Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-01 / 74. (4220.) szám
6 fM«GM-AW&AR-HTRLflB 1937 április í, csütörtök. Társadalmi Elet Zenével, virágesővel fogadták Windsor hercegét St. Wolfgangban Esküvője után Karinthiában telepszik le # A toraócs Magyar Közművelődési Egyesület busvétvasámap Jókai-es-tet rendeseit a komáromi Jókai-szobcr javára. A műsort egy megemlékezés nyitotta meg Jókairól, majd három egyfelvonásós vígjáték került színre. A szereplők kivétel nélkül kitünően játszottak e nagy sikert arattak. #: A vágsellyei SzKIE műkedvelői húsvéthétfőn nagy sikerrel mutatták be lódig Ottó három- felvonásos vigjátékát, a „Toroekói menyasz- szony”-t és „Jön a kérő” című egyfelvonásos vígjátékot. A-Katolikus. Kör helyiségét zsúfolásig megtöltötte a közönség és nagy tapssal jutalmazta a kitűnően játszó szereplőket. Jó alakítást nyújtottak a főszerepekben Szabó Mariska, Hla- v'atv írónké és Baran János. A kiváló betanítás Hatvány István érdeme. Ideges embereknek ‘ és lelkibetegeknek az igen enyhe hatású, mindig megbízható természetes „Ferenc József" keserüvlz reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve - rendes bélmüködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. 44 — FELHÍVÁS a komaromi mariá- NUM KÖTVÉNYTULAJDONOSAIHOZ. A komáromi Mariámim intemátus-egyesület legutóbbi közgyűlésének határozata értelmében felhívom mindazokat, akiknek komáromi intemá- tus-szemináriumi kölcsönjegyeik vannak a birtokukban, hogy kölcsön jegyeiket 1937 április 30- ig uj kötvényekre való kicserélés végett küldjék be a R. K. Plébánia, Jóka-Jelka címre. A jelzett határidőig be nem érkezett kötvényeknek bírósági megsemmisítését fogja kérni az egyesület, Gregorovits Lipót s. k., elnök. — ELSIKKASZTOTTA A FŐPINCÉR KAUCIÓJÁT. Po-zsonyból jelentik: Czabadaj Ferencnek vendéglője volt a Vőröshidnál, a pozsonyiak kedvenc kirándulóhelyén. Mivel azonban mészáros- mester volt, a hatóságok megvonták tőle a vendéglői üzem engedélyét. Ekkor szövetkezett Horák Vencel főpincérrel, hogy az ő neve alatt nyissanak vendéglőit. Horák 16.500 koronát adott át Czaba- dajnak ebből az alkalomból, de a hatóság így sem engedélyezte a vendéglői üzemet. Horák visszakövetelte pénzét Cza-badajtói s mikor nem kapta meg az összeget, sikkasztás címén feljelentette Czabadajt. A pozsonyi kerületi bíróság Bata-taná- csa hat hónapi börtönre Ítélte Czabadaj Ferencet. Az ítélet végrehajtását két évre fölfüggesztette azzal, hogy- Czabadaj ezen idő alatt köteles a kárt megtéríteni. BÉCS. — A windsori herceg húsvéthétfőn autón elutazott Enzeefeldböl. A volt angol uralkodó közel négy hónapig volt az enzesfeldí Rothechild- kastély lakója és hétfőn délelőtt féltizkor automobilon St. Wolfgangba utazott. Előző este az enzes- feldiek fáklyásmenettel búcsúztak ed előkelő vendégüktől. Hétfőn délután 6 órakor kíséretével megérkezett St. Wolfgangba, az Ortner professzortól bérelt Attesbach-villába. A fürdőhelyen a híres „Fehér Ió“ szálló előtt rengeteg angol jelzésű automobil várta a volt uralkodó megérkezését. A szálló előtt, a st.-wolfgangi népzenekar zenével fogadta a maga vendéget. Egy fiatal leány virágcsokrot nyújtott át a windsori hercegnek. A vendéget St. Wolfgangban a lakosság virággal, zenével és lelkes ünnepléssel fogadta. Edvárd herceg megérkezése után azonnal az Attesbach-villába ment, rövid idő múlva azonban megjelent kedvenc kutyájával, Bucky terrierrel St. Wolfgang uccáin. St. Wolfgangnak ezen a nyáron még egy magas vendége lesz. A Strobl-ezállóban Jusszuf egyiptomi herceg lakosztályt béreltetett a nyári hónapokra. PARIS. — Bécsi jelentés szerint a windsori herceg környezetében kijelentették, hogy a herceg májusban Párisba szándékszik utazni. A windsori herceg és Simpson asszony esküvőjét valószínűleg Franciaorsaágban tartják. A házasság után a herceg és felesége Karinthiába utazik és a wasserleonburgi kastélyban telepszik ie. A válófélben levő asszony lelőtte férjét a prágai bíróságon Egy válóper tragikus következménye PRÁGA* —- Ma délelőtt 11 órákor a prágai kerületi bíróságon véres tragédia játszódott le. Rocek József 49 éves nyugalmazott törzskapitány yálópört indított 41 éves felesége ellen s a pör tárgyalásának ma kellett volna sorra kerülni. Néhány perccel a tárgyalás megkezdése előtt a bírósági épület folyosóján revolverlövés reszkettette meg a levegőt. Ezt három további lövés követte. A bírósági épület összes szobáiból összefutottak az emberek s az egyik másodikemeleti folyosón egy vérben fekvő férfit találtak, fölötte egy asszony térdelt és hatalmas ütéseket mért a súlyosan sebesültre. Hamarosan megállapították, hogy a merénylő Rocek József felesége volt, akit azonnal megbilincseltek és a rendőrigazgatóságra szállították. Rocek József törzskapitányt reménytelen állapotban vitték be az egyik prágai klinikára. Szerencsétlen házasság Tizenöt évvel ezelőtt Rocek József törzskapitány elvette feleségül Kappus Vilmos va- lasskémezie rici-i közjegyző leányát. A házasságiból egy fiú is született, aki ma tizenhárom éves. Már a házasság első éveiben nézeteltérésekre került sor a házastársak között. Rocekné nagyon ideges volt, idegessége egyre fokozódott, úgyhogy férje képtelennek látta a további együttélést s elhatározta, hogy válni fog feleségétől. A biróság annak idején helyt adott Rocek törzskapitány keresetének és elválasztotta a házasfeleket. A különváltan élő asszony rna- gánvagyonát különböző spekulációk nagyon inegapasatották. Fokozódó anyagi gondjai egyre nagy óbb gyűlölettel töltötték el férjéTjf7ta arrhíír 14 nap alatt a TaMdi r ^ CORALL CRÉMTÖL (száras vagy zsíros). Mér harmadik nap után javul az arcbőr észrevétel'” lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszü- nik* Biztos eredmény. VÖRÖSRÁK GYÓGYSZERTÁR Bratislava, Mihály-ucca 20. _______ vei szemben: állandó büntető följelentésekkel és polgári perekkel üldözte férjét, összesen mintegy ötven följelentés érkezett az asszony részéről az utóbbi időben Rocek ellen. Minden esetben azonban a fiértfriit a bíróság felmentette. Miikor a férfi látta, hogy az asszony vagyonára hágott, fiáért aggódva kérte iaiz aez- sziony gondnokság ailiá valló hieilye zését. Ez végképp elkeseritette Roceknét. Most, miikor Ro5ek József a házasság végleges felbontását kérte a -bíróságtól, a hisztérikus asz- szoiny nem aíkairta bevárni, amiig a bíróság meghozza döntését és néhány perccel a tárgyalás megkeizidése ellőtt végzett férjével A súlyosam sebesült föírzsikapltány állapota az orvosok véleménye szerint reménytelen. A cigányok uj „királya" a 12 éves Kwiek Balázs VARSÓ. — A kelet-galíciai cigányok tömegesen özönlöttek Varsóba királyuk, Kwiek Mátyás temetésére, amely nagy gyászpompával ment végbe vasárnap a varsói katolikus temetőben, mert a görög egyesült egyháznak nincs külön temetője a lengyel fővárosban. A koporsó után haladt az uj „cigánykirály", a 12 éves Kwiek Balázs, az elhunyt „király" egyetlen fia és törvényes örököse, akit a lengyelországi és keletgaliciai cigányok egyhangúlag elismertek uj „uralkodójukénak. — Érdekes, hogy Kwiek Mátyás hagyatékában Írásokat találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy Mussolini a cigányoknak Abesszíniában letelepedési helyet ajánlott fel, a.z elhunyt cigánykirálynak kedvenc terve volt, hogy fajtestvéreinek nemzeti államot teremtsen, de a lengyel cigányok hallani sem akartak róla, hogy Abesszíniába vándoroljanak. A HIVATAL Irta:Darkó István (2) Lajos bátya, öreg Andris nagyobb testvére jön, de csakugyan, a kíséretében van Lojzo is, a postás. — Szerbuctoik — köszön Lajos bátya —, a posta is vélem vagyon. •— Jaj}, megint level? — jajd-ul örzse. Eppreksz, — válaszolja a postás. •>— Mennyi -bélyeg kell egy ilyen micsodára? Andris másfelé igyekszik menekedve. — Közönségesre egy korona, eppreksz re két korona, ajánlottra három korona. — Szép no, híjába, — Andris szemmel Is W- ■Bonvitja örzse -felé. —■ Valakinek szépen van a koronákból Két koronák sürgős levőire. Máma mán a második. —- Jajj, szívtelen, vénember, — egyezem könny- ihJrnök már meg is jelenik örzse szemén. — Hát nem jobban teszi 6zegény, mintha hallgatásiba maradna? Itt hagyna minket a tudatlanságba? — De jobban... Jobban, jobban, — okoskodik Andris. — Hát csak máskor is igyekezz a levéllel, Lojzo. A postás elmegy és örzse kezében táncol, remeg és sóhajtozik a levéL Feltépi nehezen, olvasná is, de csak forgatja. — Jajj mi van benne? Mi lehet beleírva? Miféle sötét felhő?... Olvassa kend mán-, ne álljon itt vakon, én egy betűt se látok belőle. Andris elveszi a levelet és olvassa. — Kedves Szüleim... Ahogy reggel is megírtam, most is annyiba vagyok. Úgy Írom délelőtt a kantiban. Nekem az a szándékom, kedves szüleim, hogy nem látnak többet. A -batritó-1 ás egy német gyerek.,-, éppen egy hete... úgy fejen itis-ztelk-edett a strázsgolyóval... — Szent Anyám, ne rémissz, — sikolt közbe öreg örzse. — Hogy jól értettem-e?... Megrogyik a lábam. Jajj megrogyik a testem alatta. Nem tud tartani engemet. összecsuklak alattam ... — Magyarázatot kérek, — lép közbe Lajos bátya. — Miféle leveledzés ez itten la? Andris olyannak érzi magát, mint akit sarokba szorítottak. Pápaszemet vesz elő s ha 'nincs is valami nagy szüksége rá, lassan az orra nyergére ülteti. — Várj sorra, •— mondja és széket int Örzse alá. —- Az vagyon itt. hogy: Ha teheti gyöjjön édesapám, amig nem késő... Mert ha mán késő lesz, akkor inkább ne is gyöjjön... Ne legyenek nehéz szívvel irányomban a sok zaklatásért... — Andriskám, — nyögi öreg Erzsók, — gongé harmatos katonafiam. — Várjunk csak, — Lajos bátya Is kezdi átlátni a helyzetet. — Izma, karja, vastag húsa legyek, az meg van. Dehogy gongé az, Erzsi. Bőghet benne lelöknek, egy, falka bárány is. — Utódlás is van itt, — mondja Andris és szeméhez közelíti a levelet. — ...Julis pedig ne merészeljen virágot hozni, rozmaringot, akit let- jobban kedvelek, a hradeci katomatemetőbe ... — Miacsoda? — A fej-ét csóválja már Lajos bátya is. — Ejjól meggyantázta. A levélíbeli üzenet Juliskát is szóra emeli. Keszkenőjét illedelmesen tépdesá a szegény lány és ijedelemmel jár rövid utat fel és éppannyit le a szobában. — Még illyet! — A galamb verdes ilyenképpen a kés előtt. — Teremtőm még illyet! Ilyen szörnyűséges nagy levelet! Atyaisten, ilyen -meggyanúsító, szivtépde-ső nagy levelet! Szörnyűséges nagy levélüzenetet! — Jól fújod, Juliska, — véli Lajos bátya, aki sok siratót hallott már, élő fölött is. — Jó oskolája van, — mondja Andris és örzse sápadtságát nézi. — Szavam nem gyön nékem, szólni se tudok, — társul Juliskához Erzsók — Hangom elveszett. Én mán se látni nem hallok, se hallani nem látok. Én mán azt se tudom, nappal van-e, vagy éjszaka? Lány vagyok-e, vagy fiuszerzet? — Sértésnek ne vedd, — jegyzi közibe Andris, — de vénaeszony vagy. — Hogy élek-e, vagy mán meg is hóttam?! Szerda van-e, vagy csütörtök?! — Csütörtök, — feleli Lajos bátya, Andris sokall-ni kezdi a riadalmat, hát próbát tesz és másfelé tereli a bégetést. — Ne fut őse, Julis, hallodi-e, mer leültetlek, Ihogy a székhez ragadsz! — Jajj boldogtalanságom, — leül hát Juliska, de a pontot lassan festi a végébe. — Jajj elveszített boldogságom. Egyszóval boldogtalanságom. — Píheuny, — m-ondia Lajos bátya és előlép. — Raezt..« Hogy indult ez a feneeég, Andris, hallod-e ? — No hogy mán kodácsolhatok én is, — szól Andris felelete. — Ha elült a libagágogás... Jól indult, Lajos. Egészen jól indult. Indulni jól indult. Tudod te is, októberbe fogta Andrisunk a ződrefeste-tt kisládáját, oszt a vállára kanyar ritotta. Elment a vonattal katonának, Csehországba, Hrade-cJba. Mondtam neki, apád. is igy ment az ő saját idejébe, Zágrábba. Erigyj. Világot látsz. Tanulsz, ember leszel... Karácsonykor, ahogy láttad te is, egy kicsit eápadtas vót, de csak mer a nagy istálló megszitta a lovak mellett. Húsvétikor aztán mán dagadt a képe, akar a gombóc. Oszt most egyszerre- ezek a leveledzések... — Hús vét után Juliskát, delhiszen jól tudja aztat Lajos bátya is, idevettük hozzánk, — ragasztja hozzá örzse. Jegylbéliije, — feleli Lajos bátya. — No ugye-? — helyesel Andris* i—* Otthon meg mostohája sanyargatta. Mondtam* a legény messzi van, lányom te addig is szokjál nálunk. — Ekörül rend is van, — mondja Lajos bátya. — Vagy tán efelől ugattak a harapós kutyák? — Nem efelől, Lajos, — magyarázza Andris, — csak ökörül. — Nocsak. Hogyan mimódon? — Rossz hirek szálldostak Andrisunknak-. örzse alatt is szorong a szék és már nem olyan nedves a hangja, ahogy vitába teszi. — Mer hogy száll a rossz hír, hogy röpdös? — Tudjuk, — akarná leinteni Andris. — Sólyomszárnyakon. öreg örzse nem hagyja felibe. — Mig pedig ellenben a jó hir, hogy szállűos a jó hir, hogy röpdös? — Ólomlábakon. Azt is jól tudjuk. — Leveleket küdözgettek neki, — tárja Lajos bátya elébe a bajt Örzse. — Szegény sanvavgó katonagyerekemnek. Károgató levelekvel kezdték kavargatnyi szegény drágámat. Valami Istentől elrugaszkodott hamislélek tette. Jajj de csak tudnám, ki vót, csak megtudhatnám, hogy taposnám ki a bélit, hogy lépném ki a szivit, meg a máját! — Nono, — szól Andris és feljebb világosítja Lajos bátyát. — Anyanim level van a dolo-gbau, Lajos. — Aki nem vót aláírva, — eszmél Lajos bátya, — Az áldóját! — Azt írogatta a tisztelt ismeretlen gazember lélek, — sirja megint lankad-ozva öreg Erzsók, — hogy a lány, a Juliska vígan farsangolt őnél- küle. Meg hogy ezt mi eltagadtuk Andrisom elől. — Meg hogy olyan értelmű kijelentést tett véna a Juliska, — Andris pontosan mondja, — hogy aki messze van, az hallgasson. Jobb ma egy ve- re’b, mint holnap e^y másik vereb. —• Meg hogy fényképpel csak nem táncolhatok, — sir közibe Juliska is megbántva. — Meg hogy ahhoz még mindig élő -em- berfajzat kellett, — tehetetlenkedik örzse. — Le- gényfajzat.-— Hejj a férges bélit, —- fakad ki Lajos- bátya. — Ez mind 'benne állt az anyanim levélben? — Eiz. Meg más illyen pocsékságok. — Hejj, a rézgálic! Te meg erre mit tettél, Andris? — írtam. Nyugtattam. — De megint csak kapott olyan anya... milyen anya... pocsékságot, — sirja örzse. — Tudhassuk, hogy van az ilyenkor, — -bólogat Andris. — Katonasorban. Rugós-harapós lovak közt. Csak bejjetob, bej jobb heccelődött Andrisunk. Merrágták őtet a levelek. — Hü a salétromsav, — háborog Lajos bátya. — Éogy terem a főd ilyen anyanim bitangot! Hogy van szeme hozzája, a fődnek! Andris helyeselve szemléli Lajos bátya indulatát. Feláll és á, siulbóthoz megyen. Kihuz-za a nagy fiókot, nagy rózsaszín borítékot, iratrendezőt vesz elő onnan, kinyitja ős az Írásokban lapozgat. Egyet elővesz és elégedetten szól: — Fő a rend. Nálam iktatás is van, tudod-e, Lajos? — Még most te irodát játszadozik, — Jajdul- ismételten öreg Erzsók. Még most is van kedve hozzája — Rend a lelke mindennek, — védelmezi Andris a rózsaszínű iratrendezőt. — Egyszóval a ten napi Andris-féle levelijesztgetésre választ kü- döztem, Lajos. Ez az ellenlevél ment Hradec- ba ... Á másolat szerint... Fiam Andris! Let- utolsó leveledet is nyugtázom. Hónap este indu lók tehozzád. Lut-ernavágás miatt hamarább nem lehetséges. Addig ne tégy semmit, mert ebből is láthatod, hogy figyelemvei kisérlek és holnapután való estefele hozzád eljártok. Eszed legyen addig is, el ne hagyd magadat, bolondot ne tégy, csókol apád. Kelt mint fent... — Ügyvéd se ügyesebb, — ismeri el Lajos bátya. — Félként... Az az egy micsoda? — Az, hogy mikor idódott a levéL — Jóno ... — Jaj mán mennie kell, jajj mán várja kendet a gőzös, — szökik a talpra Örzse és szivesza- kadva küldözi Andrist. — Jajj mán el kell szakadni egymástól, de csak menjen, le ne késsen.. ■— Menek, — mondja csepp lankadással Andris, de aztán gyorsan nyúl a tarisznya irtán és vállára dobja. — Csak egy kívánságom, hogj amig kivel nem vagyok az ajtón, itt senki s-e ríjjon... Szerencsére nincs még itt temetés. — Jajj szinte, szinte, — sopánkodj a Örzse. — Nem menek én katonának, — tetézi Andris, — Jajj, szinte, s-zi-nte. — Nincs itt disznóölés, hurkatőtés, hallod-e' Még ekkora -sivalkodást!... — Jajj, majdnem bogy úgy igaz. — Erigyj mán, — lassít Andris. — Memmoso a fin fej-ét és -mán itthon is vagy dk. Nem ölne itt senkit. — S-zinte majdnem hogy igen! —* Hü az áldódat, — kendőjét törli a homloka hoz Andris, — ne folytasd, mert megharagszom Még elgyengít a károgásával... Juliska lép elő és Összegyűjtőt bátorsággal nyilvánítja: — Feltétlenül mossa tisztára a 'becsületemet, édesapa. — Ne fájj, — megint a maga hangján beszél Andris. — Katonakoromban ingemet-gatyámat i magam mostam. öreg örzse most. egyszerre váratlan dóig művel. A sárgára festett fenyőszéket, kettőt is belőlük, odaállítja a magas vendégágy elébe és egyikre le is ül. — Itt várom, mig nem gyön. étlen-szonrjan, semne-m mozdulva, semnem aludva, térjen gyorsan vissza, emberem. Juliska is melléje ül és szeppenve társul Ör- zséhe-z. — Én is itt. várom, édesapa.... Andrisnak < annyit tesseu mondani, hogy itt ülök és hímezi a fehérneműt. Evvel tessen biztosítékot, nyújt énfelőlem, édesapa. — Jó no. csak üljetek, — mondja Andid:. De oszt ha mán nagyon meffájdul az alsó i tolok, akkor le is feküdhettek. Isten ál. Lajos bátya. — Csak erigyj nyugodtan, — bólint tya. — Addig majd én kormánvitom a fórfimunkát. {Folyt* köv.j). Lajos házba
