Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-16 / 111. (4257.) szám
1937 május 16, vasárnap. n <PBáaiAí u kAR * rí 1 RLa^ KASSA. —- (Kassai szerkesztőségünktől.) A színházi szezon végével, amélyne'k meghosszabbított idejét nem tudta jól kihasználni a nem éppen hivatása magaslatán álló igazgatóság, a közönség egy régi kedvencétől kénytelen búcsút venni, a legnépszerűbb szlovenszkói színésztől: Farkas Palitól. Az utolsó fellépés A kiváló színművész május 28-án búcsúzik el utolsó felléptekor a kassai közönségtől, amelynek több mint húsz éven keresztül dédelgetett kedvence volt. A hatvanegyéves színész 1913-ban került a kassai színtársulathoz és azóta megszakítás nélkül itt működött. A közönség, amely a színész játéka közben nem tudja elhinni, hogy Farkas Pali már valóban megrokkant, nemcsak meglepetéssel, de megdöbbenéssel fogadta a bucsufellépés hirét. Különösen visszatetszést keltettek azok a hírek, amelyek szerint Farkas Pali huszon- négyéves működés után bucsufelléptekor sem részesül azokban az anyagi előnyökben, amelyek ilyenkor szokásosak s amelyek enyhítenék a távozó színész nyomorát. Vidéki színházban, mint ismeretes, nemcsak a végleges távozáskor, de minden szezon végén is meg szokták rendezni a kedvenc színészek jutalomjáíékát és az előadás bevételéből 25, de néha 50 százalék jut az ünnepelt színésznek. Iván Sándor ezt a régi szokást megmásította és csak azt az összeget juttatja a jutalom) átékos színésznek, amelyet a rendes beléptidijakon félül a közönség önszántából juttat felül- fizetésként kedvencének. Ez a rideg bánásmód jut most osztályrészül a távozó, legnépszerűbb színésznek is, utolsó felléptekor. A kétségkívül zsúfolt ház rendes bevételéből a búcsúzó színész mit sem kap, a jegyek árához két korona felülfizetést csapnak hozzá és csak ez az összeg jut a színésznek, aki annyi élvezetes estét szerzett a kassai közönségnek. Pedig a bucsujáték jövedelme arra kell a távozónak, hogy a hónapokig eltartható időt, amig nyugdiját folyósítják, koplalás nélkül kivárhassa. „Statiszta szerepeket játszottam.. A meglepetést keltő távozás és annak szomorú körülményei arra indítottak bennünket, hogy magától a művésztől kérjünk felvilágosítást. — Ügy van, nyugdíjba megyek, — mondta Pali bácsi. — Hatvanegy éves vagyok, több mint negyven évig voltam színész és ebből a negyven évből huszonnégy évet Kassán töltöttem. Mindössze három szerződésem volt egész pályám alatt, a kassai volt a harmadik és az utolsó. Úgy éreztem magam Kassán, mint a közönség dédelgetett gyermeke, változatlanul szeretnek ma is, ezért nem csodálom, hogy meglepetést kelt távozásom. Fellépéseim ma is osztatlan sikerrel járnak, de hát a körülmények..* — Talán beteg, Pali bácsi? — Nem tagadom, az idegeimet felőrölték az anyagi gondok, a kenyér utáni hajsza. Lehet, hogy nyugodt körülmények között még tovább tudnék játszani, de nem úgy bántak el velem, hogy a gondoktól megkíméljenek. A gázsimat az elmúlt évben 2100 koronáról 1500 koronára szállították le és még az is vitás, hogy a kis összeget megkapom-e teljes egészében. — Hogy történhetett, hogy a változatlan sikerek ellenére leszállították a gázsiját? — Erről nem nyíl atkozhatom. Csak annyit mondhatok, hogy az utóbbi időben egyre kisebb szerepeket kaptam, sokszor szinte már statiszta-szerepeket. — Igaz az, hogy azért különbözött össze a direkcióval, mert ön megpályázta a szánikon- cessziót. ->/v ■ v’ ' 'r J \ — Ez rágalom. A valóság csak az, hogy mióta ezt a valótlan hirt néhány lap szerződtette, azóta a direkció halálos ellenséget lát bennem. *— Az öreg színész önkéntelenül magasba emeli a kezét, némi küszködés után folytatja: — Nem tagadom, hogy az igazgató e valótlan hírek óta minden alkalmat felhasznált arra, hogy tőlem szépszerével megszabaduljon. — Szóval belekén yszeriteít ék abba, hogy nyugdíjba menjen? — A körülmények. .., az idegeim valóban meg vannak viselve... Csak annyit mondhatok, hogy Kassát nagyon megszerettem, itt házasodtam, itt született gyermekem, itt kaptam a városól telket és a jóindulatú emberektől építőanyagot, hogy felépíthessem kis hajlékomat, ahol öreg napjaimra meghúzódhatom. Az osztatlan szeretet, amely körülvett, késztetett arra, hogy az évek folyamán sok értékes ajánlatot visszautasítsak, köztük a legelőkelőbb budapesti színházak ajánlatait is. Kassa öreg fiának érzem magam és itt is akarok meghalni, Tervek a jövőről — Arra még ráérünk, Pali bácsi. Egyelőre: mik a tervei? — Egyelőre rendbe akarom hozni megrongált idegállapotomat. Azután ... nagyon szép, talán nagyon is ideális terveket szeretnék megvalósítani. Egy nyilvánossági joggal felruházott kísérleti színpad létesítésének tevével foglalkozom. Elsősorban magyar darabok bemutatására gondolok, olyan magyar darabokat akarok megismertetni a közönséggel, — szlovenszkóiakat is, — amelyek értékesek, de a mai elűzietesedett színházi világban másutt nem kerülhetnek színre. Gondolunk természetesen külföldi darabokra is és sok minden egyébre, a művészet más ágadra is, de erről ma még korai volna beszélni. Az írók és művészek nemcsak buzdítást fognak kapni, de anyagi jutalmazást is, hogy módjuk legyen a fejlődésre . .. Ilyen fiatalos, nemes tervei vannak a nyugalomba vonuló művésznek, Szlovensz'kó legnépszerűbb magyar színészének, akinek működése elválaszthatatlanul hozzánőtt a szlovenszkói magyar kultúrához. Annyira fiatalos, friss, vállalkozó a távozó színész öregsége, hogy önként felvetődik az aggodalmas kérdés: szabad-e már megválni tőle, annyira gazdag-e a szlovenszkói magyar színművészet, hogy Farkas Palit már leengedhetjük a színpadról? S. I. Ötszáz dalos vesz részt a huszti országos magyar Kárpátalja tizenöt magyar dalárdájának több mint ötszáz dalosa vesz Tészta Husz- ton, Máramaros székhelyén rendezendő országos magyar dalosünnepélyen. Az egykori koronaváros magyarsága és őslakossága meleg szeretettel és érthető kíváncsisággal várja a magyar dalosokat, akik Ungvárról, Munkácsról, Beregszászról, Nagyszőlősről, a Tiszahát magyar falvai- ról és a máramarosi magyarság legnagyobb központjáról, Visikről sereglenek össze. A magyar dal évenkénti nagy kárpátaljai ünnepére a kassai rádió is elküldi mikrofonját, hogy a helyszínéről adjon közvetítést. A dalosokon és a rádión kiyül Kárpátalja minden vidékéről, de különösen Máramaros magyarlakta helyeiről sokan készülnek Husztra, hogy résztvegyenek a keleti végek magyarságának e kedves ünnepén. Az ünnepély a dalárdák diszf el vonulásával kezdődik. A menet felejethetet- lenül szépnek ígérkezik, mert azon a tiszaháti magyar falvak és ViSk dalosai népi viseletben vonulnak föl. A menet után pedig a viski szekerek feldíszített sora következik. A bevonulás után a dalárdákat hivatalosan üdvözlik a helyi hatóságok képviselői és a helyi kulturegyesületék megbízottai. Az üdvözlésekre Pásztor Ferenc romai katolikus főesperes, a Kárpátaljai Magyar Dalosszövetség illusztris elnöke válaszol, majd a dalárdák jeligéiket éneklik el, mintegy ízelítőt nyújtva tudásukból. Este hat órakor a mikrofon előtt énekel az összkar és a huszti dalárda. Nyolc órakor pedig a sportpályán kezdődik a dalosünnepély, amelyen a tizenöt dalárda tudása legjavát nyújtva tesz tanúságot a magyar dal- kultura fejlesztése terén végzett nagy és odaadó munkájáról. (*) A SzMKE főközgyülése május 30-án. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet május 30-án, vasárnap délelőtt féltizenegykor tartja évi rendes főközgyülését Komáromban, a Jókai Egyesület kulturházának emeleti termeiben. Tárgysor: Elnöki megnyitó, főtitkári s titkári jelentések a SzMKE ez- évi munkájáról, zárószámaidás, költségvetés, adminisztratív ügyek, választások, a választmány kiegészítése, sajtóügyek, szervezési ügyek, időszerű kérdések, indítványok. Délután: a választmány és az egyes csoportvezetők megbeszélése. (*) A kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete femmállásáinaik harmincadik évfordulója alkalmából pünkösdvasárnapján este 8 órai kezdettel nagyszabású magyar nótaestet rendez a kaissiai színháziban. A jubiláns hangverseny érdekességét és szépségét fokozni fogja az a körülmény, hogy ezen alkalma lesz a kassai közönségnek a testvérdalárdák művészi teljesiitmlényeiben is gyönyörködni. A műsor keretében fellép a Rimaszombati Dalegylet férfikara, az Eperjesi Dal- testvérek dalárdája, továbbá a kassai Lyra Dalkör és a Kassai Katolikus Legényegylet Dalkörének vegyeskara is. — Ugyancsak pünkösdvasárnap (délelőtt 11 órákor) díszközgyűlést is tart a jubiláló Dalegylet. — Hétfőn délelőtt 10 órakor a Csehszlovákiai Magyar Dálosszövétség nagyvál asztirnánya üli össze a kassal Katolikus Olvasókörben. A nagyválasztmányi ülés után megtartják a Dalosszövetség tisztújító közgyűlésiét is. így Kassa pünkösd 'kiét napján a magyar dalkultura országos jelentőségű eseményeinek a színhelye. (*) Megjelent a „Magyar Dalunk". A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség hivatalos lapja, a „Magyar Dalunk" III. évfolyamának 2. száma a napokban jelent meg. A lap vezető helyen teljes részletességgel ismerteti a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyletének pünkösdi jubileumi ünnepségét, amely Kassán fog lefolyni, a CsMDSz védnöksége alatt. Ugyanekkor tartja a szövetség is nagyválasztmányi és rendes közgyűlését. Szepesi Gyula ,,Az igazi kultur- testvériség" címmel irt cikket a lapba, méltatván a magyar énekkarok nagy jelentőségét a kisebbségi magyarság kulturális életében. Közli a lap Simkö Gusztáv országos ügyvezető karigazgatónak a dalegyleti élet legfőbb harcosairól irt cikksorozatának III. részét, amelyben praktikus jegyzetek formájában vázolja a „dalos" helyzetét és szerepét az énekkarban. Az egyesületi rovnt közli a szövetség híreit és a tagegyesületek közgyűlési beszámolóit. A Dalosszövetség ez év nyarán folytatólagosan megrendezi Pozsonyban a tavaly megkezdett kar- nagyi tanfolyam második részét. A Hírek rovata számos közleményt tartalmaz a dalárdák működéséről és bejelenti a szlovenszkói és kárpátaljai magyar dalosélet készülő eseményeit. A Magyar Dalunk ára számonként 1 korona 50 fillér. Megrendelhető a szövetség központjában: Pozsony, Ventur-ucca 15, vagy a lap felelős szerkesztője címén: Boross Béla, Dőlnie Salliby — Alsószeli. @503® *10# JL a vese-Uéityafy-g efie&ajojolc Terjesszük a Jókai-kultuszt! Emeljünk emléket Jókainak! Melyik magyar embernek nem dobban meg a szive erre a szóra? Ki nem érzi, hogy Jókai több mint nagy költő, mint halhatatlan mesemondó, aki gyermekéveinktől késő öreg korunkig elkísér, üdit, megerősít a mindennapi élet szürkeségében? Jókai még ennél is több: ő a magyarság egyik legnagyobb dicsősége. Páratlan írói értékeit elismeri, megbecsüli, kegyelettel ápolja az egész müveit világ. Ezért tölti el büszkeség mindnyájunk szivét, amikor szobrot emelnek a költőnek Szlo- venszkón, szülővárosában, Komáromban. De nemcsak a komáromi Kultúrpalota előtti téren álljon Jókai emléke, hanem minden magyar ember állítson szivében is emléket annak az írónak, akinek irodalmi hagyatéka élő tanu- jele nemzeti nyelvünk és hagyományaink ápolásának. A Jókai szoborbizottság, mely országos gyűjtést indított a szobor fölállítására és a lég-, utóbbi időben keresztülvitte, hogy Jókai ösz- szes müvei a szoborakció keretében a rendes ár feléért kerüljenek forgalomba, esetleg ki is pótolja a hiányzó köteteket, meglepetéssel kedveskedik a Jókai rajongói nagy táborának. Sikerült megszereznie Jókai neves kortár* sáliak, Mikszáth Kálmánnak Jókairól irt müvének: „Jókai Mór élete és kora” cimü kétkötetnek (380 oldal) még meglévő példányait és ezt a müvet mindenkinek, aki ezt egy levelezőlapon kéri a Jókai-szobor bizottságtól (cim: Komárom, Kultúrpalota) díjmentesen megküldi, ezzel is emelni akarván Jókai Mór tisztelőinek és barátainak táborát. Ezzel senki sem vállalt semminemű kötelezettséget. A szoborbizottság. (*) A Toldy Kör novellapályázata. A pozsonyi Toldy Kör irodalmi bizottsága múlt évben pályázatot hirdetett humoros elbeszélésre. A pályázatra 11 pályamunka érkezett be és ezeket az irodalmi bizottság által kiküldött bírálók vizsgálták felül. A bírálók egyhangú véleménye alapján az irodalmi bizottság a pályázatot meddőnek nyilvánította, mivel nem érkezett be olyan pályamű, amely megfelelt volna a pályázat feltételeinek. A pályázat eredménytelensége miatt az irodalmi bizottság most uj pályázatot hirdet a dr. id. Vutkovich Sándor nevét viselő alap kamataiból novellára. A pályaművet jeligével ellátva, géppel Írva legkésőbb 1937 december 31-ig kell beküldeni a kör főjegyzőjének, Tamás Lajos címére (Pozsony, Ventur- ucca 15) ajánlott levélben. A pályaműhöz csatolni kell egy azonos jeligével ellátott, lepecsételt borítékot, amely a szerző nevét és pontos címét tartalmazza. A beérkezett pályamüveiket az irodalmi bizottság által kiküldött 'bíráló bizottság vizsgálja felül és a kiét legjobbnak talált pályaművet — amelyeknek azonban kétségtelenül irodalmi értéküeknek kell lenniök — 500— 500 koronával jutalmazza. A pályadíjnyertes munka a Kör tulajdonába megy át. (*) A pozsonyi Műkedvelő Színpad május 20-án rendezi legközelebbi előadását* Pozsonyból jelentik: Beszámoltunk arról, hogy a pozsonyi Műkedvelő Szinip'ad a kö-. zönség köréből elhangzott kéréseknek eleget téve ezentúl a lehetőség szerint az esti órákban rendezi előadásait. Május 20-án, a jövő hét csütörtökjén este 8 órakor a Vigadó kistermében előadja Kelemen Viktor „Botrány a Savoyban" cimü nagysikerű vigjátékát. Az előadás főrendezője a közkedvelt K. Niobus Harry, aki a darabban szerepet is vállalt. Rajta kivü'l szerepelnek még: Alistáli Viola, Valéry Ilonka. Sugár Ityó, Kende Pál és Soós Ernő. A Műkedvelő Szinpad nemes fáradozása arra irányul. hogy az előadás tiszta bevételéből a szegénysorsu magyar diákokat és tanulókat támogassa. Ezért elvárható, hogy á magyar közönség lelkesen támogatni fogja a Műkedvelő Szinpad már eddig is eredményeket felmutató akcióját. Jegyek a jegyelővételí irodában (Domov-passage) Lőrinckapu 6 és Goethe-u* 5. szám ala** ^kaphatók* Negyven év a magyar színpadon Nyugalomba vonu ISzI ovenszkó legnépszerűbb magyar szinésze Keserű szájízzel távozik a kassai Farkas Pali negyedszázados sikerei színhelyéről
