Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-08 / 80. (4226.) szám
4 1937 április 8, csütörtök. Utazó tnayyacúU Száz éve éppen, hogy Széchenyi Béla, Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak fia megszületett. Széchenyi Béláról kevesebbet tudunk és hallunk, mint apjáról. De annyit talán mindenki tud róla, hogy a tizenkilencedik század utolsó éveinek egyik legnagyobb szar básu felfedezőexpediciája fűződik nevéhez. És tegyük hozzá: nagy ember volt a legnagyobb magyar fia, ha nem is vált nagysága közmondásossá. Nagynak kellett lenni Szé- cheoiyi Bélának, akit apja féltő gonddal nevelt és szinte át akarta belé származtatni saját nagyságát: mert Széchenyi István „Intelmei Béla fiához“ óiról tanúskodnak, hogy a legnagyobb magyar a legjobb apa is volt, gyermeke sorsán, életén csaknem úgy töprengett, mint hazája sorsán. Ennek az aggódó, szerető szülői 'íneditálásnak termékei az intelmek, amelyek életfonalul szolgáltak Széchenyi István fiának, de szolgálhatnak mindazoknak is, akiket a legnagyobb magyar gyermekeinek érzett: minden magyarnak. Mottója e szülői intelmeknek: „Sokoldalúan kell felkészülnöd és munkádat egy na-pig sem szabad halogatni...“ — Széchenyi Béla megfogadta apja intelmeit. Sokoldalú volt, mint a kutatók és ismeretlen helyen járók. A felfedezőnek mindenre elő kell lenni készülve: nem tudja mi vár rá, milyen csapda, meglepetés, veszély. De Széchenyi Bélának már vérében volt a kaland és arra is termett, hogy a viszontagságot minden leselkedő veszedelmével legyűrje. Tanú jelét adta ennek már húsz éves korában, mikor kettősfenekű bőröndben Magyarországra és Ausztriába csempészte a „Blick“-et, Széchenyi István Angliában nyomtatott müvét, mely a legélesebben bírálta Bach rezsimjét s úgy megírása, mint terjesztése a legfőbenjáróbb bűnök közé tartozott. E mü csempészése talán Széchenyi Béla első „expedíciója“ volt, ennek során kipróbálhatta vakmerőségét, ügyességét is, amire később mint a Távol Kelet utazójának és felfedezőjének föltétien szüksége volt. 1877-ben, éppen hatvan év előtt kelt útra Széchenyi Béla. Expedíciója három és fél évig tartózkodott a Távol Keleten. Mintegy 100.000 forintot fordított Széchenyi Béla az expediciós útra, eredményét húsz év alatt huszonkét neves tudós dolgozta föl és tette közzé magyar, német és francia nyelven. Széchenyi Béla expedíciója olyan helyeket is bejárt, ahová előtte fehér ember nem tette még lábát. Méltán vált tette és neve világhírűvé, akárcsak Körösi Csorna Sándoré, Vám- béry Rusztemé, Stein Aurélé — a többi nagy magyar utazóké és felfedezőké. Mert csodálatos, hogy ez a kis nép, a magyar mennyi nagy utazóval ajándékozta meg a világot. Ha az angolnak kedvenc foglalkozása a térkép böngészése s főleg a világ tényleges bejárása, — azon nem csodálkozunk: hiszen az angol érzés világérzés, ha az angol hazájára gondol, lelki szemei előtt felvonul az egész földgömb,., De nálunk magyaroknál? Kis földkörökben élünk, sohasem voltunk utazgató nép, csak egyesekben lobbant föl a vándorlás leküzdhetetlen vágya és mentek az ismeretlenség felé, akár mindennél bőven felszerelten, mint Széchenyi Béla, vagy szegényen gyalogszerrel, mint Körösi Csorna Sándor ... Különös izgalom egy kis nép számára a nagy utazás: a világutazás. Emlékezhetünk gyermekkorunkra, milyen eksztázisban olvastuk Stanley vagy Sven Hédin könyveit . ., Igédén utazók könyveit adták kezünkbe, pedig voltak magyar utazók is, akiknek híre egyenlő volt akármelyik nagy nemzet utazó fiának dicsőségévéi. De idegen embereket tudtunk csak elképzeni a vad és messzi ismeretlenben, Ázsiában és Afrikában és ezért kaptunk idegen utazókról szóló könyveket ... Mert nagyon sok utazót adott aránylag a kis magyar nép a világnak, de a magyarok maguk továbbra is helybenülők és nehezen kimozdulók maradtak. Még csak nem is vett a magyar kellő tudomást saját utazóiról! Akárki többet tud Livingstone- ról, mint Széchenyi Béláról... — S ha már utazó magyarokról beszélünk, vegyünk hely- zetfölvételt a mai magyarokról. Szinte megdöbbenünk, hogy milyen vándorló, mozgó nép lett a magyarság egyrészéböl. Apáink legföljebb Bécsig jutottak el, 6 nem, addig sem, minek is mentek volna a „gyűlölt“ Bécsbe, inkább talán Budapest volt az egyetlen utazási cél és ott vége is szakadt a világnak. Ma a négy országra osztott magyarság hárommilliónyi tömege, azok, akik Magyarországon kívül élnek, alcármikor olyan utazásokat tesznek, mint elődeik talán sohasem. . . Mert aki Beregszászról Prágába utazik vagy Nagyváradról Bukarestbe, az olyan távokat száguld be, mint régente csak a hivatásos „utazó magyarok“ — a felfedezők. De talán ml, kisebbségi sorban élő magyarok hasonlítunk is felfedező őseinkhez: idegen vidékre, idegen emberek közé vetődünk, utazunk és tapasztalunk, felfedezzük magunk körül a vlldgot: a legközelebb eső szomszéd világot, melynek ismeretére legalább olyan szükségünk van, mint a francia irodalom Ismeretére. Mi vagyunk ma az „utazó magyaroku. TJta- zásunk haszna: hogy Mán mi magyarok islerjük ma, a legjobban ü Dimamedmcét és fannak népeit.' v* í ’ ! B. 1. —, .............. TT „S zent István volt az első európai államfő, aki fölismerte a kisebbségi kérdés fontosságát" » BUDAPEST, f—i (Sz&rkesiftffségitnk teüefon- jelentése.) Dr. Kttssbftch, a magyarországi németség egyik vezére a „Nemzeti Ujság“ mai számában nyílt levelet tesz közzé. Kuss- bach nyilit levelében felszólítja az illetékes tényezőket, begy hassanak oda, hogy 1938-ban Budapesten tartsák meg a nemzetközi kisebbségi kongresszust. Knssbach megállapítja, hogy erre a legtöbb igénye és joga Magyarországnak van, mert Szent István volt az első európai államfő, aki fölismerte a kisebbségi kérdés fontosságát és fiához intézett intelmeiben lefektette ennek a kérdésnek leglbölcsebb irányeszmiéjétj amelyek zsinórmértékül szolgálhatnak egesz Európa megszervezéséhez. Nagyszabású gyűlésen alakult meg az egyesült párt nagyiméi járási szervezete KASSA. — Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti pártnak nagyrő- cei járási szervezete vasárnap alakult meg Jolsván nagyszabású pártgyülés keretében. Még a legtávolabbi községekből ás eljöttek a helyi szervezetek kiküldöttei, úgy, hogy a gyűlés nagyterme zsúfolásig megtelt mindkét nembeli hallgatósággal. A gyűlésen Ferencz Andor, a jolsvai helyi szervezet elnöke elnökölt. Megnyitójában lelkes szavakkal üdvözölte a megjelenteket, elsősorban dr. Pajor Miklós szenátort, Grusetzky Ferenc kassai főtitkárt és Székely Ferenc rima- szombati körzeti titkárt. — Székely Ferenc ügyesen felépített beszédében . vázolta a két testvérpárt egységesítésének történetét s jellemezte annak nagy fontosságát. Előterjesztése alapján a gyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúan a következő tisztikart állította a járási szervezet éléret aldnökök; dr. Mariány! Pál, Nagyrévéé és Jakab István, Gice (az elnöki tisztséget később töltik be), jegyző Gzékus László, Lice, titkár Csapó Imre, Jolsva. A pártvezetőség tagjait Zsóry András, Majoros András (Jolsva), Balyó István, Gergely András (Gice), ,ifj. Bene István, id. Bene István (Li'ce), Domó András, Pataky András (Gömörnánás), Szabó Lajos és Pataky Lajos (Mikölcsány), hivatalból tagok: Ferencz Andor (Jolsva), Molnár Kelemen János (Gice), Miklós Márton (Lice), Igó Péter (Gömörnánás) és Balogh János (Mikölcsány) helyiszervezeti elnökök, továbbá dr. Mariányi Pál (Nagyrőce) és Molnár Kelemen János (Gice) járási képviselők. iA választás után dr. Pajor Miklós szenátor emelkedett szólásra ás tiöibib mint egy óra hosszat tartó politikai beszámolót mondott. Elöljáróiban visszapillantást vetett a volt testvárpártok működésére, programjára és célkitűzéseire, rámutatott az egységesítésiben rejlő nagy erőre s megindokolta, hogy a-z egyesült pártnak miárt kell ellenzéki politikát folytatnia. Felsorakoztatta a magyarság legégetőbb sérelmeit s az ezekkel kapcsolatos követeléseinket, majd érdemlegesen fbglal- koizxott a mezőgazdaság ás az ipar aktális kérdéseivel. A szenátort talpraesett példákkal fűszerezett beszéde végén lelkesen ünnepelték. Ugyancsak meleg visszhangja volt Grusetzky Ferenc főtitkár nagyhatású felszólalásának is. A lelkes lefolyású járási gyűlés után a helyi pártvezetőség rögtönzött értekezletet tartott, amelyen dr. Pajor Miklós szenátor is részt- vett s több panaszt fölvett és megígérte, hogy ezek elintézése érdekében el fog járni az illetékes köizponti hivatalokban. Lindbergh nem érkezett meg Londonba — nyoma veszett Az óceánrepülés hősét Középeurópában keresik • m Kényszerleszállás vagy szerencsétlenség? ■ ■ BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Lindbergh ezredes, a híres óceánrepülő ismét eltűnt. Lindbergh — amint jelentettük — kedden délután indult el Zágrábból feleségével együtt London felé. Elindulása előtt kijelentette, hogy nagyon kimerítette őt a sok vihar és kedvezőtlen időjárás, ezért útját nem szakítja meg és megállás nélkül repül Londonba. Azóta nincsen hír róla. Ma délig nem érkezett meg Lind- berghék repülőgépe sehová, noha Londonban már kedden este nyolc órára várták* A híres óceánrepülő eltűnése miatt Londonban ma már nagy izgalom s aggodalom uralkodik. Az amerikai Hearst-lapok berlini szerkesztősége newyorki utasításra végigtelefonálta a zágráb—londoni útvonal valamennyi állomását, de sehonnan sem kapott hirt Lindberghékről. Az a föltevés alakult ki, hogy Lindberghék Magyarországon vagy Ausztriában kényszerleszállást hajtottak végre. A magyar légügyi hivatal vezetősége telefonon fölhívta az összes szóbajöhető helyeket, de sehol sem tudnak arról, hogy Lindbergh leszállóit volna. Remélik azonban, hogy ezúttal is, mint legutóbbi indiai útja során# sikerült szerencsés kényszerleszállást végeznie és az óceánrepülő ezredes hamarosan hirt ad magáról. Enyhítették a .kassai főjegyzői hivatal volt főbiztosának és társainak büntetését KASSA. — {Szerkesztőségünk telefonjelentóse.) Annakidején nagy szenzációt keltett Kassán Med- veoky Viktor közigazgatási főbiztosnak, a városi főjegyzői hivatal iparügyi osztálya vezetőjének afférja. Akkoriban hivatalos hatalommal való visszaélés és megvesztegetés címén a vádlottak padjára került Medvecky Viktor, továbbá Szilágyi Ignác városi detektív és Csányi Lajos városi tisztviselő. Szilágyi ellen az ügyészség csalás elmén ie vádat emelt. A kerületi bíróság annak idején Medveckyft kéthavi börtönre éfí háromévi hivatalveszté,s re, Szilágyát hathavi börtönre, Csényit pedig feltételesen háromhavi fogházbüntetésre ítélte el. A vádlottak föllehibeztek és így került az ügy a felsőbíróság elé, ®.Tüfcly tegnap kora reggeltől késő estig tárgyalta az Ügyet. Az Ítéletet este kileno órakor hirdették M» < , i A jhjíföbMfág megríIfqfMt* az pfrőfoku Ítéletet és valamennyi vádlott büntetését mérsékelte. Medvecky Viktort csupán hivatalos hatalommal való visszaélés cimén mondotta ki bűnösnek és ezért hathavi börtönbüntetést mért ki rá, továbbá háromévi hivatalvesztésre és polgári jogainak elvesztésére Ítélte. Szilágyi büntetését ugyancsak leszállították és őt megvesztegetés cimén kéthavi fogházbüntetésre ítélték el, Ceányi Lajos büntetését pedig tíz- napi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre mérsékelték. Ezt a 'büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vették. Enyhítő körülménynek tudta be a felsőbíróság a vádlottak büntetlen előéletét, családi állapotukat éa Ceányinál a részbeni beismerést. A felsőbíróság egyben utasította az alsófoku bíróságot, hogy a büntetés feltételessége kérdésében határozzon. Medvedky és Szilágyi az ítélet ellen semmiség! panaszt jelentett be, Csányi viszont egyelőre gondolkodási Időt kórt.. | 11 11. Elvágta felesége nyakát Mihály gazda Féltékenységi dráma Bazin közelében POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Megdlölblbentő hitvesgyilkossági kísérlet történt ma reggel Bazin közeiében. Cajla község mellett van az úgynevezett Rib- nicska tanya. Itt lakott évek óta Juiis Mihály 45 esztendős gazda 34 esztendős feleségével. A háziastársak között az utóbbi időben feszült volt a viszony, ímert a férfi állandóan féltékenységi jeleneteket rögtönzött. Erre nem igen lehetett oka, mert hiszen a házaspárnak nyolc gyermeke volt s az asszonynak minden idejét lefoglalta a gyermekek nevelése. Ma hajnaliban öt óra tájiban kelt fel a gazda s uj- (ból összeszólalkozott feleségével, aki szintén akkor kelt fel s imég az ágy szélén öltözködött. Az összeszólalikozás hevében a férj éles zsebkésével' nekirontott feleségének s átvágta az asszony nyakát. Szörnyű tette után elmenekült hazulról s a környékbeli erdőkben bujdosott el. A szerencsétlen asszonyt gyermekei találták meg. Nagy sifcongásukra és jajveszékelésükre felfigyeltek a szomszédok, átjöttek és a szerenestélen asszonyt ibeszállitot- ták Pozsonyba az állami kórházba. Állapota rendkívül súlyos s az orvosok nem igen biz- nak fölépüiéséiben. Az elmenekült férjet a csendőrség nyomozza. Elutasították lirsa volt pozsonyi pénzügyi főbiztos perujitási kérelmét POZSONY. — Dr. Jirsa Jaroszláv pozsonyi (pénzügyi főibiztos bünipöre annakideiíén nagy feltűnést keltett Szlovenszkón. Dr. Jirsát egy kasszafuró társaság szellemi vezéreként emlegették a lapok, s a pénzügyi főbiztost le is tartóztatták, amikor pozsonyi lakásán egy lopott Írógépet talállak. Dr. Jirsa tagadta, hogy az írógép lopásból származna, de azt sem tudta megmondani, hogy a gépet kitől vásárolta. A pozsonyi kerületi bíróság annak idején egy évi börtönre ítélte dr. Jirsa Jarosziávot. A felsőbíróság a büntetést valamivel enyhítette, de a börtönbüntetés végül is jogerőre emelkedett s a volt pénzügyi főibiztos azt ki is töltötte. Dr. Jirsa most perujitási kérelemmel fordult a pozsonyi kerületi bírósághoz, amelyben előadja, hogy sikerült megtalálni azokat a tanukat, akik igazolják, hogy tényleg vásárolta az írógépet. A.kerületi bíróság Bata- tanácsa most elüt ásította dr. Jirsa Jaroszláv perujitási kérelmét. Borzalmas tiizhatasztróla pusztította el Manila szegénynegyedét MANILA. — A Fülöp-szigetek fővárosában olyan méretű tüzkatasztrófa pusztított végig, amire a város történetében még nem volt példa. A tűzvész a szegény negyedben keletkezett és órák hosszat pusztított a szegény lakosság faházai között. A tengeri szél még csak fokozta a tűz terjedését, úgyhogy úgyszólván percek alatt egyik házfelokk a másik után fogott tűzet. Ilyen módon harminc, faházakból álló blokk semmisült meg tökéletesen és több mint húszezer ember vált hajléktalanná. A menekülő embertömeg óráról órára növekszik Manila uocáin és leírhatatlan pánikhangulat uralkodik közöttük. A tüzkatasztrófa méreteiről nem lehet még teljes képet alkotn-i. A katasztrófa-sujtotta városrész számos lakója eltűnt, attól tartanak, hogy nem tudtak kellő időben menekülni és bent pusztultak az égő házakban. A mentési munkálatoknál a manilai amerikai helyőrség katonái is részt vesznek. — A NAGYBEREGI ÚRBÉRESEK PŐRE. Beregszászról jelentik: Évekkel ezelőtt, amint annakidején már közöltük, néhány nagyberegi ur- béresles zár mazó pert indított a község ellen négyezer hold erdő tulajdonjogáért, amelyet a Bach- korszakbeli telekkönyvi munkálatoknál tévesen a község javára kebeleztek 'be. A beregszászi kerületi bíróság tegnap tartott tárgyalásán az eljárás további folytatását 'beszüntette azzal az indokolással, hogy a felperesek ismételt felszólítás ellenére sem alakították meg törvényes szervezetüket, mely jogosult lett volna az 'úrbéreseket képviselni A felmerült költségek megfizetésére a bíróság az úrbéresek nevében föllépő Valkóo István nagyibsrregi gazdát kötelezte* fCi H borotválkozás élvezet az 7 „E C L I P S E“ sí • • •j| |A készülékkel és pengével!
