Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-30 / 121. (4267.) szám

12 (*) A SzMKE gömöri hírei, Berzétekőrösön, b legendás pelsőci Nagyhegy alatti szinmagyar falucskában a közelmúltban alakult meg a SzMKE helyi szervezete a lakosság élénk rész- .vétefcjwmellett. A falu kis lélekszámúhoz képest nagyon sokan: 47-en léptek be az egyesületbe. Az alapszabályokat és a SzMKE szervezetét Tiohy Kálmán körzeti tikár ismertette, Blfiöik lett Imre László, alelnökök Fábián András és Imre József, titkár Fábián Lajos, kul'tufrefe- rens Sedivy László, pénztáros id. Fábián János, Jegyző ifj. Imre István, ellenőrök i£j. Simon Já­nos és Pozmán András. — Ugyancsak e na­pokban alakult meg két Tornalja-környéki köz­ségben a SzMKE-íiók és pedig Zsórbán és Ot- rokocson. Zsórban — mely a régi Gömör-vár- megye legkisebb községe volt és amelyben á hivatalos népszámlálás szerint is a 132 lakosa között egyetlen más nemzetiségű sincsen — megható lelkesedéssel alakították meg magyar­jaink az uj fiókot. Elnök lett Kovács István, al- elnök Kovács József, jegyző Grébecz László, pénztáros GérecZ Andor, ellenőrök Gérecz Ist­ván és Mike István, rendező Kovács Árpád, vi­galmi bizottság elnöke Kovács Béla. — Otro- kocs lakossága ugyancsak lelkes örömmel so­rakozott a SzMKE-zászló alá. Itt elnök lett Bodzássy Mátyás nyugalmazott igazgatő-tanitó, pénztáros id. Stubner Lajos, ellenőrök Borzi Já­nos és Ferencz István. A két alakuláson a kör­zet nevében Ticlhy Kálmán körzeti titkár és Oszvald Dániel bejei ügyvezető alelnök műkö­dött közre. (*) Az illésházai gyermekkórus hangverse­nyei. Az utóbbi időben többször működött köz­re az illés-házai gyermekkórus. A közönséget mindenütt meglepte a kórus szokatlanul magas nívója és a szólamok tisztasága. A gyermekkó­rus május 25-én a pozsonyi rádióban is nagy si­kerrel szerepelt. A kórus vezetője Szabó Zoltán kántortanitó. aki a magyar népdalok gyöngyeit válogatta ki. A kórus két és négyszólamú dalo­kat énekel. (*) Most forgatják az első nagy kínai filmet. Hankow kínai városban most kezdték meg az első nagy kínai film fölvételeit a nankingi nem­zeti tanács ellenőrzése és a hadügyi tárca támo­gatása mellett. A film a kormánycsapatók és a portyázó kommunista bandák harcait örökíti meg és célja a kínai nép harcias szellemének felébresztése. A filmet mandarin-nyelven készí­tik, mert ezt a nyelvet, mint az előkelő kínaiak nyelvét, az egész kínai nyelvterületen akarják elterjeszteni, hogy végre a különböző vidékek kínai lakossága közös nyelven értse meg egy­mást. (*) A pozsonyi városi zeneiskola évzáró hangversenye. Pozsonyból jelentik: Május 31­én este 7 órakor rendezi a városi zeneiskola az iskola orgonatermében az idei évzáró hangver­senyét. Az iskola igazgatósága vendégeket szí­vesen lát. (*) Bálint Györgyi Jégtáblák, könyvek, koldu­sok. Bálint György apró írásai a magyar napila­pok. folyóiratok hasábjain mindinkább nélkülöz­hetetlen olvasmányaivá lettek a mai világ ezer kérdését, visszásságait — -és az embernek, élet­nek, mint kozmikus jelenségnek döbbenetét újra maga elé felvető olvasónak. Ezekben a,z írások­ban mintha az egész gondolkozó, haladó embe­riség lelkiismerete, segítő, harcolókész-ségé szó­lalna meg egy egéézen kivételesen kiváló író és gondolkodó tollám keresztül. Megragadó, ahogy az író a napok égető problémáit egy-két sorral egyezerre elénk állítja, s az az elragadó hév és bátorság, amellyel a visz sás Ságokat szóváteszi és ostorozza. A nagy ptrrifikAtor, az uj utakat kere­ső Szociológus, a költő és a remek publicista sa­játságai egymást felülmúlóan ölelkeznek ezekben a cikkekben, amelyek életünk hü tükrei, de egy­úttal dokumentumai a bátor emberi szellemnek is, amely tiszta szemmel, bátran mutatja az uj utat. Bálint György: Játéktáblák, könyvek, koldusok című müve -most jelent meg a budapesti Atihe- naeum kiadásában. A ftMsouyi Maik (HÜsoea: ALFA: Akik a háborúban születtek. ÁTLÓN: Az aranyember. (Magyar film.) LUX: A tüzdandár, MBTROPÖL; Az elátkozott vadon lánya. TATRA: A kormányzó kedvenc. URAN1A: őfelsége dalosa. (B. Gigli.) VIGADÓ: Meglincseltek, (S. Sldney.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA 10NO PASMÁGE: V/29 --30: Egjy éjszaka a Dunán. V/31—Vl/I-—2: Dodawort gyáros. VI/3—4—5—6: Édes mostoha. BIO RAÜÍOj V/29—30: A som útja. VT/4—5—6: Mexikó hőse. AZ IVAN-SZINTARSULAT ÜI^HORA KASSÁN: Vasárnap délután; A csőkos asszony. Mérsé­kelt helyárakkal!, Vasárnap este: Nfnc* szebb, mint a szerelem. Hétfő este: Nincs szebb, tatot • szerelem, tbezónjrájó stfftdéfr , Könyvnapi számot adott ki a Magyar Minerva A Magyar Minerva) 'májusi száma a buda­pesti könyn-apok alkalmából az idén mint könyv­napi szám jelent meg s erős „ szlovenszkói ságá- val“ kelt kellemes föl tűnést. A folyóirat hasáb­jain Szlovenszkó legkiválóbb irói jutottak szó­hoz és akutális s értékes írásaik hiven tükrözte- tik vissza az itteni fejlett irodalmi életet. A 36 oldalas ötödik számba Tamás Lajos irt komoly vezető cikket „A Szlovenszkói magyar könyv a budapesti könyvpiacán" címen. Farkas István „Küldetésben" dmü hangulatos írásában Szlovenszkó lelkét keresi. A Komáromból elszár­mazott dr. Bognár Gecil egyetemi tanár a nem­rég elhunyt Tormay Cecilről ir meleghangú nekrológot. Vajlök Sándornak „Petőfi a cseh­szlovák irodalomban" címen most készülő köny­véből érdekes szemelvényt hoz a folyóirat. A „Petőfi és a szlovák közvélemény" című köz­lemény egyik figyelemreméltó megállapítása, hogy a nagy magyar költő verseinek 35 szlovák fordítója volt, de formai és tartalmi szempont­ból csak Hviezdoslav látta és adta a „teljes" Pe­tőfit. A nem szorosan vett szépirodalmi részben különösen nagy érdeklődésre tarthat számot Houdek Iván rózsahegyi mérnökinek „Jánosik a filmen és a valóságban" dmü Írása. Houdek évek óta szorgalmasan kutatta Jánosik történe­tének dokumentumait s most a „Slovenské Poh- ‘ady“-ban is megjelent hosszabb tanulmányban számol be nyomozásának eredményeiről. A Já- nosik-filmmel kapcsolatban kimutatja, hogy a filmnek vajmi kevés közössége van a történelmi Jánosikkal s a néphagyományra is alig támasz- kodhatik. Tényként szögezi le, hogy nem gróf Révay, hanem egy német arisztokrata, gróf Lö- wenburg volt Jánosik földesura. A szorosan vett szépirodalmi részben Tamás Mihály és W. Wimberger Anna mesteri novel­láit olvashatjuk'. Költeménnyel Kende István, Juhász Béla és Rudolf Dilong szerepelnek a fo­lyóirat hasábjain. Utóbbinak szlovákul irt szép költeményét Sípos Győző illetette át avatott tol­lal magyarra. Nyiresi-Tichy Kálmán tovább folytatja „Cinege ur végzetes tavasza" dmü szatirikus regényét. Petneházy Ferencnek kitű­nő szlovák folyóiratszemléje és Hunyadi Györgynek és W, Wimberger Annának szines és eleven filmlbirálatai egészítik még ki a válto­zatos szám tartalmát, amelyet mélyen ajánlunk olvasóink figyelmébe. ♦ A clr. Reinel János szerkesztésében megjelenő Magyar Minerva előfizetési ára félévre 15, egy 'évre 30 korona. A kiadóhivatal (Pozsony, Seg- ner-uoca 3.) kívánságra az 1. számtól kezdve küldi meg a folyóiratot és készséggel szolgál csekklappal is. Új, egészéves előfizetők ■— 3.60 korona portóköltség megküldése esetén, — könyvajándékot kapnak. Egyes szám ára 3 ko­rona, mely bélyegben is beküldhető. Egyes szá­mok Budapesten a Studium-könyvesboltban (IV., Kecskeméti-ucca 8.), Pozsonyban a Stamp- fel- a Szent József-könyvkereskedésben, vala­mint Weiss M. ujságüzíetében kaphatók. Telek A. Sándor: Isten tenyerén Versek ■ Rimaszombat, Rábely-nyomda, 1937. Mikor egy verskötet szemem elé kerül, :rniudig a cliílét-ftdó verset, olvasom ki 'belőle legelőször, tmcít úgy hiszem, hogy a költő ennek kiemelésé­vel egyúttal a kötet programját akarja megmu­tatni. Az Mén tenyere a ezép világ, — a költő felfogása szerint, — aki rajta él, mindennek ré­szese: ,.Szerelem, haza, munka, bánat.“ — A költő is hittel élt rajta: „De oly édes volt körülöttem Minden: fü, bokor, ember, állat; Azt hittem, én is azért jöttem, Hogy én is éljek Isten tenyerén nj csodának.'4 Le .. mig a felhőbe tört a lelkem, Lábam megingott, S leestem Isten tenyer érül.. Ismerem Telek A. Sándor tragikus magyar sor­sát. de szinte szeretném nem ismerni, hogy ver­seiből értsem .meg. Pár óv előtt, — talán ma is még, — divatjelenség volt az u. n. .jóstehetsége­k-e re s és. Nagyon könnyen abba a kisértésbe éghe­tik a mübiráló, hogy Telek A. Sándort is ebbe a kategóriába sorozza. Asztalos. „Iskolai41 végzett­sége alig valami s verseket- if. Mégis milyen nagy a távolság a divatos „tehetség44 kócos eredeties- kediése s Telek kiforrott művészete közt! A gon­dolatok tisztaságában, a kicsiszolt vers techniká­ban, a magyar nyelv szépségének tudatos feltá­rásában, a költői vonalvezetés arányosságában egy tanult-, műgonddal dolgozó költő képe vetítő­éi ík elénk, anélkül azonban, hogy az — idézőjel nélkül való — őstehetség üdesége, őszintesége, alakoskodás-mentessége kárt szenvedne a mester­ségbeli tudás és gyakorlottság általi. Különösen azokra a verséire érvényes ez a ímegálla.pitás, me­lyeknek témáit nem keresi, die meglátja, vagy megérzi, melyeket magából, tragikus élethelyze­téből él ki. Ilyen például mindjárt a kötetnyitó verse: a „Kétlelkű élet14. Ahogy rávilágít „szét­esett lelke két felére44, — ahogy „kontár kéziévé! titkolva14, „összhangot, vonalat, síkot és ritmust44 keres a- munka „szerelmes, szent hevületében4* egyik leliké-Mével s a másik felével „elszáll mér­hetetlen világon által44 s . .megáll mi sóból nem mer44, — talán kényelmes ebben, hívőbben' és ke­vesebb keserűséggel fejezi ki a „Hortobágy poé­tájának44 lelki állapotát. Nem „káromkodik és fü- työrészik44 — megnyugszik benne. — Mert nem­csak gyökere van á „hétezilivafás14 magyar múlt­ban, de termő ága is, több Is. Az egyik az ön- tuidata, hogy ,,. . . több vagyok lenézett, űzött Szegény fajomnak, Mint- henyén élő száz gőgös rokon44, (IA fűzfa) a másik a „Bokréta, a romokon44, életének folyta­tása, két fia, „a romhalom kö*zt két/ sudár fenyő**. Maga az élet-kettőssége s az éhből fakadó ke­serűség sok sötét szint kölcsönöz palettájának, de, íhogv elevenebbé tegye az ezekből kikeverhető komor hangulatot, szinte szive vérével, törhetetlen hitével — s magyar el szánts ágával világosítja meg. yNean, Uránul veszem a. csákányt.; akarásomat, Veszem a magot: maradit bitemet^ Rózsát ültetek a romok közé, Ahol a kétség még ma is temet. Én hiszek. Le csókolom a Krisztus öt sebét, S bontom a romot, mig nem találok Erise tele vényre, amibe újra Megfogamzanak wt uj hit-virágok.44(Az apostol.) így szélesedik ki egyéni kötöttsége —• (ennek ragyogó kifejezése a „Csevegés44 o. párbeszédje a „véli gyalupadjával44) — a nemzet síkjára, sőt ezen is tül az emberiség általános sorspróbiémá- járnak végtelenségéibe. „A gép44, a ..Halálos menet44 c. versei megrázó erővel m-arkóáhatnak minden szívbe, mely az ember sorsán, a „parva sápiéntiia“ által kormányzott világ fenyegető veszedelmén töpreng. Nagy gyönyörűséggel olvastam el Telek A. Sándor legújabb verskötetét, mély egy Őstehetség pompás kibontakozását mutatja a kisebbségi sorsban. A tisztaság, a keresetién nyelv, az egy­szerűség a legmélyebb gondolatok kifejezésében is arra teszik hivatottá & könyvet, hogy a leg­szélesebb oéprétegekhez vigye ed egy emelkedzet­tebb szellem termékenyítő magjait s éppen ezért ennek a vefsesfcönyvnefc minden, a nép számára hozzáférhető közkönyvtáriban ott lenne a helye. A versek záródiszeit, magyaros oraamentikáju linómetszeteit a költő fia, Telek Lehel rajzolta tiszta ízléssel s egyes helyeken -— tárgytalan sá- guk mellett is — a költemények hangulatához il­leszkedően. -yf­(*) Grefca Garbó befejezettnek tekinti pá­lyafutását, Pöstyénfoől jelentik: Margót Alfwen, Greta Garbó legjobb barátnője Pöstyénben tar­tózkodik és ott elmondotta, hogy Greta befeje­zettnek tekinti pályafutását. Ragyogó sikerei voltak a filmen, de keserves balsors érte a ma­gánéletben. Értett hozzá, hogy milliós jövedel­meinek legnagyobb részét átmentse a gazdasági válságon és most, élete legragyogóbb korszaká­ban ott hagyja a filmet. Szép, fiatal, gazdag és híres és most már csak arra vágyik, hogy 'boldog legyen. Nem akar más lenni, csak egyszerű, bol­dog asszony. Margót Alfwen szerint Greta Gar­bó többet nem fog filmen fellépni. Irodalmi szerkesztőnk üzenetei Fiatal-érett: de magyar. — Atya és fia. A má­sodik verset fordításnak jelzi, — az első ennek gondolatát variálja. Versteelhmikája, kifejezőkész­ség© biztató jel, caak írjon szorgalmasan, hogy fejlődhessék. A „de" ellentétes kötőezó. A magyar nem lehet „fiatal-érett'’? Enyém —, minden az enyém. Látja, ezt már elpackázta. Több műgon­dot, fiam! — Stiglic-család és macska tragédiája. Mért fél a határozott névelőktől? Általában mon- datezerkoeztéso, helyesírása is olyan hibás, hogy elbeszélését csak eredményes stílusgyakorlatnak sem ítélhetem. Témája is egészen gyerekes. — Emlber akartam lenni. A májust várom. Az embe­rek biztosam csak azért, „gúnyolják”, „megvetik”, sőt „gyűlölik” is — (szegény ember!), — mert, ilyen rossz verseket ir! — A forgó szél. A forgó szél még nem forgószél. Elbeszélése éppen olyan zavaros, mint a forgószél által felkavart szemét. Mindent megért,ettem benne mégis, csak azt. nem, hogy eshetett ki a novella végén a kezéből egy könyv, mikor m elején kenyérgalacsínok voltak benne. — „Paszi”. „Lázas csókom Ihabzeolón, fénylőn űlepsziik meg a dohon”. — Nem gondolja, hogy az étvágyrontó? Mit, csókol maga dohot? Lá­tott má.r maga „ezer darabokra zúzott” szivet dobogni? Még búgni is hozzá,! Aki tnlnagyot akar mondani, értelmetlenséget dadog. — Tavasz. Gya­korlott verstechnikus, de semmi más. Egy uj gondolata nincs. Százszor megirt, frázisokká ko­pott általánoséágokat Irt ÖMfc 1937 május 30, vasárnap. VII. 3. Turistautazás a párisi világkiállításra 890-- Ke Párls-Rlvléra 1180-- Ke VII. 7. Velence 275.- K€ EXPRESS Utazási írod a, Bratisla va. Hotel Royal. SPORT Jegyzetek egy elmaradt mérkőzéshez A CsAF—-MLSz országos válogatottjának — mint ismeretes — elmúlt, vasárnap Budapesten kellett volna játszania a magyar amatőrváloga­tottal. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban el­maradt a mérkőzés. Kár, mert ez lett volna a legjobb alkalom, hogy az illetékesek megismerjék a válogatott keretet. A szlovenszkói magyar lab­darugó-sport reprezentáns csapatát ugyanis a legnehezebb körülmények között állította, össze a szövetségi kapitány, anélkül, hogy minden egyes játékost kipróbálhatott volna. A futiballközpootot jelentő városok földrajzi szétszórtsága megfelelő anyagi eszközök híján leheteti enné teszi, hogy a számításba jövő játékosokat közös válogató triál- ra hozzák össze. Az ilyen válogató mérkőzésnek az anyagiakon kívül még más akadálya is van. A válogatott szempontjából számításba jövő játé­kosok legnagyobb részé ugyanis a d.iviziós csa­patokból rekrutálódik s ezeket annyira igénybe veszik a bajnoki mérkőzések, hogy a válogató triálra tehetetlen volna időt szakítani. A budapesti mérkőzés tehát ebből a szempontból lett volna rendkívül hasznos, mert itt. nemcsak tizenegy, hanem az ellenfél előzékenysége foly­tán tizenöt játékost is ki tehetett volna próbálni és az illetékes szövetségi vezetők előtt bizonyára tisztázódott volna a. kérdés, hogy kik azok a já­tékosok, akik a szlovenszkói magyar futball reprezentánsaiként a jövőben is számításba jö­hetnek. o A budapesti kirándulás, — annak ellenére, hogy a játékra nem került sor — mégis előnyére vált a szlovenszkói magyar labdarúgásnak. A tizenöt játékosnak alkalma volt végignézni a magyar— Osztrák válogatott mérkőzést. A rossz tálaló í is igen szép játékot mutatott a két nagytudáan el­lenfél. A mieink sokat tanulhattak technikában, taktikában és láthatták, milyen fontos tényező a kifogástalan kondíció. A budapesti ut tehát ebből a szempontból nemcsak jutalom volt a válogatott játékosoknak egész évi munkájukért, de oktatá­sul is szolgáit, o Külön fejezetet érdemel az a szivélyes vendég- fogadtatás, melyben a CsAF—MLSz csapatát ré­szesítették. Az MLSz vezetősége dr. Usetty 8éla országgyűlési képviselő elnökkel az éién, állan­dóan a vendégek körül forgolódott és figyelmük még a legcsekélyebb dolgokra is kiterjedt, annak ellenére, nogy az osztrák vendégekkel is törőd­niük kellett. A magyarok vendégszeretetének leg­jobb bizonyítéka, hogy a CsAF-^MLSz-t a meccs elmaradása miatt semmi károsodás nem érte, sőt a csapat ezüstserleget, a játékosok pedig érmeket kaptak a budapesti kirándulás emlékére. Az MLSz vezetői egyébként megígérték, hogy az el­maradt mérkőzést ősszel megrendezik. o , Érdekes volt Langenus belga biró felszólalása a mérkőzés után a Bristol-szá,Hóban rendezett est- ebéden. Kijelentette, hogy az utóbbi időben több angol meccset vezetett, de a magyar és osztrák válogatottak játéka semmivel eem maradt el az angoloké mögött s mindkét fél olyan technika.} tudásról tett tanúságot, amit még a szigetország­ban .is megcsodálnának. KOHUT PÁL. Románia legjobb birkózói Kassán KASSA. — A junius 5-'én, pénteken este 8 órakor Kassán, a Veritas nagyszerű színházá­ban (Sándor-ucca) kezdődő I. országrészek kö­zötti Nyugatrománia—Keletszloveaiszkó birkó­zóverseny fővédnökségét Kassa városa elfogad­ta és így a versenynek ugyanúgy, mint a két nappal későbbi prágai versenynek, amelynek védnökei: a csehszlovák főváros stib. — impo­záns külsőségei is lesznek. A versenyen Nyu- gatrománia néven a teljes román válogatott sze­repelt Josef Tojar, 4-szeres román, 1—1-szer Bal­kán és Kisantantebajnok és Párásban ötödik, Jani Horváth román bajnok, Tarzin Demeter Balkán-bajnok, Filip Borolovan, 1-szer Balkán - és 3-szór román bajnok, Páriában ötödik. Fnant Cocos, ötszörös román bajnok, Augustin Schwirtzenbeck, 3-szoros román bajnok, Traian Susaba, 2-szeres román bajnok, Parisban ha­todik. A versenyre — amelyen először fordul elő Kassán, hogy egy ország hivatalos válogatottja szerepel egy országrész legjobbjai ellen — a legfőbb kelet szlovenszkói gárda áll ki. LABDARÚGÁS )( Az angol amatőr válogatott Ujzélandban » napíerl városi csapatot, 3000 néző előtt 16:0 (4:0) arányban legyőzte. )( Az olasz serlegben tegnap az AS Roma győ­zött 1:0 arányban Nápoly ellen, míg Mii.'* 'J a Barit győzte le A középdöntőbe f hát a: Aníbrosiann ...Ab Rónia ós a Milánó <*Vm>v;i pá­CQ k körűinek. Ar végső győztes jut a lvK-ba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom