Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-09 / 81. (4227.) szám
1937 április 9, péntek. „Nincs magyar iró, aki annyiszor akart öngyilkos lenni, mint én...11 Utolsó, meghitt beszélgetés a szegedi Tisza-parton Juhász Gyulával ... Ez akkor volt, amikor Juhász Gyula legszebb verseit irta még s amikor szegény Juhász Gyulát nem kellett annyira félteni, — önmagától. Mindössze persze néhány röpke éve. Szegeden jártam, áhítattal s kegyelettel. Áhítattal, mert Móra élt még. s mert Nyilassy Sándor Tápén festegette képeit, Juhász Gyula a ,,Délmagyarország“ szerkesztőségében dolgozott. Kegyelettel, mert amerre megy az ember Szegeden, mindenütt nagy elődök emlékeivel találkozik: Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény és Pósa... Az újabb magyar irodalomtörténet legszebb lapjai mosolyognak itt Juhász Gyulával akartam beszélni s a szakállas, busarcu költő szivesen jött el a találkozóra, a Kass-szálló térraszára. Katonazene harsogott a nagyteremben éppen, a Tisza fölött csillagok ragyogtak, koranyár volt s Újszeged felől ezernyi rózsa illata érzett. Mártirarcán borongás ült, halkan s udvariasan beszélt, túlontúl udvariasan s lekötelezőén, velem, a fiatal ismeretlennel. Ilyen volt egész élete. Udvarias és halk gesztusok hosszú sora: senkit sem bántani s mindenért bánkódni. — Mindig Szegeden szerettem volna tanár- kodni, de sohasem helyeztek oda, — mondta tnélabusan. Piarista tanár volt. Végül, mikor már kilátástalan volt szegedi tanársága, a kinevezési okmány elkallódott s egy szép napon arról értesi- tették, hogy ő lemondott. Ezen ő maga csodálkozott a legjobban. S jellemző volt rá: egy lépést sem tett sajátmaga ügyében, idegeneknek kellett előásni az ügyet és sürgetni Juhász Gyulának újra állásba helyezését, mert ő bizony nem mozdult. Mikor efelől kérdeztem, lehajtotta a fejét, nem felelt A szerénység megtestesülése volt ő, aki oly igényes volt önmagával szemben. — Szakokén Írtam a legtöbb dolgomat —- mondta —, ez az idő volt vallásos, misztikus lírám korszaka. De életemnek az a sorstragédiája, hogy nem akartam sem pap, sem tanár lenni. Egész életem válsága rejlett ebben, mindig félembernek éreztem magam. El tudja képzelni, mit jelentett ez magamfajta embernek? Nem találtam magamra, nem találtam egyensulyos életre. Nincs magyar iró, aki annyiszor akart öngyilkos lenni, mint én ♦ ♦ ♦ Egy pillanatra megállt a beszédben s hosz- szan nézett maga elé. Többen elmentek asztalunk előtt, köszöntek, nem vette észre. —• Egyizben Máramarosszigeten eltűntem s utána megjelent rólam egy csodaszép nekrológ. Ez a nekrológ adta vissza hosszú időre az életkedvemet. Tudja, ki irta? Ady Endre. Mikor később Adyval találkoztam, nevetve mondta: „Tudod, olyan jó szívvel írtam, eqy költővel kevesebb. ♦ Makón, tizennégyben már komolyabb volt az eset, ott mellbelőttem magam. Most is itt a sebhely! A háború végén ismét meghasonlottam önmagámmal, akkor a Moravcsik-klinikára vittek. Legyint a kezével. A banda éppen a Prinz Eugen-indulót játszotta a fényes kávéházban. — Édesanyámmal élek szent szegénységben. Életem legszebb korszaka a nagyváradi volt, de én soha Szegedről el nem megyek. Már meghitten, bizalmasan beszélgettünk, egy kis bort töltött a pohárba s a nagyváradi évekről beszélt, csillogó szemmel. — Képzelje csak, ott kezdtük' Ernőd Tamással, Dutka Ákossal, én hoztam közibénk Babitsot és Balázs Bélát. Aztán a Szegedi Naplóban lehoztam Babits cikkeit, amelyek föltűntek Osváth Ernőnek, aki általam kért cikkeket Babitstól. Babits akkortájt még Fogarason tanárkodott s mi irodalmi leveleket váltottunk egymással. Mélytüzü szemeivel hirtelen rámnézett: — A lírától lassan búcsúzom már, kiadnám utolsó verseimet, aztán képzőművészettel, kritikával s életrajzírással fogok foglalkozni. Gulácsy Lajosról akart Írni, aki a Moravcsik- klinikán ágyszomszédja volt Nyilassy Sándorról is akart imi, meg Tömörkényről életrajzot. Dankó Pistáról s Adyról egy összefogót, korszak* alkotót. Színdarabot is akart imi s elhatározta* hogy folyóiratokba erősebben dolgozik. Tele volt tervekkel. Egyre jobban bele melegedett terveinek elmondásába, később elmosolyodott, — szomorú, halavány mosoly bujkált szakálla mögött, — s legyintve szólt: — Lám, nem is tudtam, hogy embernek, aki mindig a sir szélén áll, ennyi terve legyen. Hirtelen eszébe jutott, hogy vissza kell még menni a szerkesztőségbe. Fölállt, elbúcsúzott s kétszer is visszafordult, hogy a szlovenszkói Írókat s költőket üdvözölje. Ezt nagyon rámbizta. Úgy távozott eL a rezesbanda hangjai mellett, egyre távolabb a Tisza-parton s egyre távolabb az időben. Imbolygó alakja elveszett a fák között s nemsokára elkövette ötödik öngyilkossági kísérletét. Újra sikertelenül. Most azonban, sajnos, sikerült... SZOMBATHY VIKTOR. * * * Móra Ferenc mellé temették el Juhász Gyulát SZEGED. — Juhász Gyulát ma délben temették el nagy részvét mellett a szegedi kultúrpalota előcsarnokából. A város a maga halottjának tekintette a tragikus sorsú, nagy magyar költőt és a belvárosi temetőben Móra Ferenc sírja mellett díszsírhelyet adományozott neki. A temetésen az újságíró intézmények is képviseltették magukat és a Magyar Újságírók Nyugdijegyesü- lete leküldte a Jókai-leplet Juhász koporsójára. Szeged város nevében Pálffy polgármester, az ujságiró-intézmények nevében Tölgyes Gyula, a Dugonics Társaság nevében Szalay József, a Petőfi- és a Kisfaludy Társaság nevében pedig Sik Sándor mondott búcsúbeszédet a költő sírjánál. A CONNAUGHTI HERCEG JÓSZÁGKORMANY- ZÓJA PÖSTYÉNBEN ÜDÜL. A napokban ÍPö&tyénbe érkezett n óhányfheten iiJlüüWo Sir Makóim Mturrav. a conmauighti herceg J&zágko nn zó ja. A világháborúban tagja volt az angol vezérkarnak, , A magyar főiskolások szociális érdekvédelmét a társadalom szervezett erejével fogja szolgálni a Mensa Academica Egyesület Tomaschek László, Gidró Bonifác és Sörös Béla a tisztikar élén A diákság képviselői az igazgatóválasztmányban POZSONY. — A Csehszlövákiiai Magyar Főiskolások Mensa Acadennica Egyesülete unióst tartotta Pozsonyban évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Esterházy János elnök, nemzet- gyűlési képviselő nyitotta ímeg. Megnyitólbe- siaédjébem megemlékezett a menza alapítójáról: dr. Törköly József volt nemzetgyűlési képviselőről, majd szenátorról, aki a prágai magyar menzát annakidején létesítette és néhai dr. Gross- chmid Géza volt szenátorról, aki a brünni és pozsonyi menzák megalapítását tette lehetővé. A mai nehéz gazdasági viszonyok között 1— mondotta Esterházy János — nagy nyomorban él a főiskolai hallgatók nagyrésize, különösen a magyar főiskolások, akik csak minden erejük megfeszítésével és a legnagyobb nélkülözések mellett tiudják tanulmányaikat elvégezni. Ez tette szükségessé, hogy a magyarság összefogjon és a szegénysorsu f'iőskoLai hallgatók segítségére siessen. Ebiből a célból alakult ímeg annakidején a magyar társadalmi nagybizottság. Ez a társadalmi nagyibizottság nyújtotta be a Mensa Academiioa Egyesület alapszabályait is s most, miután az alapszabályokat jóváhagyták, a Mensa Academica Egyesület foglal,ja el a társadalmi nagybizottság helyét. Ajz egyesület hivatása, hogy lehetővé tegye a magyar főiskolásoknak tanulmányaik elvégzését. Esterházy János mint leköszönő elnök kívánja, hogy úgy a magyar főiskolások, mint azok, akik a magyar főiskolások érdekeiért dolgoznak, megmaradjanak nemzethü manva- roknak és megtartsák keresztény világnézetüket. Naponta 2Í4 ingyenebéd a főiskolások számára Ezután Janson Jenő, a menzák gondnoka felolvasta az elnökség jelentését. E jelentése foglalkozik a Mensa Academica Egyesület megalakulásának előzményeivel és méltatja a magyar társadalom áldozatkészségét, amely 1926 óta lehetővé tette a magyar főiskolások segélyezését. Az állami támogatásit ugyanis állandó kérelmezés ellenére sem sikerült megszerezni és nyilvános gyűjtésihez sem kapott engedélyt a volt társadalmi nagyihizoittság azzal az indokolással, hogy nem alupszaíbályszerü szervezet. Most, mintám a jóváhagyott alapszabályok szerint a Mensa Academica Egyesület megkezdte (működését, minden [irányiban, intenzív munka indul él, hogy az egyetemi ifjúság szociális gondozása tökélebessó és tejessé váljék. Az állami szuibyemdö érdekéiben r- mondja az el. nökség jelentése — ősszel adtunk be kérvényt, hogy a kisebbségi magyarságot jogosan megillető részt az állami költségvetés idevonatkozó összegéből az egyetlen magyar diákszociális szervnek megszerezzük, ígéretet kaptunk — úgymond, — hogy a jövő évtől kezdve a költségvetésben gondoskodás fog törtéinni a Mensa Academica Egyesületről. A jelentés beszámol az 1036—37. éviben kiosztott menzasegélyekről. Eszerint Prágában ebben a tanévben összesen 137 teljes és 75 félebédet osztottak ki naponta, Brünmben 25 teljes és 21 félebédet, Pozsony 53 teljes és 77 félebédet. A három egyetemi városban összesen tehát 214 teljes és 160 félebédet osztottak ki naponta a magyar diákok között. Az aj elnökség és választmány Esterházy János ezután fötolvasta az előkészítő bizottság javaslatát az igazgató választmányiba történő jelölésről. A jelöltek névsorában szerepelnek a szlovenszkói és kárpátaljai magyar társadalom legismertebb vezetői és a diákság képviselő is. A közgyűlés a választmány jelentését elfogadta s ezzel az igazgató választmányt egyhangúlag megválasztotta. Esterházy János ezután ellőterjesztiette az előkészítő bizottság ajánlatát a megválasztandó vezetőségre vonatkoiziólag. A közgyűlés az ajánlatot egyhangúlag elfogadta s ennek értelmében az egyesület elnöke lett dr. Tomaschek László, elnökhelyettesek Gidró Bonifác és Sörös Béla, jegyző dr. Cottely János, ellenőrök dr. Brülkk Sándor és dr. Baráth László, gondnok Janson Jenő. Az igazgató válasiztimány tagjaii: Dr. Aixin- ger László Pozsony, Antal Gyula Léva, Bartal János Etrekancsa, Bauemelbl Szilárd Kassa, Bíró Lucián Komárom, Buijanovics Gyula Usovoe, Bámczy Oszkár Besztercebánya, dr. Briikk Sándor Kassa, Bittó Dénes Sárosfa, Rertók Biéila Miunikács, dr. Baráth László Rimaszombat, Gzvaník László Beregszász, dr. Cottely János Pozsony, dr. Osongrády Béla Komárom, Darvas János Prága, Deák Gyula Kassa, Esterházy János Újlak, Endreffy János Felsőszeli, dr. Eszényi Gyula Rimaszombat, Fáibry Viktor Eperjes, dr. Fleisehmann Gyula Pozsony, Püssy Kálmán Komárom, Fülöp Zsiigmond Komárom, Forgách Géza Prága, Flíoich István Prága, Gre- gorovi'ts Lipót Jóka, dr. Gilller János Losonc, Giidtó Bonifác Komárom, Goimbős József Kassa, dr. Gnoó Géza Zólyom, Hokky Károly Nagyszőllős, dr. Haiczl Kálmán Szögyén, dr. Holota János Érsekújvár, Jaross Andor Csehi, dr. Jankovics Marcell Pozsony, Janson Jenő Pozsony, dr. Kmoskó Béla Léva, dr. Keviczky Dániel Ipolyság, dr. Korláth Endre Ungvár, dr. Kuthy Géza Galánta, dr. Kozma Ferenc Pozsony, Koczor Gyula Pozsony, Kontsek György Pozsony, Kovács Tihamér Komárom, dr. Kállay Endre Komárom, Knapp Ignác Pozsony, Liikő Géza Prága, Mécs László Királyhelmec, dr. Marschalkó Elemér Igló, dr. Prenghy Árpád Pozsony, dr. Prónay Aladár Pozsony, dr. Porubszky Géza Kéménd, dr. Pajor Miklós Kassa, Rázgha Károly Csákány, dr. Salkovszky Jenő Ipolyság, Schubert Tódor Léva, dr. Schmidt Károly Ipolyság, Sörös Béla Losonc, dr. Sziklay Ferenc Kassa, dr. Szilassy Béla Losonc, dr. Szvatkó Pál Prága, Szombathy Viktor, Komárom, dr. Szeiff Géza, Dunaszerda'hely, dr. Szüllő Géza Pozsony, Tost László Kassa, Tost Barna Kassa, dr. Törköly József Rimaszombat, dr. Turchányi Imre Érsekújvár, dr. Tomaschek László Pozsony, dr. Uhlig Leó Bártfa, Virágh Béla Királyhelmec, R. Vozáry Aladár Munkács, dr. Zelliger Ernő Somorja, Zapf László Beregszász és az ifjúság képviselői, egyetemi városként két-két tag. Tomaschek elnök székfoglalója Az elnökség megválasztása után az uj elnök, dr. Tomaschek László vette át a közgyűlés vezetését. Megköszönte a tagok egyhangú bizalmát s hatásos szavakkal vázolta a tisztikar programját. Egyesületünk egyik célja, — mondotta többek közt, — hogy eszmecserék által érlelje a magyar ifjúság meggyőződését, élesítse az értelmet s kürthatatlanul az ifjúság szivébe oltsa a nemzet és a vallás iránti kötelességet és szeretetet. A vallásos, a szorgalmas, munkás, szerény, de amellett önérzetes magyar fiatalság erősítése lehet csakis a mi célunk. Ennek a célnak az eléréséhez kérem a magyar társadalom segítségét és támogatását. Az elnök általános helyesléssel fogadott beszéde után Jaross Andor képviselő üdvözölte az uj vezetőséget, amelynek nyugodtan adja át helyét, mert tudja, hogy az egyesület vezetése jó' kezekbe van letéve. Tudja, hogy az uj vezetőség ugyanolyan szellemben fogja vezetni az egyesületet, amely szellemben az eddigi vezetőség vezette és mindig szem előtt fogja tartani az ifjúság magyar nemzeti alapon álló és keresztény világnézetű irányítását. A Mensa Academica Egyesület közgyűlése lelkes hangulatban ért véget. 4 __
