énekel TÓla a költő : Wie ist’s eo sdhön in deinen Halién, Verfallne Búig, im Sonnensohein ! 0 Tannendiuift im Waldesrauscíhen, Zeitlehens denk idh sehnend dóin! Igaza van a költőnek: aki egyszer látta a wig- steini várromokat, — amelyek még most is tíz méternél magasabb falaikkal arra emlékeztetnek, hogy egykoron hatalmas volt ez a vár, — az néni felejti el, annál kukább sem, mert kilátója ragyogó köriperspektivát ád az egész környékre. Alattunk, a hegyek lábain megtörő mezők terülnek el, közöttük kanyarog a Moihra-folyó. Mindenütt, ahová a szem ellát, zöldibeborult, eürü erdőségek, közöttük ki-kiviUognák az elszórtan fekvő falvak házai, könnyű szellő suhogtatja a fák lombjait és ez a szelíd, hárfára emlékeztető hang egybeforr a folyó alulról felhangzó morajlásával és zúgásával, harmonikus szimfóniáját adva annak a természetnek, amely megfogja és magával ragadja az embert és amelynek benyomásait kitörüíhetet- lenül magával viszi, amikor erről a tavaszi mohra- vöLgyi körútjáról visszatér Johannisbrunnba. „Item, eim sehr kostharer Sa/uerbnmnen, nahe an dér Mohra gelegen11 — ez az el3ő dokumentáris feljegyzés a mai Jobannisbrunnról, és pedig a wig- steini uradalom Urba-r-jában, telekkönyvében, amely 1640-ből származik. Az uradalom ma a R a znumovsky-család tulajdona, amely rendkívül sokat tett Johannieibrunn fejlesztéséért és amelynek felső-wigsteini érdekes formájú, nagy parkkal és halastóval körülvett kastélya szintén egyik érdekessége a Mohra völgyének. Az „Urbar“ szó különben szintén emlékeztet a Cipszerföleire: ür- ■barialgemeinden, igy hívják ott azokat a vagyonközösségeket, amelyek az 1848-ban megváltott nemesi földekből alakultak ki. Sok érdekes és figyelemreméltó dolgot lát. és tapasztal az ember egy ilyen mohravölgyi kiránduláson. Szlovenszkón kevesen ismerik ezt a szép és elragadó vidéket, nem ártana, ha többen is akadnának, akik ellátogatnának Johannisbrunnba és onnan kiindulva néznék meg a Mohra természettel pompázó és annyi sok összehasonlításra al- 1 kaimat adó vidékét. Dr. N. V. Leégett Prága egyik külvárosában a munkanélküliek menhelye — egy hatalmas szalmakazal PRÁGA. — Prága egyik külvárosában, Kosirben hétfőn éjfélkor kigyulladt egy hatalmas, régi szalmakazal. A lángok hamarosan elharapództak és a szomszédos kazlakra is átcsaptak. Valamennyi leégett. A tűzoltóság nem tudta megakadályozni a lángok pusztítását, mert a közelben nem volt víz. Mint mindig kazaltüzeknél, úgy most is föltételezik, hogy számos hajléktalan munka- nélküli, akik éjszakánként itt keresnek menedéket, bennégett a szalmában. A tűz kitörésekor látták a szomszédok, hogy egy férfi kiugrott a kazalból és el" futott. A rendőrség hiába keresi ezt az embert, aki egyedül tudna fölvilágositást adni arra nézve, hogy rajta kívül más is aludt-e a szalma közt. A környékbeliek — többnyire barlanglakó hajléktalan munkanélküliek —' azt állítják, hogy az illető egy hírhedt orosz csavargó, akinek oka van a rendőrség elől menekülni. A hatóságok fölkutatják a még mindig füstölgő kazalmaradványokat, de eddig még nem sikerült megállapítani, vájjon tényleg odaégett-e az a nyolc-tiz munkanélküli, akik rendszeresen itt töltötték az éjszakát. A tüzet valószínűleg eldobott cigaretta okozta. Sziléziában, a szelíd hegyoldalak világában Tavaszi kirándulás a Mohra-völgyébe ■ Népi hasonlóságok a Szepességgel ■ JOHANNISBRUNN. — A Magas Tátráról és a Szepessóigről beszélek morva és sziléziai városokban és közben megnézem azokat a hegyeket, amelyekre a sziléziaiak annyira büszkék, mint mi a ml Magas Tátránk begyóriásaira. És ha nem is olyan magasak, nem is olyan égfbenyulóak a sziléziai hegyek, mint a Magas Tátra csúcsai, mégis, ahogy járom a Mohra-folyó kies völgyét, megértem azt a szeretetet és ragaszkodást, amellyel a sziléziaiak a maguk hegyvidékeiről beszélnek. Mert szép, érdekes és megragadó ez a vidék a maga lankás, szolid hegyoldalaival, a hatalmas fenyőendőkkel, a sebesem száguldó — és ilyenkor tavasszal a medréből is kilépő — Mohra-folyóval és a sürü erdőségek között fel-feltünedező kicsi városkákkal és helységekkel, amelyek tiszták és ápoltak és amelyek úgy simulnak a hegyek oldalaihoz, mintha azoknak az oltalmát keresnék. És érdekes: mennyi hasonlóság a nevekben a Sze[[>08ség és a Mohra-völgye között. Itt is van Tschirm, mint a cipszerek földjén, Itt is van Gerl- dorf és csak az ,js“ betű hiányzik, — no meg a Magas Tátra hallatlanul ragyogó panorámája, — hogy Gerlsdorf legyem belőle. Ez a föld Is, mint a Szepesség, rendkívül gazdag természeti szépségekben és történelmi emlékekben. Ha egész más is itt a természet, mint a Tátra vidékén. És ha egészem más történelmi események fűződnek is a Mohra völgyéhez, mint a Poprád-, Hermád- ée Göinlc-folyók vidékéhez. A természet itt szelideblb, odaridóbb, a föld termékenyebb, a rétek zöldebbek éa a fenyők közé már ibglekovwedik A bükk- fia A uyirfa, is. Előbb ia virul itt minden, mint a zordabb éghajlatú Tátra- vidéken: már szines virágok mutatkoznak Jóban- nisbmnin kertjeiben és az ut mentén, amely Trop- pauból Johannisbrunnba vezet, már virítanak a cseresznyefák. Odahaza, a Clpszenföldön az orgona is csak május végén kezd virágozni. Johannisbrumn kétségtelenül a legszebb és legértékesebb helye a Mohra völgyének. Erősen' szénsavas, gyógyító forrásait már & 18. század elején is gyógycélokra használták a troppaui orvosok, eredetük még abba az időbe nyúlik vissza, amikor ezen a vidéken a vulkanikus kitörések nem voltak ritkák. Nem messze Joha/nnisbrunntói állanak a kis és nagy RautenbéTg, meg a Vénushegy, amelyek az ott előforduló vulkanikus maradványok miatt ma is geológiai nevezetességek. A vulkanikus erupciók folytán a föld mélyén mészkövek keletkeztek, ezeket a forróság és a meleg, kavics tartalmú víz erjedésibe hozza és innen származik a három jokannisbramni forrás hallatlan szénsavgaz- dagsága, amely olyan elismerten kiváló gyogy- tbeflyó tette. Kiderült az is, hogy „a kutak szelleme", amely Johianmisibnunm-nal kapcsolatban a mohravölgyi nép képzeletében ma is él és amely a néphit szerint „csakis a források színhelyén fejti ki tevékenységét1', rádióemanác-ió, rádlóakti- vitás, amelyet a modern orvostudomány Johannis- bmnuban is a gyógyítás szolgálatába állít. 1805-ben építtette Tenoziin Johann gróf az első fürdőházat Johannisbronnban és őutána kapta a fürdőhely a nevét is. Johannlsbrunn kies, idillikus völgyben terül el, rnJnden oldalon hatalmas, sűrű erdőB'óg ivieesű körül, amiym A* sétaA Népszövetségi Liga - mint vigalmi testület POZSONY. — Inkább humoreszket kellene irnl erről az esetről. Amikor a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát egy bálrendező egyesülettel tévesztették össze, a közönséget pedig mulatságra vágyó vig társaságnak nézték, mely érzéssel fogja elénekelni a kisebbségi szerződések történetét és talán arra is sor kerülhet, hogy mindenki tánc- raperdül, amikor a kisebbségi védelem akkorijai csendülnek meg. Mert a tény megtörtént. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát áprilisi pozsonyi előadásáért, — melyről annakidején lapunkban is beszámoltunk, — vigalmi adóval és a „vigalmi rendezés" be nem jelentéséért még külön birsásrgal is sújtották. Hiába szedte elő az előadó Duka Zólyomi a legszárazabb paragrafusokat és nemzetközi szerződések hideg passzusait, hiába gondolt a hallgatóság az eTőadás folyamán az állampolgársági kérdésre és hasonló mulatságos dolgokra, a városi vigalmi osztály mégis kisütötte, hogy ez mulatság volt. Egy olyan mulatság, amelyért le kell róni a kötelező hálát vigalmi adó alakjában. Állítólag nem volt biztos, hogy a rendező Liga nem szedett-e belépési dijat. Mikor erre az egyesület azt felelte, hogy hiszen ott volt a rendőrségi közeg, aki bármikor bizonyíthatja, hogy semmiféle belépődijat nem szedett senki sem, azt a választ adták, hogy a város vigalmi osztályának a másik hatóság nem mérvadó, ök csak akkor hinnék el, hogy nem volt belépődíj, ha saját emberüket küldték volna oda. — Ez a furcsa elintézés önkénytelenül is egy tökéletes circulus vitiosust juttat eszünkbe. Bejelenteni csak olyan előadásokat kell, melyek vigalmi adó alá esnek. Ha nem esnek vigalmi adó alá, mint éppen az ilyen ingyenes kulturelőadások, nem kell bejelenteni. De ha nem kell bejelenteni, nem küldenek ellenőrző közeget. És ha nem küldenek ellenőrző közeget, nem tudják, hogy esetleg mégis nem szedtek-e belépődijat a rendezők. Mivel pedig ezt nem tudják, inkább mégis csak kiróják a vigalmi adót és a biztonság kedvéért birsággal is fűszerezik. A Népszövetségi Liga elnöksége a vigalmi adó kivetése ellen, melyet indokolatlannak és sérelmesnek tart, beadta a fellehezést és reméli, hogy ezt a különös döntést az illetékesek megsemmisítik, ait.- HÉTVÉGI VIZŰM MAGYARORSZÁGRA. Hivatalosan közük: A pozsonyi magyar királyi konzulátus a magyar királyi külügyminisztérium felhatalmazása alapján, mint a multiban, úgy az idén is az utazási idény tartama alatt kedvezményes weekend (hétvégi) láttamozásokat fog kiadni, amelyek Magyar- országra való egyszeri beutazásra érvényesek, bármely péntek déli 12 órától a rákövetkező hétfő déü 12 óráig (pünkösdkor kedd déli 12 óráig). Ezen vizűm illetéke a rendes 68 csehszlovák korona helyett 42 csehszlovák korona, tehát körüillbelül 35 százalékkal olcsóbb a rendes illetéknél. A weekend (hétvégi) vizáimmal rendelkezők péntek déli 12 órától utazhatnak be és legkésőbben a látta- imozás érvényének lejárati időpontjában kell elhagyniok Magyarország területét, ellenkező esetbon aiz illetékkülönbözet utólag megtérítendő. A vizjun^ok postán is kérelmezhetök a magyar kir. komlátustól (Pozsony, Ferenciek tere 6.), mely esetiben a jelzett 42 korona illetéken féltül imég 4 korona 10 fillér postákéit* 9óa fcütóéudő 4