Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-19 / 112. (4258.) szám
XVI. évf. 112. (4258) szám ■ Szerda ■ 1937 május 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • ® SÖRGÖNYCIM. HIRLRP, PRflHfi. A második állami ölát ogat ás Magyarországon % Az olasz királyi pár elindult budapesti útjára ünnepi díszbe öltözött a magyar főváros — Az olasz külügyminiszter nagyfontos- ságu politikai megbeszélésekre készül Budapesten - Kánya visszaérkezett Londonból A középiskolai oktatás reformja előtt Irta: Mészáros Gyula Az iskolakérdésnek ma hasonlithatatlanul nagyobb jelentősége van, mint — mondjuk — a világháború előtt. Az általános kulturválság, amely a mi korunkat jellemzi, behatolt az iskolába is. Egyik reformjavaslat a másik után készül, anélkül, hogy sikerülne egy olyan megoldást találni, amely megfelel a mai életviszonyoknak, s a diákok lelki és szellemi diszpozíciójának. Ez a krízis a legjobban érezhető a középiskolai oktatásnál, amely annyiban jelentősebb, hogy ebben az iskolatípusban nevelődik a középosztály, illetve azon társadalmi réteg, amely az életbe kikerülve, tulnyomórészben szellemi pályákon helyezkedik el és a társadalmi életben, valamint a közéletben vezetőszerepre van hivatva. A kérdés megoldása homogén nemzeti államban sem egyszerű, hát még egy többféle nemzetiségű és vallásu polgárok által lakott országban. Ott a nehézségek sokszorosan nehezebbek. Külön fejezetet érdemel még az iskolakérdés fontosságának kihangsulyozása a nemzeti kisebbségek szempontjából. Minden komoly államférfi, pedagógus és kulturpolitikus egyetért abban, hogy a nemzeti kisebbségek számára az iskola létkérdés, amelytől elsősorban függ az illető nemzet jövője, fennmaradása, boldogulása. Ezért, aki ismeri a 19. század nemzeti kisebbségeinek a harcait, az tudja, hogy azok már akkor a legnagyobb figyelmet fordították az iskolakérdésre, politikai harcaikat elsősorban iskolákért vívták, s társadalmukat mindenekelőtt iskoláik védelmére nevelték és szervezték. Ezen a téren a csehszlovákiai magyarság még el van maradva és majdnem közönyösen néz erre a nagyfontosságu, életbevágó kérdésre. Nagyrésze még az államfordulat előtti mentalitásban él, amikor az iskolákról való gondoskodás az állam és az egyház feladata volt. A szülőnek nem volt más dolga, mint elküldeni a gyermeket az iskolába. A terheket mások viselték. Hol vagyunk azonban ma már ettől?! Milyen súlyos következményekkel járhat egy nemzeti kisebbség életében egy ilyen felfogás meggyökeresedése. Azért ennek a gondolkozásnak mielőbbi megváltoztatása kisebbségi életünk alfája és ómegája. * A csehszlovákiai iskolapolitika az államfordulat óta majdnem a legutolsó időig — több-kevesebb megszakítással — szocialista befolyás alatt állott. Erről az iskolapolitikáról sokféle vélemény hangzott el, amelyek ismertetése túllépné egy rövid cikk kereteit. Legnagyobb hibája volt a folytonos kísérletezés, amely inkább ártott, mint használt az iskolaügynek. Ezekben a reformokban inkább a materiális és bürokratikus szempontok érvényesültek, alkotó, teremtő szellemnek azonban úgyszólván semmi nyomát sem találjuk. Hogy különösen a középiskoláknál van alapvető reformokra nálunk szükség, ezt ma már szocialista részen is érzik. Erre vall a Právo Lidu- nak, a csehszlovák szociáldemokrata párt hivatalos lapjának 1937 február 17-iki számában iskolaügyekkel foglalkozó cikke, amely szakszerűen foglalkozik a középiskolai reform kérdésével és annak mielőbbi megvalósitását sürgeti. A cikkíró azt Írja, hogy „tulnagy a középiskolákban az elméleti anyag, amely erősen megterheli a gyermekek fejlődésben lévő agyát. A középiskolának alkalmazkodni kell a mai élethez. A korszerű problémák megvitatása például okvetlenül felveendő a tananyagba. A nyelvtanításra nagyobb súlyt kell fektetni és meg' kell ismertetni a gyermekeket — a felsőbb osztályokban — a nemzetgazdaság legfontosabb kérdéseivel.^ Az eddigi reformok — és ugyanerre mutat rá a Právo Lidu fenti cikke is — tulajdonképpen a tananyag bővítésére szorítkoztak, ami inkább visszafejlődésnek mondható. Ennek a következménye lett az úgynevezett didaktikai materializmus megerősödése, amely szerint a tananyag szaporítása a nevelés leghatékonyabb eszköze. Az élet beigazolta, hogy ez a metódus — különösen a középiskolákban — teljesen helytelen és káros kihatással van a diákok szellemi fejlődésére. A fiatal agy nem képes feldolgozni a mai előirt nagy anyagot és a középiskolákból kikerülő gyermekek szellemi nívója és általános műveltsége évről-évre alacsonyabb. Ezek az aggasztó tünetek egy másik, szintén fontos kérdés felé irányították a figyelmet, és pedig a középiskolai tanárképzésre. Eszerint nemcsak a tanterv a hibás abban, hogy a középiskolák nem felelnek meg tulajdonképpeni hivatásuknak, hanem a hiányos tanárképzés is. így most már két nagy problémával állunk szemben. RÓMA. — Az olasz királyi és császári pár és kísérete kedden délelőtt féltizenegy órakor elutazott Rómából Budapestre. Minthogy az olasz király kifejezett óhaja az volt, hogy amíg a magyar határra nem ér, addig magánszemélyként utazik, ezért a pályaudvaron külön ünnepség nem volt a különvonat elindulása alkalmával. Elmaradt a katonai parádé is. Az olasz uralkodópárt elkíséri Mária hercegnő, továbbá a különvonaton utazik gróf Ciano olasz külügyminiszter és báró Villand római magyar követ is. Elindul a kOlőnvonat III. Viktor Emánuel olasz király szürke tábornagyi egyenruhában, a királyné és Mária hercegnő sötétkék uccai ruhában vonult be a pályaudvar feldíszített udvari várótermébe nem sokkal tiz óra után. A pályaudvaron már nagyszámú előkelőség' gyűlt össze. Ott volt báró Berger-Walde- negg római osztrák követ és Ducsics jugoszláv követ is. Mussolini képviseletében Medici dél Vast ellő őrgróf miniszterelnökségi államtitkár jelent meg. Elutazás előtt vitéz Szabó László alezredes, magyar katonai attasé felesége vörös rózsacsokrot nyújtott át a királynénak, Hertelendy László követségi titkár felesége pedig halványpiros rózsacsokorral kedveskedett , A tanárképzés reformját különösen az egyetemi körök tartják szükségesnek. Ezeknek véleménye szerint a tanárjelöltek egyetemi tanulmányait egy évvel meg kell hosszabbítani, nagyobb súlyt keil helyezni a pedagógiára — amely ma különösen el van hanyagolva — és meg kell adni a fiatal tanároknak a lehetőséget, hogy gyakorlott tanárok vezetése és ellenőrzése mellett próbatanitásokat végezhessenek. Ezen kérdések megoldását illetőleg még csak vitáknál tartunk és máris egy uj, súlyos probléma tűnt fel a láthatáron, — a honvédelmi nevelés bevezetése az iskolákba, amely megint a középiskolákat érinti a legközelebbről, miután nyolc évről van szó. Hogy miképp fogják ezt az uj tantárgyat beleilleszteni a középiskolai tantervbe, azt ma még nem tudjuk. Bizonyára döntő befolyással lesz ennek a kérdésnek a rendezésére a külföldi példa és az ott szerzett tapasztalatok. Ez azonban megint egy újabb megterheltetést jelent a növendékekre, akiknek helyzete már ma sem irigylésre méltó. Kérdés, miként fog az átlagos tanuló megbirkózni mindezekkel a feladatokkal, amikor ma még csak ott tartunk, hogy a tanárképzésről vitatkozunk és egy uj, a mai kor követelményeinek megfelelő tanárgenerációt kell az egyetemeken kinevelni. * A középiskolai oktatás fenti kérdései igen közelről érintik a csehszlovákiai nemzeti kisebbségeket és közöttük természetesen a magyarságot is. Ezért nem lehet elsiklani azoknak kultur- és nemzetpolitikai jelentősége fölött. A magyarság jövő középosztálya é3 vezetésre hivatott rétege főképp azoknak a gyermekeknek a soraiból fog kikerülni, akik ma a középiskolai Mária hercegnőnek. A királyné és Mária hercegnő melegen érdeklődött Budapest szépségei iránt. A királyi pár mintegy tiz percig tartózkodott az udvari váróteremben s ezalatt a megjelent előkelőségekkel beszélgetett. Az udvari vonat pont féltizenegy órakor gördült ki az állomásról. A különvonat húsz kocsiból áll. Lobogódiszbe öltözött a magyar főváros BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te- lefonjelenfrése.)] A magyar főváros ünnepi díszben várja az olasz királyi vendégeket, Horthy Miklós kormányzó kedden reggel megtekintette a katonai diszfelvonulás főpróbáját. A pályaudvart feldíszítették, a főváros uccáit pedig fellobogózták, A budapesti szállodások is örülnek a királyi látogatásnak, mert számukra valóságos rekordforgalmat hoz az olasz királyi vendégek érkezése. Hir szerint közel ötezer főnyi olasz vendég érkezik meg erre az alkalomra a magyar fővárosba, úgy hogy már csaknem valamennyi budapesti szálloda teljesen megtelt. Ciano budapesti tárgyalásai RÓMA. — Nagy érdeklődés eló'zi meg azokat a hivatalos megbeszéléseket, amelyeket gróf Ciano ölasz Idilügyminiszter Budapesten folytatni fog a magyar államférfiakkal. A Messagepadjaiban élnek. Általános műveltségi, erkölcsi és nemzeti szempontból tebát végtelenül fontos reánk mindaz, ami jelenleg a középiskolákban és a középiskolák körül történik. Ha az egyetemi körök azt állítják, hogy nem kielégítő a mostani tanárképzés, vonatkozik ez a magyar tanárjelöltekre is, akiknek helyzete sok tekintetben nehezebb és hátrányosabb, mint a csehszlovák nemzetiségű tanárjelölteké. A magyar középiskolák tantervének egyik nagy hátránya, hogy a legfontosabb középeurópai nyelvet, a németet nem tanítják kötelezően a magyar középiskolákban. Ennek hátrányait az életbe kikerülő fiatalok lépten-nyomon érzik. Amíg az iskolai hatóságok a német nyelvnek a magyar középiskolákban való bevezetése elő! mereven elzárkóznak, addig a csehszlovák nyelvüekben a német nyelv tanítása fokozott erővel folyik. Csak a legutóbbi hetekben olvastuk, hogy a német nyelvnek a csehszlovák nyelvű polgári iskolákban is a jövőben nagyobb figyelmet fognak szentelni. A másik mhiderősebben jelentkező nehézség a magyarnyelvű tankönyvek hiánya. A régi tankönyvek fogyóban vannak, uj tankönyvek kiadása elől pedig elzárkóznak a könyvkiadók, mert ez nem üzlet részükre a csekély példányszám miatt. Az ifjúsági könyvtárak és a segédeszközök kiegészítésre szorulnak. Mindenekfölött szeretnek már látni, hogy az iskolaügyi minisztérium egy uj magyar középiskola létesítését is komolyan programba veszL Az ifjúságnak iskolánkivüli nevelése jórészben a szülői társadalom feladata. E téren azonban még csak a kezdet kezdetén vagyunk, s legföljebb egy-egy karácsonyi ruhasegély kiosztásáig, vagy egy-egy tejakcióig jutottunk. E tekintetben a magyar középiskolai tanári kar-. ro azt írja, hogy a nemzetközi politikában az utóbbi időben olyan sok esemény történt, hogy az indokolttá teszi az olasz-magyar megbeszéléseiket. A lap rámutat arra, hogy nemrégiben kötötték meg az olasz-jugoszláv egyezményt, alig néhány hét múlt el azóta, hogy Mussolini és Schuschnigg Velencében fontos tárgyalásokat tartott s legutóbb Kánya Kálmán magyar külügyminiszter is jelentős megbeszéléseket folytatott Londonban, ilyenformán az olasz és magyar államférfiak Budapesten a római jegyzőkönyvek szellemében áttekintik az általános politikai helyzetet, különös tekintettel a Duna- medence problémáira. A megbeszélések során bizonyára említés történik Göring és Neurath legutóbbi római látogatásáról is. Félhivatalos olasz álláspont a magyar katonai egyenjogúságról A félhivatalos Stefani-iroda diplomáciai szerkesztője szerint Magyarország katonai egyenjogúságra való igényének bejelentése már régóta várható, tekintve, hogy Németország és Ausztria már régebben megkezdte az újabb fegyverkezést. Magyarország követelésének főként erkölcsi és jogi fontossága van, mert —» írja a Stefani-iroda szerkesztője, — ami a tényleges helyzetet illeti, joggal feltehető, hogy Magyarország már gondoskodott honvédelmének valamennyi követelményéről. Az olasz közvélemény azon az állásponton van, hogy az ból kell kiindulnia a kezdeményezésnek és bennük, az ő nemzeti kötelességérzetükben és if juság- szeretetükben kell megtalálni a kiindulópontot, Hiszen ez szoros összefüggésben áll a magyar középiskolák fennmaradásával, amely az ő állásukat és az utánuk jövő fiatal tanári kar létét is biztosítja. Ezen a téren azonban a szülőknek is nagyobb és aktívabb szerepet kell vállalniok, amire némi lehetőséget nyújtanak a szülői társulatolt, amelyeknek nem csupán szociális és nem csupán pedagógiai szerepkörük van, amint azt egyesek helytelenül magyarázzák, hanem mindakettő, amire világosan mutat rá az erre vonatkozó miniszteri rendelet. A honvédelmi nevelésről szóló törvény tárgyalásánál a magyar törvényhozók feladata lesz figyelmeztetni a kormányköröket, hogy ennek a törvénynek a végrehajtásánál tekintettel legyenek a kisebbségek nemzeti érzületére, s általában arra is, hogy a honvédelmi nevelés túlzott erőltetése által a középiskola ne váljék egyszerű kaszárnyává a tudomány és erkölcsi nevelés otthona helyett. Magyar közvéleményünk figyelmét állandóan fel kell hivnunk az iskolakérdés egyetemes fontoságára és azt a kisebbségi élet előterébe Leli helyezni, amely körül egységesen fel kell sorakoznia a politikai tábornak, a kulturális egyesületeknek és végeredményben az egész magyar társadalomnak. Az iskolaügy ma sokkal Inkább egyetemes nemzeti ügy, mint volt a múltban, s fontossága mellett eltörpül sok más kérdés. Vonatkozik ez minden iskolatípusra az óvodától az egyetemig, a ta- nondskoláfól a humanista gimnáziumig.
