Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-14 / 85. (4231.) szám

2 1937 április 14, szerda* A diadalmas egység szellemében alakult meg az egyesült párt párkányi és galántal Járási szervezete Jaross pártelnök és Porubszky képviselő beszámolói ■ A párkányi járási szer­vezet Porubszky Gézát, a galántai Galambos Bélát választotta meg elnökének I Ha ]6 rádiót akar, jéht forduljon a wstMfrm RÁDIÓ­Mmbhu I ln^l BR&TISL&Vfl, Lőrlnckapu 17 ________ Telefon 25-05 PÁ RKÁNY. — Szombaton tartotta meg az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt párkányi járási szervezete alakuló közgyűlését. A rossz időjárás ellenére a járás valamennyi szer­vezetének képviseletében mintegy hatszáz kiküldött vett részt a nagysikerű gyűlé­sen, amelyen Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos elnöke, dr. Po- rubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, to­vábbá dr. Gürtler Dénes és dr. Salkovszky Jenő tartománygyülési képviselők is meg­jelentek. A járási magyar nők nevében Töldezsán Magda és öt leánytársa kere­setlen szavakkal és virágcsokrokkal üdvö­zölték a törvényhozóikat és a párt előkelő­ségeit. Dr. Porubszky képviselő elnöki megnyi­tójában ismertette a pártegységesités tör­ténetét s leszegezte, hogy az egyesült párt programjai a magyar nemzeti gondolat ápolása a keresztény erkölcsi világnézet alapján, a szociális alapigazság és a demokrácia megvalósí­tása. Ez a négy pont osztálykülönbség nélkül összeforraszt minket. Utal arra, hogy a ti­zenhetedik században a magyarság két legkimagaslóbb állam- férfia: Pázmány Péter és Bethlen Gábor, akik vallási kérdésekben a legnagyobb ellenfelék voltak, a magyar nemzeti élet fenntartásában egyek tudtak lenni s azt mondták híveiknek, hogy bár vallási téren hatalmas ür tátongjon köztük, de amikor a magyar nemzeti érdek megmen­téséről van szó, nincs magyar és magyar közt különbség. A mai időikben keresztény unióról beszél­nek, amely unió Istennel és nemzeti alar pon kenyeret és szabadságot akar adni minden nemzetiségnek. Nekünk is az a fő törekvésünk, hogy a magyar kisebbség1 tagjai a közös magyar sorsban egymásra találva egyetértőén dolgozzanak a szebb és jobb jövőért. A szónok elmondta, hogy az egyesült párt az elemi csapásokkal kapcso­latban a kormánynál milyen erőfeszítéseket tett a párkányi járás érdekében. A párká­nyi járásban 46 ezer magyar lélek lakik, de ennek ellenére a hivatalok csak állam­nyelven adnak 'ki végzéseket. A szónok szóváteszi, hogy a magyarság számaránya alapján 15.7500 közhivatali állást igényel fiai számára. A nagyhatású képviselői beszámoló után Baig Árpád a párt törvényhozóit biztosította a magyar gazdatársadalom bizalmáról. Ré- pássy Károly a párkányi helyi szervezet, Rcszkos János és Polka Ferenc a magyar munkásság nevében mondott üdvözlő sza­vakat. Jiross pártelnök beszéde Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos elnöke mondott ezután ter­jedelmes politikai beszámolót. Ismerteti a nyugtalanságokkal telitett külpolitikai hely,, zetet. A világbéke letéteményese a népszö­vetség kellett volna hogy legyen. A nép- szövetségnek lett volna a hivatása, hogy keresztülvigye a lefegyverzést, amely a jö­vő háborúját megakadályozhatná, ehelyett azonban általános fegyverkezés követke­zett be. A középeurópai kérdésben az egye­sült párt mindenkor a szomszédokkal való békés politika hive volt. Népünk jobblétét csak elősegítheti a középeurópai kiegyezés s mi is helyeslünk minden olyan megoldást, amely a lelkek igazi megbékélését és nem csupán a sebek elkendőzését szolgálja. A középeurópai megegyezéshez szüksé­ges, hogy a politikai ellentéteket kikü­szöböljék. A belpolitikában minden attól függ, hogy a kormánypártok akceptálják-e a magyar kisebbség álláspontját s teljesitik-e a ma­gyarság jogosult követeléseit. A kormány- többséggel szemben való politikánkat csak akkor vagyunk hajlandók felülvizsgálni, ha helyreállítják a magyar többségű vidékek magyar jellegét. Mi nem jutalmakért dol­gozunk, — úgymond —, hanem a magyar kisebbség egészének jobb sorsáért. A sorsközösség a legszorosabb összefo­gást, a kisebbségi önsegély szervezett munkáját parancsolja számunkra. A pártelnök frenetikus tapssal és éljenzés­sel fogadott fejtegetései után dr. Gürtler Dénes tartománygyülési képviselő jelle­mezte az ipoly- és garammenti magyarság helyzetét és igényeit. A magyar élet bizto­sításáért szakadatlanul s ernyedetíenül kell harcolni s eredményt csak együttes mun­kával lehet elérni. Idézi Masaryk elnök mondását, hogy minden nemzetnek annyi joga lesz, amennyit kiharcol magának* E szavak számunkra is intel'mül szolgál­nak s ezért becsületesen kell küzdenünk a magyar megélhetésért és a magyar jogo­kért. Dr. Salkovszky Jenő tartománygyülési képviselő a közgazdasági helyzetről adott beszámolót. A gazdák gazdasági érvénye­sülésének szerinte a legnagyobb akadálya a gabonamonopólium. Ennek hátrányai egyaránt súlyosan ne­hezednek úgy a termelőkre, mint a fo­gyasztókra. Az eladósodott gazdák tehermentesitéséről szóló intézkedést elégtelennek tartja, mert az nem gondoskodott a nagytömegek te­hermentesitéséről egy általános rendezés segítségével, hanem csak egyéni elbírálás­sal szórványosan egyes személyekre vo­natkozott. Az elemi csapásoktól sújtott vi­dékeken olyan segélyezést sürget, amelyet nem politikai érdemek jutalmazására hasz­nálnak föl. Ezután dr. HaiczI Kálmán járási képvi­selő mondott nagyhatású beszámolót az egyesült párt képviselőinek a járási képxf- selőtestületben végzett munkájáról és to­vábbi terveiről. Varecha József munkásszakosztáíyi köz­ponti titkár a magyar munkás helyzetét is­mertette. Hangsúlyozta, hogy a magyar munkásság hovatovább nemzeti alapra he­lyezkedik. A nagysikerű népgyülést Baig Károly lelkes beszéddel fejezte be. A közgyűlés táviratilag üdvözölte Szüllő Géza parlag- menti klubelnököt és ugyancsak melegen üdvözölte Esterházy János országos ügy­vezető pártelnököt, aki táviratban mentette ki elmaradását. A járás pártvezetősége A járási pártvezetőségbe a gyűlés egy­hangúan a következőket választotta: Tiszteletbeli elnökök: Jóba István gaz­dálkodó, Bátorkeszi, dr. Gürtler Dénes tar­tománygyülési képviselő, Bárt. Szinnyáy Sándor református lelkész, Nagyölved, dr. HaiczI Kálmán járási képviselő, Szőgyén; járási elnök: dr. Porubszky Géza nemzet­gyűlési képviselő; ügyvezető elnök: Baig Árpád birtokos, Garamkövesd; helyettes ügyvezető elnök; Répássy Károly mérnök, Párkány. Alelnökök: Erdőssy István esperes-plé­bános, Bátorkeszi, Kerekes András járási képviselő, Bucs, Spátay Ernő gazdálkodó, Nagyölved, Lajos József gazdálkodó, Du- namocs, Kágl György esperes-plébános, Muzsla, Rigó József építész, Bátorkeszi, Várady Károly kereskedő, Párkány, Janzó Mihály gazdálkodó, Ebed, Altér Lajos ipa­ros, Karva, Gulyás Lajos gazdálkodó, Kis- ujfalu, Meriák Márton munkás,' Kisgiyar- mat, ifj. Urgasz Sándor munkás, Garam­kövesd, Polka Ferenc munkás. Nagyölved, Roszkos János munkás, Párkány. —- Ügyé­szek: dr. Tarnay Béla és dr. Vlcsek Fe­renc. -— Jegyzők: ölveczky János és Sztan- kovics Béla. —- Pártvezetőségi tagok: Fat- ter Ferenc és Balázs Vince, Párkány. Cslk András és Éles István, Muzsla, dr. Péchy Gusztáv és Fazekas János, Nagyölved, Matus Gyula és ifj. Cseszár József, Nána, Halász István és Czenfár István, Szőgyén, Postár András, Szőgyén. Lehotka János és Varga Ferenc, Sárkány, Bajza Ferenc és Zimany István, Libád, Benye Ferenc esp.- plébános és id. Hegedűs Ferenc Bajta, Bá­tyi András és Izrael Béla, Leléd, Suchter Vilmos és Michló Jónás, Kúrál, Szentes Imre és Szádovszky János, Kőhidgyarmat, Vass Márton és Török Sándor, Köbölkút, Kovács István és B. Varga Andréts, Kis- ujfalu, Mikony Sándor és Dávod Márton, Kisgyarmat, Bohák József és id. Béres Mihály, Érsekkéty, Mánya Boldizsár Szőgyén, Tóth Ferenc Jambó és Tóth Já­cint, Kéménd, Zsákovics Ferenc és ökvedi András, Kicsind, Kétyi Sámuel és Bartal Károly, Karva, Sztankovics János és Ko­vács István, Ipolyszalka, Borsos János és Pálinkás József, Ipolykiskeszí, Bogdányi Ferenc ujsori és id. Szögyém József, He- lemiba, Drevenka Pál és Vodicska Péter, Gyiva, Márkus Károly és Patus Jóachi, Garampáld, Szegedi Kálmán és Gajdos Já-i nos, Garamkövesd, Petrás István és id. Cserba Lajos, Farnad, ifj. Gora Márton és Hajdú Gergely, Ebed, Bábi Kálmán és Ko­csis József, Dunamocs, Kiss Mihály és Ke­rekes Lajos, Búcs, Janetka Kálmán és Csákváry Balázs, Bény, Huszlicska István és Juhász János Béla, Szenczi Ferenc és Garai József, Bátorkeszi, Csókás Ignác és Valent Ferenc, Bárt, azonkívül hivatalból tagjai a járási pártvezetőségnek az összes járási képviselők és a helyi szervezetek’ mindenkori elnökei. A galántai körzet megalakulása GALÁNTA. — Vasárnap alakult meg az egyesült párt galántai járási szervezete. Az alakuló közgyűlésen, amelyen a ma­gyar járás valamennyi községe képvisel­tette magát kiküldöttekkel, megjelent Ja­ross Andor országos pártelnök, dr. Porub­szky Géza nemzetgyűlési képviselő és Kontsek György tartománygyülési képvi­selő is. Galambos Béla hidaskürti plébános, or­szágos pártvezetőségí tag elnöki megnyitó­jában a magyar nép életjogairól beszélt. A magyar faj életerejében rendíthetetle­nül hiszünk * —- mondotta. Síkra szállt a felekezeti béke mellett Még gondolatban sem szabad egy­más meggyőződését megsértenünk. A közgyűlés - felszólítására egyhangú közfelkiáltással megválasztotta a körzeti szervezet tisztikarát, mely a következők­ből áll: Elnök: Galambos Béla hldaaikürtí plébá­nos; társelnökök: Patócs Kálmán (Alsó- széli) és Kovács Jenő (Galánta); ügyveze­tő elnökök: Fekete Zoltán földbirtokos (Kosuth) és Németh Rezső (Taksony); al- elnökök: Ürge István (Szene), Soós Ernő (Felsőszeli), Miklós Árpád (Nagymácséd) és Szarka János (Királyrév). Jegyző: Kovács Jenő; pénztáros: Mayer István (Galánta); ellenőrök: Szabó Ká­roly, Göcze Dániel, Kása Imre és Bély Ferenc; a megalakult munkásosztály veze­tője; Balogh Péter (Királyrév). <— A já­rási szervezet választmánya a következő: Letocha József és Divinyec István (Ga- lánta), Kubovics Sándor, Hrofckó Vilmos és Mudrony Sándor (Taksony), Gyurcsy Imre és Szombath Ferenc (Felsőszeli), Szabó Sándor és ifj. Takács Ferenc (Alsó­szeli), Lencse Rezső (Királyrév), Kovács János és Juhos Izidor (Nádszeg), Bihercz István és Szüllő Ferenc (Tallős), Lénárt János (Vezekény), Juhász Dániel (Fekete­nyék), Lukovics János és Psenák István (Hidaskürt), Kiss Gyula (Vizkelet), Har- rer Antal (Kosut), Takács Rezső és Kato­na Alajos (Nagyfödémes), ifj. Szabó Fe­renc, Matus József munkás és ifj- Neszmé- nyi János (Szene), Horváth Ferenc (Ré­té), Recska Lajos, Végh István és ifj. Ka­tona István (Diószeg), Biliczky János (Kis- mácséd), Miklós Sándor és Tóth Norbert (Nagymácséd), Hlavaty Pál (Vágszered) és Szarka Károly (Tósnyárasd). A magyar egység teljessége Jaross Andor üdvözli az uj elnökséget és méltatja Galambos Béla és Fekete Zoltán munkáját. Fekete Zoltán munkábaállásával a magyar kisebbségnek olyan osztálya is szerepet vállal — úgymond —, amely ed­dig sajnálatosan hiányzott a közéletben: a történelmi osztály. Az egyesült párt minden társadalmi osz­tályt magában foglal, minden kisebbségi magyart közös nevezőre hozott. A magyar egység a társadalmi osztályo­kon belül is megvalósult és magyar ki­sebbségünk nem ismer világnézeti tago- zódottságot. Az államfordulat után bizonyos csoportok világnézeti kérdésekkel akarták megoszta­ni a magyarságot, hogy eltérítsék a nem*- zeti öntudattól. Mi a demokratikus szabad­ság és szabad kritikai lehetőség alapján szerveztük meg kádereinket és a mi elgondolásunk a kisebbségi önvéde­lem teljessége s erre a védelmi munkára egyedül mi va­gyunk a jogosítottak, mert a ma-gyar nép nekünk adta a vezetést s a demokrácia i3 a nép jogkörébe utalja a vezetők választá­sát. A szlovenszkői magyarság szempontjá­ból helytelen az a középeurópai koncep­ció, amely csak gazdasági megegyezést sürget Középeurópában. A kormánynak belpolitika! tettekkel keU bizonyítania, hogy nemzetiségi ígéreteit va­lóra is váltja. A megegyezés alapját nem kell keresni, ez benne van az egyesült párt programjában, a 'kormánynak csak JPégarö kell hajtania ezt a programot. Porubszky felszólalása Jaross viharos éljenzéssel fogadott be­széde után dr. Porubszky Géza nemzetgyű­lési képviselő a magyar kisebbség sérelmeit ismertette. Fölhozta, hogy 154 olyan község van, ahol magyar is­kola kellene, 69 olyan magyar többségű község van, ahol nincs iskola s 12.60$ magyar gyermek idegennyelvü iskolába jár. A demokrácia egyenlőséget és igazságos­ságot kíván, mi is csupán ezt akarjuk. A 46.8 milliárdos államadósságból 3120 ko­rona esik egy lélekre. A magánadósságok összege a köztársaságban 80 milliárd. A szónok végül bírálta a szovjettel való szö­vetségi szerződést. Kontsek György tartománygyülési kép­viselő a szlovenszkói tartománygyülés mun­káját ismertette s a szlovenszkói országos költségvetést összehasonlította a történelmi országrészekével. Biskorovényi Ernő, a vágsellyei járási szervezet elnöke körzete nevében üdvözöl­te az uj járási szervezetet, majd Varecha József a magyar munkásság problémáit is­mertette. Galambos Béla elnök lelkesítő szavaival ért véget a nagysikerű gyűlés. A brit miniszterelnök fizetése LONDON. — Az alsóház 228 szavazattal 136-tál szemben második olvasásra is elfogadta a miniszterelnök fizetésének felemeléséről szóló törvényjavaslatot. Az angol miniszterelnök évi fizetését 5000 fontra, azaz 1,400.000 koronára emelik. Bezárták a laibachi egyetemet LAIBACH. — A IliaitancIM egyetemiéin te^mtAbb uj vűizBig-fiaieindieít vezettek Iba Az egyetem diák­sága sérelmcsinek ibaMlita aiz uij viize^toiaiMlyiok ma^yitesizót e leraént t-eginiaip eizltirájklba Ikozdotk A sztrájk eleinte csöndesein s tmliindieo nomdzavarás mélUkiíil indult. Később mizomhan komumniniilsta öe- follyásra politikai Idilliedet, öltött, a sztrájk. ezént az egyetem taraácsa eltotárazita a bi Iskola be­zárását. ér

Next

/
Oldalképek
Tartalom