Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-20 / 113. (4259.) szám
1937 május 20, csütörtök* TO^GMtMAG'fcAR.-HTRLAR 5 Kik fogják intézni Kassa őslakosságának sorsát? Seregszemle a május 23-iki községi választások előtt ■ Törpepártokkal akarják megbontani a magyarság sorait ■■■ Felekezeteket és foglalkozási ágakat tüzel egymás ellen a mértéktelen propaganda ■■■ ■■■ Az őslakosság tűrhetetlenül sorakozik az Egyesüli Párt zászlója alá KASSA* —< (Kassai szerkesztőségünktől.) Legutóbbi kassai közleményünkben félre nem érthetően kimutattuk, hogy a május 23-iki községi választás a kassai magyarság sorsdöntő erőpróbája lesz. Ismertettük az okokat, amelyek a Maxon-féle rezsim bukásához vezettek és bebizonyítottuk, hogy milyen reménytelen az olyan városi gazdálkodás, amely csak az adócsavaron és az állítólagos gazdasági szakértelmen nyugszik, ha a politikai légkör meg van fertőzve és ha a polgármester nem képes a városban együttélő nemzetiségek között a politikai békét fönntartani. Maxon Milán polgármestersége alatt érték az itteni magyarságot a legnagyobb sérelmek, Maxon volt az, aki megfontolás nélkül teljesítette a politikai körök kívánságait, ő vitte keresztül, hogy a városházáról száműzték a magyar nyelvet, az uccatáblákról a magyar föliratokat. A mór megtette kötelességét, amelyet a magyarság ellen vállalt, a mórnak távoznia kellett. Még ki sem hült mögötte a polgármesteri szék, máris kiderült, hogy uj sérelem érte a kassai őslakosságot az által, hogy egyszerűen meg akarták semmisiteni a képviselőtestület ama határozatát, hogy a magyar gimnáziumot sürgősen föl kell építeni, a szlovák gimnáziummal egyidejűleg. Az ellenfelek tábora A sérelmes döntést nem tudták keresztülhajszolni a képviselőtestületben és igy szélnek kellett ereszteni a képviselőtestületet. Május 23-ra Írták ki az uj választást, néhány nap választ el bennünket a magyarság számára sorsdöntő naptól és a benyújtott jelöltlisták tükrében megismerkedhetünk végre ellenfeleink egész táborával. Nem kevesebb, mint huszonkét párt vonul föl a választásra, még kettővel több, mint a legutóbbi községi választásokon. Akkor húsz párt nyújtotta be jelölőlistáját és közülük hét párt, tehát a jelölő pártok harmadrésze, egyáltalán nem jutott képviselethez a város parlamentjében. Most szaporodott a pártok száma, növekedni fog a képviselethez nem jutó pártok száma is. Mindez előrelátható, mindezt jól tudják az alkalmi pártok szervezői is, mégis belemennek a választási küzdelembe. Hogy miért mennek bele, azt nagyon jól- tudják, jól tudjuk mi is, de meg kell, hogy tudja Kassa egész őslakossága, nehogy félre engedje magát vezetni és a maszlagos hitegetéseknek az legyen az eredménye, hogy az őslakos szavazatokból éppen az ellenkező oldal hízzék, mint amelyet a félrevezetett Szavazók erősiteni akartak volna. A megdönthetetlen egyszeregy Föl .kell világosítani mindenkit, aki hisz az egyszeregy megdönthetetlen igazságában. Mint említettük, az 1932. évi községi választásoknál hét párt nem jutott képviselethez, mert 545 szavazat kellett egy képviselőtestületi tagsághoz és a hét párt közül égy sem kapott ennyi szavazatot. A németek pártja csak 367 szavazatot kapott és ez valamennyi a csehszlovák szociáldemokrata pártnak jutott a választási törvény értelmében. A piaci árusok pártjának 160 szavazata, a sportolók 83 szavazata és a cigányok 289 szavazata, ösz- szesen 512 szavazat az agrárpártot erősítette, a baloldali kommunisták 48 szavazata a kommunisták javára esett latba. ■A vendéglősök pártjának 87 szavazata valószínűleg a csehszlovák iparospártnak jutott, a szlovák nemzeti párt 165 szavazata pedig kétségtelenül a Miéura-féle csehszlovák párt szavazatait növelte. A hét törpédért összesen 868 szavazatot kapott, amiből fcAsíél mandátum telt. volpa kjL ha * szavazatok leadói nem ugrottak volna be a különböző csalogatásoknak, hanem kitartottak volna ama párt mellett, amely érdekeiket egyedül képviseli hivatottam az őslakosság igazi pártja, az egyesült párt mellett. így azonban az történt, hogy a félrevezetett emberek szavazatai nagyrészt éppen legnagyobb ellenfeleik pozícióját erősítették, igy a németek, akik azóta kifejezetten nemzeti alapra helyezkedtek, a csehszlovák szociáldemokrata pártra szavaztak végeredményben, a piaci árusok pedig, akiknek érdekei homlokegyenest ellenkeznek a termelők érdekeivel, egyenesen az agrárpártot, vagyis a termelők pártját juttatták több szavazathoz. Mire kell a huszonkét párt? A bemutatott példa világos és meggyőző. Ennek ellenére bizonyos érdekcsoportok tovább számítanak a kassai őslakosok hiszékenységére és nem riadnak vissza áldozatoktól sem, hogy a múltnál még nagyobb mértékben megbontsák az őslakosság sorait és a megtévesztett emberek szavazatait el- sinkófálják a maguk tábora számára. Olyan képtelen pártok vonulnak föl, amelyeknek neve hallatára mosolyogni kénytelen a józan polgár, ezek a pártok a porondra lépnek, viselik a jelölés és az agitáció költségeit, mert bizonyos körök, amelyektől a támogatást kapják, még mindig hisznek abban, hogy Kassa őslakosságának egyes rétegeit el lehet szédíteni. Valóban mosolyognunk kell, ha látjuk, hogy a vendéglősök, italmérők és szállodások külön listával indulnak, holott a jelek szerint annyi szavazatot sem fognak kapni, ahány foglalkozási ág a párt nevében szerepel. 1932-ben még 87 szavazatot kaptak, de azóta megtanulták a megtévesztett emberek, hogy miről van szó! Hiszen annyira bizonytalan ez a pártalapitás, hogy az italmérők ipartestületében hivatalosan szóba sem merték hozni. Kerkoska elnök ur magánvállalkozása ez a pártalapitás, az államfordulat után idekerült és itt Maxon ur jóvoltából meggazdagodott likőrkereskedő biztosan tudja, hogy miért teszi. (Talán kapcsol jótevője, Maxon ur listájával?) A hadviseltek és rokkantak választási csoportja, amely a levitézlett Molnár Miklós egyéni akciója, Herha Jánost, egy három üzlethelyiséggel bíró forgalmas „trafik- bódé" tulajdonosát helyezi az élre és segítségül hívja dr. Venetianer droguistát. Ezek az urak, akik mindennek nevezhetők, csak rokkantaknak nem, nem sok vizet fognak zavarni, csak annyit, hogy ebben a kis zavarosban néhány szavazatot elhalásszanak az őslakosság igazi érdekképviselete elől. A hasonló célzattal alakult pártok között bizonyára a szegénysorsu polgárok és sportolók pártja keltheti elnevezésével a legnagyobb derültséget, még akkor is, ha a komor foglalkozású Pa- csay rendőrtitkár, a bűnügyi osztály egyik vezetője a vezérük. A szegény sportolók és polgárok valószínűleg nagyon gyér számban fognak gyülekezni különös protektoruk mögött, amire sem a szegénység, sem a sportszeretet nem buzdíthatja őket. (Vájjon kik azok a szegény sportoló polgárok, akik annyira igyekeznek Pacsay rendőrtitkár ur jóindulatát megszerezni?) Az említett párttal együtt az utolsó napon, kapuzárás előtt jelentkezett a kassai munkások és munkásnők pártja, a kimondhatatlan nevű Przybytowié István listavezetővel az élén. Vájjon nem azokra pályázik-e ez a lista, akik a saját nevüket sem tudják leírni, nemhogy a listavezetőét? Az ipari, kereskedelmi és irodai alkalmazottak és sportolók pártja szintén a teljes fölmorzsolódás beteg tüneteivel indul a harcba, mert az egészséges gondolkozása sportolók távolmaradnak soraiktól. A köztársasági alkalmazottak szakegyesülete ugyancsak nem számíthat városi képviseletre, csak arra, hogy szavazatait elviszik a nagy halak, de alig számíthat képviseletre a független polgári párt is, Maxon Milán bankigazgató ur alkalmi társasága. Tudni kell. hogy a kereskedő- és iparospárt, amely kizárta Maxont, a tartománygyülési választásoknál már csak 815 szavazatot birt összehozni és Maxon ur aligha lesz képes e gyérszámu szavazatokból mintegy 600-at elkaparintani, amennyi a képviselőtestületi tagsághoz szükséges lesz. Könnyen lehetséges, hogy sem Maxon uj pártja, sem az iparos- és kereskedőpárt nem fog kapni egy mandátumot sem. A két párt vezetői idézték föl a botrány- krónikád, amely a képviselőtestület feloszlatásához vezetett, hitelüket teljesen elvesztették és igy minden jel arra mutat, hogy együttvéve sem tudják többé megszerezni a mér régen leapadt szavazataik számát. Pedig Maxon ur listája az egyetlen, amely háromnyelvű és ezzel is demonstrálja, hogy számit a Henlein-párti német szavazatokra. Ez a számítás csak arra jó, hogy elriasz- sza Maxon zsidó párthiveit anélkül, hogy megszerezné a németeket, mert a német párt már nyilatkozott, hogy semmi köze Maxonékhoz. Megosztási kísérletek felekezeti alapon A fölsorolt törpepártok hiú igyekezete valóban alkalmas a mosolykeltésre, de okkal elszomorodik a kassai őslakos, amikor találkozik a „keresztény katolikus polgárság választási csoportja" nevével. Valóban elszomorító, hogy felekezeti jelszavakkal próbálnak éket verni az őslakosság tábora közé, éppen abba a táborba, amelyben döntő módon a keresztény gondolat dominál. . Ha Scevek főtisztelendő ur listavezetőnek nem az a szándéka, hogy megbontsa az őslakosság sorait, úgy bizonyítsa be azt azzal, hogy csatolja listáját az egyesült pártlistájával, amely nemcsak most, rövid idő óta, alkalmilag, de kezdettől fogva, egész országos működésében büszkén viseli nevében a keresztény jelzőt. Ugyancsak felekezeti alapon igyekeznek megbontani az őslakosság táborát a másik oldalon a zsidóság köreiben is. Az a töredékcsoport, amely külön zsidópárt néven két képviselőtestületi tagsághoz jutott az elmúlt városházi autonómiában, ezúttal már önmagában is megbomlott, két részre szakadt és az egyesült zsídópárt mellett, amelynek élén az eddigi vezető, dr. Weiser Ernő áll, megalakult Kassán a íi- dovská strana v CSR, amelynek még magyar neve sincsen. Ez azt mutatja, hogy vannak, akik a régi zsidópárttól is el akarnák venni a szavazatokat, mert megtörtént, hogy a régi párt nyelvi kérdésekben az egyesült párttal szavazott a városházán. Dr. Kabos hitközségi elnök ur, a szlovák zsidópárt vezetője aligha jut mandátumhoz, legföljebb azt éri el, hogy Weiserék az eddigi két mandátum helyett csak egyet szereznek. A zsidóság zöme pedig ezentúl is az egyesült pártra szavaz, amelynek jelöltjei között ott vannak a maga képviselői és amelytől egyedül várhatja érdekei igazi képviseletét. Annyi bizonyos, hogy a zsidók nem szavaznak többé a Henleinékkel hiába kacérkodó Maxonra, akinek zsidóellenes érzelmeit egyébként is alaposan megismerhették. A népfront pártjai A magyar szociáldemokrata párt nem ví* hét el többé szavazatot az őslakosság táborától. Ez a párt alaposan letette a vizsgát az elmúlt városházi önkormányzat idején, amikor magyarnyelvű fölszólalásban megszavazták a magyar nyelv száműzetését a városházáról és a magyar uccaföliratok eltávolítását. Ez az önsegélyző érdekcsoport maga is érzi helyzetének tarthatatlanságát, ezért elejtette régi vezetőit, akikre a múlt szégyenét rákenik és uj garnitúrával megy a választásokba. Biztosra vehető, hogy nem fognak mandátumhoz jutni. De alaposan meg fog csappanni a kommunistapárt tábora is, amely éppen a magyarság sorait bontotta meg és igy bűnös módon csökkentette a magyar kultúra védelmére tett erőkifejtéseinket. Fölösleges itt beszélnünk a kommunista világszemlélet csődjéről —> bennünket főleg újból és újból elfog a borzalom az oroszországi, mexikói és spanyolországi keresztényüldözések hallatára —■, az oroszországi bolseviki uralom véres likvidálása a fővezérek parancsára már megkezdődött, itt csak arról tegyünk említést, hogy a helyi kommunista szervezetben is bekövetkezett a bomlás. A párt, amelynek híveit megdöbbentette az egykori oroszországi vezérek legyilkolása és amely a véres paradicsomon kívül élő hívei számára semmit sem tudott megvalósítani gazdasági programjából, nemrégiben a nemzetiségi jelszóval gyarapította fegyvertárát és kiállást hirdet a nemzeti kultúra és a nyelvi jogok védelméért. A kommunista párt belátja tehát súlyos mulasztását és pótolni igyekszik azt, de ez az igyekezete részben csak taktikázás, részben eredménytelen próbálkozás. Azt a parancsot, hogy ki kell állni a nyelvi jogokért, követte a másik: népfrontba kell egyesülni a szociáldemokratákkal és demokratákkal, azokkal a pártokkal, amelyeknek magyar képviselői is megtagadták saját anyanyelvűk védelmét. A kommunisták soraiban egyre többen vannak, aki rájöttek anyagias világszemléletük tarthatatlanságára, ráeszméltek arra, hogy kulturális, nemzeti és nyelvi jogaikat eladták egy vérbefuló reménység tál lencséjéért és most, amikor megengedték nekik, hogy nemzeti kultúrájukért harcolhassanak, máris bekényszeritik őket a nemzeti eszmét cserbenhagyó társasággal való munkaközösségbe. A föleszmélt emberek közül igen sokan fognak megtérni igazi harci helyükre, az őslakosság nyelvi és kulturális harcának frontjára, ahol szeretettel várják az igaz harcosokat. Egyetlen feladatunk; az összetartás! A jövő heti községi választások, mint mondottuk, döntő erőpróbát jelentenek az őslakosság számára. Egyetlen föladatunk az összetartás, egyetlen védekezésünk: küzdeni a szétforgácsolódás ellen. A szavazó polgárok száma mintegy négy-, ezerrel növekedett a legutolsó községi választás óta és az uj választók nagyrésze ideköltözött csehszlovák tisztviselő. Az őslakosságnak minden erejével össze kell fognia, hogy eddigi pozícióját megtartsa és Isten segítségével még szélesebb alapon kiépítse. Az egyesült párt azzal a biztos meggyőződéssel indul a választási harcba, hogy abból megerősödve fog kikerülni, mert tudja, hogy az őslakosság tömegei a múlt szomorú tanulságainak hatása alatt ráeszméltek önvédelmük egyetlen lehetséges módjára: az összetartó küzedelemre! Az egyesült párt győzelmétől függ, hogy Kassa jövő fejlődésében a lakosság nyelvi jogai helyreállittassanak és megőriztessenek, kultúrájának békés fejlődése biz- tosittassék. A választástól függ az is, hogy e város gazdasági fejlődése és élete folyása az őslakosság érdekeinek, igényeinek és kultúrájának megfelelő legyen. Ezért tette az egyesült párt jövő programjának alapkövévé a kulturális és nyelvi törekvéseket: a magyar nyelv használatának visszaállítását a városházán és a közüzemekben, a magyar iskolák építését és fönntartását, a magyar színjátszás megfelelő biztosítását és az egyéb kulturális javak épségben tartását.
