Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-18 / 89. (4235.) szám
1937 április 18, vasárnap. 17 Magyar viforlázórepülő bravúros ufja Egyiptom évezredes piramisai fölött ött Almássy László Ede nyerte meg a legnagyobb egyiptomi napilap által kitűzött dijat ■■ A „Kicsiny Madár" világraszóló repülőteljesitménye BUDAPEST. — A vüMigmijtóv&l egyidejűleg a Prágai Miagyar Hírlap is beszámolt mieanrégiben a. repülés iiörtónieiténiek egy nevezetes egeimén yéröil: Almássy László Ede, a kiváló magyar sivatag- kutató és repülő újabb bravúrt hajtott végre: vitorlázó repülőgépen elrepült a gizehi piramisok fölött. A Ikiváilő imagyar Afiriiikalkutiatió erről a neipü,lőni!,róil 'Hagyom érdekes - cikkben számolt be a budapesti olvasóközönségnek. A cikk fontosabb részeit az alábialkbain ismertetjük: Huszonhét évvel ezelőtt és ma... 1910-ben tartották az első nemzetközi nepiiilő- verseinylt Egyiptomiban. Oitrt voltaik a repülés Hőskorának nagyjai: Biériot, Latinaim, Rougiier és a' többiek. Óriási összegű dijiaként folyt a versengés. A legnagyobb dijait —több ezer fontot, — a dúsgazdag Nubar pasa ajánlotta fel annak a pilótának, aki a Heliopolis melletti sivatag síkságáról elindulva, átrepüli a Nílus völgyét és elreipül Clheiops piraimiilsa főliött. A dijat senki seim nyerte meg. A Gizeh-piramisok 80 kilométernyire vaunak He 1 topalistai,' ekkora táv átrépülésére a mesterpilótáik sem vállalkoztak. Nem volt olyan motor, amely ekkora távval megküzdőit volna. Azóta óriási repülőtér épült a hieiliopoüsá síkságon, óz ős! piramisok fölött pedig számtalanszor íh'angz'k fel repülőgép bugása. A teveihaijcsár már fel sem emeli a fejét, ha repülőgép kering a guták fölött. A napokban .azonban miégjs az ég felé fordult miniden arc a piramisok tálján, pedig nem is hangzott motorbúgás feiülirőíy Karcsú, csillogó szárnyú repülőgép keringett a fámáólk síremléke fölött, hangtalanul és lassan, eziük körökben emelkedve, akár csak a sivatagi sasok... — A fér éneik (európaiak) újabb ördöngössége, — mormogták a beduinok. ' A „Piramisok“ ezüstserlege Nemrég a legnagyobb egyiptomi riapUap, az AJ Ahraim (magyarul: A Piramisok) ezüstserleget ajánlott fel annak a pilótának, aki motoraélküli vitorlázógépen Heliopolis- ból kiindulva, átrepüli a Nílus völgyét és elrepül a Gheops-piramis fölött. Két föltételt tűzött ki a lap: hogy a vihariiá zógép — bárhogyan vontatja magát — a hello- poiisii repülőtér ihatkilométeres körzetében kezdje meg >a szabad reipűlést és hogy a Gheops pi- ramiis felett szálljoin el, balkéz felől megkerülve a gúlát. Az A! Aihiram-seriieig csak három napig pihent a kap kiadóhivatalában. Már korán reggel áthajtottam az egyiptomi hadsereg repülőterére az idője,leütésért. Ez kedvező voilít, nagyobb magasságban könnyebb északkeletii szél, egyébként felhőtlen ég és alapos kilátás erős felimellegedésne. Délelőtt tiz órára átrepült a vitorlázó nepülőiskola terepére a katonai vontatógép. Igaz, hogy ez a 200 lóerős Avro-gép nem a legalkalmasabb a vontatásra, mert 120 ikm.-es sebeisségnél lasisalblban memiigein tud repülni, márpedig ez éppen a duplája aiz én „Hoppingen, W-oilif I.“ tlpusu vitoir- lázógnépem normális sebességének. De hát egyelőre nincs más vontatógépünk ... A viitiorlázógépeit ráfcapcsoltuik aiz acél vonta tókábelnei, elrendeztem ,az ejtőernyőt, aztán mindnyájan beültünk a hangárba, a jó öreg napra bízva, hogy csak melengesse a vidéket. Az ilyen felhőtlen napon ugyanis csak „termikus" repülést lehet végezni mtomélküli géppel, vagyis a magasba törő légáramlatok seigiitségé- ■< vei lehet csak nagyobb magasságot elérni. : Elindul a „Kicsiny Madár" Pontosam félitizemikettőkoir beültem a Zarzur- ba. Azért neveztem el kicsiny madárnak, mert négy évvel ezelőtt ,.a kicsiny madarak oázisának", Zarzunáinalk fölfedezésével is szerencsém volt. Pillanatok alatt máir a. magasban voltunk. Nagy körökben emelkedtünk a repülőtér fölé, alaposan rángatva egymást. Már akár 500 méter magasságban is lekapcsolhattam volna, de biztosra akartam menni és nem akartam időt veszteni felhajtó áramok keresésével. Miikor 500 méteren jártunk, nyugodtabb volt a levegő, megvártam, míg a meghatározott kiinduló vonalon legközelebb voltunk a Nilius-völigyhöz, aztán megrántottam a kioldó fogantyúját. Jóleső érzés, amikor a repülőgép-adta túlságos sebesség lecsökken a vitorlázó meghitt, sima lebegésére. Néhány másodpercig egyenesein előre- sikliottam, hogy időt engedjek a műszereiknek, hogy az erőszakos vontatott-nepütés után megnyugodjanak, aztán feszülten figyeltem azt a műszert, amely nélkül szinte lehetetlen volna a termikus repülés keresztül vitele: a varioüiétent. JEz a rendkívül érzékeny műszer mutatja, W a gép emidkeidjfcHe, ytajgy eliltlyiefdC* Noimáiiis, nyugodt lesiklásban a va.riomiéter mutatója nulla alatt .áll. Azt mutatja, hogy a gép mennyi magaságot vészit másodpercenként. A Zarzur süllyedő-sebessége például nem egészen egy méter. Ha a vitorlázó emelkedő légáraimba kerül, a varioimétieír mutatója azonnal nulla fölé, vagyis ptezina. emelkedik, jelezve, hogy a gép magasságot nyer. Ilyenkor a pilóta azonnali ezülk körbe vezeti ia gépet, hogy a fölfelé áramló iégoszlophan benne maradjon. Most le igy tettem. Alig hogy’ a varioiméter kilengett pluszra, a lehető legszűkebb fordulóval körözni kezdtem. Most máir a magasságmérőt is figyeltem és örömmel láttam, hogy a Zarzur szépen, egyenletesen emelkedik. Húsz kör után abbahagytam a fongolódást és 'ölemét irányt vettem a Nílus fellé. Közeledtem Kairó belvárosához. Elhúztam a központi pályaudvar fölött, követtem a Nasli-lkináiyné-ut sok száz autótól nyüzsgő vonalát. Közben meg-meg emelt .eigy-egy „térni ifc“ és közel 100Ó méteres magasságom alig csökkent, A világhírű egyiptomi muzenim kupolája fölött fordultam célom féllé, a távoli láthatáron rezgő különös háromszögeik, a Giaeh-piraimiisok fellé. Elsiklottaim a Nílus nagy szigete fölött, majd a modem egyetem-város sugaras park utjai maradtak alattam. Jobbra lent az uj mezőgazdasági muzeuim hatalmas épülettömbje. Eszembe jutott, hogy ez a muzeuim is magyar tudás és magyar. szorgalom szülöttje. Isteneim, de jó magyarnak lenni! Veszélyes süllyedés! Miár.messzié mögöttem Kairó,, kint lebegek a Nlilius smaragdzöld síksága fölött. A Zarzur afig hallható egyenletes suhogással húz a láthatárból mindjobban kibontakozó gúlák felé. Csak a variométerrel van baj: állandó süllyedést jelez és sehogyan sem akar még a nullára sem emelkedni. Itt a megművelt terüílet fölött nincs emelő légáram. A műszer bűvös mutató.ja hirtelen még lejjebb száilL Másfél, két, két és. félméter- mínusz, úgy érzem, mintha az ülést húznák >ki alólam, a Zarzur rohamosan süllyed. Miért nem emelkedtem jóval magasabbra a város termákjeiben, miiért ás vágtam neki bolond fővel a 16 kilométeres távnak, mikor csak 1000 méter magasságban jártam? Ugy-ie, tudtam már előre, hogy valahol majd át kell 6Ílklianoni a Ni* ilus-okozta süllyedő áramon? Most aztán (benne vagyok és szégyenszemre valami szántóföldön kell majd leszáll liánom. Forduljak meg? Ha nem kerülök ki ebből a leszívó áramból, eiérem-ei még a sziget póUlópállyáját, arra tegyem fii gépet? Előrenyomom a konmánybotot és 100 bitó- méteres sebességre gyorsítom fel a gépet. Mán* csak 600 méteren vágyóik és még feleuton sem tartok. 250 métert vesztettem az utolsó 2—3 percben, No végre, a varioiméter a meredek lesiklás dacára, lassan visszafordul nulláira és ia következő pillanatban már műszer nélkül is érzem., hogy emelkedem. Nem tudom, körözzek-e, vagy tartsam az irányt? Hiszen már olyan közel varnak a piramisok — most másodperoemlként 2 métert múltat a varioiméter —• igy már nem lehet 'baj! . Nyugodt, egyenletes siklással közeledem a Cheoips felé. Négyezer év fölött Odalent a híres Mcna-Honse szállóiból emberek szaladnak a .tornászra. Fölöttem hirtelen motorbúgást hallok. Egy. katonai repülő siklik föllém..Nem az én vonatógépem, vájjon hogyan került idei,' csak tullközal ne jöjjön, mert azt utálom. Most látom, hogy a megfigyelő messzire hajol, szinte az az érzésem, hogy egyenesen rám fog esni. Valamit tart felém, fényképező- gépeit! A hatalmas, büszke kőgula fölöltit balra döntöm a gépet. Még mindig 400 méteren vagyok és a leszállóhely ide csak . három kilométer. Megkerültem a nagy piramist, majd nyolcast repültem a két szomszéd piramis között. Már nem nézem a műszert, ott lenn délre repülőgép áll a sivatagban, az én vontatógépeim, amely jóideije vár, hogy vieszavontassan Hello- polipba. Mi ez? Két gép is áll egymáis mellett, a másik egy baitallimas angol csapatszállító, az angol légihaderőik parancsnokának a gépe! Ennek a fele sem tréfa, most aztán olyan katonás leszállásokéi! csinálnom, hogy egy soriban álljak meg a aaáfclk bét.géppel. SiberiiM. ügy tettem le a Zár zűrt, hogy a joiblbszárnyam vége alig két méterre van az óriásgép balszárnyiéitól. Mindenfelől emberek futnak felém. A magas- rangú angol tiszt üdvözöl elsőnek: — Megteileifonáilitáik, hogy nekivágott az útnak. Kirepültem, hogy gratulálhassak! A vontatógépeim pilótájával szó nélkül szorítottam kezet. De itt van az A1 Ábrám egyik igazgatója és két fotoripontene. Irtít van a légügyi hivatal főtitkára, .az Aerokkub titkára és most szál le egy egyiptomi fcaitonagép, amely- ’ nek megfigyelője már messziről kiált ja. felém, hogy lemozizotit a piramis fölött. Most érkeznek autón a francia és angol lapok fotóriporterei. Nem is tudtam, hogy a Nilns-völgy első átnepólósé vitorlázógépen ilyen szenzációt kelt. Mialatt kibontakozom az ejtőernyő hevederjeiből. valaki a váltamra csap: — Ezt jól csináltad, Laci, gyönyörű volt! Magyar szavaik a piramisok alatt... Horthy Jenő áll előttiem, aki Keletiaifrilkából jövet, átutazóban van itt. És ez a magyar üdvözlet esett ebben a pillanatban a legjobban., * Ugocsa-megye a népiségtörténet tükrében ■ ■ ■ ■ ■■ A XIII. század derekától szivárgott a hegyvidéki ruszinság a síkság félé ■■■ Ugocsában a ruszinok különböző népi törzsei keveredtek a XIV.—XVIII. század között Már a középkortól megkezdődött a ruszin térfoglalás a magyar elem területén VII. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Szabó István kitűnő müvében behatóan foglalkozik a kúpátaljai ruszinság au- tochtoniájának kérdésével. A szláv történeti és politikai irodalomban hosszú időn keresztül szinte kizárólagos volt az autoehton iáról szóló elmélet, melynek táplálói és hirdetői elsősorban a rutén .papságiból sorozódió Írók: Andrelila, BabilOvies, Lucskai, Bazilovics, Du- liskovcis, stb. munkái voltak. E munkákban a kárpátaljai rutén nép távoli múltja — legtöbbször a magyar honfoglalást megelőző rutén hercegség legendájával — valósággal mitikus jelleget öltött és szembe került az északkeleti Kárpátok lakatlanságát valló magyar történeti felfogással. Az ujabib kutatások azonban lefosztották a rutén múlt kérdéséről a mitikus köntöst. Magyar részről Hódi nka, sízláv részről pedig Petirov, korábban pétervári, majd prágai egyetemi tanár kutatásai segítették elő a törbénetkritikai álláspont győzelmiét. Petrov eredményei a szláv politikai szemléletre is mély hatással voltak s eljutottak a csehszlovák politika körébe. Be- nes „Rec a poidkarpaltsizikoij problémáé" ciimü 1084-ben megjelenít kiadványában Petrovot úgy említi, minit aki „a kárpátaljai nép múltjára vonatkozó összes tudósításokat megtisztította a mitikus hipotézisektől és hamisításoktól és bebizonyította, hogy e földnek politikai története legenda/1 Benes szerint is „a mai kárpáti orosz-szláv lakosság békésen és fokozatosan szivárgott be ide a XII. száizad vécéitől kezdve a XVII. századig, mint pásztor és földműves népség." A hegyekről a síkság felé Szabó Istvánnak az ugocsai ruténség megtelepülésére vonatkozó kutatásai és megállapításai uj lehetőségeket nyújtanak a kérdés vizsgálatához és legalább is ezen a területen a települések csiráiig vezetnek el. Eredményei megerősítik a ruszinság kései és fokzatos beszivárgásáról kialakult történeti képet. Megállapítja, hogy Ugocsa területén az első rutén telepüilő rajok csupán 1886 és 1351 között jelenitek meg. Az alföldi sík széléig elő- rebatoló ugocsai rutén tel épülés-csoport különben .kései eredetével az egész kárpátalji rutén tömbből kiválik, iminitegiy cáfolatául —: legalább is ezen a ponton »— annak a megállapításnak, mintha a ruszinok először az egykori gyepüvonalnak a sik felé eső lankás részéit szállták volna meg s csak a termékenyebb lejtők megtöltése után szorultak volna feljebb a hegyekre és közelebb a határhoz. Az első ugocsai rutén falvaiknál ugyanis régebbiek a bilikéi vajdáknak a beregi hegyoldalra, tehát feljebb eső falvai, hiszen az első ugocsai rutén rajokat a vajdák saját birtokaik megszállása után hozták csak át a Borsován az ugocsai lejtőre. A határszélihez közelebb eső hegyvidékeken már a XII—XIII. században voltaik rutén települések, holott Ugocsában ezek csak a 14. század derekán jelentkeztek. Az elszármazás helyei A kárpátaljai msziniság történetének kutatói a ma megfigyelhető nyelvi és néprajzi sajátosságok alapján máir megjelölték azokat a népi forrásokat is, amelyekből a kárpátailji ruszinok mai lakóhelyeikre átrajzoltak. így megáll]apitottták, hogy a határmenti máirama- rosi, beregi és ungi boj'kák a szomszédos ha- licsi boijkák, a zempléni, sárosi és szepesi le- mákok a szomszédos ihalicsi lemákok közül telepedtek a Kárpátok belső oldalára. Nem található azonban meg Halicsban azoknak a ruszinoknak törzsi fészke, akik a Máramarostól Zemplénig terjedő vonalban a délire eső, tehát az alföldre lehajtó alsó hegyvidéken laknak. Ebihez a réteghez tartozik földrajzilag az ugocsai ruténség is. Nyelvi hasonlóságok alapján Bonkáltó e dolisinyán (sikföldi) rutének hazáját Fodoliálban és Vólhiniában keresi. Lassú beszivárgás Az ugocsai hegyvidéken megtelepült első rutén rétegnek származási helyére a források nem mutatnak rá s annak, aki erre a mai nyelvi és néprajzi viszonyok alapján akar következtetést vonni, számot kell vetnie azzal, hogv ezen az utón az eüső települő rétegig aligha juthat el. Szabó István megállapítása szerint. az első réteg csupán csekély töredék a későbbiekhez képest, melyek folytonos szivárgásban telepedtek reá az elsőre. Bár a lassú szivárgás folyamatában az uj betelepülők nyelvi és népi sajátosságai rendszerint elhalnak, mivel amáregyűttélő közös- " ' : ' ség a sorai közé szórványosan, vagy éppen egyenként belépő nj tagokat felszívja, magához idomítja, ennek az ellenkezője is ibekövet- kezhetik akkor, ha az uj rámkódások elemei' végül túlsúlyra jutnak. Ez történt Ugocsában, ahol — főleg a 17. század utolsó s a 18. század első évtizedeiben — a ruténség az uj települők révén a korábbinak sokszorosára duzzadt fel. Az uj rutén elemek különböző vidékekről torlódtak össze az ugocsai magyar-ru- tén-román sarokban. A szomszédos beregi és máramiarosi alsó vidék éppúgy táplálta a szi* várgásii folyamatot, mint a felső hegyvidék hatánmenti Krajnája és Verchovinája, sőt közvetlenül maga a kárpátomtiulli rutén föld is, E hullámzó, kavargó keveredésben a vidék* típusok jellegzetes jegyeinek el kellett imo- sódiniok s valószínűleg ez az oka annak, hogy az alsó rutén vidék népében nem ismertek fel olyan nyelvi és népi eredetiséget, amely valamely kárpáton túli törzsi fészekhez elvezetne. A beregi hegyoldal szomszédos falvai s a távolabbi hegyvidék, a Krajna, küldött rajokat Ugocsába a 14—18. század folyamán, erre a következtetésre jut Szabó István történelmi vizsgálatainak alapján. Kenézek a meg telepit ők A kárpátaljai rutén falvakat általában kenézek vagy soltészek telepítették meg, akik a földesurral kötött szerződés alapján a megte* lepitenidiő falu örökös bírói tisztsége és gazdasági kedvezmények ellenében vállalták a telepeseik összegyűjtését. Lehoczky ilyen kenézlevelet egyedül Beregiből ötvenet tett közzé. Ugocsa egyetlen falujából sem került elő kenézlevél, mégsem kétséges, 'hogy ezeket a falvakat 'is kenézek szállották meg. Sok falu lakosai között találhatók kenéz nevüek. A gazdasági életforma Az első települő rétegi falvai megszállásakor kétségtelenül a pásztor kodás fokán állott. Falvaikat a 14—15. században „vlaoh“-falük- nak nevezték s a lakosok birtokában is voltak a vlach kiváltságoknak, minő a gabona- dézsimamemtesség. Már pedig a vladh-jög hegyvidéki ,pásztorjog volt. Nem kétségéé azonban, hogy a falaik megtelepülésével egyidejű lég megindult, az állandó helyhezkötőtt- séggel együttjáró földimüve lés is. Az ugocsai rutén falvak — kivéve a később ínyg^lepftMj Ilomikafalut és Felsősáiradloiii «■ ] , _
