Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-04 / 77. (4223.) szám

1937 április 4, vasárnap

m

n

SziDHÁZ-Kön^KOKKIRA

Berecz Gyula nyerte meg a Jókai-szoborpályázatot

KOMÁROM. — A Jókai Egyesülőt Jókai-szobor bírálóbizottsága dr. Szijj Ferenc elnöklete mellett április 1-én ülést tartott s foglalkozott a bizottság által felkért szakértők véleményével. A négy szakértő előterjesztése a következő:

,/A szoborpályázatra beérkezett 16 darab pályaműnek miivészi és kivitelezési szempontból történt alapos megbirálása után a következő vélemény alakult ki:

A beérkezett pályaművek közül egyik sem felelt meg teljesen a követelményeknek. A pályázati kívánalmakhoz legközelebb jutott Berecz Gyula szobrász két pályamunkája, az I. számú ülőszobor s a

IV. számú állószobor. Ennélfogva a kivitelezéssel egyhangúlag Berecz Gyulát javasoljuk megbízni,

azzal a kikötéssel, <— a pályázati felhívásban a változtatásokra fenntartott jog alapján —, hogy a végleges terv kidolgozása

előtt a kívánt változtatásokat figyelembe vegye. Második díjra ajánljuk Mack Lajos ülőszobrát. Harmadik díjra Bán Pál ülő- szobrát. Megvételre ajánljuk Csicsátka Ottokár szobrát. Harmos Károly, Rigele Alajos, Brogyányi Kálmán, Nagy Barna."

A bírálóbizottság a szakértők véleményét teljes egészében elfogadta s ennek alapján felhívta Berecz Gyula szobrászművészt, hogy az I. számú pályamunka alapján mintázzon 1:2 arányban kisebbített szobortervet s ebben vegye figyelembe a szakértők s a bírálóbizottság kívánta módosításokat, amelyek részben anyagmegtakaritásra, részben a figurális kiképzésre vonatkoznak.

A második dijat kiadta Mack Lajosnak,

a harmadik dijat Bán Pálnak,

Csicsátka Ottokár szobrát megállapodás esetén hajlandó megvásárolni.

A budapesti hangversenyszezon

Irta: Tóth Aladár

BUDAPEST. — A magyar fővárosban a hang- versenyterem világa ezidén sem volt, kevésbbé mozgalmas, mint az elmúlt Liszt-évben. A szezon derekán alig múlt el nap két-három nagyobb hangverseny nélkül, vasár- és ünnepnapokon pedig gyakran öt-hat koncertet is hallhattunk. Az impresszáriók ezúttal sem csalatkoztak a budapesti közönségben, mely a klasszikus zenei műveltség és ízlés terén ma már utolérte mintaképét, a bécsi közönséget. Ezt a klasszikus művelődést hirdeti a régi mesterek, a Bach—Hándel előtti zenék hatalmas térhódítása a magyar műsorokon. Gregorián-ének és ó-francia chanson, a reneszánsz „á-capella“ ének, a barokk kóruskul- tura nagymesterei, a régi claveri-nisták, a vonós concertók halhatatlanjai kevés európai városban kaptak annyi postbumus tapsot, mint ezidén Budapesten.

A magyar közönség klasszikus érdeklődése azonban a bécsivel ellentétben nem jelent konzervativizmust. A legújszerűbb, legforradalmibb modern zene apostola itt ugyanúgy megtalálja számítását, mint a régi, elfelejtett remekművek felelevenitője. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Bartók művészetének idei nagy beérkezése a közönség legszélesebb rétegeihez. Igaz, a magyar „hivatalos" kultúra irányitói még ma sem eszméltek rá arra az óriási értékre, melyet szellemi életünkben Bartók és Kodály művészete jelent. A nagyközönség azonban szerencsére ezen a téren is megelőzi a „hivatalos" fórumokat. Kodályt már régen szivébe zárta, így a- nagy magyar zeneköltő legújabb mestermüve, a Budavár visszafoglalásának jubileumára irt és a budai Mátyás- templomban bemutatott „Te Deum", természetesen a szezonnak külsőségekben is egyik legnagyobb sikere volt, A másik legnagyobb magyar siker Bartók „Cantata profana‘‘-jának diadala, azonban már meglepetésszámba ment, A közönség szélesebb rétegeit ugyanis eddig csak Bartók kevésbbé modern, fiatalabb kori müvei vonzották. Most egyszerre megtört a jég. Bartók operájának bemutatása a zseniális Failoni vezénylésével csak prelúdiuma volt annak a párját ritkító ünneplésnek, mely Bartókot azóta a hangversenyteremben, legmerészebb szerzeményeinek előadásánál is végigkíséri.

A „Te Deum‘‘-nak és a „Cantata profana“-nak, tehát a budapesti szezon világviszonylatban is legjelentősebb zenei újdonságainak első magyar konoertelöadását a filharmonikus társaság vállalta Dohnányi Ernő vezetésével. A Bartók-mű bemutatásának főérdeme azonban a Yaszy Viktor vezetése alatt valósággal újjászülető Palestrina-kó- rust illeti. Ez a karegyesület a rendkívül nehéz kórusrész bravúros megoldásával egyszeribe a magyar kóruskultura élére került, Á „Cantata profana" előadását (ezúttal magának Vaszynak vezetésével) óriási sikerrel ismételte meg a Székesfővárosi Zenekar egy nagyszabású Bartók-est keretében és ugyanennek a zenekarnak nevéhez fűződik Kodály „Te Deum"-ának megismétlése is. A magyar főváros Népművelési Bizottsága egyébként ezekkel a népszerű, olcsó zenekari hangversenyekkel eléggé meg nem becsülhető kulturális munkát végez. A Székesfővárosi Zenekar ezidén végigvezette hangversenysorozatának bérleti közönségét a „szimfónia" és a „zongoraverseny" fejlődésén, azonkívül szóhoz juttatta a fiatalabb magyar zeneszerzőket is, akiknek sorából mindenekelőtt Veress Sándor emelkedett ki uj zenekari szvitjével és hegedü-koncertariózójával

A zenekari hangversenyek örvendetes szaporodása egyébként a szezonnak talán legjellemzőbb tünete. A legnagyobb művészi élményt természetesen Budapest a bécsi filbar.món-ikusok két csodálatos Toscanim-estjének köszönhette, melyet később egy harmadik kiemelkedő hangverseny követett, ezúttal Waiter Brúnó vezényletével. A magyar filbarmónikus zenekar működéséhez ezidén előadóművészi szempontból csak két, valóban legelsőrendü esemény fűződik: az egyik Men- gelbcrg hangversenye Kiseket Anni© közremükö- désévf:!, a másik Bartók zongorajátéka Mozart nemrég felfedezett, D-dur „Concertrondo“-j_ának é s Bach A-elur versenymű vének filharmóniai bemutatójában. A többi vendégművész közül g*utttöJ

egyedül Dobro'wen elégítette ki teljesen a. szerepléséhez fűzött várakozást, A magyar főváros második legkitűnőbb zenekarát, a Budapesti Hangversenyzenekart már egész sereg neves külföldi dirigens irányította, igy Molinari, Jochium, Klei- ber, Malko, Scherc'hen — ez utóbbinak érdeme Bach „Muslkalis'clhes Opfer‘‘-jének első magyar előadása. A hazai erők közül egyrészt a magyar királyi operaház nagyszerű olasz karmesterének, Failoni Sergiónak köszönhet a zenekar egy gyönyörű estét, másrészt pompás magyar dirigenstalentumot fedezett fel a fiatal Somogyi Lászlóban.

Értékes uj magyar karmestertehetség jelent meg a Magyar Női Kamarazenekar élén is: Sándor

Frigyes, aki hamisítatlan mozarti szellemben fogant Mo zárt-esttel mutatkozott be. A kitűnő hölgy-együttes egyébként egyik legjelentősebb tényezője a magyar hangversenymüsorok gazdagodásának. Bérleti sorozatán mindenekelőtt a régi kamarazenekari és concerto-irodalom remekeit emeli ki a feledés homályából és elsőrendű szólistái (Landoiwska Wanda, Fischer Annié, íves Tynaire) szintén a kevésbbé ismert, vagy egészen ismeretlen zeneirodalomból válogatják ki műsor- számaikat. — A magyar főváros negyedik zenekara, a Magyar Zenekar, legnagyobb művészi sikerét a prágai filharmonikusok kiváló karnagyának, Bejna Karolnék vendégszereplésével aratta. Magyar repertoárjából Weiner Leó „Csongor és Tünideü-zenéjének első', szvitalakban történt bemutatását emelhetjük ki. A zenei műveltség gyarapítását szolgálta a Magyar Zenekar egyik Mo- zart-eetje is, melynek műsorán a közönség örömmel üdvözölhette többek közt a ritkán hallható hegedű-brácsa-, fuvola-iharfa- és a klarinét-versenymüvet, És ha már a magyar Mozart-knltusz- nál tartunk, nem hagyhatjuk emlitetlenül a Mo- zart-Egyesület zenekari sorozatát, melynek keretében Weisz Margit Mozartnak nem kevesebb, mint kilenc zongoraversenyét játszotta, A magyar zenekari testületek száma egyébként ezidén két uj alakulattal, az Emericana-egyesület „Liszt Fe- renc“-zenekarával és a fővárosi villamos-társaság Beszkárt-zenekarával is szaporodott.

A magyar főváros kamarazenéje szintén a fejlődés képét mutatja. Természetesen a Waldbauer- Kenpely kvartett képviseli még ma is az igazi „nagy művészetet", de a Léner-, Róth- és Gertler- vonósnégyesek mellett jelentős szerepet játszik már az „Uj magyar vonósnégyes" is, mely tudvalevőleg a múlt éviben, a prágai zeneünnepélyről indult el a siker útjára, A Kerntler-zongoratrió- hoz újabban a Burger—Országik—Kerpely-trió szegődött, valamint feltámadt egy estére a nagyszerű Dohnányi—Waldbauer—Kerpely-hármas is. Nagy nyereség a magyar kamarazene életében, hogy újra intenzivebben vesz részt benne Dohnányi Ernő, akinek utóLérhetetlen kamarazenélését legutóbb Tihiibaud-val rendezett szonátaestjén élvezhette a közönség. Mint érdekes uj alakulatról számolhatunk be a „Magyar Hárfaegyüttes"-ről, mely a kamarazeneirodalomnak egyik legke- vésbbé kiulti vált területét nyitotta meg előttünk.

A s z ó l óban gv e re e n yek világából ezúttal sem hiányoztak azok a világjáró művészek, akik a szomszédos országokban is szerepeinek. A zongora terén Dolhnányi és Bartók vezet, A fiatalabb generáció azonban ragyogó tehetségek egész sorozatával követi á két nagymestert. Közülük is kiválik a világtalan Ungár Imre, aki egy klasszikus- és egy Chopin-estet rendezett, továbbá Fi- sdher Annié, aki önálló hangversenyén kívül zenekari koncertek keretében Mozart d-moll és nagy Esz-idur versenyét, Schumann zongorakoncertjét és Bach triplkoncertjét játszotta. A külföldiek sorában Cortot, gyönyörű Chopin—Schumann-kon- certt-el verte azokat az amerikai bravurjátékoso- kat, akik — élükön Hofmannal — ezidén sem hiányoztak a budapesti hangversenydobogóról. Hasonlóképpen szoritotta háttérbe az üres technikai csillogást a vonóshangszerek bírod almáiban Ca- salenak és Hűbér in an nak egy-egy feledhetetlenül szép, kivételesen ihletett szólóestje.

Az énekművészet külföldi nagyságai ^ ezidén aránylag ritkábban szerepeltek a budapesti hang- versenydöbogóti — inkább az opera színpada vonzotta őket — és igv mint valóban szenzációs eseményt, csak Marian Anderson dalestjét említhetjük. A külföldi ének sztárok hiányáért azonban bőven kárpótolta a koncertpublikumot a magyar hangversenyek fejedelemasszonyának, Basilid.ee Máriának nagyszerű koncertsorozata, mely ezidén az elmaradhatatlan Schubert-est és a hagyományos Baclh—Handel-interprctációk mellett egy megkapó Musszorgszki-ciklussal is megajándékozta törzsközönségét.

A vokális zene a multévi hatalmas fellendüléssel szemben némi visszaesést maitat a kóruskultura terén is. Vaszy Viktor ugyan nemcsak a Palestrina-kórussal, hanem az Amerikát nagyszabású körúton teljesen meghódító Egyetemi Énekkarral is méltóképpen juttatta szóhoz a modern magyar kórusköltészet nagyjait, Kodályt és Bartókot, viszont a Székesfővárosi Énekkar ezidén a Kodály-„Te Deum" mellett csak Liszt „Krisztus“-ának előadásával aratott nagyobbsza- básu sikert Vittorio Gui kitűnő olasz karmester vezetése alatt. Két elsőrendű oratórium-produkcióval örvendeztette meg közönségét a Zeneművészeti Főiskola: a növendékek együttese Ádám Jenő ragyogó karmesteri irányításával Berlioz „L’enfance de Jósai Ohrist“-jét és egy Pergoleee- emlékünnepen a „Stabat Mater"-t szólaltatta meg.

A magyar oratórim-kultura legfőbb erőssége még mindig a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület. Licihtenberg Emil lelkes gárdája ezidén Bach ih-moll miséjének kongeuiális, emelkedett szellemű előadásával' ünnepelte 200-ik hangversenyét. Lieh- ten'berg azonkívül nagyobbszabásu Bach-kollégiiu- mot is rendezett, melynek során több estén keresztül Bach világi, müveit méltatta és mutatta be. A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület gondoskodott. továbbá a János-passió tradicionális nagy- heti előadásáról. Virágvasárnapon egyébként még egy „Jáiios-passió‘‘-t ismerhetett meg a magyar közönség: Schütz Henriknek csodálatos remekművét, mely a fasori Evangélikus Énekkar énekeseinek ajkán csendült fel.

A budapesti karének szezonjáról beszámolva, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a leggazdagabb aratást rendesen csak a tavasz hozza meg: ekkor sorakoznak Ih angverscnydohogóra a magyar iskolásfiuk ezrei, hogy szebbnél-szebb kórusprodukciókban vigyék diadalra a klasszikus és modern magyar „á-capella" irodalom remekelt. Általában, a hangversenyszezon nagyobbik része még hátra van, hiszen Budapest a tavaszi idegen- forgalom városa és ehhez alkalmazkodik a magyar zeneélet is.

(*) Magyar művész-est Prágában. A

prágai Uránia nagy sikerrel rendezi ciklusát, amelynek címe ..Nemzetek zenéje”. Ezen ciklus során április 14-én esti 8 órai kezdettel nagy hangversenyt rendez, amelyen a magyar zenét mutatják be. Az est számára kiváló erőket sikerült megnyerni. Az est bevezető előadását Neubauer Pál tartja, aki saját müveiből is fog felolvasni részleteket. A zenei műsoron Kálíx Jenő prágai zeneakadémiai tanár, továbbá Erich Neumann és Kornhauser Anny, a rádióból rendkívül előnyösen ismert hangversenyénekesnő szerepel. A művészek Dohnányi, Hubay, Bartók, Zádor és a magyar zene egyéb kiválóságainak müveit adják elő. Az Uránia közlése szerint a párgai magyar királyi követ elfogadta az est védnökségét. Jegyek elővételben az Urániánál, Wetzler- nél, Andrénál és lapunk kiadóhivatalában kaphatók. •

(*) Munkácsy-szoborakció. Budapestről jelentik: Szerdán tartotta a Munkácsy-céh évi rendes közgyűlését, melyen a festő- és szobrászművészek igen nagy számban vettek részt, Márk Lajos elnöki megnyitója után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el Szentgyörgyvári-Gyenes Lajos igazgató-főtitkár indítványát, hogy a Mun- kácsy-céih országos mozgalmat indít Munkácsy Mihály szobrának felállítása érdekéiben. A közgyűlés elhatározta., hogy a céh ezévi sorsjegyakcióját már a Munkácsy-szoborakció keretében vezeti le. Márk Lajos felolvasta László Fülöp levelét, amelyben a nagy mester lelkesedéssel áll a szoborakció mellé s főnyereménytárgyul egy nagyértékü müvét is felajánlja, A legnevesebb magyar művészek is követték László Fülöp példáját és érdekes müveket ajánlottak fel a szo- borakció javára.

(*) Az érsekujvári Városi Dalegylet április 4-éin, vasárnap nyolc órai kezdettel az Arany Oroszlán nagy termiéiben zene- és dalestét rendez. Aiz est műsorát Bárdos Lajos néip- dalegyvelege nyitja meg, utána Mózsi Gyula igazgató, Kopasz Eleimér karnagy és Schiei- cíier László tanár Klicska három hegedűre és zongorára int scherzóját adja elő, ezután Riim- sy-Korsakov és Beethoven szerzeimiények következnek, imaijd Barath Ilus két Ohopin- iművet, Mózsi Gyula Kopasz Laura zenetanárnő kíséretével Paganini és Kricska müveket ad elő és az első résiz Török Zoltán népdalegy velegével zárul. Szünet után Kopasz Elemér és Kopasz Laura Liszt H-moll balladáját adja elő zongorán. Ezután Hermanm három hegedűre irt capriccio ja és KreisJer, Stnauss- Dohnányi szerzemények következnek és a kitünően összeállított műsort néípdalegyveleg zárja he.

(*) Jubilál a stószl férfikar. Negyvenéves fennállását műsoros est keretéiben ülte meg a stóisizii késiparosok iifj. Wlaszlóvits Gusztáv vezetése alatt álló jónevü dalárdája. A szabatosan előadott énekszámok közül Várady Aladár „Vén Duna partján” ciimiü tangó-szerenádja és Ivanovics zongorával kísért Dunári- keringőije 'váltott ki zaljos tapsokat és ünneplést. A vegyeskar is dalban köszöntötte a jubiláló férfikart. Az egyesület ügyes műkedvelői pedig két pompás színdarabbal mulattatták a közönséget. A nagysikerű előadást meg kellett iőimlélelni.

Tiszta arcbőr

VÖRÖSRAK

14 nap alatt a valódi

CORALL CRÉMTÖL (száraa vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevétlenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszűnik, Biztos eredmény. Ara Kó 11.— GYÓGYSZERTAR

Bratislava, Mihály-ucca 20.

(*) A Toldy Kör szinigárdájának díszelőadása. A Toldy Kör szinigárdája április 4-én, vasárnap délelőtt háromnegyed 10 órakor előadja a pozsonyi városi színházban díszelőadás keretében Jókai-Hevési Uj íüldesur c. színmüvét. A darabban a legjobb pozsonyi műkedvelők szereplne.k, az előadást Moravek- né Kovács Mária rendezi. Jegy az előadás napján a színház pénztarában kapható.

(*) Bihari Mihály darabjának kassai bemutatója. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A magyar színtársulat csütörtökön mutatta be Kassán Bihari Mihály pozsonyi iró „Tisztelettel értesítjük” ■című társadalmi színmüvét. A színdarabot eddig Nyugatszlovenszkó és Kárpátalja kisebb városaiban játszották és ezekről az előadásokról be is számolt a Prágai Magyar Hírlap. Az iró első színpadi müve méltán keltett érdeklődést. A szerző valóban színpadra való cselekményt vitt a közönség elé, csak az egységes megoldás nem elkerült teljesen, annak ellenére, hogy a történés változatlanul lekötötte a közönséget. A felvetett szociális probléma a színpadon, sajnos, különvált a szereplő személyek karakterétől, önálló vezércikke z ólam okba tévedt és elhomályosította az emberi lélekben zajló eseményeket, amelyeket a szerző jól ismert fel, néhol jól is fogott meg, de nem tudta konzekvensen a kezében tartani a lel- kitörténés fonalát. A legértékesebb, mert legemberibb. része a darabnak a második felvonás, az álomjelenetek sorozata, amelyekben a megalázott tisztviselő egyszerű, igaz lelkireakciója nyilatkozik meg a zsarnoki gyárigazgatóval szemben. Természetesen a zsarnok körül csoportosulnak a szociális problémák, ezért történik, hogy ez a kezdetben jól megmutatkozó alak később az osztályharc papirmasé-figurájává lett, ahogy többé-kevésbé azok maradnak a darab zsáner- alakjai is. Meggyőző mindaz, amit a tétova főhős mond és cselekszik, kár, hogy nem ennek az embernek a vergődése maradt meg a főmondanivalónak. Az előadás általában tetszett. A szereplők nagy igyekezettel hoztak ki mindent, amit tudtak, néha szinte az volt a baj, ihogy túl sokat hoztak ki, különösen a kiélezett jelenetekben, ahol inkább enyhítésre, átsiklásra lett volna szükség. Turóczy nagyon értelmesen fogta fel szerepét, Német'hy erőteljesen hozta ki a szerep konok nyerseségét, a legemberibb és legdelikátabb pegid ezúttal is Farkas Pali volt szerepében. Somogyi és Bodó jól tudták elfogadtatni a rájuk bízott zsáneralakokat, ugyanúgy Kollár Mária, aki egy gépirónőt játszott, Gab'ányi Böske kiélte magát szerepében, amely pedig nem tökéletesen illik rá. T. Némethy Rózsi jól állta meg helyét, ellenben Ertsey Barna népszinmü-figurának hatott eltúlzott gesztusaival a munkásvezér szerepéiben. A nézőteret majdnem megtöltő közönség mindvégig odaadó figyelemmel kísérte a darabot és a második felvonás végén többször kitapsolta a szerzőt. (re)

(*) Piatigorsky ujabh hangversenye Kassán. Piatigorsky, a jelen kor egyik legnagyobb csellómüvésze, akinek múlt évi hangversenye felejthetetlen emléke marad Kassa közönségének, rövidesen újból szerepelni fog Kassán. A művész amerikai turnéja után áprilisban Prágában és Budapesten hangversenyezik és e hangversenyek közé sikerült április 22-ikére beiktatni kassai szereplését is. A hangversenyre jegyeket már előjegyeztetni lehet Vitéz könyvkereskedésében.

(*) Újabb magyar számmal bővült a salzburgi ünnepi játékok műsora. Becsből jelentik: A salzburgi ünnepi játékok rendezőbizottsága a- játékok műsorán augusztus 8-ára kitűzte Dohnányi Ernő .Szegedi miséjé”-nek előadását a salzburgi Dómban. A misét Josef Messner vezényli. Szereplői mag'yarok lesznek. A szólókat Báthy Anna. Basi- lides Mária, Rösler Endre és Székely Mihály éneklik.

(*) SzMKE-munka Gömörben. A SzMKE gömöri szervezetei a husvét előtti időszakban is élénk tevékenységet fejtettek ki. Számos helyen most tartották az évzáró közgyűléseket, melyek a végzett munka örvendetes eredményeit regisztrálták. Nagyon szép műsoros közgyűlést tartott a szaióci fiók, 120 tag jelenlétében. Rad- nóton három értékes előadóest volt, melynek vendégei: Izsóf Zoltán rimaszécsi állatorvos,

Seidner Elemér rimaszécsi körorvos és dr.

Machnyik Andor rimaszombati gazdasági iskolai tanár voltak. Husvétkor ugyanitt gyermekelőadást tartott a SzMKE, melynek dalárdáját is magas színvonalra emelte már Bodon Lajos elnök. Gömörpanyit, Balogiványi, Csetnek, Sa- jóháza szervezetei szinelőadásokkal ünnepelték meg a husvétet, ugyanígy Felsőrás, Páskaháza, Deresk és még több szervezet is. A felsővályi uj fiók mosf kapta meg jóváhagyását s máris megtartották az első rendes közgyűlést, melyen a tisztikart kiegészítették s két lelkes tag áldozatkészsége folytán rádiókészüléket állítottak be. — A gömöri körzet titkársága a téli évadban több kiváló pásztor-művészt foglalkoztatott s munkáikból a Rozsnyó Városi Muzeum számára értékes darabokat szerzett be.