Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-04 / 77. (4223.) szám
8 ^r^gai-TAag^arhirl^ 1937 április 4, vasárnap, Béritó Sándor: SÍNPÁR Lásd, egyesülni nem fognak soha. Hiába próbálja elhitetni vélünk e perspektíva sorsunk szörnyű átkát, tudom, mindez ámítás, mit a szív szava sejttet, s mig utad s utam süni bozótok, fák közt, lanyha tetején egymástól örök távolságban, [halmok kanyargnak a ködbe, rajtunk a bánat dübörgő vonata fut, füstöt okádva, csikorgó kerekekkel. ........ mm 11 m Ma gyarországon egyre erősödik a nagyvárosok zaja elleni küzdelem Május elején zaj elleni kongresszust tartanak a magyar fővárosban ■■ Tanulságos kiállítás az emberiség első számú közellenségéről, a zajról A sasok biológiai jelentősége Irta: Bethlenfatvy Ernő Az országos hivatal ez év január 16-án kelt, 4552—937. számú rendeletével egész évi tilalmat rendelt el Szlovenszkó területén a következő sasfajokra* Szirti sas, Orol sikalny. Stein- adler. (Aquila chrysaétus. L.) — Réti sas, Orol morsky. Seeadler. (Haliaétus albidlius. L.) — Ráró vagy Halászsas. Orol riecny. Fischadler. (Padion haliaétus. L.) Hasonló intézkedések történtek más országokban is. Meg akarják menteni e gyönyörű teremtményeket a végelpusztulástól, ami természetvédelmi szempontból igen örvendetes, mert nemcsak természeti emlékekről van szó, de a sasok igen fontos szerepet játszanak a természetben az élettani egyensúly fönntartásában. A szirti sas, kőszáli sas, bérei sas, sárga sas és parlagi sas néven is szerepel a természetrajzi szakirodalomban. Nálunk a Magas Tátrában, elvétve Liptóban és Árvában sziklarepedésekben költ, mig a meddő példányok — mert csak négy- ötéves korában lesz ivar érett — egész Szlovenszkó területén vannak elszéledve. Ma már igen ritkán találkozhatunk velük, mivel csaknem teljesen ki lettek irtva. — Libanag.yságu madár, Szárnyterpesztése 190—220 centimétert elér. Szinezete kor és évad szerint változó, de a sötétbarna testszin az uralkodó, rozsdás fejjel és tarkóval, a fark tőfele fehéres, vége fekete, ami a legbiztosabb ismertetőjele. Főtápláléka döglött állatok húsából áll! De vágja a beteg és rendellenes viselkedésű élőt is, mert a selejtezés a föladata a természet törvényei szerint. Előszeretettel vadászik ürgékre, hörcsögökre, patkányokra és egerekre is, de a keresztes viperát sem veti meg, ha hozzájuthat. Ezért kártékonyságáról szóló rossz hírét légből kapott koholmánynak kell kijelenteni. — Bizony tévedett Hermán Ottó is, mikor azt irta: „Dögre csak a végső szükség viszi/* Ez csak azt bizonyítja, hogy személyesen nem igen figyelhette meg, de téves föl jegyzéseket vett át. A réti sas még valamivel nagyobb madár, mint előbbi rokona, mert szárnyterpesztése eléri a 220—250 centimétert is. Nálunk igen ritka, mert főfészkelési területe az aldunai ligeterdőkben van, ahol igen öreg fákra rakja fészkét, évről-évre kijavítja és ugyanabban végzi szaporítását. Mihozzánk csak a fiatal, még nem ivarérett példányok szoktak ellátogatni. Szintén sötétbarna színezetű, a nagyobb nőstény rendszerint világosabb árnyalatot mutat. Főismertető jele a fehér fark, amelyről a magasban is megkülönböztethető a szirti sastól. Tápláléka szintén döglött, beteg, sebzett állatok és madarakból kerül ki. A vadlibák és kacsák közt végzi főleg selejtező és sirásó munkáját, mert ezek, bár magas kort érnek el, de mégsem örökéletüek. A természet törvényei szerint valakinek helyet kell csinálnia az évente napvilágot látó uj generációnak. Ezért helytelen Chernél István kijelentése is, mikor azt írja: „ahol csak megjelenik, csak kárt tesz a halásznak, vadásznak". Ez nem áll! Mert ahol a ragadozó természetadta munkája megszűnik, ott a járványos betegségek teszik tönkre a vadállományt. A ráró vagy halászsas jóval kisebb az előb- benieknél, mert csak ölyvnagyságu. Felsőteste és szárnyfedői sötét feketésbarnák, az alsó teste fehér, a begytollak rozsdássárgák, keskeny sötétbarna harántsávokkal. A fiatalok alul egyszínű fehérek, fölül csokoládébarnák, fejtetejük erősen foltozott. Ez a sas ama ritka madarak egyike, amely csaknek az egész világon van elterjedve. Tartózkodóhelye leginkább ott van, ahol halgazdag vidék közelében öregebb erdőségek vannak, fészkét is mindig öreg, kinyúló, szárazsudaru fákra rakja s évenkint újból 'kitatarozva, ugyanazt használja. Főtápláléka a hal. De azt, hogy ezért káros lenne, amint azt az összes természettudós állítja, szintén meg kell cáfolnom. A Pőstyénben 1935 március 13-án meghalt Delmont József természetbúvár volt az, aki a halak különféle betegségeire tette figyelmessé a természettudósokat. Rendkívül fontos gyakorlati megfigyelései szerint a beteg halak mindig a viz felszínén tartózkodnak. E beteg halak azok, amelyeket a halászsasok, sirályok és más e célra teremtett madarak hivatottak az egészségesektől elkülöníteni, kiselejtezni. Nem oszthatom ezért az összes német természetbúvárok nézetét sem, ha azt állítják: „A sasok azért helyezendők védelem alá, mert ki- pusztulófélben vannak!" Ez helytelen fölfogás! Nem azért kell őket védelmeznünk, mert pusz- tülőiéiben vannak, hanem azért, hogy a riihkór a zergéket, a fularémia a nyulállományt és a halvész a halállományt tönkre ne tegye. BUDAPEST. — ('Budapesti szerkesztőségünktől.) Egy amerikai magazin, amerikai szokás szerint, körkérdést intézett olvasóinak százezreihez: mit vagy miket tart az emberiség legnagyobb ellenségének. A feleletek a tiz felsorolandó csapás között túlnyomó többségben első helyre a nagyvárosok lármáját tették. Amióta tudományos nnegfigyelések folynak a zaj fiziológiai hatásának ímeigáillaipitáisára, egyre inkább közhitté válik a zaj ártalmas hatásáról vallott felfogás és egyre szélesebb körökben terjed el a zajellenes küzdelem. A zaj különösen a metropolisoknak s a nagyvárosoknak az átka. A milliós városokba szori- tott tömegek szinte tehetetlenül vannak kiszolgáltatva ennek a köze Fenségnek és igy nem csoda, lia a zaj elleni küzdelem elsősorban a nagyvárosokban akar tűrhető állapotokat létrehozni. „Alig van egy pillanata a nagyvárosi életnek, amely zajmentes lenne", — állapítják meg a zaj ellen küzdő szervek és a küzdelem arra irányul, hogyha a nagyvárost nem is lehet teljesen mentesíteni ettől a közellenségtől, legalább is csökkenteni, tompítani kell, nehogy állandó kellemetlen ingereivel még inkább feldúlja az amúgy is megviselt idegrendszereket. A munkahelynek, a közlekedésnek ég az otthonnak lármája ellen tehát három fronton folyik ez küzdelem és ennek a jegyében nyilt meg a közelmúltban Budap est en a za jéi l enes 'felállítás, amely három hónapon át miniden vasárnap, hétfőn és csütörtökön dél élőt tön megtekinthető. Rendkívül érdekes és teljesen egyedülálló ez a kiállítás, amennyiben ilyen még Európában nem volt és igy érdemes arra, hogy végigszemlélve a kiállított anyagot, tájékoztassuk olvasóinkat a zaj elleni küzdelemről és a zajnak meg az emberi szervezetnek viszonyáról. Egy érdekes kiállítás Az egyik legfontosabb szerepet betöltő magyar tudományos intézet és muzeum, a több mint három évtizedes múltra visszatekintő Népegészségügyi Muzeum Eötvös-uccui székházának két emeleti szolbáját tölti meg a kiállítás anyaga. Érdekes rajzok és modellek tájékoztatnak a teljes anyagról. A diagrammokról megtudjuk, hogy a zajt a tudomány már jó ideje beható tanulmányozás alá vette. A zajt mérni lehet és mérésére két műszert használnak. Az egyik a Backhausen-iféle összehasonlító mérő, amely leginkább van használatban, mert aránylag olcsó. Ezzel úgy mérnek, hogy a megfigyelő a külső zajt összehasonlítja, összeméri a készülékben keltett zajjal. Hátránya, hogy a megfigyelő érzékétől és gyakorlatától függ a mérés pontossága. A másik műszer legalább tízszer drágább, ez az abszolút elektroncsöves mérőeszköz, amely a megfigyelőtől függetlenül, önmagától adja meg a zaj fokát. A zajmérés egységet Mint minden megmért tényezőt, a zajt is egységekben fejezi ki a tudomány és ez az egység a fon: akkora zaj, ameny- nyit a fül éppen felfog. Az egyik modellen megnyomunk egy gombot, amire a modell bensőjében halk bugás keletkezik és a tagás egyre erősödik, amint a csavart forgatni kezdjük. így jutunk el a zaj küszöbétől az egyre erősödő zajhoz. A levél- zizegés és a gyönge szellő keltette hang 10 fon, ezt a zene ppp-vel jelzi. Az óraketyegés, a kerti zsongás, — a zenéiben pp — már 20 font ér el, a suttogást 30, a halk beszédet 40 fonnál méri eszközünk, a zene p-vel jelez. A normális beszéd 50 fon, ennél hangosabban a szónok és a színész beszél, az üzlet zaja 60 ionos, a zene awf-et jelez, A porszívó- gép, a vekkeróra már 70 font ér fel, itt kezdődik a kellemetlen érzés és a zejellenes küzdelem. A hangos vendéglő zaja 80 fon. A zene f-t ir. Az ucca zaja a forgalom tetőpontján, a földalatti villamos dübörgése 90 fon: ff. A hangos autókürt és a körfűrész 100 fonnál dolgozik, Sff, a zene efelett már nem is tűr meg hangot, miért ami efelett van, már nemcsak kellemetlen, hanem fájdalomérzést is kelt. A szegecselés 110, a kazánkovácsolás és a légkalapács munkája 120, a repülőgép- motor közelről 130 fonos zajt kelt. Az otthoniban? Tapasztalatból tudja mindenki, mi minden szűrődik át a mai modern lakásokba a szomszéd szobáiból. Veszekedés, gyeraneksdrás, skálázás, bömbölő rádió, stb. Az egyetlen védekezés a hang szigetelése és az elnyeletése. A hang elnyeletése szempontjából érdekes, hogy ruházata miatt a férfi kétszer annyi hangot nyel, mint a kevés ruhát viselő nő. Megfigyelték, hogy a 30 év előtt épített londoni zenei színházak, amelyek akkoriban akusztikailag teljesen megfeleltek, ma már nem megfelelőek, mert a nők sokkal kevesebb ruhaanyagot hordanak magukon, mint akkoriban, A magyar ipar kitűnő szigetelő-termékekkel vonul fel a zaj elleni küzdelemben. Látjuk, hogy az építkezésben hogyan használják szigetelőnek a rostos anyagot. Megindítjuk a légi tipusu liftmotort, amely szörnyű zajt ver és a Brown-Boveri uj tipusu motorját, amely szinte teljesen zajtalanul forog. Látjuk, hogy magániházakban berendezek ÍDari üzemekben hogyan kell helyesen felszerelni a gépeket, hogy mennél kevesebb zajt üssenek. Nemcsak a környék lakóinak nyugalmát védi ezzel az üzem, hanem a saját munkásainak egészségét és biztonságát is. Az 1934. évi magyar baleset-statisztika megáll api tolta, hogy a balesetek 31.3 százaléka hangos gépek mellett történt. Zajeliettes kongresszus A magyar zajellenes küzdelem nem elégszik meg a szemléletes kiállítás nevelő munkájával, hanem tovább folytatja tevékenységét. Legközelebbi munkaterve május első napjaiban egy országos zajellenes kongresszus megrendezése. A kongresszusra elkészítik Budapest csendtérké- pét és valószínűleg egy vagy több csendes váró s n egy ed e t létesítenek, így küzd hatóság, tudomány és társadalom az első számú közellenség megfékezésére. Feloszlatták a politizáló lengyel diákegyesületeket A zaj hatását a munkaképességre különösen Angliáiban és Amerikában vették gondos tudományos vizsgálat alá. Szemléltető diagramm mutatja be M. H. C. Watson-nak é, S. Holmes-nek, az Industrial Health Research Board embereinek tudományos vizsgálódásait. Huszonhat héten át 10—1Ö munkásból álló csoportot figyeltek meg és arra az eredményre jutottak, hogy mig 10 munkás teljesítménye 96 íon-os zajban 100 egységnyi, addig fűivé dokk el ellátott munkások teljesitmenye ugyanekkorra zajban 108 egységnyi. A falon láthatjuk a fül védőket is: egyszerű guimmi- és vatta-dugattyuk. önkénytelenül merül fel a gondolat, hogy a munkások egészségének megóvása és a munkateljesitimény fokozása érdekéiben minden munkást, aki zajos gépteremben dolgozik, el kellene látni ilyen egyszerű fülvédlőes'zközzel. A lóét angol megfigyeléseinek eredményeképpen a következtetés áz, hogy a zajt megszokni nem lehet. Egy másik fali rajz a Haimllton Ufi A-áll amibe I i Colgate egyetemen Morusn John tanár által végzett kísérleteiket mutatja be. Nagyon érdekesek az eredmények. 15 fokkal csökkentett zajban 5 százalékkal emelkedett a munkateljesítmény, 19 százalékkal csökkent az energiafogyasztás. 20 fokkal csökkentett zaj további javulást nem hozott, vagyis a zajnak a miunkát és az idegrendszert zavaró hatása 15 fokos csökkenés mellett már teljesen megszűnik. A zaj egészségügyi hatását is pompásan mutatja be a kiállított anyag. A pihenésre szoruló idegirendlsizert; éles ingerek bántják. Melyeik ezek az ingerek? Elsősorban a zaj, aztán a fény, a szag, az éhség és a szomjúság ingere. Látjuk a fül szervének a imodelÍjét és a keresztmetszetét. A;z orvos- tudomány megállapította, hogy a már kellemetlen zaj állandó hatása a Corti-szervet és az ehhez vezető idegrostokat elsorvasztja. Nagyon érdekes az a rajz, amely Ann Ártéri (Midiigan, USA) megfigyeléseiről tájékoztat. Az alvó ember vérnyomása jelentékeny mértékben, talán 30 lókkal is emelkedik abban a pillanatban, amikor az ablaka alatt autó halad el. Rendszerint ez a fiziológiai hatás ébreszt fel hirtelen alvásunkból. hangtomipitás kedvező hatása különösen iit üzleti életiben szembeszökő. Megfigyelték, hogy a hangtomipitás bevezetése után egy nagy üzemben 10—24 százalékkal csökkentek a könyvelési hibák. Az amerikai Western Telegraph tisztviselői tompított zaj mellett a telefonon felvett táviratokban 42 százalékkal kevesebb hibát ejtettek, mint annak előtte. A zaj elleni nemzetközi karc dokumentumait tartalmazza egy szekrényben összegyűjtött, anyag és kivágott újságcikkek tömege. Főleg1 német- és angoínyelvü munkák garmadája, köztük testes kötetek is. A magyar küzdelmet főleg sajtócikkek reprezentálják. Megtudjuk, hogy a zaj elleni küzdelmet részben szociális nevelés, felvilágosi- tás, részben komoly hatósági intézkedések által lehet vezetni. Megtudjuk, hogy az emlékezetes 700. számú belügyminiszteri rendelettel Magyarországon jelent meg az első komoly csendrendelet. Az autótülkölés megfékezésével az uccui fronton, a rádió-r end elkezéssel az otthon frontján igyekezett a legfelsőbb magyar közigazgatási hatóság az idegrendszer legnagyobb ellenségét visszaszorítani. Az üzennek önnna- guktól vezettek be hatékony, zaj elleni intézkedéseket. Megtudjuk azt is, hogy Magyarországon már öt éve zajellenes liga működik és főleg a propaganda terén végez eredményes munkát. A közlekedés frontján a 'kiállított kövezettömb a ráhelyezett óriási patkóval és teherkocsiabronccsal szemlélteti a legveszedelmesebb kártevőket. Németországiban már a ímeeklenlburgi paripák vonta teherkocsit Is pneumatikus kerekekkel szerelik fel, a középeurópai metropolisokban aaonbam most is idegremegtetően dübörögnek végig az uocán. Az autó 50 Ionos, a teherkocsi 60, a villanyos 70, a teherautó 80, a mo- torlbiicikli egész szemtelenül 90 fonos zajjal járul hozzá az uccai. zaj átlagának emeléséhez, hogy a verebekről, rikkancsokról és egyéb zajos inál ókról ne is beszéljünk. Legcsöndesebb az ucca — persze ez nagy általánosság, hajnali 3 és 4 óra között. VARSÓ. — A lengyel közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely a politizáló diászervezeíek azonnali feloszlatásáról intézkedik. A tilalom a varsói egyetemre, a technikára, a mezőgazdasági főiskolára és a vilnai egyetemre vonatkozik. A legtöbb politizáló diákegyesület antiszemita jellegű és szélsőségesen nacionalista. Újabb szenzációs gyermekrablás Amerikában NEW YORK. — Picrre Dcsibert híres francia repülőtiszt fiát pénteken Newvork egyik legelőkelőbb uccáján, a Parc AvennueH elrabolták. A hatéves fincska nevelönőjével sétált szülei lakása előtt, amikor fekete autó jelent meg, egy ember ugrott ki belőle, felkapta a fiúi, bedobta az autóba, amely azonnal nagy sebességgel tovaszá- guldott. A rendőrség eddig hiába keresi a gyermeket. Az újabb gyermekrablási eset Amerikában óriási feltűnést keltett. Koicscy dédunokájának poré a román államvasutfa! NAGYVÁRAD. — A nagyváradi tábla me'lztt, miülkiödő közigazgatási bíróság péntekem tárgyalta Kölcsey Zsigmondinak. Kölcsey Feronc déd- unokiáj árnak a ■ romiam állami vassínt,aik ellen im öltött közigazgatási pőrét. Kölcsey Zsigmomd évtizedek óiba. állott a. vasút- szolga tatáiban. Szol- gúlát, közben súlyos szívbajt szerzett,, amiéért 1934 imájms 1-én •nyugdij.aztáik. A vnsutigaizgalóság azionibam később nem vette figyelembe a. mymgdájaizáisit. hamiemi harmaidlzbem iis romám nyelvvizsgára szólhatta, fel Kölcseyt. Kölcsey előzőleg máir eleget tett, a, nyielvvtagúra fetszó- 'Utáeniafc, arat. sikeresem le :is tette, de harmadik nyelvvizsgáját most elégtelennek ami nősítették és ezért mindem jogigény nélkül elbocsát,ol-tálk ,a,z állaim vasúit iáik szolgálatából! s természetesein 'nyugdiját is niegvomilúk. Kölcsey Zsigunond ez Ciliiéin a, sérelmieis végzés ellen keresetet nyújtóit, be a, kö/ág,a'Zgaitási bírósághoz, mm,eh helyt is adott Kölcsey keresetének és arra. kötelezte a romiám állami vasutakat,, hogy Kölcsey el,bocs .i Iáéi végzésiét semmisít se mieg iéts állapítson meg nyugdijait számlára.
