Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-06 / 78. (4224.) szám
1 I XVI. évf. 78. (4224) szám V&e«fl«8 ■ 1937 április 6 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- ^ r> r Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A szloVQTlSzkÓi és TUSZÍTLSz1<.6Í TtlCLQllQTSáQ ulicel2, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilCLpia • • TELEFON: 303-11. • ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r SŰROÖNYCIM: HÍRLAP, PRftHfl. A természetet nem lehet „irányítani1* (—sl—) Szlovenszkó. Hivatalosan — legalábbis a naptár szerint — már tavasz van. A szlovenszkói rónán már a zöldelő vetést, a tavasz reménysugarát, dolgozó, vető, kapáló embereket kellene látnunk, tavaszi földszagot kellene éreznünk magunk körül. S mi van, mit hallunk szlovenszkói gazdáink szájából, mit látunk, ha végigrójjuk a szlovenszkói földeket? A tél hirtelen elmúlása árvizeket hozott, a töméntelen és szokatlan nagy esőzés felbuggyasztotta a talaj vizeit és a szlovenszkói rónán vizet és vizet látunk. A zöldelésbe Induló őszi vetés a viz alatt már jórészt elpusztult, elrothadt. A tavaszi gazdasági munkálatok még mindig késnek, vetni még mindig nem lehet, holott ennek az ideje már régen elmúlt. A falut járó ember csak panaszt hall««« Az 1935—36-os gazdasági esztendő sem volt rózsás, de azért mégis aránylag jó termésünk volt. Irányított gazdaságpolitikánk erre gyorsan hozzáfogott az „irányításhoz." A búza vetési területét szigorú rendszabályokkal csökkentette, hogy a jelenlegi gazdasági esztendő ne okozzon nagy fejtörést a mezőgazdasági termények értékesítésénél. Évtizedek gazdasági szokásait, a vetésforgót kellett gazdáinknak sutba dobniok, hogy az irányítás „előrelátó'* intézkedéseinek eleget tegyenek. Ezek az intézkedések azonban igen rosszul láttak a jövőbe. A gazdasági élet nemcsak agytrösztöktől függ, nemcsak emberi ész az irányitója, hanem elsősorban maga a természet. Az őstermelést nem lehet úgy kordában tartani, mint az ipart vagy a kereskedelmet. A mezőgazdálkodás szeszélyes valami, amit nem lehet egyszerűen „megrendeléssel" irányítani. Mert a gabonamonopólium irányitói bizonyára Így gondolták a dolgot akkor, amikor a búza vetési területét minden egyes termelő számára szigorúan megkötötték. Ez az eljárás olyan volt, mintha — mondjuk — az állam egy nagyipari vállalatnál kikötötte volna azt, hogy ennyit termelhetsz számomra, de többet nem, mert a többtermelés eredményét nem veszem át. Ezt egy nagyipari vállalatnál meg lehet tenni. De mezőgazdasági terményt nem lehet „rendelni". Ez nem iparcikk. A mezőgazdasági termelésbe igen hatékonyan szól bele maga a természet, a szeszélyes Időjárás, amiben Sajnos éppen most szomorú részünk van. A tárgyilagos figyelő szemével megállapíthatjuk már most is, hogy az idei gabonatermés jóval kevesebb és silányabb lesz, mint amilyenre az előrelátó intézkedők és irányítók gondoltak. Mindent, embereket és amit emberek előállítanak, lehet irányítani, de a természetet nem lehet még csak keretek közé szorítani sem. A gabona- monopólium Irányítóinak nem okoz ugyan nagy gondot és fejtörést a természet szomorú játéka, hiszen könnyűszerrel meg lehet a gabonahiány dolgát oldani. Olcsón hozzuk majd be a balkáni búzát, kukoricát és ezen könnyebb és nagyobb Is a kereset. Románia és Jugoszlávia készséggel szállít ennyit, amennyit akarunk. Menjünk csak tovább. Tavaly ősz óta az agrárolló annyira szétnyílt, hogy 1929 óta nem volt rá példa. Az Ipari indexszám februárban 25.8 százalékkal volt magasabb, mint i mezőgazdasági cikkek Indexszáma. Ez h különbség 1936 januárjában még csak { százalék, 1935-ben fél százalék, 19344>en 0.4 százalék, l$$di$ 26 azáitrlék Áilamiőíaíálhozás Belgrádiban Benes elnököt ünnepélyesen fogadták a jugoszláv fővárosban Az elnök éjszaka utazott át Budapesten ■ Fényes katonai parádé Benes tiszteletére Beigrádban ■ Az első politikai tanácskozás Sztojadsnov.es m.nisitere.nőkkel PRÁGA* — Dr. Benes köztársasági elnök vasárnap délután feleségével együtt elutazott a csehszlovák fővárosiból Belgrádba, ahol április 7-ig, szerdáig marad. Az elnök kíséretében utazott dr, Sárnál kancellár, Sfcrimpl követ, az elnök katonai irodájának főnöke, Blaha tábornok, Smutny főosztálytanácsos, dr. Remsa, az elnök titkára és Schmoranz miniszteri tanácsos. Az elnökkel együtt utazik a jugoszláv követ is. A köztársasági elnök különvonata délután háromnegyed hatkor indult el a Wilson-pálya- udvarról. A pályaudvar szálónjában, összegyűltek dr. Hodza miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai, megjelent dr. Sobotka országos elnök, dr. Charvát rendőrfőnök és Krejö tábornok, valamint a tábornoki kar számos tagja. Az elnök búcsúztatásán ott volt Faucher tábornok is, a francia katonai bizottság vezetője, valamint számos tagja a diplomáciai testületnek. Röviddel félhat után érkezett meg az elnök autója a pályaudvar elé. A Wilson-pályaudvar szalónjának bejáratában Hodza Milán üdvözölte a köztársasági elnököt s feleségének Strimpl követné rózsacsokrot nyújtott át. Az elnök viszonozta a kormány és a diplomáciai testület üdvözletét, majd röviden elbeszélgetett a miniszterelnökkel és a többi megjelent előkelőségekkel. A perronon a „T. G. Masaryk" gyalogezred diszszázada tisztelgett a megérkező államfőnek. Az elnök ellépett a diszszázad előtt, meghallgatta a Wilson-pályaudvar főnökének jelentését, majd kíséretével együtt beszólt az utazásra kés zenálló vonatba. A vonat zeneszó hangjai mellett pontosan 17 óra 45 perckor robogott ki a Wilson-pályaudvar csarnokából. Brünnön 21 óra 33 perckor robogott át az elnök vonata. A perronon az elnök üdvözlésére számos előkelőség jelent meg és nagy tömeg gyűlt egybe. Az elnök és felesége az ablakból integetett az üdvözlőknek. Röviddel éjfél előtt érkezett a vonat Pozsonyba. Az elnök üdvözlésére megjelent a pályaudvaron dr. Országh országos elnök és dr, Krao, Pozsony város polvolt. 1935-ben az agrárolló becsukódott, de azóta, különösen a devalváció után hirtelen szétnyílt, A gabona és az egyéb mezőgazdasági termékek ára a monopólium árai miatt állandóan stagnál és a gazdasági és Ipari cikkek közti árkülönbözet állandóan emelkedik. Ez a különbség tovább fokozódik, ha a mezőgazdasági termelést idejében nem teszik rentábilissá. 1933 óta érezzük a mezőgazdasági termelésben a* irányítás politikáját. Az irányítás, amint az eredmények mutatják, nem vezetett arra az eredményre, mint amit az illetékesek vártak. A gazdaadósságok rendezése — ezt is már az eredmények alapján ítélhetjük meg — szintén kudarcot vallott. A mezőgazdasági kónyszeregyesség Intézménye gyenge kísérlet volt, ami nem termett gyümölcsöt Gazdáink nem veszik am xtto0t JsfcwH B«#wi okát ne| gármestere. A vonat nyolc percig állt Pozsonyban, de ez alatt az idő alatt az elnök nem hagyta el a termeskocsiját. Mozdonycsere Budapesten BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dr. Benes csehszlovák köztársasági elnök és kíséretének sötétzöld színre festett termeskocsikból álló különvonata éjfélkor futott be a budapesti Keleti-pályaudvarra. A különvonat alig néhány percig vesztegelt Budapesten. Az érkezésnél mindössze néhány vasúti főtiszt viselő és a rendőrség politikai osztályának detektivjei voltak jelen. A budapesti csehszlovák követségről sem jelent meg senki, mert tudták, hogy a csehszlovák államfő senkit sem fog fogadni. A különvonat csak addig állt a pályaudvaron, amíg a mozdonyt kicserélték. Utána nyomban szabadra állították a kijárati jelzőkart és a különvonat máris indult tovább a jugoszláv határ BELGRAD. — Az elnök különvonatának délelőtt 10 órakor kellett volna megérkeznie, de útközben késett és féltizenegy óra volt már, amikor a különvonat befutott a belgrádi pályaudvarra. Az elnök fogadtatására a belgrádi hatóságok már kora reggel megkezdték az előkészületeket A pályaudvart csehszlovák és jugoszláv színekkel földiszitették, a jugoszláv főváros házai is lobogódiszt öltöttek. A pályaudvarhoz vezető útvonalakat katonai kordon zárta le. A kordon mögött mindenütt nagy tömeg szorongott. Az útvonal mentén a Szokol-egyesület csapatai állottak diszőrséget, A pályaudvar előtt sorakozott föl a királyi gárda egyik százada. A perronon megjelent Pál kormányzóherceg Olga hercegasszonnyal és a kormányzótanács másik két tagjával, továbbá Sztojadinővics miniszterelnök, a jugoszláv kormány tagjai, valamint a jugoszláv egyházi, katonai és polgári hatóságok vezető férfiak felé. A termeskocsiknak valamennyi ablaka le volt függönyözve. Benes köztársasági elnök és kísérete mélyen aludt. Krofta Szabadkán várta az elnököt' SZABADKA. — Az államfő különvonata hajnali 6 óra 20 perckor futott be a szabadkai pályaudvarra. A jugoszláv határállomást ez alkalomra ünnepélyesen feldíszítették, A perronon a polgári és katonai hatóságok várták a vonat érkezését, de a hivatalca fogadtatás elmaradt, mert a csehszlovák államfő a vonat megérkezése után még aludt* Szabadkán a különvonathoz még egy szalon- kocsit kapcsoltak. Ebben Krofta csehszlovák külügyminiszter és Spaho jugoszláv közlekedés- ügyi miniszter foglalt helyet, ök a jugoszláv határig elébe utaztak Benes köztársasági elnöknek. A vonatból kilépő Benes elnököt Pál régens- herceg kézszoritással üdvözölte s rendkívül barátságosan megrázta kezét. Az elnök feleségét Olga hercegasszony üdvözölte, majd bemutatta a kíséretében megjelent udvarhölgyeket. Pál régensherceg a régenstanács másik két tagját és a katonai és politikai előkelőségeket mutatta be Benes elnöknek, A csehszlovák államfő ezulán Pál herceggel együtt a csehszlovák himnusz hangjai mellett elvonult a perronon fölsorakozott katonai diszszázad előtt. Az arcvonal közepén megállva, régi szerb szokás szerint ezekkel a szavakkal üdvözölte a katonákat: — Isten segítsen benneteket, katonák! A katonák erre kórusban kiáltották Benes köztársasági elnök felé: — Isten téged megsegített! A pályaudvar előtt Ilics polgármester várakozott a csehszlovák államfőre. Kenyérrel és sóval kínálta meg Benes köztársasági elnököt, majd Sztojadinovics miniszterelnök üdvözölte kutassuk, az illetékesek is igen jól tudják. Most aztán újból kell törniök a fejüket a továbbiakon, hogy az irányítás politikája ne valljon teljes kudarcot. Hirtelenében eszünikbe jut egy tárgyilagos cseh gazdaságpolitikai folyóirat, a „Druzstevni Rádce" február 15-iki számából a következő érdekes megállapítás: „Látjuk, hogy a politikai demokrácia nagyszerű gazdasági és szociális törvényeket hozott Azonban a gyakorlati gazdasági élet nem tudta ezeket kihasználni az összesség érdekében és megengedte azt, hogy ezek gyakran egyes csoportok pártpolitikai érdekeit szolgálják.** Tényleg ez a helyzet! A mező- gazdaság küzd és nincs módjában, hogy nehéz helyzetén segítsen, pedig ... Pedig „nagyszerű gazdaságpolitikai törvényeink vannak**, de a gazdaságpolitika irányítóinál Mamán mintha hályog volna* vagy mintha Zeiss-messzelátón irányítanák a földi dolgokat. Végtelenül kiváncsiak vagyunk arra, hogy milyenek lesznek az idei gazdasági évben a gabona beváltási árai. Szinte biztosak vagyunk abban, hogy magasabbak lesznek, mint az elmúlt gazdasági esztendőben voltak. Levonások? Talán nem is lesznek. Minek is? A gabona árának emelése már csak azért, is biztosnak látszik, mert kénytelenek leszünk gabonát importálni. Olcsó román és jugoszláv búzát. Az agrárolló talán az indexszámok összehasonlítása alapján szűkülni fog. de' ez csak látszat lesz. Látszatomért a gazdának alig lesz mit eladnia. Az idén a viz viszi el az ígérkezett termés tekintélyes részét. A természet szól bele az irányításba. A természet, melyet még embernek nem volt módjában irányítani és keretek közé szorítani. Megérkezés a jugoszláv fővárosba