Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-16 / 111. (4257.) szám
14 JaKÜZGAIDASÁG £ A rovatért LttKÖ GÉZA felel* líf Mr margójára (p, z.) Az elmúlt héten két — terjedelméről ítélve — jeüentételennek látszó hír jelent meg: az első a csehszlovák-jugoszláv külforgalom volu- ménjének csökkenéséről, a másik Románia negyedévi behozatali kontingensének megállapításáról. A hírek azonban csak látszatra jelenték- telenek Az első — belgrádi — szerint Csehszlovákia Jugoszláviától az 1937. év első negyedében mindössze 101.6 millió dinár értékű árut vett át á múlt év azonos szakában kimutatott 129.5 millióval szemben, Jugoszláviának viszont a tavalyi 192.9 millió dinár értékű áru helyett mindössze 123.8 millió értékű árut szállított. A jelentésből megállapítható, hogy a két ország közötti áru- tsereforgalom volumenje a tavalyi 322.4 millió dinárról 225.4 millió dinárra süllyedt* Föltűnő, hogy mialatt mindkét országnak a többi országokkal lebonyolított külforgalmának volumenje emelkedő irányzatot mutat, ugyanakkor a két barátságos kisantaní-állam között az árucsereforgalom csökken. Egyelőre ennyit. — A másik •— bukaresti — jelentés, amely tegnap látott [napvilágot, arról ad számot, hogy Románia a második negyedévi 2.89 milliárd lejes behozatali diszponibilitásában a Németországnak nyújtott 925 millió lejes és az Olaszország számára biztosított 360 millió lejes kontingens mellett Csehszlovákia mindössze 236 millió lejjel szerepel. Tehát a második kisantant-állam is — ne kutassuk minő okból — Németországnak majdnem négyszer akkora s Olaszországnak is 124 millió lejjel magasabb beviteli kontingenst biztosított, mint a szövetséges Csehszlovákiának. Eddig a két jelentés. Kommentár tulajdonképpen alig szükséges akár az egyikhez, akár a másikhoz. Egymás mellett mindennél világosabban beszélnek. Valószínűleg Romániának is és Jugoszláviának is elfogadható érvei szólnak amaz intézkedések mellett, amelyek a fenti körülményeket előidézték. Bennünket azonban mégis érdekelne közelebbről az, hogy Csehszlovákia külkereskedelmét irányító tényezők miként bírálják el a helyzetet s mivel tudják magyarázatát adni a kisantamt három tagállamának árucsereforgalmában mutatkozó jelenségeknek akkor, amikor immár megalakult a centre économique, amelynek létrehozását a kisanfcantant-áUamok harmonikus politikai együttműködése mellett a gazdasági együttműködést elősegítő csucsintézmény- nek hirdették, A gazdasági kisantant tanácskozásairól kiadott jelentések egytől-egyig megelégedéssel állapították meg a tagállamok közötti gazdasági összhang tényét s íme az eredmény, Csehszlovákia ipari árukivitele fokozásának szempontjából aligha mondható ígéretesnek — s enyhén szólva — aligha kielégítő, A német gazdasági előnyomulás kontúrjai egyre erőteljesebben rajzolódnak föl s Csehszlovákia kivitelét intéző körök aligha érhetik be a körülmények megváltozása folytán beállott tények beismerésével s a zsugorodó piacok helyébe uj elhelyezési piacok keresése válik szükségessé. Jugoszlávia gazdasági politikáját nem valószínű, hogy irreális bázisok alapján folytatja s a helyzet alakulásából ítélve, nem sok remény van arra, hogy alklmaz- kodó magatartása mellett egyhamar változtatni szándékozna a más államokat érintő gzdaságpo- litikájánk irányvonalán, amely az ország gazdasági struktúrájának és politikai érdekeinek megfelelni látszik. A Romániához való viszonyt illetően pedig már csehszlovák részről is akadtak hangok, amelyek aggódva utaltak Románia fokozódó indusztrializálódására, amely körülmény néhány éven belül föltétlenül zavaró momentumként fog érvényre jutni a Csehszlovákiával szembeni árucsereforgalom terén s megint csak az ipari áruk kiviteli mennyiségének csökkenését vonhatja maga után. így a ma meglehetős konjunktúrát élvező, a belföldi piac fölvevő képességén messze túldimenzionált morva- és csehországi ipar uj piacok híján zsákuccába juthat. Rentábilis uj piacok szempontjából a gazdasági élet normális menete mellett a szomszédos államok jövetnének számításba. De a világgazdasági életben lábrakapott szerencsétlen önellátási törekvés folytán alapvetően változott meg nemcsak Csehszlovákia, de a környező államok gazdasági berendezkedésének struktúrája is, amely illuzórissá teszi a kilátásokat. Németország — Csehszlovákia legnagyobb áruátvevője — az utóbbi időben mindinkább a gabonafélék és egyéb nyersanyagok átvételére mutat egyre nagyobb hajlandóságot s mint ismeretein Csehszlovákia, amely gabonaexportállammá tornázta föl magát, meglehetős mennyiségű gabonát és lisztet szállít, minek fejében csak lényegtelen mértékben sikerül emeltetnie ipari árukiviteli kontingensét. A Lengyelországgal szembeni viszony minden erő feszítés ellenére sem olyan, hogy belátható időn belül számítani lehetne a két állam árucse- refoiga,mának jelentékeny emelésével, Maradna Magyarország. Tény, hogy a legutóbb megkötött árucsereforgalmi egyezmény a kereteket fölemelte s a keretek még tágithaíók, de ezen a ponton tekintetbe kell venni azt a körű'r/é /)yf, hogy Magyarország az elmúlt évek során az indusztrializáíódásnak olyan fokára emelkedem, hogy nemcsak belföldi szükségletét tudja kielégíteni kiváló minőségi ipád áruval, de áruját a világpiacra is kitudja dobni. Sok egyéb közöm: ck'g utalni a gép-, az ellWroteehnikai-, a nvut'.'j \zu ági gépipar és a textilipar hatabaua 1937 május 16, vasárnap. Zaciina miniszter válasza Füssy szenátornál a Csilizköz vizmentesitése ügyében beadott interpellációra Biztosították az Aszód és Csiliz közti fföárokháíőzat és a Csilizen átvezető árok munkálatainak költségeit PRÁGÁ. — Ismeretes, hogy á Csilizköz lévről- évre rengeteget szenved a belvizektől, amelyek nagyon gyakran a lakosság egész évi munkáját megsemmisítik. Az egyesült párt Csilizköznek a belvizektől való mentesítése ügyében akciót indított és Füssy Kálmán szenátor és társai e tárgyban a múlt év novemberében interpellációt nyújtottak be a földművelésügyi miniszterhez. tZadina miniszter az interpellációra most adott választ, amely a parlamenti nyomtatványok között 434/3. szám alatt jelent meg s a következőket tartalmazza: 1937-re 1 millió 410 ezer koronát irányoztak éld a vizmentesitésre — A Duna bal partján és Csiliz patak jobb partja között elterülő Csilizköz a vizmentesités kérdését illetőén a komáromi vizi társulat körülbelül 27.770 ha kiterjedésű VT. körzetének keretében lesz rendezendő. Eme területrész mai vizle- csapoló berendezése úgy a vízlevezető árokhálózat, valamint a meglévő aszódi és csiesói szivattyúállomás berendezése tekintetében nagyon tökéletlen. A VI. körzet — a 10.000 ha kiterjedésű Csi- lizközt beleértve — felszíni vizei lecsapolási viszonyainak rendezésére irányuló tervezet célja az, hogy a felszíni és talajvizeknek mennél természetesebb, tehát lehetőleg a folyókba vezetett szabad lefolyását biztosítsa, hogy igv a szivaty- tyuzás üzemi költségei abban az időben, amikor a vizet a védgátak felett kell átszivattyuzni, a lehető legkisebb mértékre szállíttassanak le. A tervezet célja tehát a szivattyúzás időtartamát lehetőleg a minimumra s az emelés magasságát- a legkisebb mértékre szorítani. Ez okból Csilizköz viz- levezetésének irányítása nem a Duna felé, hanem a Kisduna felé van tervbevéve, hogy az érdekelt közönség áltál viselendő üzemi költség mennél kevesebb legyen. Ez okból a VI. körzetet érintő vizleesápolási munkálatok I. építkezési etappjá- nak tervezete elvben akként van megoldva, hogy a levezető főárokhálózat Csallóköz széliében a Nagy Dunától a Kis Dunáig 27.750 km hosszúságban Iétesitteíik Aszódhoz, ahol nagy szivattyúállomás építtetik fel. A tervezet által magának Csilizköznek vizmentesitési problémája azáltal is nyer megoldást, hogy három nagy levezető árok- hálózat és a Csiliz patak részbeni szabályozása, valamint a főárokhálózaton kisebb szivattyúállomás felállítása is van tervbe véve. Eme tervezet műszaki részében a földművelésügyi minisztérium által már az 1932. évben hagyatott jóvá s költségelőirányzata 15,560.000 koronában állapíttatott meg. — E munkálatok első részeként Aszód és Csiliz közti főárokhálózat, Osilizen át vezető árok, a csilizi víznek a főár okihálózatba való levezetését biztosító lejtőzet s végül a csilizi nagy árokhálé- zatokn-ak 6.800.00 korona együttes költségen leendő létesítése tűzetett ki. A munkálatok eme része az építkezési költség 30 százalékig menő országos hozzájárulás s a vizgazdasági talajjavítás! alap 37.5 százalékig menő hozzájárulása által pénzügyileg is biztosítva van, A társulat a szabályozási munkálatokat már megkezdte s az állami alapból e célra ezrekig 608.0CK) korona fizettetett ki. A munkálatok a- társulat saját rezsijében hajtatnak végre úgy, hogy a -felszíni ásatások -kézzel, a vizalatti földmunkák meg egyrészt száraz kotróval, másrészt úszó kotróval végeztetnek.. A főárokhálózaton folyó munkák természetesen csupán ezen műszaki üzemrendszer mellett folytathatók. minthogy a főárokhálózaton a lejtőzés minimális. A Csiliz alatti lejtőzet felépítése már munkába adatott s nagy részben már befejeztetett. — Az 1937. évi építkezési programban 1,000.000 korona az állami alap hozzájárulásának részletével együtt további 410.000 korona építkezési költség van előirányozva. Az elvárt költségvetési megtakarítás mellett feltehető, hogy a főár okhálózatnak Csiliztől Nagy Dunáig leendő meghosszabbításához s magán Csilizközön további két nagyobb levezető ár-okháilézat felépítéséihez lehet majd hozzálátni. Eme -pénzügyi biztosítás és építkezési folyamat révén azon munkálatok végrehajtása lesz megalapozva, amelyek mint az egész tervezet II. része jönnek tekintetbe. Jóváhagyták az aszódi szivattyútelep tervét — Az építkezési munkálatok II. részének tervezete elkészült s ez az aszódi szivattyúállomásnak a fennálló nehézségeknél fogva hosszabb tanulmányozást és előkészítő munkát megkövetelő tervezetét, továbbá a már említett főárokhálózat- nak Csiliztől Dunáig leendő meghosszabbítását s két nagyobb árokhálózatnak Csilizközön vaó felépítését öleli fel. E II. rész munkálatainak költségvetés© 8,760.000 koronára rúg. A tervezeti elaiborátum a földművelésügyi minfe-ztóriumhoz 1037. március 9-én érkezett Ibe, jóvá is hagyatott s az 1937. év építkezési programjába e II. rész valószínű építkezési kiadása gyanánt 150.000 kofejlődésére, Csehszlovákiának mindegyik elég fejtörést okozhat s igen helytállóan jegyezte meg a közelmúltban egy jónevü csehszlovák nemzet- gazdász az önellátási politika éles bírálata mellett, miszerint Csehszlovákia, amely Európában immár a gabonakiviteli államok sorába lépett, egy újabb intézkedéssel meg tudja akadályozni a gabonakiviteli fölöslegek előállítását, ezzel szemben azonban Magyarország, melynek textilipara Európában a legmodernebb fölszereléssel rendelkezik s amely világviszonylatban is márkás áruk gyártására rendezkedett be, nem fogja leállitani üzemeit s ha Csehszlovákia meg is szűnik gabonakiviteli állammá lenni, Magyarország textilárujával mindenkor versenytársként fog szerepelni a világpiacon. A régi piacok öesze- zsugrodási folyamata miatti gondok mellett ez 1 utóbbiak sem m ásod rendűek s a jövő kilátásai ezek alapján aligha mondhatók keeaefltetőknekf róna vétetett fel. A II. részhez tartozó munkálatok közül mint első az aszódi szivattyúállomás felállítása veendő számba. Amint az országos hivatalnak eme II. rész építkezési költségének pénzügyi biztosítására vonatkozó javaslata beérkezik, a földművelésügyi minisztérium a pénzügyi minisztériummal az állami talajjavítás! alapból folyósítandó hozzájárulás engedélyezése iránti tárgyalást folyamatba teszi. Ami a társulat műszaki személyzetének létszámemelését illeti, ez az ügy ,a társulat ügye, s a földművelésügyi minisztériumnak ez ellen kifogása nem volna, feltéve, hogy a meglévő műszaki munkaerők kellő kihasználásáról gondoskodva van. Lépések a Dana kotrása ügyében — A Duna kotrása ügyiében, hogy a Duná vizfelszi-n© leszállittassék s igy a talajvíznek a védett területen való előtörése megakadályoz- tassék, a megfelelő lépések már megtétettek tekintettel arra, hogy itt a nemzetközi Duna-bizott- ság hatáskörével kapcsolatos ügy forog szóban. A Nagy-Duna gátja mentén előtörő vizárak korlátozása céljából a társulat műszaki irodája megfelelő tervet készit elő, amelyre kellő figyelem fordittatik a tekintetben, hogy az építkezési költséghez mért javítás éressék el. Az építkezési, valamint a tervezeti munkálatok ilyen állása mellett nyilvánvaló, hogy a földművelésügyi minisztérium a komáromi viztárs-ulati körzet szükségleteinek, tekintettel Csilizköz különösen nehéz viszonyaira, a lehető legnagyobb figyelmet szentel. Szükséges, hogy a társulat mint é-pittető a munkálatokat a lehető legnagyobb műszaki intenzitással hajtsa végre s mint építtető a-z ahhoz megkívánt pénzeszközöket maga számára biztosítsa. MegváltoztatjÉI az adófölszólitás eddigi módszerét PRÁGA. — A pénzügyminisztérium május 3-án kelt 35.002, számú végzésével elrendelte az egyenes és forgalmiadé felszólítás eddigi módjának megváltoztatását. Mint ismeretes, ugyanis eddig a postatakarékpénztár csekklapjait kézbesítették, amelyek a normális csekkektől alig különböztek. Az adófizetők nagyrésze ezeket a befizetési lapokat nem tekintette felszólításnak, annál is inkább, mivel nem leragasztva küldték. j Minthogy nem volt tértivevény, a fölszólító hi- jvaíalnak nem volt semmiféle bizonyítéka a föl- szólitás kézbesítéséről. A pénzügyminisztérium ezért elhatározta, hogy a jövőben az adóföíszóli- íásokat tértivevénnyel ellátott borítékban fogják kézbesíteni. A jelenlegi fölszólitásokat még ez év végéig használni lehet. Az uj fölszólitási nyomtatványokat az egyes országos pénziigy- I igazgatóságok fogják szétküldeni. Nyolcévi stagnálás után remény fin Handlova föllendülésére A bányákban 2600 munkás dolgozik HANDLOVA. — Amikor az Aussigi Vegyi a múlt nyáron megszerezte a handlo- vai szénbányák részvénytöbbségét, nyomban hire járt, hogy nagyarányú befektetéssel nagyszabású üzemkibővitést hajtanak végre. A handlova! szénbánya több, mint nyolc éven át nem tudta kihasználni kapacitását s csak heti 3—4 napos munkaidővel tudott dolgozni és a termelés is nagy veszteséggel járt. A veszteséges termelés részben abban leli magyarázatát, hogy a szlovenszkói ipar jelentékenyen visszafejlődött, számottévő ipari csoportok teljesen beszüntették működésüket, vagy pedig erősen redukált üzemmel dolgoztak. Súlyosbította a helyzetet az a tény is, hogy a szomszédos államok, különösen Ausztria és Magyarország, ahová a handlovai szenet az előbbi években exportálták, a kereskedelmi szerződések fölbontása következtében más szén használatára tértek át. Fordulat csak az elmúlt években következett be, amikor is a történelmi országrészek hatalmas szénvállalataival lefolytatott küzdelem után sikerült a handlovai szénbányákban kitermelt szén 95 százalékát Szlovenszkón elhelyezni, A megrendelések az utóbbi években fokozatosan emelkedtek, úgyhogy tavaly már hatmillió métermázsa szenet termeltek ki Handlován. Ezzel kapcsolatban a munkáslétszámot is föl kellett emelni s még most májusban is állandóan 2660 munkást foglalkoztatnak a tisztviselőkön és mérnökökön kívül. Uj beruházásod A handlovai szénbánya modernizált termelési rendszerének teljes kiépítése befejezése felé közeledik és rövid időn belül hozzáfognak a technika minden vívmányával fölszerelt uj osztályozó építéséhez. Az osztályozó vaskonstrukcíója angol szabadalom szerint a Skoda-müvek pilseni telepén készült el. A talajplanirozási munkák már befejezést is nyertek és most megkezdik az alapépitési munkálatokat. A mechanizált osztályozó üzembehelyezésével lehetővé válik a korlátlan számú vagon rakodása állandó mérlegelés mellett. Az ilyen osztályozok a rakodással járó költséget a legkisebbre csökkentik. A rakodásra kerülő széntömegből, mely szállító szalagon fut, eddig munkásnők szedték ki a pala- és kődarabokat, mig az uj osztályozó ezt mechanikus utón — légnyomással —« fogja elvégezni. Az uj osztályozó építésével egyidő- ben emelni fogják a handlovai állomás vágányainak számát. További készülő befektetés Handlován az uj lámpakamra építése, mivel széngázdus munkahelyeken a benzinnel való világítás nem nyújt teljes biztonságot. Ezért határozta el magát a bányaigazgatóság, hogy az ilyen helyeken dolgozó munkások villanyelemes lámpákat fognak kapni és ezek kizárják a széngázrobbanás beláthatatlan következményeit. A befektetési terv keretében kibővítik a villanyfcjlesztőtelepet. TöbbmiJUó korona befektetéssel hatalmas turbogenerátorokat helyeznek üzembe és ezzel megvalósul a régen tervezett villamosítási terv. Fölépítik Szlovensxkó legnagyobb vilSanyteSepét? Hat évvel ezelőtt a vasutiigyi és kereskedelmi minisztériumok tervet dolgoztak ki a handlovai ipar fejlesztésére. Akkoriban a tervek már a végső megvalósulás előtt állottak, bizonyos körülmények folytán azonban a nagyszabású építkezések ténylegesen nem kerültek a megvalósulás stádiumába. A két minisztérium Handlován akarja fölépíteni Szlovenszkó legnagyobb ármafej- lesztő villanytelepét. A mai handlovai villanytelep Szlovenszkó egyik legrégibb ilyen üzeme és az uj áram- fcjlesztőtelepen nemcsak Középszlovenszkó részére termelnének villanyáramot, hanem egész Szlovenszkó nagy része Handlováról kapná az áramot. A terv megvalósítása esetén a handlovai szénbányák napi 200—*250 vagónnyi széntermelése állandóan biztosítva lenne és biztosítva lenne 2000 munkás állandó foglalkoztatása s az áramot pedig rezsiáron rendelkezésre bocsátott szénnel termelnék* Megkezdik a szlntétikus benzintersnelést Az Aussigi Vegyi üzem kibővítési tervében a szén melléktermékeinek kihasználása az első helyet foglalja el. Részletes ten#et dolgoztak ki, amely szerint xuég ez évben megkezdik Handlován
