Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-16 / 111. (4257.) szám
1937 május 16, vasárnap. ^i^gaiAW^arhirij® 17 A magyar cigányzene ölszázados jubileuma Mit mond a történelem Rákóczi muzsikusairól ? A fejedelem udvarában francia muzsika járta ■■ ■■ Barna Mihály a tizennyolcadik század első felének híres cigány muzsikusa ■■■■ v. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Az a romantikus történelmi felfogás, amely a múlt század második felében úrrá lett az egész magyar középosztályon, Rákóczi Ferenc alakját úgy látta, mint a népvezérét, a népért élő és igy a nép közé leereszkedő, hallatlanul szuggesztiv erejű szabadsághősét. Rengeteg történeti adat került közben napvilágra, amelyek mindinkább az igazsághoz közelebb hozták Rákóczit és korát, de a közfelfogásban még századunk elején is a XIX. században megformált Rákóczi-alak élt. Herczeg Ferenc Ocskáy brigadérosá- ban már az iró intuíciójával jobban látja a fejedelmet és udvarát, észreveszi a barokk-udvar sok-sok formaságát és sallangját, bemutatja a hoppmestereket, paró- kás, franciás alakokat, akik miatt brigadéros uram nem mutathatja be feleségét a fejedelemnek, de máskülönben költészet és a képzőművészet még mindig nem akarja tudomásul venni a valóságot. Úgy látjuk a kuruc korszakot, ahogy a rajongó Thlay Kálmán bemutatja nekünk. Ez a lelkes ember szinte a fejedelem késői, hivatalos íródeákjaként viselkedik és egész nemzeti közvéleményt alakit ki a kuruc korszak megítélésére is. Káldy Gyula hűséges szekundánsa ezen a téren. Rákóczinak nem volt udvari cigánya Nemcsak a nagy tömegnek szánt közleményekben, I hanem komoly történelmi tanulmányokban, lexikális közleményekben is megtaláljuk ennek a szemléletnek a hajtásait. A Pallas-lexikon például, amely a múlt század végének műveltségi anyagát minden téren igazán elsőrangúan nyújtotta át a magyarságnak, törté- j neti közleményeinek jó részében ennek a romantikus felfogásnak hatása alatt áll. A magyar zenetörténeti adatokat Káldy Gyula szolgáltatta, tehát nem is lehetett máskép. Ott találjuk a Barna Miska jelszó alatt azt a szöveget, hogy ez a híres cigány lett volna Rákóczi udvari muzsikusa, hogy Cinka, az öreg, Sándor fiával az emigrációba is elkísérte a bujdosó fejedelmet, mig a másik fiú, Lutzi, a Cinka Panna apja, honn maradt Gömörben. Komoly formában publikálták azt az apokrif levelet, amelyben Cinka Sándor apja halála után magához hívja Gömör- ből az öccsét, Lutzit, hogy átadja neki a Rákóczi nótáját: „Rodostó, ápr, 21. 1735. Kedves ötsém Lutzi! íme tudtomra adom édes apánk halálát, ma délben meghalt édes apánk amint ezen levelemet megkaptad jöj mingyá majd arra a Rákótzi keservére is betanítják úgy mint azt a ml édesapánk fújta el a mi kegyes párt fogónk halálos ágyára Rákótzi Ferencnek el várlak szerető bátyád Sándor." A Thaly-Káldy meggyökereztette felfogás úgy állította elénk a kuruc korszakot, mint hogyha a fejedelem munkácsi, udvárl, pataki és murányi várának termeiben állandóan cigányzene szólott volna, cigányzene hangjaira étkezett és táncolt volna az udvar. Egyesek buzgalmukban odáig mentek, hogy a félszázaddal később élt Cinka Pannát megtették a kuruc korszak zenei múzsájának, a Rákóczi-kesergő szerzőjének, a fejedelem udvari muzsikusának. A zene a fejedelem udvarában A mai magyar történetírásnak tisztult felfogása a valóságnak megfelelően állítja elénk a fejedelem alakját, a Rákóczi-kor életét és szellemi meg anyagi műveltségét. Rákóczi udvari muzsikája a kor szokása szerint barokkmuzsika. A fejedelem európai színvonalon álló ember, aki tisztában van szerepével, nem vegyül a nép közé, hanem megtartja a distancia elvét. Udvara, mint minden barokk fejedelmi udvar, a francia udvar utánzása akar lenni. Igazi fejedelmi udvar nem fejlődhetik ki, nagy palotája nem épülhet, székvárosa nincs, mert székhelyét időről-időre változtatnia kell, tehát hiányzanak azok a kellékek, hogy egy magyar Versailles kialakuljon, mint ahogy kifejlődött Potsdam, de — amennyire a hadviselés körülményei i engedik — Rákóczi udvara is igyekszik betartani azokat a formákat, amik a francia barokk udvarban meggyökeresedtek. Hiába törekedett tehát Thaly Kálmán igazolni a hagyományt, hiába kutatott Rákóczi okmánytárában Barna Mihály neve után, Rákóczinak nem volt udvari cigány muzsikusa. Nagyszerű zene volt a fejedelem udvarában, Rákóczi mint európai műveltségű ember ismerte és szerette korának muzsikáját. De magyar zenekultúra, amely udvarképes lett volna, akkor még nem volt. A magyar népzene még csak szerény vadvirág, amelyet nem tudtak megnemesiteni. Nótázó paraszti cselédek, falusi muzsikusok behozták a városba, a kastélyba, ahol mint különlegesség bizonyos népszerűségre tett szert, de a kastély idegen miliőjében barokk hungarizmussá vált. A zene íratlan társadalmi törvény a barokkban, nagy tehát a szerepe a fejedelmi udvarban is. A fejedelemnek sok a muzsikusa. Étkezés idején mindig játszik a zenekar, valóságos hangversenyt ad, de a modern nyugati zeneirodalom termékeiből. Ez a barokk asztali muzsika lesz a szimfonikus zene egyik őse. A zene szerepet játszik az egyházi szolgálatban, s a hadban is, de Rákóczi udvari zenéje és hadi muzsikája is idegen átültetés. Karmestere Cedron Imre és nem Barna Mihály, tehát egy francia muzsikus és nem magyar cigány. Rákóczi környezetének muzsikája a XVII. és XVIII. századbeli fejedelem udvari zenéje, magyar nemzeti vonás nélkül,.. így rajzolja meg a zene szerepét Rákóczi korában Haraszti Emil. De nem említi meg azt az érdekes adatot, hogy ha a fejedelem udvarában nem is kapott helyet a cigánymuzsika, a fejedelem maga ismerte és kedvelte a magyar népzenét is és ha módja volt rá, meg is hallgatta. Adatokat hoz fel Lehotzky, amik elkerülhették a kitűnő zenetörténész figyelmét, hogy munkácsi tartózkodása idején nagy ünnepek, mint újév, születésnap, névnap alkalmából megjelentek a cigányzenészek is a magyar népzene hangjaival a fejedelem előtt, hegy szeretetüket és hódolatukat kifejezzék. A kastély udvarán állottak fel az uradalom cigánymuzsikusai és a kora reggeli órákban zeneszóval köszöntötték urukat és a fejedelem szívesen is hallgatta ezt a muzsikát. Azért is érdekes ez a hivatalos zenetörténet által elhanyagolt adat, mert mutatja az újévi, születés- és névnapi udvari muzsikálás régi eredetét. A Rákóczi-nótáról és a Rákóczi-indulóról majd egy későbbi fejezetben szólunk. A bíboros-érsek hegedőse A cigány tehát a XVII. század második felében népi muzsikussá vált, demokratizálódott, de azért szerepel a főúri udvarban is. A szatmári békekötés után a legszebb és legragyogóbb magyar főúri udvartartás gróf Csáky Imréé, a kalocsai biboros-érseké, akinek sok rezidenciája között az akkoriban épített magyarbéli kastély Pozsony közelében a legragyogóbb. Ez a kiemelkedő főpapi egyéniség a zenét annyira szerette, hogy állandó énekeseken kívül kétféle zenekart is tartott magyarbéli udvarában és a zenészek minden útjára elkísérték a főpapot. Csáky Imre nyugtalan életű és sok tevékenységű ember volt, nagyon gyakran utazott Bécs, Várad, Lőcse, Kalocsa között és ilyenkor valóságos udvart vitt magával. 26 kocsiból állott utazó-karavánja és 93 főnyi személyzet volt vele. Köztük az énekesek, két teao- rista és két alíista, s a zenészek, akiknek vezetője a leghíresebb magyar cigány, Barna1 Mihály volt. Erről mondja a hagyomány, hogy Rákóczi udvari zenésze lett volna és amikor a fejedelem bujdosásnak indult, a szatmármegyei Olchva-Apátiban térdre borult előtte, átfogta lábait és igy zokogott fel: „ElHélium — a levegő aranya A titokzatos éghetetlen gáz, amely megakadályozhatta volna a „Hindenburg“-katasztrőfát ■■ A hélium alkalmazása léghajótöltésnél megszüntetné a léghajózáis együk legnagyobb veszélyét, a robbanékonyságat. Az eddig többnyire használatos hidrogén a legirtózatosabb robbanóanyag, melyet ismerünk, ezzel szemben, a hélium éghetetlen. ^ Igen sok léghajóbaleset, például az angol óriáisléghajónak, az ,,R 101“-nek szörnyű szerencsétlensége, de meg a mostani irtózatos lakehursti katasztrófa sohasem ölthe- tett volna oly borzalmas méreteket, há e léghajók héliummal lettek volna töltve, jellemző példa annak a nagy francia léghajónak az esete is, mely nyolc évvel ezelőtt az akkoriban eltűnt német óriáshidroplán- nak, a „Do X“-riek keresése alkalmával ballónköpenysérülés miatt kényszerleszállást végzett: gondolája oly hevesen ütődött a talajnak, hogy teljesen összetört, de baja mégsem történt senkinek, —- mert nem történt robbanás. A vezető kapitány ugyanis megőrizve nyugalmát, gyorsan működésbe hozta a ballon- szaggatót és a légkörbe engedte a gázt. Mindamellett csak szerencsés véletlennek minősíthető, hogy valamilyen lefelé irányuló szélroham nem hajtotta a kiáramló gáz egy részét a forró motorok felé és hogy igy a léghajó megmenekült a hidrogéntömegek irtózatos felrobbanásától. Msérl drága a hélium? A hélium éghetetlensége összehasonlíthatatlanul fontosabb annál a hátrányánál, hogy felhajtóereje mindegy hét százalékkal kisebb a hidrogénénél, mely körülményt különben is könnyű ellensúlyozni a ballon- térfogat ugyanennyi százalékos növelésével. Már régen tehát a világ minden léghajóját csakis héliummal töltenék, ha nagybani beszerzése nem volna olyannyira nehéz! Ezzel azonban igen furcsán állunk: a hélium ugyanis óriási mennyiségben fordul elő a természetben, de — nehezen hozzáférhető alakban. Szinte hihetetlen, de tény, hogy a hélium még a bennünket körülvevő levegőnek is állandó alkotóeleme és hogy a légtenger könnyen elérhető alsó rétegében — ötkilométeres magasságig — sokszázmillió tonna hélium van. De a levegőtenger nagy és könnyű kiszá- mitani, hogy csak minden 1000 köbméter levegőben van egyetlen gram hélium. Ezért egy gramnak a szokásos fizikai és vegyi kiválasztóeljárások utján a levegőből való kivonása többezer koronába kerülne. Amerika a hélium ura így aztán le kell mondanunk a légköri héliumról, mely pedig sokmillió Zeppelin megtöltésére volna elegendő. 1 Máskülönben a hélium, sajnos, ritka, némely radioaktiv ásvány tartalmazza elnyelt állapotban, ezenkívül szerencsére már valamivel nagyobb mennyiségben s könnyebben hozzáférhetőn néhány amerikai ásványvízforrásban fordul elő, különösen olajmezők közelében. Amerika azonban, 1 hogy monopolisztikus állását ezen a téren megtartsa, hélíumkiviteli tilalmat hozott és csak tudományos célokra engedélyezett bizonyos mértékű, kicsiben való kivitelt. Dr. Eckener ugyan 1930-ban a berlini amerikai iparkamara diszebédjén bejelentette, hogy a Zeppelinek immár Amerikából fogják kapni a héliumot, a rendszeres héliumüzem mégsem vált valóra, alighanem a nagy költségek miatt. Most azután Németország ismét megadta a hélium magas árát... Az arany és a hélium A hélium és társai: a nemesgázok nemcsak éghetetlenek, de őket a világon semmiféle anyag vagy vegyszer meg nem támadja és ebben még a nemesfémeket — az aranyat, platinát, irídiumot stb.-t — is felülmúlják, mert hiszen ismerünk vegyszereket, melyekkel az aranyat iis oldjuk. Érdekes, hogy a hélium nagy elterjedtsége dacára is hozzáférhetetlen és ebben is hasonlít az aranyhoz: miként bolygónk légkörében a rengeteg hélium, úgy a Föld tengereiben is körülbelül 100 millió'tonnányi arany van oldva — és itt is cisak minden 20 köbméter tengervízre jut az arany gramja, melynek kivonási költségei sokszorosan felülmúlnák a szokásos aranybá- nyáiszás költségeit. A hélium arisztokratikus hozzáférhetetlensége a legcsodálatosabban felfedezésekor nyilvánult meg, ugyanis elsőizben a — Nap színképében pillantotta meg Jans- sen 1868-ban azt az addig ismeretlen vonalat, melyet azután egy féltevéses uj elemnek, a görög napisten után elnevezett héliumnak tulajdonított. Itt a Földön csalt 1895-ben sikerült fellelni és tisztán előálli- tani. A hélium a még ma is titokzatos radioaktív folyamatok egyik terméke, — ez is mutatja különlegességét — és mi- j vél a Nap légkörének egyik ’ j e I e n t ő s mégy-elmégy, nagyságos fejedelem, itthagyod a kincset, keresed a nincset.“ Utána pedig keservében megalkotta volna a híres Rákóczi-nótát, amelyből a Rákóczi-induló fejlődött volna ki. Mindez történelmileg nem igazolható legenda. Barna Mihályról okmányilag csak annyit tudunk, hogy Csáky Imre udvari zenésze volt, nagyszerű muzsikus, aki zenekarával valószínűleg a barokk udvari zenét szolgáltatta a bíborosnak. Amikor utón voltak és ebédhez asztalt vertek, Barna Mihály muzsikusaival Isten szabad ege alatt szórakoztatta az utazó karavánt. A bíboros két zenekara közül az, egyik fúvós zenekar volt, ennek csak a léte*, zését tudjuk. Egyházi célra használta. De már vonós zenekara azért is hires volt, mert Barna Mihály volt a prímása. Hires, nagy cigány lehetett ez a Barna Mihály* aki először kapta a „Magyar Orpheus“ epitheton omanst, amelyet később Bihari Jánosra, a legnagyobb magyar cigányra is ruháztak. Pálffy Miklós nádor, Esterházy Ferenc és a többi főurak szerencséjüknek tartják, ha a bíboros farsangra vagy farsangi mulatságra kölcsön engedi át. így kerül 1726-ban a nádorhoz, 1731- | ben Esterházyhoz. Muzsikája elragadja a bálozó, mulató közönséget és még az osztrák vendégek is oda- j vannak a magyar cigányért. A szepesváraljai verseny Málnássi Ödön, Csáky Imre kitűnő életrajzírója is ! megemlíti a -szepesváraljai zenei versenyt, amelyet Csáky Imre rendezett. Csakhogy a régebbi adatok, mint például a Pallas Lexikoné, ebben a pontban is hibáznak, ez a verseny nem lehetett 1737-ben, mert j a bíboros 1732-ben meghalt. Barna Mihályt főúri j vendégei jelenlétében 12 muzsikussal állította szembe ja bíboros. Valószínű, hogy nem cigányok voltak az ellenfelek, de ha cigányok voltak is közöttük, a bi- I boros cigánya mind között a legkiválóbb volt. Ö 9 nyerte a versenyt és annyira magára ragadta az ura- | kát, hogy azok megfesttették olajban a képét és azt I íratták rá: Barna Mihály, a magyar Orpheus. I alkat-elemét teszi, valószínű, hogy a sugár- | zó központi égitest belsejében óriásmérté- | kü radioaktiv folyamatok mennek végbe, így vált végre érthetővé, hogy honnan veszi a Nap a maga hatalmas energiatömegeit, melyeket ezredévről ezredévre lövell az űrbe, anélkül, hogy hőmérséklete észrevehetően gyengülne, — ha a napgömb tiszta szénből állna, mely oxigénlégkörben ég el, ismert hősugárzását csak néhány ezredévre tudta volna fedezni és már régen kialudt volna. A radioaktiv jelenségek azonban megmutatták, hogy az anyag még egészen más, gigantikusabb értelemben is „meg lehet gyújtva**. A Nap belsejének hőmérsékletét sokmilliő fokra lehet becsülnünk és ott a radioaktiv robbanások kétségkívül sokkalta hatalmasabbak és az anyag sokkalta nagyobb mélységei-: bői erednek, mint a Földön. A hélium csepploíyósitása Nemcsak a kozmikus energiakohó millió- I fokos hőségébe, de a kozmikus hideg világába is a hélium révén pillanthatott bele a tudomány. Csodálatos dolog a végletekhez való e vonatkozása a héliumnak. Ez a titokzatos gáz volt az, mely legtovább állt ellent a cseppfolyósitásnak. A mindjobban fejlődő ,,hidegségtechnika“ összes erőlködései és mind újabb fortélyai nem értek célt, pedig már a levegő is 200 fokkal zérus alatt — beadta derekát és folyadék szerint lehetett önteni egyik edényből a másikba, sőt még a hidrogént is sikerült cseppfolyósítani 242 foknál zérus alatt. Végre Kamerlingh Onnes holland fizikus győzedelmeskedett és 1908 egy tavaszi napján viztiszta folyadékká válni látta a héliumot. Ez zérus alatti 269 foknál történt. Ma pedig már néhány ezredfoknyira közelítette meg a kisérleti fizika az „abszolút hidegpontot**, mely 273 fokkal van a viz , fagypontja alatt és ezt a világürhideget a folyékony héliumnak a nyomás hirtelen csökkentése közben való elpárogtatásával érték el, amikor is a hőmérséklet még job- , bán leszállt és a hélium egyrésze megfa- . gyott! A folyékony és szilárd hélium ily- formán a kozmikus hideg akkumulátorává , vált számunkra és segélyével megfigyelhető, hogyan viselkedik az anyag ebben az úgyszólván földönkivüli állapotban. Egész , sereg izgalmasan érdekes kísérlet az anyag titkainak és szerkezetének uj mélységeibe . világított be. Hogy csak egyetlen példát , mondjunk: j sóit fém és fémötvözet villamos vezető- képessége az abszolút hideg közelében ^ hirtelen óriásira nő és az egyszer elindított elektromos töltés minden áramforrás segélye nélkül órákig kering, így vetette fél és oldotta meg a csodálatos nap-elem, a hélium az anyag tudományá- . nak mélységesen jelentős problémáit. • NEUBAUER FRIGYES
