Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-08 / 80. (4226.) szám

1937 Április 8, csütörtök.

7

^I^CMA\AfitARHTííMr>

JM'N M Mp mm»

j%y|T>H A7.«K ör^’Kni v17 IP Av

A szlovenszkói magyar és német művészek reprezentatív kiállítása Pozsonyban

POZSONY* — Amint a PMH már jelentette, e napokban nyílt meg ünnepélyes keretek között a SzMKE és a SUM, valamint a pozsonyi Képzőművészeti Egyesület közös rendezésében a szlovenszkói magyar és német művészek kiállítása.

A kiállítás fordulópontot jelent szlovenszkói magyar művészi életünkben. Oly sokévi közöny, akadály és technikai nehézség leküzdésével először lépnek nagy egységben a szlovenszkói magyar művészek a közönség elé. Egységük nemcsak a tudás és nívó közössége, mert előre kell megállapítanom, hogy mindegyik kiállító a legjavát és jellemző müveit adta, hanem a belső egységjegye is üdítően jellemzi a kiállítást. Annak ellenére, hogy mindegyik művész a saját utján halad, a szlovenszkói magyar művészi termés — kevés kivétellel — egységes képét kapjuk. De ez a közösségi nem a művészi fölfogás és stílus sablonja, mely néha oly egyhangúvá teszi a francia és cseh kiállításokat, ahol előszeretettel mutatják be egyszerre egy és ugyanazon irány képviselőit. Itt mindenki saját fölfogását követi. Az egyéni meglátások meglepő gazdagságban jelentkeznek. De az egész, a 23 művész őszinte munkája: a szlovenszkói magyar élet. Tájaival, érdekességeivel, forma- és tartalomkeresésével. A kiállítási helyiségben kezet fogtak a közélet néha talán nagyon távoleső pólusain elhelyezkedett művészek és kezet fogtak a legszélsőségesebb művészi irányok képviselői.

A pozsonyi müvészegyesület német művészei az egy Murman József kivételével a magyar kiállítókkal szemben — egységes irányt képviselnek. Alkotásaik a magyar művészek élesen egyéni képei mellett szinte különálló csoportot alkotnak. Frech Károly erősen grafikai izü képei, Wintersteiner Gusztáv kedves, hangulatos romanticizmusa a polgári naturalista festészet jellemző alkotásai. Természethü, egyszerű, de finom eszközökkel dolgozó fölfogásuk távol áll minden modernizmustól. Éppúgy, ahogy Küh- mayer Róbert gondos, technikailag tökéletes, de az egyéni bélyeget nélkülöző szobrai és Rigele Alajos klasszikus szépségek alkotásai. Rigelét nemcsak formáiban tökéletes és fölfogásában emelkedett klasszicizmusa helyezi a csoport élére, hanem egy kivételes szépségű alkotása is: a Madách Imre-siremlék. A föld bilincseitől szabadulni akaró, kitártkaru emberi alak emelkedik ki. De az anyag súlya visszahúzza. Az elgondolás gyönyörű: a lélek, amely nem tud a földi salaktól megszabadulni és a kivitel tökéletes. Eredetien az Alsósztregován elhelyezett Madách- emlékmü, 6.20 méter magas monumentalitásával méltán egyike a legszebb szobrászati alkotásnak, amelyet eddig szlovenszkói művész alkotott. Wolf-Fürth berlini származású szobrásznő két szoborral szerepel.

Ebből a csoportból Murman József munkái érdekesen tűnnek ki. Kékalaptónusu, gyöngéd képei finom, lágy kidolgozása, melynek egyik legjellemzőbb példája a Virágcserép és Csendélet, magas szinkulturát mutatnak. Festményein és akvarelljein mély nyomokat hagyott a Nyugat kultúrája. Három szobra, amelyek közül különösen egy fejet kell kiemelnünk, tökéletes technikai tudás és mély átérzés bizonyítékai.

A magyar művészek csoportjából Pálffy Péter képviseli a szlovenszkói adottságból, messzire kiszökkanő nyugatiasságot. Régebbi, a kubiz- musból kiinduló formafölfogását, amelynek érdekes megnyilvánulásait láttuk a múltkori kiállításán, uj hatások módosították. A formahatás zártsága a szinek eloszlóbb, föloldottabb hatásának engedett. A művész folyton erjed és újabb képein a bécsi Dobrowsky hatása érezhető a régebbi francia hatásokkal szemben.

A formák és a kifejezés uj és egyéni lehetőségeinek a keresését három fiatal szlovenszkói festőművészünk mutatja a legjellemzőbben. Lőrincz Gyula négy képpel szerepel. A szinek és formák érdekes egybeolvadása jellemzi mind a négy képet. Különös a mindenütt visszatérő fejnek a kompozíciója. Szociális téma (az anya és gyermeke) megdöbbentő hatással bontakozik Sd egyik képéből. De ez is, mint régebbi festményei is, messze áll a száraz tendenciától. Úgy mondhatnék, szinek egymásbaömlött folyamára vetitett víziók. Lőrincz sokatigérő tehetség. Prohászka István uj, egészen eredeti fölfogással jelentkezik. Megtartotta még a kompozíció régi változatosságát — úgyszólván minden képében két vagy több önálló téma vegyül, de fölfogása sokkal egységesebb és kifejezése sokkal mozgalmasabb lett. A Jégtörés merev hideg kék és fehér színei, a jegeskocsit huzó lovak erőteljes mozdulatai megkapóak. Weiner Imre egy finom kidolgozású női portréval és egy kisebb képe mellett egy érdekes kollektiy fölfogásu festménnyel szerepel: munkásarcok és alakok foto- montázsszerü tömkelegben erőteljesen fejezi ki az elgondolást. (Kár, hogy ehez kölcsönvette a középkori vallási témák arany hátterét, amely jól hat az áhitat kifejezésére, de gyöngíti. az erőt.)

Jánoska Tivadar akvarelljei finom, harmonikus fölfogásukkal, színezésükkel tűnnek ki. Ez a kifejezésbeli tökéletesség egységbe kapcsolja őket annak ellenére, hogy a művész a modern srin- és formafölfogás különböző lehetőségeiben kereste mondanivalóját. Legjellemzőbb a különbség a Virág és a Női alak között.

Gwerk Ödön eddig is az volt szlovenszkói művészeink között, akit képeiben, minden egyéni zamat ellenére, a kompozíció és festőiség egyöntetűsége kisért végig. Két nagyobbszabásu képe (egy tájkép és a Szántás) hűen megőrizte eddigi vonalvezetését és sajátságait. Monumentális hatásos kompozíció és tájképén a szinszaLa- gok harimónikus vibrálása. De festőisége ezen két képében valamivel erőtlenebb, nagyobb a külső hatásossága, mint a belső élmény.

Hangulatos, pozsonyi témákkal szerepel Schubert Gyula. De legjellemzőbb alkotásai nem ezek a deríjs, naturalisztikus hangulatképek, melyek kedvesen ragadják meg a régi Pozsony egy-egy részletét, hanem két erőteljes kompozíciója (tájkép és Puszta), amelyek közül különösen az utóbbi érzékelteti finom, de mégis elmélyült szinfölfogását.

Egészen egyéni utakon halad Harmos Károly. Képei nem tárgyélmények, kivéve egyik régebbi •mélyérzésü képét: A fehér bánya álmát. Címük is mutatja (Nedves, Száraz, Beteg, Egészséges), hogy a festő nem a természet benyomásait akarta a vászonra vetíteni, hanem absztrakt gondolatokat. A formák, vonalak, szinek és foltok gazdagiképzeletü vegyülékei a képek. Érzelmi hatásuk közvetlen (kellemes, vagy kellemetlen), olyan, mint egy hang, egy szín hatása keret és

adottságok nélkül. Van bennük valami irodalmi jelleg: Verlaine és Mallamé szimbólista költeményeinek csengő zeneiségét érezzük.

Erdélyi Béla két képével szerepel. Az egyik I széles, kedélyes gesztussal — szinte inkább sldccszerüen ábrázolja Pozsony, Prága és Bécs Gutmannát, »,az utolsó bohémet". Élethűen és jellemzően. Angyal Géza nagyszabású képet állított ki: Az anya és gyermeke. Kár, hogy jellemző érdekes tájképeiből egyet sem küldött be.

Polonyi Károly tájképeiben újabb fejlődést látunk. Szlovenszkó néhány szép szegletét jellemzően ragadta meg. Kompozíciója és színezése különösen két képében erősen fejlődött. Ugyanezt vehetjük észre Staudt Mihály három képénél, ahol kompozíció erőteljességével fejezi ki a gondolat súlyát: A dolgozó férfi.

A német művészek munkáihoz legközelebb állnak polgári-xiaturalisztikus fölfogásukkal Szemere János, Tichy Kálmán és Scháffer Gusztáv. Kár, hogy Szem ere egyik érdekes képében (Koldus) tulhajhássza a színezés hatásosságát (hirtelen sötét alak a kék háttéren).

Allé Gyula Prohászka nyomdokain haladva indult meg, de egyelőre hiányzik belőle a lüktető erő és a mélység. Két figyelemreméltó képpel szerepel, A magyar festők sorát Nagy Márton két figyelemreméltó képe zárja be.

A kiállítás érdekes tárgyai Fletechmann Artúr szobrai. Tökéletes Ady-feje és a Halász. Erős tehetségről tesznek tanúságot. Föltűnő a Halásznál a szobrász! és festői hatás kombinálása: a fayence fény- és árnyékhatásai teszik a fejet oly megragadóvá.

A kiállítás igazi értelemben véve reprezentatív: hü képe annak, hogy a mostoha sorssal küzdő szlovenszkói magyar művészek oly fokra jutottak, mely méltán megérdemli a nagyközönség

I legélénkebb érdeklődését.

DUKA ZÓLYOMI NORBERT.

Nádelstecher Laci is szerepel az ungvári Jókai-emlékesten

UNGVÁR. — A Kámpátailjai Magyar Kuilt/uir- egyieeüiieit 'április 11-én, vaeánnaip este tartja a komáromi J ólkai-szobor alap javára na^ye zabáén. műsoros emlékestjét aiz -ungvári Kaszinó clisz- temmében,

A vezetőség nagy örömmel jelentheti, hogy sikerült eme az estére szereplőiként megnyerni NadeilStiedheir Lacit, a világhírnévre emeUk-edett gyermek-hegedniniüvészit, 'aikii párheiies ungvári tartózkodása alatt második hangversenyén pá- ratltainiul -nagy sikert aratott.

A Jókai-jemlékest anyagi solkere a kis művész felléptével 'bizonyára fokozódni fog, amelyre igein nagy szükség van, ihászén minden fillér -tiszta jövedelem a J okai-szobor alap javára esik. A műsor ezenkívül is nagyszabású, -nívós és gazdag lesz. Szerepelni fog az Ungváron közkedvelt LóirairkLSpiro szalon zenekar, Lend- vaá Márta zongorán, Deuts Ella zongoratanárnő., mint a Nadelsteicher Lacii kísérője, Tóth Gizella öpeiraéinekieisnő, akit Sch. Kerekes Y-era kisér zongorán e végül fellép -az Ungvári Aranyérmes Dalárda is -egy Jókai-dallal.

Az emlékest iránt óriási érdeklődés mutatkozik s igy nemié lhetői, hogy Ungvár közönsége tekintélyes összeggel fog hozzájárulni a komáromi Jókai-szoiboir felállitásához..

Veronánál vetett véget életének Juhász Gyula, a tragihussorsu nagy magyar költő

SZEGED. — Juhász Gyula, a kiváló magyar költő kedden délelőtt veronállal megmérgezte magát. Az egyetemi klinikára szállították, ahol anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, este félnyolc órakor meghalt.

Juhász Gyula öngyilkossága mély megdöbbenést és gyászt váltott ki. Kilencven esztendős édesanyjával lakott annak Fodor-uccai házában. Mivel már régebb idő óta búskomorságban szenvedett, környezete a legnagyobb gonddal vigyázott reája, mert állandóan öngyilkossági gondolatokkal foglalkozott. Álmatlanság ellen Veronáit szedett, amit azonban a lehető legkisebb "adagolásban kapott. Ezeket a kis adagokat összegyűjtötte és kedden délelőtt egy óvatlan pillanatban bevette.

A költő édesanyja talált reá. Azt hitte, hogy fiának ideggörcsei vannak. Mentőkért telefonéit és azok beszállították az elmeklinikára. A klinikán veronálmérgezést állapítottak meg, de segíteni már nem lehetett, mert a méreg teljesen fölszivódott szervezetébe. Juhász Gyula estig agonizált és félnyolc órakor bekövetkezett a halál. A tragikus végű költő április 3-án töltötte be ötvennegyedik életévét.

Mindig tavasszal a.kart meghalni és számos költeményében adott kifejezést h-a'lál utáni vágyának.

Okleveles középiskolai tanár volt. A hábor-u előtt Nagyváradon tanított egy ideig. Ebben az időben együtt élt Váradon A-dyval, Ernőd Tamással és Dutka Ákossal. Nagyváradról Mára- marosszigetre, -később Lévára került s egy rövid

ideig Szakolcán is tanított.

Már többizben kísérelt meg öngyilkosságot. Még egészen fiatalon egy este elkötött a Dunán egy csónakot, beleült, kievezett a Duna közepébe s ott mellbelőtte magát. Szerencsére a csónak nem fordult föl, tettét észrevették, kimentették és hosszas ápolás után megmentették az életnek. A golyó azonban mindörökre ott maradt a szive mellett. Azután is töbször különböző méreggel kísérletezett a buskomor költő,

aki mellett legutóbb egyedül kilencven esztendős édesanyja éjjel-nappal őrt állt és vigyázott reá.

Juhász Gyula első verseskötete 1907-ben jelent meg Szegeden „Juhász Gyula versei” címmel. A nagyváradi Holnap irodalmi társaság tagja lett ée -ujább költeményei, „A holnap versei” 1908-ban Nagyváradon és „A holnap uj versei” 1909-ben antológiákban jelentek meg. 1912-ben nyerte el a Petőfi Társaság Bulyovs-zky-diját és ekkor már egész Magyarország felfigyelt rá. Ady és Babits mellett ő Képviselte a legegyénibb valőröket. Verseit mintegy a halál mágiája avatja elsőrendű költészetté. A nagyváradi Szigligeti-színház 1919- -ben bemutatta „Atalanta” és „Szép csöndesen” cimü szinjátékait. A háború után J-uhász Gyula visszavonult. Szegeden élt és úgyszólván senkivel sem érintkezett. Költészete mindinkább fölfelé iveit. „Hárfa” cimü verseskötete mellett, amely 1926-ban jelent meg, egy kötet humoreszket jelentetett meg a színházi életből és 1929.-ben egy -újabb prózai kötetet. Az utóbbi esztendőkben ismételten megkapta a Baumgarten-dijat.

(*) Georg Mannheimer: „Lieder eines Juden."

(Versek.) A Prágában -élő iró Magyar-Mannhei- mernek, az elhunyt világhírű magyar festőművésznek az unokaöccse. Több érdekes irás jelent -meg eddig tőle. Minden könyvéiben az emberi jogokért száll sikra, úgy értelmezve a humanizmust, min-t ahogyan Thomas Mann vagy Babits meghatározta. Ez a verseskötete tele van igazi lírával. Annak ellenére, hogy a zsidó nép szenvedéseiről akart dalolni, minden verséből a humanizmus sugárzik elő, az a humanizmus, amely az egész emberiséget öleli át és amely számára egy nép és annak sorsa nem jelent határt. A betven- oldalas könyvet nagyon is érdemes elolvasni, mert gazdagodást jelent, egy emberrel való megismerkedést, aki ember és költő. Az Ízlésesen kiállított verseskönyv Neumann és társa kiadónál jelent, meg Prágában, (n. p.)

(*) Budapest főváros regén vpál y áz ata

eredmény tejen. Budapestről jelentik: Budapest főváros ezerpengős pályadiíjat tűzött ki egy (népszerű, die irodalmi inivión imozgó regény ímegirására. Százhatvaníhét regény érkezett be, azonban nem Málták olyan regényt, amely az ezerpengős pályadijra érdemes lett volna. Mindössze öt pályamunkát minősítettek jobbnak, de ezek sem ütiik meg azt a mértéket, amelyet a főváros a pályázat kiírásánál kitűzött. Az öt jobbnak tartott regényt sem utalják a dlöntő zsűri elé.

(*) Negyedszer játsszák Komáromban a Karikagyűrűt Borka Géza és Mihola Gyuszi zenés ■ vigjátékát vasárnap telt ház nézte végig a Ka- i tolikus Legényegylet színháztermében. Az elő- l adás egyúttal díszelőadás is volt az uj plébános 1 tiszteletére. A szereplők 'köztetszést arattak rutinos játékukkal. Az előadást az ifjúság számára 1 is megismételték. A nagy érdeklődésre való te- : kintettel vasárnap, 11-én este megismétlik negyedszer is.

(*) Kálix Jenő prágai hangversenye. A szlovenszkói magyar zeneművészet reprezentáns embere, Kálix Jenő, a prágai zeneakadémia tanára, aki ma már külföldön is ünnepelt művész, április 12-én, 'hétfőn tartja önálló nagy hangversenyét Prágában. A hangversenyt a Központi Könyvtár (Üstredmí Knihovna) nagytermében tartja esti nyolc órai kezdettel.

(*) A Rimaszombati Magyar Dalegylet április 10-én a Polgári Körben, április

17-én pedig az Iparoskörben rendez estélyt a kassai KZD hetvenéves jubileumára készülő férfikar, útiköltségeinek előteremtése céljából. A kassai jubileumi ünnepségeken, amelyet a Magyar Dalosszövetség védnöksége alatt rendeznek meg, tudvalevőleg az eperjesi, rozsnyói és rimaszombati dalegyletek is résztvesznek önálló számokkal és az összkarban is. A nagyszerű formában levő rimaszombati dalegylet férfikarának tizedikéi és tizenhetedikel [hangversenye elé a legnagyobb várakozással tekint Rimaszombat magyar társadalma s az előjelekből következtetve a két hangverseny anyagi sikere máris blzositani fogja a 'kassai látogatás költségeit.

(*) Megjelent a „Tátra" harmadik száma. A Tamás Mihály szerkestatésében megjelenő Tátra cimü irodaíimá folyóirat harmadik, márciusi számiába Dairlkó István „Szárnyas ménes" cimmel, Palotai Boris „Első szerelem" címmel irt novellát, Fája Géza Gorkijról irt tanulmányt, Berkó Sándortól, Kovács Endrétől ég Kvakövszky Lenkétől versek jelenteik meg. A Szemlében Hont Ferenc budapesti színházakról, ÍBrogyáni Kálmán pozsonyi és dr. Móricz Virág budapesti 'kliálii fásokról, tio* vábfoá Sándor Imre ReMienthal Ferenc kassai kiállításáról számol be. A folyóirat ára 3 korona (Kassa,. Masaryik-körut 27.),

(*) A Jókai Egyesület muzeumigazgatóságának közleménye. Tekintettel arca a nagy érdeklődésre, amely a Jókai-szoborpályázatokat kisérte, a pályamunkák még két hétig láthatók a komáromi Kultúrpalota múzeumának u. n. „negyvennyolcas4* termében. Adományokat a szoboralapra. szívesen fogadnak. A Jókai Egyesület múzeuma ismét megnyitja kapuit április hónaptól kezdve. Láthatók a történelemelőtti kor gyűjteményei, az uj ásatások eredményei, a híres római gyűjtemények, a komáromi várra s a városra vonatkozó gyűjtemények, az iparművészeti s a néprajzi terem, valamint a képtár. A negyvennyolcas és a háborús gyűjtemény most van rendezés alatt. A Jótkai-szoba külön kívánatra megtekinthető csekély belépődíjért. Vasárnap délelőtt ötvenszázalékos belépödijkedvezmény. A múzeum igazgatósága kéri egyben, hogy iskolák legalább 04 órával a muzeum megtekintése előtt értesítsék ebbeli szándékukról az igazgatóságot. Islkolásgyermekek fejenkint 20 fillért fizetnek. A múzeum különösen szlovenszkói néprajzi tárgyaik gyűjtését vette tervibe s az errevonatkoezó segítséget hálásan köszöni.

(*) Hogy lett a „Paraszíbecsülét" egyfelvo- násos? Rómából jelentik: Miascaigini uj dalművet ir, laimeilynelk hőse Napóleon. A 'második felvonás befejezése után barátai vacsorát rendeztek, amelyen Mascagni többek között elmondotta, hogy a „ParasztbecsüleÜ-tel a nyolcvanas évek végién első dijat nyert egy pályázaton. Eredetileg a világhírű opera négy felvonásos dalmű volt, imáikor azonban a pályázatot káihirdettéik, Mascaguit rendikivűl érdekelte a dij, imivel azonban nem volt egyfelvo- nJásosa, nem tudott volna résztvenni a pályázaton. amelyen csak egyfolvonásos dalművek szerepelhettek. Eigy hét alatt a mégv felvonásból egyet csinált s az operán imég ma is érezhető ez a röviditési munka. így lett a „Paraszt- Ibecsiület" az olasz iverásta operairodalom legnépszerűbb dalműve.

(*) A berlini sajtó ünnepli a magyar filharmó- nikusokat. Az egész 'berlini sajtó lelkesen foglalkozik a magyar filiharmónikusok vendégszereplésével és méltatja a hamgversemykörut nagy kultúrpolitikai jelentőségét, nem különben a magyar zeneélet jelentőségét az európai életben. A Berliner Tageblatt azt irja, hogy a hangverseny hatalmas zenei megnyilatkozás volt és hogy Kodály és Bartók Magyarországot korunk vezető nemzetei közé emelte. Dolmányit és zenekarát

olyan tetszésviharok vették körül, amelyeket csak rendkívüli alkalmakkor lehet tapasztalni. Az összes előadott szám magával ragadta a közönséget és interpretálásuk tökéletes volt.

(*) A szegedi szabadtéri játékok műsora. Szegedről jelentik: A szegedi szabadtéri játékok

rendezőbizottsága eredetileg Hunyady Lászlót akarta műsorára tűzni, de 'helyette Berczeli A. Károly „Fekete Mária” cimü misztériuma kerül szinre. Dr. Janovics főrendező Táray Ferencet bizta meg a misztérium rendezésével. A misztérium zenéjét a budapesti filharmonikusokkal kiegészített szegedi zenekar fogja szolgáltatni. Az ünnepi előadások számát tízről tizenegyreemeltéki és- a végleges műsor a következő: Julius 81-én Az ember tragédiája, augusztus 11-én János vitéz," 4-én Fekete Mária, 5-én Fekete Mária, 7-én Bizánc, 8-án Az ember tragédiája, 9-én János vitéz, 11-én Bizánc, 12-én János vitéz, 14-én Az ember tragédiája, 15-én Bizánc. A Fekete Máriát a bizottság Havi Boldogasszony ünnepre, illetőleg előestéjére tűzte ki, hogy ezzel is kifejezésre juttassa .szegedi vonatkozásait. Ez az ünnep ugyanis a szegedi és környékbeli katolikus magyarságnak több évszázad óta a 'legnagyobb tiszteletben tartott ünnepe. A Mátyás-templomiban van egv Fekete Mária-kép, amelyet ezen a napon 2Ü.0ÓÓ zarándok látogat meg. A Fekete Mária szerzője ettől a képtől vette a misztérium nevét.

(*) A Bernolák-szoborpályázatot megfellebbezték. Nagyszombatból jelentik: A Bernolák-ün- nepséget előkészítő jubiláns bizottság pályázatot irt ki a Nagyszombatban fölállítandó Be'rnolák- szoborra. A zsűri kilenc beérkezett pályamű fölött döntött éa az első három dijat Konyárek Józsefnek, Májerszky pozsonyi szobrásznak és egy jelige alatt megnevezett prágai szobrásznak juttatta. A zsűri ítéletét Machala Miklós nagyszombati akadémiai szobrász, aki részt vett a pályázatom,, megfellebbezte a nagyszombati járási hivatalnál és a pozsonyi országos hivatalnál. Uj pályázat kiírását kéri, mert szerinte a pályázati föltételeket nem tartották be. A zsűri névsorát sem tették közzé és annak soraiban 'hat festő szerepelt, akik közül az egyiknek nincsen akadémiai képzettsége. Művészkörökben figyelemmel várják a fellebbezés elintézését.