Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-04 / 77. (4223.) szám

1937 április 4, vasárnap m n SziDHÁZ-Kön^KOKKIRA Berecz Gyula nyerte meg a Jókai-szoborpályázatot KOMÁROM. — A Jókai Egyesülőt Jó­kai-szobor bírálóbizottsága dr. Szijj Ferenc elnöklete mellett április 1-én ülést tartott s foglalkozott a bizottság által felkért szak­értők véleményével. A négy szakértő elő­terjesztése a következő: ,/A szoborpályázatra beérkezett 16 darab pályaműnek miivészi és kivitelezési szem­pontból történt alapos megbirálása után a következő vélemény alakult ki: A beérkezett pályaművek közül egyik sem felelt meg teljesen a követelmények­nek. A pályázati kívánalmakhoz legkö­zelebb jutott Berecz Gyula szobrász két pályamunkája, az I. számú ülőszobor s a IV. számú állószobor. Ennélfogva a ki­vitelezéssel egyhangúlag Berecz Gyulát javasoljuk megbízni, azzal a kikötéssel, <— a pályázati felhívás­ban a változtatásokra fenntartott jog alap­ján —, hogy a végleges terv kidolgozása előtt a kívánt változtatásokat figyelembe vegye. Második díjra ajánljuk Mack Lajos ülőszobrát. Harmadik díjra Bán Pál ülő- szobrát. Megvételre ajánljuk Csicsátka Ot­tokár szobrát. Harmos Károly, Rigele Ala­jos, Brogyányi Kálmán, Nagy Barna." A bírálóbizottság a szakértők véleményét teljes egészében elfogadta s ennek alapján felhívta Berecz Gyula szobrászművészt, hogy az I. számú pályamunka alapján min­tázzon 1:2 arányban kisebbített szoborter­vet s ebben vegye figyelembe a szakértők s a bírálóbizottság kívánta módosításokat, amelyek részben anyagmegtakaritásra, részben a figurális kiképzésre vonatkoz­nak. A második dijat kiadta Mack Lajosnak, a harmadik dijat Bán Pálnak, Csicsátka Ottokár szobrát megállapodás esetén hajlandó megvásárolni. A budapesti hangversenyszezon Irta: Tóth Aladár BUDAPEST. — A magyar fővárosban a hang- versenyterem világa ezidén sem volt, kevésbbé mozgalmas, mint az elmúlt Liszt-évben. A szezon derekán alig múlt el nap két-három nagyobb hangverseny nélkül, vasár- és ünnepnapokon pe­dig gyakran öt-hat koncertet is hallhattunk. Az impresszáriók ezúttal sem csalatkoztak a buda­pesti közönségben, mely a klasszikus zenei mű­veltség és ízlés terén ma már utolérte mintaké­pét, a bécsi közönséget. Ezt a klasszikus művelő­dést hirdeti a régi mesterek, a Bach—Hándel előtti zenék hatalmas térhódítása a magyar mű­sorokon. Gregorián-ének és ó-francia chanson, a reneszánsz „á-capella“ ének, a barokk kóruskul- tura nagymesterei, a régi claveri-nisták, a vonós concertók halhatatlanjai kevés európai városban kaptak annyi postbumus tapsot, mint ezidén Bu­dapesten. A magyar közönség klasszikus érdeklődése azonban a bécsivel ellentétben nem jelent kon­zervativizmust. A legújszerűbb, legforradalmibb modern zene apostola itt ugyanúgy megtalálja számítását, mint a régi, elfelejtett remekművek felelevenitője. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Bartók művészetének idei nagy beérkezése a kö­zönség legszélesebb rétegeihez. Igaz, a magyar „hivatalos" kultúra irányitói még ma sem esz­méltek rá arra az óriási értékre, melyet szellemi életünkben Bartók és Kodály művészete jelent. A nagyközönség azonban szerencsére ezen a téren is megelőzi a „hivatalos" fórumokat. Kodályt már régen szivébe zárta, így a- nagy magyar zene­költő legújabb mestermüve, a Budavár visszafog­lalásának jubileumára irt és a budai Mátyás- templomban bemutatott „Te Deum", természete­sen a szezonnak külsőségekben is egyik legna­gyobb sikere volt, A másik legnagyobb magyar siker Bartók „Cantata profana‘‘-jának diadala, azonban már meglepetésszámba ment, A közön­ség szélesebb rétegeit ugyanis eddig csak Bartók kevésbbé modern, fiatalabb kori müvei vonzották. Most egyszerre megtört a jég. Bartók operájának bemutatása a zseniális Failoni vezénylésével csak prelúdiuma volt annak a párját ritkító ünneplés­nek, mely Bartókot azóta a hangversenyteremben, legmerészebb szerzeményeinek előadásánál is vé­gigkíséri. A „Te Deum‘‘-nak és a „Cantata profana“-nak, tehát a budapesti szezon világviszonylatban is legjelentősebb zenei újdonságainak első magyar konoertelöadását a filharmonikus társaság vállalta Dohnányi Ernő vezetésével. A Bartók-mű bemu­tatásának főérdeme azonban a Yaszy Viktor ve­zetése alatt valósággal újjászülető Palestrina-kó- rust illeti. Ez a karegyesület a rendkívül nehéz kórusrész bravúros megoldásával egyszeribe a magyar kóruskultura élére került, Á „Cantata profana" előadását (ezúttal magának Vaszynak vezetésével) óriási sikerrel ismételte meg a Szé­kesfővárosi Zenekar egy nagyszabású Bartók-est keretében és ugyanennek a zenekarnak nevéhez fűződik Kodály „Te Deum"-ának megismétlése is. A magyar főváros Népművelési Bizottsága egyéb­ként ezekkel a népszerű, olcsó zenekari hangver­senyekkel eléggé meg nem becsülhető kulturális munkát végez. A Székesfővárosi Zenekar ezidén végigvezette hangversenysorozatának bérleti kö­zönségét a „szimfónia" és a „zongoraverseny" fej­lődésén, azonkívül szóhoz juttatta a fiatalabb ma­gyar zeneszerzőket is, akiknek sorából mindenek­előtt Veress Sándor emelkedett ki uj zenekari szvitjével és hegedü-koncertariózójával A zenekari hangversenyek örvendetes szaporo­dása egyébként a szezonnak talán legjellemzőbb tünete. A legnagyobb művészi élményt természe­tesen Budapest a bécsi filbar.món-ikusok két cso­dálatos Toscanim-estjének köszönhette, melyet ké­sőbb egy harmadik kiemelkedő hangverseny kö­vetett, ezúttal Waiter Brúnó vezényletével. A magyar filbarmónikus zenekar működéséhez ez­idén előadóművészi szempontból csak két, való­ban legelsőrendü esemény fűződik: az egyik Men- gelbcrg hangversenye Kiseket Anni© közremükö- désévf:!, a másik Bartók zongorajátéka Mozart nemrég felfedezett, D-dur „Concertrondo“-j_ának é s Bach A-elur versenymű vének filharmóniai be­mutatójában. A többi vendégművész közül g*utttöJ egyedül Dobro'wen elégítette ki teljesen a. szerep­léséhez fűzött várakozást, A magyar főváros má­sodik legkitűnőbb zenekarát, a Budapesti Hang­versenyzenekart már egész sereg neves külföldi dirigens irányította, igy Molinari, Jochium, Klei- ber, Malko, Scherc'hen — ez utóbbinak érdeme Bach „Muslkalis'clhes Opfer‘‘-jének első magyar előadása. A hazai erők közül egyrészt a magyar királyi operaház nagyszerű olasz karmesterének, Failoni Sergiónak köszönhet a zenekar egy gyö­nyörű estét, másrészt pompás magyar dirigens­talentumot fedezett fel a fiatal Somogyi László­ban. Értékes uj magyar karmestertehetség jelent meg a Magyar Női Kamarazenekar élén is: Sándor Frigyes, aki hamisítatlan mozarti szellemben fo­gant Mo zárt-esttel mutatkozott be. A kitűnő hölgy-együttes egyébként egyik legjelentősebb tényezője a magyar hangversenymüsorok gazda­godásának. Bérleti sorozatán mindenekelőtt a régi kamarazenekari és concerto-irodalom reme­keit emeli ki a feledés homályából és elsőrendű szólistái (Landoiwska Wanda, Fischer Annié, íves Tynaire) szintén a kevésbbé ismert, vagy egészen ismeretlen zeneirodalomból válogatják ki műsor- számaikat. — A magyar főváros negyedik zene­kara, a Magyar Zenekar, legnagyobb művészi si­kerét a prágai filharmonikusok kiváló karnagyá­nak, Bejna Karolnék vendégszereplésével aratta. Magyar repertoárjából Weiner Leó „Csongor és Tünideü-zenéjének első', szvitalakban történt be­mutatását emelhetjük ki. A zenei műveltség gya­rapítását szolgálta a Magyar Zenekar egyik Mo- zart-eetje is, melynek műsorán a közönség öröm­mel üdvözölhette többek közt a ritkán hallható hegedű-brácsa-, fuvola-iharfa- és a klarinét-ver­senymüvet, És ha már a magyar Mozart-knltusz- nál tartunk, nem hagyhatjuk emlitetlenül a Mo- zart-Egyesület zenekari sorozatát, melynek kere­tében Weisz Margit Mozartnak nem kevesebb, mint kilenc zongoraversenyét játszotta, A magyar zenekari testületek száma egyébként ezidén két uj alakulattal, az Emericana-egyesület „Liszt Fe- renc“-zenekarával és a fővárosi villamos-társaság Beszkárt-zenekarával is szaporodott. A magyar főváros kamarazenéje szintén a fej­lődés képét mutatja. Természetesen a Waldbauer- Kenpely kvartett képviseli még ma is az igazi „nagy művészetet", de a Léner-, Róth- és Gertler- vonósnégyesek mellett jelentős szerepet játszik már az „Uj magyar vonósnégyes" is, mely tudva­levőleg a múlt éviben, a prágai zeneünnepélyről indult el a siker útjára, A Kerntler-zongoratrió- hoz újabban a Burger—Országik—Kerpely-trió sze­gődött, valamint feltámadt egy estére a nagy­szerű Dohnányi—Waldbauer—Kerpely-hármas is. Nagy nyereség a magyar kamarazene életében, hogy újra intenzivebben vesz részt benne Dohná­nyi Ernő, akinek utóLérhetetlen kamarazenélését legutóbb Tihiibaud-val rendezett szonátaestjén él­vezhette a közönség. Mint érdekes uj alakulatról számolhatunk be a „Magyar Hárfaegyüttes"-ről, mely a kamarazeneirodalomnak egyik legke- vésbbé kiulti vált területét nyitotta meg előttünk. A s z ó l óban gv e re e n yek világából ezúttal sem hiányoztak azok a világjáró művészek, akik a szomszédos országokban is szerepeinek. A zon­gora terén Dolhnányi és Bartók vezet, A fiatalabb generáció azonban ragyogó tehetségek egész so­rozatával követi á két nagymestert. Közülük is kiválik a világtalan Ungár Imre, aki egy klasszi­kus- és egy Chopin-estet rendezett, továbbá Fi- sdher Annié, aki önálló hangversenyén kívül zene­kari koncertek keretében Mozart d-moll és nagy Esz-idur versenyét, Schumann zongorakoncertjét és Bach triplkoncertjét játszotta. A külföldiek so­rában Cortot, gyönyörű Chopin—Schumann-kon- certt-el verte azokat az amerikai bravurjátékoso- kat, akik — élükön Hofmannal — ezidén sem hiá­nyoztak a budapesti hangversenydobogóról. Ha­sonlóképpen szoritotta háttérbe az üres technikai csillogást a vonóshangszerek bírod almáiban Ca- salenak és Hűbér in an nak egy-egy feledhetetlenül szép, kivételesen ihletett szólóestje. Az énekművészet külföldi nagyságai ^ ezidén aránylag ritkábban szerepeltek a budapesti hang- versenydöbogóti — inkább az opera színpada von­zotta őket — és igv mint valóban szenzációs ese­ményt, csak Marian Anderson dalestjét említhet­jük. A külföldi ének sztárok hiányáért azonban bő­ven kárpótolta a koncertpublikumot a magyar hangversenyek fejedelemasszonyának, Basilid.ee Máriának nagyszerű koncertsorozata, mely ezidén az elmaradhatatlan Schubert-est és a hagyomá­nyos Baclh—Handel-interprctációk mellett egy megkapó Musszorgszki-ciklussal is megajándé­kozta törzsközönségét. A vokális zene a multévi hatalmas fellendülés­sel szemben némi visszaesést maitat a kóruskul­tura terén is. Vaszy Viktor ugyan nemcsak a Palestrina-kórussal, hanem az Amerikát nagy­szabású körúton teljesen meghódító Egyetemi Énekkarral is méltóképpen juttatta szóhoz a mo­dern magyar kórusköltészet nagyjait, Kodályt és Bartókot, viszont a Székesfővárosi Énekkar ez­idén a Kodály-„Te Deum" mellett csak Liszt „Krisztus“-ának előadásával aratott nagyobbsza- básu sikert Vittorio Gui kitűnő olasz karmester vezetése alatt. Két elsőrendű oratórium-produk­cióval örvendeztette meg közönségét a Zenemű­vészeti Főiskola: a növendékek együttese Ádám Jenő ragyogó karmesteri irányításával Berlioz „L’enfance de Jósai Ohrist“-jét és egy Pergoleee- emlékünnepen a „Stabat Mater"-t szólaltatta meg. A magyar oratórim-kultura legfőbb erőssége még mindig a Budapesti Ének- és Zenekaregyesü­let. Licihtenberg Emil lelkes gárdája ezidén Bach ih-moll miséjének kongeuiális, emelkedett szellemű előadásával' ünnepelte 200-ik hangversenyét. Lieh- ten'berg azonkívül nagyobbszabásu Bach-kollégiiu- mot is rendezett, melynek során több estén ke­resztül Bach világi, müveit méltatta és mutatta be. A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület gondos­kodott. továbbá a János-passió tradicionális nagy- heti előadásáról. Virágvasárnapon egyébként még egy „Jáiios-passió‘‘-t ismerhetett meg a magyar közönség: Schütz Henriknek csodálatos remek­művét, mely a fasori Evangélikus Énekkar éneke­seinek ajkán csendült fel. A budapesti karének szezonjáról beszámolva, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a leg­gazdagabb aratást rendesen csak a tavasz hozza meg: ekkor sorakoznak Ih angverscnydohogóra a magyar iskolásfiuk ezrei, hogy szebbnél-szebb kórusprodukciókban vigyék diadalra a klasszikus és modern magyar „á-capella" irodalom remekelt. Általában, a hangversenyszezon nagyobbik része még hátra van, hiszen Budapest a tavaszi idegen- forgalom városa és ehhez alkalmazkodik a ma­gyar zeneélet is. (*) Magyar művész-est Prágában. A prágai Uránia nagy sikerrel rendezi ciklu­sát, amelynek címe ..Nemzetek zenéje”. Ezen ciklus során április 14-én esti 8 órai kezdettel nagy hangversenyt rendez, ame­lyen a magyar zenét mutatják be. Az est számára kiváló erőket sikerült megnyerni. Az est bevezető előadását Neubauer Pál tartja, aki saját müveiből is fog felolvasni részleteket. A zenei műsoron Kálíx Jenő prágai zeneakadémiai tanár, továbbá Erich Neumann és Kornhauser Anny, a rádióból rendkívül előnyösen ismert hangverseny­énekesnő szerepel. A művészek Dohnányi, Hubay, Bartók, Zádor és a magyar zene egyéb kiválóságainak müveit adják elő. Az Uránia közlése szerint a párgai magyar ki­rályi követ elfogadta az est védnökségét. Jegyek elővételben az Urániánál, Wetzler- nél, Andrénál és lapunk kiadóhivatalában kaphatók. • (*) Munkácsy-szoborakció. Budapestről jelen­tik: Szerdán tartotta a Munkácsy-céh évi rendes közgyűlését, melyen a festő- és szobrászművészek igen nagy számban vettek részt, Márk Lajos elnöki megnyitója után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el Szentgyörgyvári-Gyenes Lajos igazgató-főtitkár indítványát, hogy a Mun- kácsy-céih országos mozgalmat indít Munkácsy Mihály szobrának felállítása érdekéiben. A köz­gyűlés elhatározta., hogy a céh ezévi sorsjegyak­cióját már a Munkácsy-szoborakció keretében vezeti le. Márk Lajos felolvasta László Fülöp le­velét, amelyben a nagy mester lelkesedéssel áll a szoborakció mellé s főnyereménytárgyul egy nagyértékü müvét is felajánlja, A legnevesebb magyar művészek is követték László Fülöp pél­dáját és érdekes müveket ajánlottak fel a szo- borakció javára. (*) Az érsekujvári Városi Dalegylet ápri­lis 4-éin, vasárnap nyolc órai kezdettel az Arany Oroszlán nagy termiéiben zene- és dales­tét rendez. Aiz est műsorát Bárdos Lajos néip- dalegyvelege nyitja meg, utána Mózsi Gyula igazgató, Kopasz Eleimér karnagy és Schiei- cíier László tanár Klicska három hegedűre és zongorára int scherzóját adja elő, ezután Riim- sy-Korsakov és Beethoven szerzeimiények következnek, imaijd Barath Ilus két Ohopin- iművet, Mózsi Gyula Kopasz Laura zenetanár­nő kíséretével Paganini és Kricska müveket ad elő és az első résiz Török Zoltán népdalegy velegével zárul. Szünet után Kopasz Elemér és Kopasz Laura Liszt H-moll balladáját ad­ja elő zongorán. Ezután Hermanm három he­gedűre irt capriccio ja és KreisJer, Stnauss- Dohnányi szerzemények következnek és a ki­tünően összeállított műsort néípdalegyveleg zárja he. (*) Jubilál a stószl férfikar. Negyvenéves fennállását műsoros est keretéiben ülte meg a stóisizii késiparosok iifj. Wlaszlóvits Gusztáv ve­zetése alatt álló jónevü dalárdája. A szabato­san előadott énekszámok közül Várady Ala­dár „Vén Duna partján” ciimiü tangó-szere­nádja és Ivanovics zongorával kísért Dunári- keringőije 'váltott ki zaljos tapsokat és ünnep­lést. A vegyeskar is dalban köszöntötte a ju­biláló férfikart. Az egyesület ügyes műkedve­lői pedig két pompás színdarabbal mulattat­ták a közönséget. A nagysikerű előadást meg kellett iőimlélelni. Tiszta arcbőr VÖRÖSRAK 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTÖL (száraa vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik, Biztos eredmény. Ara Kó 11.— GYÓGYSZERTAR Bratislava, Mihály-ucca 20. (*) A Toldy Kör szinigárdájának díszelő­adása. A Toldy Kör szinigárdája április 4-én, vasárnap délelőtt háromnegyed 10 órakor elő­adja a pozsonyi városi színházban díszelő­adás keretében Jókai-Hevési Uj íüldesur c. színmüvét. A darabban a legjobb pozsonyi műkedvelők szereplne.k, az előadást Moravek- né Kovács Mária rendezi. Jegy az előadás nap­ján a színház pénztarában kapható. (*) Bihari Mihály darabjának kassai bemuta­tója. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A magyar színtársulat csütörtökön mutatta be Kassán Bi­hari Mihály pozsonyi iró „Tisztelettel értesítjük” ■című társadalmi színmüvét. A színdarabot eddig Nyugatszlovenszkó és Kárpátalja kisebb váro­saiban játszották és ezekről az előadásokról be is számolt a Prágai Magyar Hírlap. Az iró első színpadi müve méltán keltett érdeklődést. A szer­ző valóban színpadra való cselekményt vitt a kö­zönség elé, csak az egységes megoldás nem elke­rült teljesen, annak ellenére, hogy a történés változatlanul lekötötte a közönséget. A felvetett szociális probléma a színpadon, sajnos, különvált a szereplő személyek karakterétől, önálló vezér­cikke z ólam okba tévedt és elhomályosította az emberi lélekben zajló eseményeket, amelyeket a szerző jól ismert fel, néhol jól is fogott meg, de nem tudta konzekvensen a kezében tartani a lel- kitörténés fonalát. A legértékesebb, mert leg­emberibb. része a darabnak a második felvonás, az álomjelenetek sorozata, amelyekben a megalá­zott tisztviselő egyszerű, igaz lelkireakciója nyi­latkozik meg a zsarnoki gyárigazgatóval szem­ben. Természetesen a zsarnok körül csoporto­sulnak a szociális problémák, ezért történik, hogy ez a kezdetben jól megmutatkozó alak később az osztályharc papirmasé-figurájává lett, ahogy többé-kevésbé azok maradnak a darab zsáner- alakjai is. Meggyőző mindaz, amit a tétova főhős mond és cselekszik, kár, hogy nem ennek az em­bernek a vergődése maradt meg a főmondani­valónak. Az előadás általában tetszett. A sze­replők nagy igyekezettel hoztak ki mindent, amit tudtak, néha szinte az volt a baj, ihogy túl sokat hoztak ki, különösen a kiélezett jelenetekben, ahol inkább enyhítésre, átsiklásra lett volna szük­ség. Turóczy nagyon értelmesen fogta fel szere­pét, Német'hy erőteljesen hozta ki a szerep ko­nok nyerseségét, a legemberibb és legdelikátabb pegid ezúttal is Farkas Pali volt szerepében. So­mogyi és Bodó jól tudták elfogadtatni a rájuk bízott zsáneralakokat, ugyanúgy Kollár Mária, aki egy gépirónőt játszott, Gab'ányi Böske kiélte magát szerepében, amely pedig nem tökéletesen illik rá. T. Némethy Rózsi jól állta meg helyét, ellenben Ertsey Barna népszinmü-figurának ha­tott eltúlzott gesztusaival a munkásvezér szerepé­iben. A nézőteret majdnem megtöltő közönség mindvégig odaadó figyelemmel kísérte a darabot és a második felvonás végén többször kitapsolta a szerzőt. (re) (*) Piatigorsky ujabh hangversenye Kassán. Piatigorsky, a jelen kor egyik leg­nagyobb csellómüvésze, akinek múlt évi hangversenye felejthetetlen emléke marad Kassa közönségének, rövidesen újból szere­pelni fog Kassán. A művész amerikai tur­néja után áprilisban Prágában és Buda­pesten hangversenyezik és e hangverse­nyek közé sikerült április 22-ikére beiktatni kassai szereplését is. A hangversenyre je­gyeket már előjegyeztetni lehet Vitéz könyvkereskedésében. (*) Újabb magyar számmal bővült a salzburgi ünnepi játékok műsora. Becsből jelentik: A salz­burgi ünnepi játékok rendezőbizottsága a- játékok műsorán augusztus 8-ára kitűzte Dohnányi Ernő .Szegedi miséjé”-nek előadását a salzburgi Dóm­ban. A misét Josef Messner vezényli. Szereplői mag'yarok lesznek. A szólókat Báthy Anna. Basi- lides Mária, Rösler Endre és Székely Mihály éneklik. (*) SzMKE-munka Gömörben. A SzMKE gömöri szervezetei a husvét előtti időszakban is élénk tevékenységet fejtettek ki. Számos helyen most tartották az évzáró közgyűléseket, me­lyek a végzett munka örvendetes eredményeit regisztrálták. Nagyon szép műsoros közgyűlést tartott a szaióci fiók, 120 tag jelenlétében. Rad- nóton három értékes előadóest volt, melynek vendégei: Izsóf Zoltán rimaszécsi állatorvos, Seidner Elemér rimaszécsi körorvos és dr. Machnyik Andor rimaszombati gazdasági isko­lai tanár voltak. Husvétkor ugyanitt gyermek­előadást tartott a SzMKE, melynek dalárdáját is magas színvonalra emelte már Bodon Lajos elnök. Gömörpanyit, Balogiványi, Csetnek, Sa- jóháza szervezetei szinelőadásokkal ünnepelték meg a husvétet, ugyanígy Felsőrás, Páskaháza, Deresk és még több szervezet is. A felsővályi uj fiók mosf kapta meg jóváhagyását s máris megtartották az első rendes közgyűlést, melyen a tisztikart kiegészítették s két lelkes tag áldo­zatkészsége folytán rádiókészüléket állítottak be. — A gömöri körzet titkársága a téli évad­ban több kiváló pásztor-művészt foglalkoztatott s munkáikból a Rozsnyó Városi Muzeum szá­mára értékes darabokat szerzett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom