Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-26 / 118. (4264.) szám

1937 május 26, szerda. T>SAGAI-AY\<AaRH I RIlAP Arcbőrét megszépíti és Saratica-viz! tisztítja a 869 Csallóközi földmunkások a kommunista agitáció ellen KOMÁROM. — Pozsonyban a szkwenszkói mezőgazdasági munkások munkabékének meg­állapítása céljából nemrég tanácskozások foly­tak. Ennek eredményeként meg is állapították az egyes munkacsoportokban dolgozó mező- gazdasági munkások bérét. A kommunista párttitkárok ezzel szemben ar­ra akarták rábírni a csallóközi földmunkáso­kat, hogy ne vállaljanak hosszabb lejáratú szerződést, csak rövid lejáratú munkára vál­lalkozzanak és ne kössenek kollektív szer­ződést az egész idényre. A földbirtokosok viszont arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy jóelőre tudniok kell: mikor hány munkással és milyen bérek mellett szá­molhatnak. A különös ebben a dologban, hogy a munkások meg voltak elégedve a bérekkel, szívesen munkába álltak volna, ha az agitáto­rok engedik őket. De az illetékes járási hivata­lok is megelégelték a különféle agitátorok mun­káját s úgy döntöttek, hogy amennyiben a munkások a meghatározott időig nem foglalják el munkahelyüket, intézkednek, hogy idegenből jöjjenek mezőgazdasági munkások. Ilyen eset a múltban is előfordult már s ennek az volt a kö­vetkezménye, hogy a földmunkások téli eieség nélkül maradtak. Ezért a komáromi járás földmunkásai nagy elkeseredéssel fordultak a kommunista agitá­torok ellen, kiknek esetleg ismét a munkanél­küliséget köszönhetik. A munkások számos kommunista és szociál­demokrata pártigazölványt visszadobtak s ki­léptek e pártokból. Főiskolás ankét a pályaválasztásról POZSONY. — Az elmúlt héten a pozsonyi MAKK elnöksége ankétot rendezett a pályavá­lasztásról. A kérdés előadójának dr. Fleisóhmann Gyulát kérték fel, aki szakszerű, megfelelő sta­tisztikai adatokkal világította meg és fejtegette ezt a közérdekű, különösen az iskolai év végén aktuális témát. A nagyszámban összegyűlt főiskolások előtt azokat az előfeltételeket ismertette, amelyek isme­rete úgy a szülőknél, mint a pályaválasztás előtt álló ifjúságnál szükséges. Az első a kisebbségek jogi helyzete az állam­ban, amelynek az alkotmánylevél 128. és 180. §-aiban vannak lefektetve. E pontok szerint a ki­sebbségekhez tartozó állampolgárok ugyanazon polgári és politikai jogokat élvezik, s a vallási, nyelvi és faji különbségek, különösen ami a köz- szolgálatba való lépést, hivatalok, tisztségek el­nyerését, vagy bármiféle iparüzlet vagy hivatás gyakorlását illeti, senkinek hátrányára nem lehet­nek. A 130. §. pedig azt a jogot biztosítja a ki­sebbségeknek, hogy szociális, vallási és kulturális intézményeket alapíthatnak és azokat maguk igazgathatják. Ezeknek a jogoknak érvényesítése egyrészt a kormányzat kötelessége, másrészt a ki­sebbségek feladata. Az ankét második pontja a -magyar kisebbség gazdasági és szociális struktúrájának megrajzo­lása volt. Ez a pont annyiban lényeges, mert rá­világít arra, hogy magában a magyar társadalom­ban -milyen elhelyezkedési lehetőségek mutatkoz­nak az életbe kikerülő magyar fiatalság szá­mára. Az előadó különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalság elsősorban a szabad — főképpen ipari és kereskedelmi — pályákon igye­kezzék elhelyezkedni,- amelyek kellő szaktudás és műveltség birtokában a mai gazdasági viszonyok mellett nemcsak megélhetést, de érvényesülési le­hetőségeket is nyújtanak. Az államnál való elhe­lyezkedés nem lehet egy kisebbségi fiatalság szá­mára a főcél, de ezen a téren nincs is sok kilátás a nagy k-onkurrencia miatt. A harmadik felvetett kérdés — a hivatásérzet volt, amelynek fontos, mondhatni döntő szerepe kell, hogy legyen a pályaválasztásnál. A hivatás­érzet egyik legnagyobb fegyver az életben való nagy versengésnél. A képzettebb orvos, ügyvéd, a szorgalmasabb kereskedő, megbízhatóbb iparos könnyebben boldogul, mint aki csak kényszerből, hivatás nélkül folytat valamilyen foglalkozást. A kisebbségi fiatalságnak a kvantitást kvalitással, a kisebbségi helyzetből eredő hátrányosabb hely­zetet szorgalommal kell pótolnia. Végül az ankét előadója az egyes pályáktól való meneküléssel, s bizonyos társadalmi előítéletekkel foglalkozott, különösen, amelyek az ipari és ke­reskedelmi -pályák iránt még ma is megnyilvá­nulnak. Jelenleg a magyarság köréiben nagy hiány mutatkozik szakképzett mezőgazdákban, iparosok­ban. Jók az elhelyezkedési lehetőségek _ orvosok számára vidéken. Kereslet van vegyész- és kultúr­mérnökökben. Sőt szakmunkásoKiban is egyre érezhetőbb a hiány. Túlsók a jelentkező az ál­lami hivatalokban. Ezek közül is soknak nagyon gyenge a kvalifikációja. A hallgatóság közül igen sokan szólaltak fel az egyes kérdésekhez, s -hosszú és tartalmas vita fejlődött ki, amelynek eredményét abban -foglalták össze, hogy az előadást és a hozzászólásokat az elnökség feldolgozza és elküldi a többi ifjúsági szervezeteknek is, hogy az összeá-ilitott anyaggal foglalkozzanak e az életbe kikerülő -fiatalokat vi­lágítsák fel. Az előadónak a főiskolások nevében a MAKK elnöke, Erő Mátyás jogszigorló mondott 'köszöne­tét az értékes előadásért. A francia vezetőpolitikusok elismerik Magyarország egyenjogúsági igényét Schmidt párisi tanácskozásainak következménye - A kisantant foglalkozik a kérdéssel BÉCS. — Schmidt Guido osztrák külügyi ál­lamtitkár, mint ismeretes, a londoni koronázási ünnepségekről visszatérőben Parisban is meg­szakította útját s ott is beható tanácskozásokat folytatott a vezető francia államférfiakkal. Osz­trák politikai körökben a következőképpen vi­lágítják meg Schmidt külföldi tárgyalásait: Schmidt Guido londoni és párisi útja igen je­lentős diplomáciai sikerrel járt. Az osztrák kül­ügyi államtitkár Londonban és Párisban is a leg­kedvezőbb légkörrel találkozott nemcsak Ausz­tria, hanem Magyarország szempontjából is és valósággal elébetárták a politikai barátságot. Ausztriát és Magyarországot Londoniban és Párisban nem tekintik többé elhanyagolható egységeknek, hanem az európai politika vitális támaszainak. Ausztria és Magyarország megtá­madását vagy megsértését európai kérdésnek te­kintik Parisban és Londonban. Az első esetben történt most meg, hogy francia vezető politiku­sok kijelentették, hogy Magyarország katonai szükségletét, vagyis felfegyverkezési jogát el kell ismerni és a kisebbségi jogok védelmét biz­tosítani kell a magyarok részére. Hodza cseh­szlovák miniszterelnök Londonban és Párisban egyaránt fölvetette a magyar kérdést és hallhat­ta, hogy milyen elismeréssel és rokonszenwel nyiltakoztak mértékadó francia és angol politi­kusok a magyarok békés kívánságairól. Igyekez­tek a csehszlovák miniszterelnökkel megértetni, hogy Magyarország milyen fontos politikai és kulturtényező Középeurópában, amellyel okvet­lenül számolnia kell és amellyel békés megértést kell keresnie. Magyarország egyenjogúságának kérdése a genfi kitantantkonferencián? GENF. — A népszövetségi tanács mostani genfi ülése alkalmával a kistantant államférfiai értekezletet fognak tartani. Genfi diplomáciai körökben nyílt titok, hogy a kisantant külügy­minisztereinek értekezletén elsősorban a magyar felfegyverkezési igény kérdése szerepel. Most már a kisantant részéről is elismerik, hogy a középeurópai légkör jelenleg kedvez Magyaror­szágnak, A kisantant-államok maguk is alkal­masnak találják a jelenlegi időpontot arra, hogy tárgyalások kezdődhessenek Magyarországgal, mert mindenáron meg akarják akadályozni azt, hogy Magyarország a német és osztrák példát követve egyoldalúan hatályon kívül helyezze a békeszerződések katonai vonatkozású rendelke­zéseit. PENGEK AHOSSZÚKÁS NYÍLÁSSAL tartósabbak. élesebbek. erősebbek. keményebbek A nyugtalan Spanyolország Uj anarchista zendülés Katalániában 50 halott ■ Mindkét fél győzelmet jelent - Nem lesz fegyverszünet PERPIGNAN. —- A Katalóniából érke­zett hírek szerint Huesca és Lerida között újabb anarchista zendülés tört ki. Az anar­chisták megszállották a középületeket és le­tartóztatták a népfront hivatalnokait. Hir szerint az összeütközés alkalmával ötven embert agyonlőttek és sok túszt elszállítot­tak a városból, Poras tábornok nagyobb miliciacsapatokat küldött Barcelonából Bar­bastróba, az anarchista zendülés központ­jába. Az általános vélemény szerint hama­rosan véres összeütközésre kerül sor. Állí­tólag Companys katalán elnök ismét lemon­dási szándékkal foglalkozik. Kormánysikerek Madridnál VALENCIA. —* A kormány jelentése szerint a madridi csapatok a Guadalajara tartomány északi részében meglepetésszerü támadást *hajtottak végre és hét községet elfoglaltak. A támadással elszigetelték a Ci- fuentes közelében lévő nemzetieket. A had­műveleteket kétórás tüzérségi előkészítés vezette be, majd a gyalogság tankok segít­ségével áthatolt a drótsövényeken. A nem­zetiek, főleg mór és olasz csapatok hanyat- homlok elhagyták árkaikat és nagy hadi­anyag visszahagyásával elmenekültek. „Az alapföltétel: a tisztességes ét türelmet kisebbségi politika" Masaryk János londoni követ az angliai propaganda fölté­teleiről „Rothermerével és Garvinnal le fogok számolni*1 PRÁGA. — Az A-Zet közli Masaryk János londoni csehszlovák követ levelét, amelyben Masaryk beszámol az angol koronázással kap­csolatos élményeiről. A londoni politikai megbe­szélésekről semmit sem árulhat el, Írja egyebek közt, mert ártalmas és komolytalan dolog lenne nem kötelező megbeszélésekből tőkét csinálni ilyen vagy amolyan tétel mellett. Masaryk kifo­gásolja, hogy a cseh közvélemény túlélésén bírálja a diplo­maták esetleges külföldi kudarcait. Sokkal jobb lenne, ha egy sikerült akció fölött nem túlságosan ujjongana, a kudarcokkal szemben pedig türelmességet tanúsítana. A londoni követ e szavakkal fejezi be levelét: — Helyzetünk Angliában nem rossz. Ne féljetek Rothermerétől és Garviníól, akik­kel én le fogok számolni. Én jól tudom, mint otthon mindenki, hogy pro­pagandánknak milyen gyengéi vannak. Ha azon­ban összehasonlítom szerény eszközeinket azok­kal a súlyos milliókkal, amelyekkel más államok a leglármásabb propagandát fejtik ki Angliában, akkor erőkifejtéseink eredményével meg vagyok elé­gedve. Egy tisztességes és türelmes kisebbségi politika a sine qua non, de ennek mi mindannyian tuda­tában vagyunk. Sztrájkok, tüntetések, munka­elhalasztások Franciaországban A Briand-szobrot csak junius 13-án leplezik le ■ Doriot előtörése ■ PARIS. — A kormány elhatározta, hogy a Briand-szobor fölavatását junius 13-ára halasztja. A szobor, amely Briand-t mint a béke hírnökét mutatja be, a francia külügy­minisztérium előtt lévő parkban fog állani. Az európai együttműködés francia bizottsá­ga szombaton, Briand születésének 75-ik évfordulóján nagy nemzeti ünnepet tart He- riot elnöklete alatt a Sorbonnen. Verekedések St. Denisben PARIS. — Doriot jobboldali francia nép­pártja St. Denisben hétfőn népgyülést tar­tott. A népgyülés után súlyos összeütközés­re került sor a néppárt tagjai és a népfront hívei között. Három sebesültet a kórházba szállítottak. A rendőrség csak nagynehezen tudta helyreállítani a rendet. A Normandie nem futhat ki PARIS. — A francia kikötőket újabb sztrájkhullám öntötte el. A Normandienek, a világ legnagyobb gőzösének legénysége ugyancsak sztrájkba lépett, úgyhogy a hajó nem futhatott ki a kikötőből, ami különösen most, a világkiállítás elején rendkívül kel­lemetlenül érinti a hatóságokat. Több élelmiszer MADRID. — A főváros élelmiszerrel való ellátása lényegesen javult. Vasárnap és hétfőn a lakosság között 250.000 tonna burgonyát osztottak ki. Valószínű, hogy ezentúl hetenkint kétszer kerül sor élelmi­szerosztogatásra. Szerdán és szopibaton az üzletekben tojás kapható. A hatóságok tá­mogatják a szappanfőzést, mert a szappan terén nagy hiány mutatkozik. Del Vajo sem akar békét LONDON. — A legutóbbi huszonnégy óra alatt a spanyol fegyverszünet esélyei ismét kisebbé váltak. Félhivatalos jelentés szerint Róma mindaddig nem válaszol az angol közvetítő javaslatra, amig a bilbaói Franco-offenziva sorsa el nem dől. Az ola­szok véleménye szerint két-három hét múl­va föltétlenül látható lesz, vájjon Mola tá­bornok csapatai elérik-e sztratégiai céljai­kat, vagy sem, Del Vayo Genfben vissza­utasította a Francoval való megegyezést. A spanyol delegátus szerint Valencia háborút visel Németország és Olaszország ellen. Edén javaslatával csak azt akarta elérni, hogy megtorpedózza Spanyolország népszö­vetségi panaszát, de ez nem sikerült. Mola helyi sikerei VITORIA. — A nemzetiek hadijelentése szerint Mola csapatai elfoglalták Dimát és folytatják az előnyomulást a jobbszárnyon. Öt kilométerrel előnyomultak és több más falut elfoglaltak.- MARICS JUGOSZLÁV HADÜGY­MINISZTER PILSENBEN. Marics tábor­nok, jugoszláv hadügyi és tengerészeti mi­niszter feleségével és kíséretével megláto­gatta a pilseni Skoda-gyárat. Az autón ér" kezo vendégeket Machnik nemzetvédelm: miniszter és Syrovy János hadseregfelügye­lő is kisérte. A gyár megtekintése két és fél óra hosszat tartott. A gyár ebédet adott a vendégek tiszteletére. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom