Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-30 / 121. (4267.) szám
14 1937 május 30, vasárnap* §RX<ai-MAO^ARHTRL^ A rovatért LüSCŐ GÉZA fele) Hatálybalépett a vendéglőipari képesítés igazolását elrendeli törvény PRÁGA, — Jelentettük, hogy a törvények, és trendeletek gyűjteményének 25. számú füzetében 74. szám alatt jelent meg az 1937 május 12-én kelt törvény, mely a szlovenszkói és kárpátaljai vendéglő- s kiané- rési iparra is kiterjeszti a képesitésigazolási kötelezettséget, A törvény tűzadómképpen kiegészíti az 1927 július 12-én kelt 112. számú törvényt. A most megSíi nem kötelesek a képesítés igazolására? A képesítés igazolása alól azok a személyek mentesek, akik Cseh- és Morvaország, valamint Szilézia területén az 1927 junius 2S-a előtti időben vendéglős, vagy kimérési engedélyt kaptak, vagy vendéglős és kimérési ipart folytattak mint jóváhagyott helyettesek, vagy bérlök, továbbá azok a személyek, akik vendéglős vagy kimérési iparban legalább hat éven át voltak alkalmazva, mint pincérek, szakácsok és pincemesterek. Ugyancsak mentesek a képesítés igazolása alól azok a személyek, akik hat éven keresztül sörgyárban voltak alkalmazva, valamint azok, akik legalább hat évig voltak borelőálliíó üzemben pincemesterként alkalmazva, A törvény második szakaszának előírása szerint ;a képesítés igazolása alól föl vannak mentve azok a személyek, akik Szlovenszkó és Kárpátalja területén vendéglő- vagy kimérési engedélyt kaptak az 1899. évi XXV, törvénycikk alapján vagy a vendéglős és kimérési ipart mint jóváhagyott helyetteA Járási árfanécsadő testületek fogják fölülvizsgálni a kiskereskedők rizsár-kalkuiációját eleint 74. számú törvény előírásai értelmében a képesítés igazolásához megkivántatik az illetékes ipartársulat által a tanoncidő letelte után kiadott fölszabadító levél, valamint ugyancsak az illetékes ipartársulat által kiállított bizonylat arról, hogy az illető személy vendéglői- és kimérési iparban három évig volt segédként alkalmazva, A törvény további előírásai a fölmentés módozatairól intézkednek. sek és bérlők folytatták. A vendéglős és kimérési iparban hat éven át pincér, szakács és pincemesterként, valamint a 'sörgyártásnál hat éven keresztül ugyanilyen időn keresztül alkalmazott személyek, végül a borelő- áilitó üzemekben hat éven át pincemesterként alkalmazott személyek szintén föl vannak mentve a képesítés igazolása alól. A fölmentvény vonatkozik azokra a személyekre is, akik kereskedelmi ipart űznek az ioari rendtartás 38. §-ának 5. bekezdése, esetleg az 53. §-ának 5. bekezdése értelmében, amennyiben az ilyen személyek az engedélyt bor .korlátozott kimérésére kérik, — ha a kimérés idő és hely szempontjából összefüggésben van a kereskedelmi iparral. A cukrászok, akik engedélyt kémek kakaó, csokoládékávé és kávé árusítására mindennemű alkohol nélkül, amennyiben az eladás idő és hely szempontjából összefügg a cukrászipar folytatásával, szin- mentesek a képesitésigazolási kötelezettség alól. I Nem kötelesek a képesítés igazolására azok a Az államközi kiiringszámla állása PRÁGA, — Az államközi kliringszámlák április 30-i állása szerinti adatokat most hozták nyilvánosságra. Csehszlovákia aktívuma Bulgáriával szemben az eddigi 6,5 millióról 5,1 millió koronára, Jugoszláviával szemben 117,8 millióról 114.68 millióra, Romániával szemben pedig (régi követelések) 16,48 millióról 7,44 millió koronára csökkent. A Görögországgal szembeni ak- 'íivum az 50*8 millió koronáról 51,64 millió koronára emelkedett, Törökországgal szemben pedig 64,2 millióról 63,9 millióra csökkent. A Németországgal szembeni aktívum az eddigi 5,25 millió márkáról 8.07 millió márkára emelkedett. Az Olaszországgal szembeni kliringszámlán passzívum mutatkozik Csehszlovákia számára és pedig a globális számlán a passzívum az eddigi 20.48 millió líráról 19.01 millió lírára csökkent, mig a speciális számlán a 35.56 millió koronáról 42,83 millió koronára emelkedett, A turistaszámlán lévő passzívum 10.38 millió koronáról 12,6 millió koronára emelkedett. Az Ausztriával szembeni passzívum 73,33 millió koronát tesz ki a múlt hónap végén kimutatott 71,43 millió koronával szemben. Belföldön használják fel a kukoricára ösleget PRÁGA. — A belföldi kukorica hosszú ideig nem bírja el a raktározást. Ezért az illetékesek a kukoricafölösleget exportálni akarták, a Lengyelországgal folytatott tárgyalások azonban, amelynek értelmében Lengyelország a csehszlovákiai kukoricáért kompenzáció fejében szenet adott volna, a csehszlovák ipari körök ellenállásán meghiúsult. A helyzetnek az utóbbi időben történt alakulásából ítélve úgy látszik, hogy nem is lesz kivitelre való kukoricafölösleg. A kukoricakészlet Keletszlovenszkón és Kárpátalján 550 vagon s ezt a mennyiséget a kárpátaljai inség- kukorica-akció során fogják fölhasználni, amelyre összesen 1100 vagon kukorica szükséges. Nyu- gatszlovenszkón a kukoricakészlet 1600 vagon. Ebből a mennyiségből a fölösleget a történelmi országrészekbe fogják szállítani. Mint ismeretes, a vasutügyi minisztérium lényeges szállítási kedvezményeket biztosított, (•—) A kamarai központ alkalmasnak tartja a kamarai törvényjavaslatot, A kamarai központ letárgyalta a kamarai törvényjavaslat tervezetét és azt alkalmasnak találta arra, hogy miniszterközi eljárás alá bocsássák. A kamara csupán a kétes esetekre vonatkozóan indítványozott néhány változtatást. A kamarai kerületek luj felosztásáról a központ nem határozott. E tekintetben az érdekelt kamaráknak kell majd egymás között megállapodást létesíteni. (—) Kliringkifizetcsck. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint május 28-ig a csehszlovák hitelezőknek a román kliringgel szembeni követelésükből a 22.103, a bolgár kliringben a 23.637, a görögben a 8380 számig, a németben pedig a Németországban május 3-ig letétbe helyezett összegek erejéig eszközöltek kifizetéseket. PRÁGA. — Tegnap jelentettük, hogy a belügyminisztérium mellett működő központi ártanácsadó testület ülést tartott, amelyen a rizs áralakulásának kérdését bírálták felül. A tárgyalásokat dr. Benda kereskedelemügyi miniszteri tanácsos vezette és jelenvoltak a kormány által kinevezett összes érdekelt rétegek. Az előterjesztett kalkulációt az ártanácsadó testület jóváhagyta. Ezzel megállapították azt, hogy az importőrök által számított rizsárakat, beleszámítva az elért nyereséget is, indokoltnak kell tekinteni. Elhatároztak, hogy a rizsimport kereskedelemben a kereskedelmi rezsire és a nyereségre 5%-ot szabad kalkulálni, azonban egészvagon tételeknél, készpénz PRÁGA, — A Venkov ma rendkívül érdekes cikket közöl Csehszlovákia mezőgazdasági helyzetéről „A kizsákmányolt mezőgazdaság" dm alatt". A cikket az alábbiakban közöljük: — Az utóbbi időben a konjunktúra föllendüléséről beszélnek. A mezőgazdaság azonban nem érezte meg a viszonyok javulását. A mezőgazdaság bruttó bevétele állandóan alacsony, ugyannyira, hogy nem elégséges az üzemi költségek fedezésére, különösen akkor, ha a gazdaságokat adósságok terhelik. Amikor a mezőgazda maga és családja munkálja meg földjét, munkája olyan alacsonyan van honorálva, hogy teljes bevétele sokkal alacsonyabb, mint a városi ember átlagbevétele. Hogy a mezőgazdaságban nincsen konjunktúra, ezt a tényt pontos számadatokkal lehet igazolni, amelyek mindennél világosabban beszélnek. A mezőgazdasági termelés összes értékét 20—21 milliárd koronára becsülik évente. A termelésnek körülbelül egyharmadrészét a mezőgazdák saját háztartásukban használják föl. A megmaradó mintegy 14 milliárd korona képezi a mezőgazdák bruttó bevételét, Dr. Lom professzor kiszámítása szerint a köztársaság mezőgazdaságának üzemi költsége 18,5 milliárd korona. Mint fentebb kitűnt, a bruttó jövedelem 14 milliárd koronát tesz ki, az üzemi költség, tehát a kiadás pedig 18.5 milliárd korona. Ha már most számításba vesszük a termelésnek azt a részét is, amelyet a mezőgazdák saját háztartásukban használnak föl, kitűnik, hogy az egész mezőgazdasági produkció értéke legfeljebb 2.5 milliárd koronával magasabb, mint a termelési költség. A mezőgazdaságok értékét 140 milliárd koronára becsülik. Eszerint a mezőgazdasági .vagyon, ' d hentesáruelőállitók sem, akik a heníesiparral időben és helyben összefüggésben hideg és meleg hentesáruk árusítására kémek koncesz- sziót. A jogi személyek, illetve azok képviselői és a bérlők sem kötelesek a képesítés igazolására, amennyiben a vendéglő- és kimérési ipart saját egyesületi helyiségükben óhajtják űzni azokban a községekben, amelyeknek lakossága nem haladja meg a 6000 lédekszá- mot A törvény további része előírja, hogy azok a személyek, akiknek esetében a törvény hat éves alkalmaztatást kíván meg a feltüntetett foglalkozási ágakban a képesitésigazolási kötelezettség fölmentése tekintetében, abban az esetben, ha a törvény kihirdetése idején még nem töltötték be a hatéves szolgálati időt, a törvény által megkívánt hatéves szolgálati időben beszámittatik a jelen törvény kihirdetése után eltelt idő is. Ez az intézkedés vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a kérdéses személy a hatéves szolgálati idő alatt a fentebb fölsorolt egyik foglalkozásról a másik foglalkozási ágra tért át; tehát, ha valaki bizonyos ideig pincér vagy szákács volt és később pincemester, stb. Arra vonatkozóan, hogy az előbbi előírások értelmében kik nem kötelesek a képesítés igazolására, az I, fokú ipari hatóság, Szloven- szkón és Kárpátalján pedig az országos hivatal dönt. A törvény külön előirása vonatkozik arra, ha valaki olyan szállodaüzemet akar alapítani, vagy átvenni, amely a turista- és az idegenforgalom szempontjából jelentőséggel bír. Ebben az esetben a képesítés igazolásától akkor lehet eltekinteni, ha a szállodaüzemet alapítani, vagy átvenni szándékozó személy , beigazolja, hogy tapasztalata és tudása biztosítékot nyújt arra, hogy az üzemet képes lesz szakszerűen vezetni. Az ipartörvény 23. §-ának 3. és 4. bekezdése, a 37. § 3. és 4. bekezdése hatályát veszti, a többi előírások érintetlenül maradnak; az 1927. évi 112. számú törvény 2. §-ának 8. bekezdése szintén hatályát veszti. A törvény május 28-án érvénybelépett s végrehajtásáról az ipar- és kereskedelemügyi miniszter gondoskodik a belügyi-, az iskolaügyi- és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben. fizetése ellenében. Az elraktározási dijat mázsánkint havonta 75 fillérben állapították meg és 1%-os mankót, azaz 1.32 koronát lehet számítani. Meg kell jegyezni, hogy a központi ártanácsadó testület csak az importőrök kalkulációjával foglalkozott, a nagykereskedőkre vonatkozó árkalkulációval az országos-, a kiskereskedők árkalkulációjával pedig az egyes járási ártanácsadó testületek fognak foglalkozni. Lustig, a Velkonákupna igazgatója, a tanácskozások során javaslatot tett a behozatali kontingentálás megszüntetésére, valamint a rizsnek az engedélyezési eljárás alól való fölszabaditásáx-a. Az indítványról azonban valószínűen hatásköri okokból nem határoztak. föltéve, ha nem terhelné semmiféle adósság, 1.79 százalékkal kamatozna. A mezőgazdasági tőke 4 százalékos kamatozása mellett a termelési költség 24.1 milliárd koronát tenne ki. Minthogy az egész termelés értéke 20 milliárd koronát képvisel, látható, hogy 4.1 milliárd koronával kevesebb, mint az egész termelés (a bruttó bevétel plusz saját szükséglet) értéke. Ez a tényleges hiány, ez az állam mezőgazda- sági üzemeinek tényleges vesztesége. Tehát Csehszlovákia mezőgazdasági üzemeinek semmiféle nyereségük nincs, az üzemek veszteséggel dolgoznak. Az üzemi költség nagyobb részét a munkabér képezi. Lom professzor kiszámítása szerint a munka 10 milliárd korona. Ebből az összegből az alkalmazottaknak 2 milliárd koronát fizetnek ki, a 8 milliárd koronás összeg pedig a mezőgazda munkájának jutalmát képezi. A mezőgazdasági adósságok kamatát és törlesztési hányadát évente 1.5 milliárd koronára becsülik. A mezőgazdák jövedelme tehát olyan alacsony, hogy abból kizárt dolog az adósságokat törleszteni. Az adósságok megmaradnak és hozzájuk uj adósságok keletkeznek. A mezőgazdák pénzügyi helyzete évről-évre rosszabb. A lakosság más foglalkozást űző rétegének átlag- jövedelmét évente 4000 koronára becsülik. A mezőgazdák átlagjövedelme — Lom professzor kiszámítása szerint ■— maximum 2000 koronát tesz ki, tehát éppen az előbbi összeg felét. A mezőgazdasági munka hallatlan módon ki van zsákmányolva. A mezőgazda, aki saját mezőgazdasági üzemében dolgozik, munkájáért 80 fillér órabért kap, ezért a bérért nem dolgozna más alkalmazott. A mezőgazdasági jövedelem teljes háromnegyed része munkajöyedelem és csak egynegyed része tőkejövedelem. Ezért a mezőgazdák jövedelme kérdésének megoldása szociális kérdés. Eddig a „Venkov" cikke. A megdöbbentő adatokhoz kommentár nem kell. Magunk is számtalanszor hangoztatjuk azt, hogy konjunktúráról mindaddig beszélni nem lehet, amig a mezőgazdaság válságát ki nem küszöbölték. Utazási kedvezmények a párisi kiállításra PRÁGA. — A vasutügyi minisztérium a francia és német vasutakkal olcsó menet-térti- jegyre vonatkozóan kötött megállapodást a párisi kiállítás idejére. Az olcsó jegyet a kiállítási igazolvány fölmutatása mellett 20 frank lefizetése ellenében adják ki. Az utas legalább öt napig köteles Párisban tartózkodni, beleszámítva a megérkezés és elutazás napját is. A jegyet, amely harmincnapos érvénnyel bir, a prágai, pilseni, brünni, pozsonyi és a kassai állomásokon adják ki. A harmadosztályú menet-térti jegy I Prágából 321.40 Ke és 104.60 frank, Pilsenbol 272,40 Ke és 104.60 frank, Brünnből 444.40 Ke és 104.60 frank, Pozsonyból 473 Ke és 104.60 frank, Kassáról pedig 519.40 Ke és 104.60 frank. Tíztagú társaság részére a menet-térti jegy Pozsonyból 444.60 Kc-t és 104.60 frankot, Kassáról pedig 419 Kc-t és 104.60 frankot tesz ki. A szlovénjukéi szarvasmarha- tenyésztők sikere a prágai gazdasági kiállításon PRÁGA. — A prágai mezőgazdasági kiállításon a szlovenszkói és a kárpátaljai állattenyésztés meglehetősen szép sikereket ért el. A kiállított 11 darab kárpátaljai szürkéstbama szarvas- marha közül 7 első dijat nyert. A Szlovenszkó- ról kiállított 34 darab vörösesikos szarvasmarha közül hét első, tizennyolc második, hét harmaI dik, egy pedig negyedik dijat nyert. A földművelésügyi minisztérium álltai felajánlott négy tiszteletdijat négy legjobb bikára Ítélték. Ezek között van Sacher Imre losonci földbirtokos saját tenyésztésű simenthali bikája is, amely ezenkívül megnyerte a svájci siementhali bikatenyésztők szövetségének tiszteletdliját is. Évente 450 ezer hektoliter szeszből fognak mesterséges kaucsukot gyártani Csehszlovákiában PRÁGA. — Tegnap jelentettük, hogy Zadina miniszter nyilatkozata szerint megállapodás jött létre a tekintetben, hogy a mesterséges kaucsukot Csehszlovákiában a szeszipar fogja előállítani a Szovjet- croszországban szerzett tapasztalatok alapján. Ha a terv megvalósul, úgy abban az esetben évente 400—450.000 hl 350 koronás szeszt fognak szintetikus kaucsuk előállítására fordítani, amely körülbelül 150 millió korona értéket képvisel. A szeszipar hajlandó a szeszt rezsiáron rendelkezésre bocsátani, hogy eleget tegyen a hadügyi kincstár kívánságának, amelynek érdeke fűződik a kaucsuk- önellátáshoz. Hir szerint a szeszből gyártandó mesterséges kaucsuk termelési költsége igen közel jár a kaucsuk mai árához. Ami a kalkulációt és a beruházásokat illeti, az eddigi kísérletek és kiszámítások meglehetősen eltérők. (—) Nem foglalható le adóba a gazdáknak a jövőben leszállítandó gabonáért járó követelése. A pénzügyminisztérium 54.378/37—III/9 a számú határozatában elrendeli, hogy a mezőgazdák adótartozásaira nem foglalható le az a követelés, amely a gazdát a gabonatársaság bizományosától illeti meg jövendőbeli leszállítandó gabonáért. A minisztérium utal a 144.020/34 számú végzésére, amely szerint az ilyen végrehajtástól el kell állani. (—) A cukoripar visszautasítja a cukorárak leszállítására irányuló törekvést. A csehszlovák cukoripari egyesület vezérigazgatója, dr. Hart- mann Joe az egyesület tegnapi közgyűlésén előadást tartott. Ezen többek között foglalkozott a belföldi cukorár kérdésével és az árak leszállítása ellen foglalt állást, mert érvelése szerint a nemzetközi cukoregyezmény a csehszovák cukoriparnak nem hoz olyan eredményt, amely ezt indokolttá tenné. Azonkívül pedig a nyersanyagok ára és a termelési költségek emelkednek. (—) ötszáz vagon búza Angliának, A Metro- press jelentése szerint a Gabonatársaság aránylag igen jó áron 500 vagon búzát adott el Angliába Hamburgon keresztül. Elvárható, hogy a közeli napokban Anglia és Olaszország további búzamennyiséget vásárol. Az északi államok érdeklődése a csehszlovák búza iránt alábbhagyott. (—) A Zemská Banka a jugoszláv- kliringben a 122.216 számig eszközöl kifizetéseket, az olaszban pedig 961 számig. A jugoszláv-, román-, a görög- (speciális számlán) és a bolgár kliringben nem nyújtanak előlegeket. A görög kliringben a 20.000, a törökben a 11.000 számig nyújtanak előleget. A német kliringben előlegeket nem folyósítanak. (—) A líra árfolyamát a következő hétre a Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint az olasz nemzeti devizaintézetnél levő „Conto Speciale" utján történő utalványátruházásoknál 100 lira = 151 csehszlovák koronával állapították meg. , Hárem-négy milliárd éwsnü a csehszlovákiai mezőgazdaság vesztesége
