Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-01 / 100. (4246.) szám

1937 május 1, szombat 12 ■OH (*) Exter Alexander színházi díszlet- és kosz- tümkiállitása Prágában* A prágai Iparmuzeum hatalmas termeiben rendkivül érdekes kiállitás nyílt meg a napokban. Exter Alexandra, a Páris- faan élő orosz festő- és rajzolómüvésznő, aki Tairov-val, a világhírű moszkvai kamaszinház rendezőjével dolgozott együtt az orosz forrada­lomig, újabb művészi termésének legjavát mutat­ja be Prágában. Ő volt az, aki Tairov számára számtalan színpadi díszletet, kelléket és kosztü­möt komponált s ő az, aki Parisban ezen a téren szinte egyedüálló jelenség. Kosztümrajzaiban hallatlan fantázia nyilatkozik meg, amely első pillanatra szinte groteszknek tűnik, annyira nem e világból és nem e világba valók a kosztümök és figurák. A művésznő annyira leegyszerűsíti a vonalvezetést, hogy megdöbbentő erővel helyez­kedik szembe a természetes adottságokkal, az emberi testtel. A közelebbi szemléletből kiderül, hogy itt egy teremtő fantázia állt munkába, amely enen központjából vulkanikus erővel dob­ja ki a színes álmokat. Ezek az álmok járható hidaknak bizonyulnak, amelyek egy festett világ­ból egyenesen a Szellem világába vezetnek. Bábjátékának alakjai csodálatra méltó és egyben könnyfakasztó humorral vannak megalkotva, Don Jüanhoz és Wildehez készült fantáziái döb ­benetesek és egy-két kis színpadi modellje any- nyira frappáns, hogy az ember nem telik be a szemlélésükkel. Azt lehetne mondani, hogy Alexandra Exter áttöri a vásznat és a papirt, olyan mélységet kölcsönözve neki, hogy a har­madik dimenzión túl a negyedikbe kapcsolódik bele. Ritka művésznő és ritka művészeti kiálli­tás. (n. p.) (*) Bokor Margit svájci sikere, Bázelből jelentik: Bokor Margit, a losonci szárma­zású magyar operaénekesnő. aki a bécsi állami Operaházban nagy sikereket aratott, jelenleg Bázelben lép fel mint vendég. Most a ..Cigánybáródban lépett fel és pompás hangjával, valamint kitűnő játékával egy csapásra meghódította a kényesizlésü sváj­ci közönséget. (*) Ásguthy Erzsébet s Pluhár István az UAC jubileumi műsoros estjén. Ungvárról jelentik: Az Ungvári Atlétikai Club, amely most ünnepli fenn­állásának harmincéves jubileumát, május 5-én, szerdán este félkilenc órai kezdettel rendezi a Rádió (Uránia) moziban műsoros estjét. Rácz Gabi, az ifjúsági gárda tehetséges tagja proló­gust ad elő, majd Horny Oszkár ügyvezető elnök mond rövid üdvözlést. Kalmár Juditka cigányze­nére táncol magyar szólót, utána az eperjesi köl­tő és műkedvelő művésznő, Ásguthy Erzsébet saját költeményeit adja elő. A legutóbb Eperje­sen nagy sikerrel szerepelt homonnai kis zongo­raművésznő, Hazay Mária Glória ez alkalommal mutatkozik be az ungvári közönségnek. Pluhár Istvánnak, a magyar rádió közkedvelt sportbe­mondójának előadását nagy érdeklődés előzi meg. A további műsor keretében Deutsch Ella és dr. Liszauerné Hámos Gabi kétzongorás ze- meszámokat adnak elő, Ásguthy Erzsébet klasz- szikus és modern magyar költők verseit adja elő, utána Gönczy László nótázik cigányzene mel­lett, végül újra a népszerű Pluhár István cseve­gése szerepelt a gazdag műsoron. Az előadást a vendégek tiszteletére rendezett társasvacsora kö­veti. Á jegyek árusítása Kaluja Kerényi és Bar­na Elektron üzletekben folyik. (*) A pozsonyi Műkedvelő Színpad l szezónzáróul május 20-án a Vigadó kis-8 termében K. Niobus Harry rendezésében | szinrehozza Kelemen Viktor nagysikerű vigijátékát, a „Botrány a Savoyba-n“-t. A szokástól eltérően az előadást este 8 órai kezdettel hétköznap tartják meg. Remélhe­tőleg a közönségnek ezen időpont megvá­lasztása megfelel és az olcsó helyárakra való tekintettel a Vigadó kisterme megte­lik. A tiszta jövedelem, mint eddig is, sze- génysorsu magyar iskolásgyermekek támo­gatására szolgál. A ftozsaapi utazik : ALFA: Kit csókoltam meg, (Belf. film.) ÁTLÓN: így végződött egy szerelem. LUX: Az eltűnt, (Harry Piel.) METROPOL: A dzsungel királynője. REDOUTE: A szalmaözvegyeknél. TÁTRA: A sálemi boszorkány. (C. Colbert.) URÁNIA: így végződött egy szerelem. A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Az aranyember. (Kiss Ferenc.) TIVOLI: Giullotine. (Dickens-filim.) AZ UNGVÁRI MOZGOK HETI MŰSORA KINŐ PASSAGE: Május L, 2. és 3-án: Könnyű lovasság. Május 4. és 5-én: Az örök álarc. Május 6., 7. és 8-án: Mulat a császárváros. BIO RÁDIÓ: Május 1. és 2-án: Az orosz forradalom árvái. Május 3., 4. és 5-én: Maria Krasnova, Máj. 6., 7., 8. és 9-én: Az elátkozott királyfi. A N Y UGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Szombat: Csárdás, Vasárnap délután: Katz bácsi. Vasárnap este: Csárdás. Hétfő: Nászulazát; E idupeG- Wien. Kedd: Erpberek a jégtáblán. Hatalmas sikere volt a magyar zene prágai estjének PRÁGA. — A prágai Uránia „Nemze­tek zenéje" című ciklusának keretén belül rendezte meg a magyar zene estjét a ma­gyar királyi követ védnöksége alatt. Az Uránia színpadi termét teljesen megtöltötte Prága magyar közönsége, amely a legna­gyobb lelkesedéssel adózott minden egyes szereplőnek. A műsort dr, Neubauer Pál előadása ve­zette be, aki a műsoron szereplő magyar zeneszerzőket méltatta. Utána Kornhauser Anny, a ma már országszerte elismert kas­sai hangversenyénekesnő Kálix Jenő tanár zongorakisérete mellett Kodálytól, Hubay- tól. Bartóktól és Csiky Jánostól énékelt dalokat. Kornhauser Anny Budapesten dr. László Gézánál és Gervay Erzsinél tanult énekelni, dr. Herz Ottó volt a korrepetito­ra. Budapesti tanulmányai végeztével Bécsben képezte tovább magát. Nagyszerű hanganyaga ezúttal is pompásan érvénye­sült. A művésznő énektechnikája brilliáns, fegyelmezettsége kitűnő, pianisszimói és legátói abszolút megbízhatók és töretlenek és zenei vonalvezetése a képzett zenészre vallanak. Akár Hubay romantikáját, akár Kodály és Bartók népdalszeirüségét inter­pretálja, hű marad a stílushoz és maradék­talanul érzékelteti e müvek belső struktúrá­ját. Bartók és Kodály az emberi hanggal szemben nagy igényeket támasztanak és nem könnyű feladat a bennrejlő népdalsze- rüséget kihámozni és érzékeltetni. Korn­hauser Anny, hogy úgy mondjam, „kolora- turmentesen" oldja meg ezt a nehéz fel­adatot. Loósz József. Hubay tanítványa ugyan­csak Kálix kíséretével Zsolt Nándor „Satyr és Dryad“-ját. ezt a zeneiségében kompli­kált kompozíciót adta el, megmutatva, hogy érett, kész zenész. Mivel az est magyar ze­neszerzőknek volt szentelve és a magyar hegediiirodalom nem éppen nagyon gaz­dag, második számnak Hubay Jenő „Hely­re Kati" cimü rendkivül hatásos csárdaje- lenetét játszotta brilliáns technikával és nemesveretü tónussal. A fiatal hegedűs ez­úttal mutatkozott be először a prágai kö­zönségnek és osztatlan elismerést, rengeteg tapsot aratott. A műsor első részének be­fejező száma Dohnányi Fis-moll rapszó­diája és Bartók Béla két kis kompozíciója volt, amelyeket Kálix Jenő tanár szokott virtuozitásával és tökéletesen kiforrott ze­nei egyéniségével interpretált. Kálix ma annyira ura hangszerének, hogy szinte fölényesnek tűnik a játéka, de ez a látszat csal: teli van mély zeneiséggel és nagyszerű zenei pátosszal. Szünet után Loósz József Vecseytől és Hubay Jenőtől játszott egy kis kompozi- ciót. A Valse Triste-ben szép meleg tónus­sal szólaltatta meg hangszerét és Hubay Zephirjét valóban oly lenge könnyedséggel suhantatta végig a termen, hogy a közön­ség szűnni nem akaró ovációkban részesí­tette a fiatal művészt, akinek Hubay Poém- jét kétszer is él kellett játszania ráadásul. A fiatal szlovenszkói magyar hegedűmű­vész bemutatkozása a teljes siker jegyében zajlott le és egy karrier útját indította el, amely minden bizonnyal a nagy hegedű­sök közé fogja emelni. A műsor végeztéül Kornhauser Anny Hubay, Kuruc és Lavotta dalokat énekelt. Ezúttal még jobb volt, mint az első részben, mert megszokta a termet és „belejött" az éneklésbe. A közön­ség őt is hatalmas ünneplésben részesítette. A kitünően sikerült prágai magyar zene­est rendezését Erdődi Dezső, a PMH pro­pagandaosztályának vezetője kezdeményez­te. Az est rendezésében nagy része volt Erich Juhn-na'k, az Uránia felügyelőjének, aki Erdődivel együtt fáradságot nem isme­rő buzgalommal végezte az est szervezését és propagandáját. Az estnek olyan sikere volt. hogy ezentúl a prágai magyar zene­estéket rendszeresíteni óhajtják. n. p. (*) „Madách számára a színház a szel­lem legmagasabb eszméinek bemutatóhelye." A német lapok majdnem kivétel nélkül még egyre hasábos cikkekben foglalkoznak Ma­dách Tragédiájának hamburgi előadásával. Kivétel nélkül meállapitják, hogy Madách hatalmas alkotása a világirodalom legre- mekebb müvei közé tartozik és hangsú­lyozzák, hogy „bár Madách beleolvadt az európai szellemi életbe és felöleli az egész emberi kultúrát, de szive mélyéig mindig magyar volt." Az előadást a hamburgi színház történetének legszebb sikerei közé sorozzák. A Frankfurter Zeitung azt írja, hogy „Madách számára a színház az em­beri szellem elképzelhető legmagasabb esz­méinek a bemutatóhelye." A lap szerint az utolsó jelenet után a lenyűgözött nézők nem tudták elhagyni a helyüket, a hatás hallat­lanul szuggesztiv volt. Németh Antal ren­dezését is nagyon dicsérik a lapok. A Tra­gédia előadására egy újabb hétre előre el­kelt minden jegy, sőt még a szolgálati he­lyeket is el kellett adni, olyan nagy érdek­lődés nyilvánul meg Madách müve iránt. (*) Korda Sándor táviratilag Londonba hívta Ráthonyi Ákost. Budapestről jelentik: A fiatal magyar filmrendező gárda egyik igen tehetséges tagjai Ráthonyi Ákos ősztől kezdve a London- Fiím rendezője lesz. Táviratot kapott Kordától, amelyben közli vele, hogy hajlandó szerződtetni gyárához és nyomban utazzék Londonba. Rátho­nyi Hollywoodban tanult négy évig, majd Lon­donban Korda mellett dolgozott, mint segédren­dező és egy év óta Magyarországon működött. Két filmje nagy sikert aratott. A londoni szerző­dés szerint szeptember 15-én kezdi el a munkát az angol fővárosban. (*) A Marica grófnő Prágában. A prágai „Velká Opereta" színház óriási sikerrel játsza Kálmán Imre operettjét, a Marica grófnőt. Ed­dig harmincszor adták a magyar darabot, min­den esetben zsúfolt ház előtt. Az operett-szöve­geket Prágában rendszerint annyira átgyurják, hogy az eredetire csak nagy nehézségekkel le­het ráismerni, e tekintetben a Marica szövege teljesen kifogástalan. Kraus Hugó színigazgató, aki a darabban Zsupán báró szerepében a Rát- kayéhoz hasonló élettel és ötlettel teli tökéletes figurát alakit, különösen nagy súlyt helyezett a darab pazar külső kiállítására, olyannyira, hogy a fülbemászó melódiákban és cselekményben gazdag darabot még balettbetéttel is megtoldot­ta. A Brahms második magyar táncának dalla­mára járt csárdásbalett erősen emeli a szinpom- pás összbenyomást. Az operettegyüttes kitűnő erőkből áll, jó énekesek és elsőrangú táncosok, különösen az érzelmesebb jelenetekben nyújta­nak tökéleteset. Egyedül a „paprikás" csárdás­szóló és a sirvavigadás jelenete jelent a bonvi- vant számára kissé nehéz feladatot. Az előadá­sokat magyarok is szép számmal látogatják. Az előadások színvonala meg is érdemli ezt az ér­deklődést. (*) Százötvenezer sillingre biztosítottak egy hegedűt. Becsből jelentik: Wolgang Schneiderhan, a bécsi szimfonikusok hang­versenymestere olaszországi körútra indult és magával vitte Guarnerius-hegedüjét. Ezt a híres hegedűt 150.000 sillingre biztosítot­ta és Cremonában, ahol most ünneplik a világhírű hegedükészitő kétszázéves jubi­leumát, a nagy hegediikiállitáson be is mu­tatja. Május 4-én este ő órakor a pozsonyi Vigadó kistermében a Bartók Béla Dalegyesület hangversenye Farkas Márta hegedümüvésznö fellépésével Férfi-, női és vegyestar! Jegyek 20 — 5 koronáért a Levius-cukrászdában kaphatók VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt^ igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbizhatóan megszerez pozsonyi kiadóhiva­talunk: Bratislava, Lőrinckapu-ucca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbí­tását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk esz­közli: Praha II., Panská ul. 12. III. A gumi a modern építészet nélkülözhetetlen anyaga Az angol építészek és nagyiparosok legutóbbi londoni konferenciáján megoldották a guminak az építészetiben való felhasználása kérdését. Ked­vezőtlen kritikák offenzivája dacára győzött, a gumi. Bebizonyosodott, hogy a gumi úgy a lakó­házak. mint a. kórházak és közintézetek padló- bevonására a legalkalmasabb és legolcsóbb. A gumi olcsó. 1 méter csupán 39 koronába kerül. Már ez a tény is legyőzi az összes tkomkurrenciát, a fő­jelentősége az építészetben azonban a gumi tulaj­donságában rejlik. A gumi az építkezést olcsóbbá teszi. A gumi-paölóbevonat nem kíván drága alapza­tot. Megtakarifehatjuk például a parkettpadlóza- tot. Ha a lépcsőt gumival akarjuk bevonni, elég­séges a lépcsőzetet durva- deszkából, vagy kö­zönséges betonból előállítani. A drága márvánv- és egyéb lépesőzet. felesleges. S ha a. lépesőzet nincsen kőből, nem szükséges az erős karfa, A gumi az épület karbantartását is olcsóbbá teszi. A gumipadlózatot könnyű tisztántartani. me­leg vízzel, amelyben kevés szappant oldunk fel. A guminak ez a tulajdonsága középületeknél (szin- báznál. mozinál, városházáknál, stb.) rendkívül előnyös. Különösen forgalmas helyeken, amelyek erős kopásnak vannak kitéve, erősebb anyagot használnak, amelyet ki is lehet- cserélni. Ezeknél azonban nem szükséges az egész darabot kicse­rélni. mint például a szőnyegeknél. Nem szabad, továbbá figyelmen kívül hagyni, hogy a gumi tizenháromszor olyan ellenállőképességü, mint a linóleum és még tartósalbb, mint a kő és a ce­ment. A gumi izolálja a hangot. Be tón épület éknél a hang izolálása nagy problé­ma volt. Ami az egyik emeleten történt, azt a má­sikon kitünően lehetett hallani. Ezáltal nem volt intimitás és a bérlőnek az volt az érzése, hogy állandóan idegen emberek ellenőrzése alatt áíl. A gumipadlózat tompít minden hangot. De még jobban izolálja a hangot a falaknak gumitrpétá- val való bevonása. Ezért a gumi ideális anyag színházak, hangversenytermek és más nyilvános épületek részére. Minden hangot tompít és zavar­talan üzemet biztosát. A gumi higiénikus. Ezért használják gyakran kórházakban é* sza­natóriumokban. 1 Például a Magas Tátra szanató­riumai gumipadlózatuak. A gumi könnyen tisz- tántartható. Ha világos színben alkalmazzuk, minden tisztátalanságot azonnal észreveszünk rajta. A gumi nem porőz, semmi nedvességet nem enged át és nem szívja magába a port sem, ezért sokkal higiénikus aibb, mint a. szőnyeg. A gumi rossz hővezető. Nem lyukacsos, ezért, télen a meleget tartja, nyáron pedig hiteit. Ezen oknál fogva rendkivül alkalmas fürdőszobákban és gyermekszobákban. A gumi rossz áramvezető. Ezért a legalkalmasabb padlózat villanymüvek­nél és transzformátor-állomásoknál. 35.000 volt erősségű feszültségnél elégséges, 3 milliméteres gumipadlózat. A gumi a járást biztossá teszi. Nagyon sok szerencsétlenséget hárít el, ame­lyek rendszerint csúszás vagy esés által kelet­keznek. A gumibevonat a meredek lépcsőn való járást veszélytelenné teszi. A gumi a szemnek kellemes. Ma már oly előrehaladott a gumigyártás, hogy a gumira festett képek és különböző díszítések a perzsaszőnyeg mintájával vetekednek. Á gumi eme tulajdonsága lehetővé teszi, hogy különböző helyiségek különleges kívánalmainak megfelel­het. A lakószobák részére nyugodt, a színház és mozitermek részére feltűnőbb szint választunk. A prágai „Felszabadult színház" a főszereplők, Vos- kovec és Werich eredeti karrikaturáival látta el a padlóbevonatát. A gumi a terem alakjához és színéhez alkalmazkodik, úgyhogy egységes össz­benyomás élhető el. Ha régi lakás padlózatát akarjuk gumival bevonni, nem szükséges a bú­torokat kicserélni, hanem a bútoroknak megfelelő színiben választhatjuk a gumit. Egy szakszerűen bevont gumipadló (ragasztott, vagy nedvesség esetén izolált) nemcsak a gumi célszerűségének százszázalékos kihasználása, hanem szépérzékün­ket is kielégíti. A gumi nem gyúródik és állan­dóan sima felületet biztosit, A gumi variációi. A gumit sokféleképpen használhatjuk. A leg­jobb anyag fürdők részére, mert melegebb, mint a dhamotte és nem árt neki a viz. A legideálisabb bevonat konyhák, előszobák, gyeraiekszobák, fo­lyosók és 1 ép-csőkázak részére. A gumi a legmo­dernebb tapéta anyag. Használják a sztalok bevo­nására, szekrényekre, polcokra. Mindenekelőtt ét­termek asztalaira alkalmas. Az edény nem törik el rajta olyan hamar, mint a kemény és nem ru­galmas asztalon. Emellett hangtalan az üzem. Ennek mindenki örül, mert a tányérok állandó zörgése idegesíti a vendeget, A fentiekben ismertettük a gumi fontosabb tu­lajdonságait, amelyek csak azt bizonyítják, hogy jelenleg a guminak az épitée-zet terén milyen nagy jelentősége van. Nálunk is mapról-napra nő a fontossága. Minden építész előszeretettel hasz­nálja a gumit, mint padlóbevonatot, mert ezzel megelégedést vált ki, ugyanis a lakást szokatla­nul kényelmessé és olcsóvá teszi. A gumi min­den követelménynek megfelel, amelyet a modern lakáskultúra kíván: kényelmes, célszerű, szép. Ezt az amerikai találmányt nálunk Zlinolit név alatt a Baf a-cégr gyárt ja. A Zlinolit minden el- árusitó-helyen kaph-ató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom